NAGY G\u00c1SP\u00c1R \u00d6T K\u00d6NYV\u00c9R\u0150L<\/p>\n
1.<\/p>\n
A hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek „l\u00e1gy diktat\u00far\u00e1j\u00e1ban”, amikor oly sok \u00edg\u00e9retesnek indult k\u00f6lt\u0151i \u00e9s \u00edr\u00f3i p\u00e1lya elakadt, Nagy G\u00e1sp\u00e1r m\u0171v\u00e9szete folyamatosan \u00e9s szervesen kibontakozott. Alkot\u00f3 elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9g\u00e9t \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak eszt\u00e9tikai karakter\u00e9t egyar\u00e1nt \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte az a kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1ggal uralkod\u00f3 politikai hatalom, amellyel k\u00f6lt\u00e9szete indul\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve szemben \u00e1llt. Ez egyfel\u0151l azt jelentette, hogy a szellemi \u00e9let vesztes\u00e9geit – az erk\u00f6lcs \u00e9s eszt\u00e9tikum szint\u00e9zis\u00e9t megval\u00f3s\u00edt\u00f3 alkot\u00f3t\u00e1rsak hal\u00e1l\u00e1t, m\u00e1sok erk\u00f6lcsi roml\u00e1s\u00e1t – mindenkor \u00e9rz\u00e9kenyen sz\u00e1mbavette, megrend\u00fclten illetve keser\u0171 ir\u00f3ni\u00e1val regisztr\u00e1lta. Ezekb\u0151l a vesztes\u00e9gekb\u0151l azonban – joggal kiv\u00e9telesnek min\u0151s\u00edthet\u0151 etikai \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzete folyt\u00e1n – mindenkor er\u0151t mer\u00edtett ahhoz, hogy helyett\u00fck is \u0151rizze m\u0171veiben az ember „egyenes testtart\u00e1s\u00e1t”. <\/p>\n
K\u00f6lt\u0151i vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek szakr\u00e1lis magja van, k\u00fcls\u0151 bajokt\u00f3l, tapasztalatokt\u00f3l szennyezhetetlen bels\u0151 t\u00e1ja. Ez a bel\u00fclr\u0151l vez\u00e9relt k\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9g nem menek\u00fcl a k\u00fclvil\u00e1g esem\u00e9nyei el\u0151l a transzcendens bizonyoss\u00e1gba, hanem a transzcendes hit etikai ig\u00e9nyess\u00e9g\u00e9vel veszi sz\u00e1mba \u00e9s \u00edt\u00e9li meg a jelenkori emberi magatart\u00e1sokat, cselekedeteket. K\u00f6lt\u00e9szete a tragikum \u00e9s ir\u00f3nia, a megrend\u00fclts\u00e9g \u00e9s az \u00edt\u00e9letes j\u00e1t\u00e9k k\u00fcl\u00f6nleges szint\u00e9zis\u00e9vel teremtette meg \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen\u00fcl egy\u00e9ni karakter\u00e9t. A tragikum \u00e9s ir\u00f3nia t\u00e1rs\u00edt\u00e1sa nem valamif\u00e9le kim\u00e9rt, kicentizett egyens\u00falytart\u00e1st jelent az \u0151 k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9ben, hanem gazdag modul\u00e1ci\u00f3t, kilend\u00fcl\u00e9st mindk\u00e9t ir\u00e1nyban. Ez nemcsak hangnemeinek, hanem k\u00f6lt\u0151i m\u0171form\u00e1inak is f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1got biztos\u00edt. K\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek bels\u0151 egyens\u00falya sohasem bomlik meg. Erk\u00f6lcsi, magatart\u00e1sbeli alapelvei kikezdhetetlenek, t\u00f6rt\u00e9nelmi, kultur\u00e1lis \u00e9s kultikus er\u0151forr\u00e1sok biztos\u00edtj\u00e1k a m\u00fal\u00f3 pillanatokon t\u00fali \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00fcket. <\/p>\n
(K\u00f6lt\u0151i) szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek ez a bens\u0151 biztons\u00e1ga avatta \u0151t a nemzeti \u00e9rt\u00e9keinkb\u0151l, \u00f6nismeret\u00fcnkb\u0151l, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkb\u0151l kilakoltat\u00f3 diktat\u00fara k\u00f6vetkezetes ellenfel\u00e9v\u00e9 is. Csendes szav\u00fa, de k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl pontos verseiben a saj\u00e1t ig\u00e9nye szerinti etikai evidenci\u00e1kkal m\u00e9rte az azokkal gy\u00f6keresen \u00fctk\u00f6z\u0151 tapasztalatait, s k\u00f6ny\u00f6rtelen\u00fcl \u00f6sszegezte szembes\u00edt\u00e9seinek eredm\u00e9nyeit: az elemi erk\u00f6lcsi \u00e9s magatart\u00e1snorm\u00e1k folytonos s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9t, s\u0151t meggyal\u00e1z\u00e1s\u00e1t. <\/p>\n
Koranal\u00edzis\u00e9t sokszor j\u00e1t\u00e9kosan, a posztmodern sz\u00e1mos elem\u00e9t is kamatoztatva v\u00e9gezte. Egy\u00e9ni karakter\u0171 sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9telei – a szalt\u00f3szabads\u00e1gt\u00f3l a k\u00f3rlap-l\u00e9pcs\u0151ig -, posztmodernnek is beill\u0151, de f\u00f6l\u00f6tt\u00e9b jelent\u00e9ses intertextu\u00e1lis „j\u00e1t\u00e9kai” – mint a „rohadunk a forradalomban” vagy a „kar\u00e1csony\u00e9ji \u00e1r(v)ul\u00e1s” ugyanezt a kem\u00e9ny magatart\u00e1st tan\u00fas\u00edtott\u00e1k, mint t\u00f6m\u00f6r imperat\u00edvuszai \u00e9s axi\u00f3m\u00e1i.<\/p>\n
Hasonl\u00f3 k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9ggel b\u00edr\u00e1lta verseiben a m\u0171v\u00e9szet devalv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak jelens\u00e9geit \u00e9s okait, a sokf\u00e9le „l\u00e1tv\u00e1nyos megnemk\u00f6zel\u00edt\u00e9s” m\u00f3dszereit \u00e9pp\u00fagy, mint a hamis kanoniz\u00e1l\u00e1s man\u0151vereit.<\/p>\n
\u00cdgy lett a nyolcvanas \u00e9vekben k\u00f6lt\u00e9szete \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9ge a „ny\u00fcsz\u00edtve t\u00e1mad\u00f3 gy\u00e1vas\u00e1g” egyik c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1ja. Ez\u00e9rt cenz\u00far\u00e1zt\u00e1k ki Kibiztos\u00edtott besz\u00e9d<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9b\u0151l azokat a verseit – \u00d6r\u00f6kny\u00e1r, elm\u00faltam kilenc \u00e9ves; A fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/span> -, melyekben k\u00f6zvetlen\u00fcl is \u00f6nmag\u00e1ra ismert a hatalom. Csak 1989 v\u00e9g\u00e9n a r\u00e9gi \u00e9s \u00faj verseib\u0151l v\u00e1logatott M\u00falik a j\u00f6v\u0151nk<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben kaphattak helyet ezek az akkorra m\u00e1r k\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1lt „rendszerv\u00e1lt\u00f3” versek. <\/p>\n Ha 1989-ben a politikai cselekv\u00e9s v\u00e1gya az elm\u00e9ly\u00fclt emberi eszm\u00e9lked\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9vel is \u00f6sszekapcsol\u00f3dhatott volna, Nagy G\u00e1sp\u00e1r v\u00e1logatott k\u00f6tete a nemzet tiszt\u00edt\u00f3, f\u00f6lemel\u0151 szellemi t\u00e1pl\u00e1l\u00e9ka lehetett volna. Egyszerre adott d\u00f6bbenetes l\u00e1tleletet a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek diktar\u00far\u00e1j\u00e1nak gerincroppant\u00f3 korszak\u00e1r\u00f3l, s adott tan\u00fabizonys\u00e1got arr\u00f3l, hogy a k\u00f6lt\u0151 \u00fcld\u00f6z\u00f6tten, \u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l megfosztottan is meg\u0151rizte „egyenes testtart\u00e1s\u00e1t”. Az ellens\u00e9ges k\u00f6zeg csak krist\u00e1lyos\u00edtotta megalkuv\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6lt\u0151i jellem\u00e9t \u00e9s szav\u00e1t. <\/p>\n A szem\u00e9lyis\u00e9g fragmentaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t fennen hangoztat\u00f3 te\u00f3ri\u00e1k idej\u00e9n eg\u00e9szen k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rt\u00e9k az \u0151 k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1g\u00e1nak ez a bels\u0151 biztons\u00e1ga, szinte szakr\u00e1lis nyugalma. Ezek az er\u0151forr\u00e1sok – a szervesen \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s gazdagod\u00f3 mot\u00edvum-csoportok r\u00e9v\u00e9n – egyre sokr\u00e9t\u0171bben t\u00e1rulkoznak f\u00f6l m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. A k\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9gnek ezzel a m\u00e9ly gy\u00f6k\u00e9rzet\u0171, gazdag er\u0151forr\u00e1s\u00fa \u00f6n\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan er\u0151s\u00f6d\u00f6tt l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak gondolatis\u00e1ga, reflex\u00edv \u00e9s analiz\u00f3 jellege. <\/p>\n A biztos etikai k\u00f6zpont\u00fa \u00e9s k\u00fcl\u00f6nlegesen sok\u00e1rnyalat\u00fa k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1g \u00f3ri\u00e1si kih\u00edv\u00e1st kapott a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s idej\u00e9n \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben. Nagy G\u00e1sp\u00e1r m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t bizony\u00edtja, hogy t\u00f6retlen\u00fcl helyt tudott \u00e1llni ebben a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben p\u00e9ld\u00e1tlannak min\u0151s\u00edthet\u0151 \u00e9vtizedben is. A kilencvenes \u00e9vekben megjelent \u00f6t k\u00f6nyve egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9ka annak, hogy m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek rangj\u00e1t nemcsak a diktat\u00far\u00e1val elt\u00f6k\u00e9lten szemben\u00e1ll\u00f3 erk\u00f6lcsi magatart\u00e1sa teremtette meg, hanem m\u0171v\u00e9szi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak \u00e9s kifejez\u00e9sm\u00f3dj\u00e1nak eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9ke \u00e9s \u00f6sszet\u00e9veszthetetlen\u00fcl egy\u00e9ni karaktere biztos\u00edtja. Az etikai ig\u00e9nyess\u00e9g szintetiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szi l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak – m\u0171nemekt\u0151l is f\u00fcggetlen – term\u00e9szetes eleme. Az \u00f6sszetett eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9g \u00e9s etikai szigor\u00fas\u00e1g mellett k\u00fcl\u00f6n \u00e9rt\u00e9ke m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek a folyamatos cselekv\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi jelenl\u00e9t, az emberi sors \u00e9s benne a mi vil\u00e1gunk alakul\u00e1s\u00e1nak \u00e9ber figyel\u00e9se \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se, a t\u00f6retlen h\u0171s\u00e9g, a tan\u00faskod\u00e1s a h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott igaz \u00e9rt\u00e9kek mellett, az intenz\u00edv szellemi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s, a p\u00e9ldaszer\u0171 nyitotts\u00e1g. A l\u00e9tszeml\u00e9leti felel\u0151tlens\u00e9ggel \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi amn\u00e9zi\u00e1val szemben m\u0171v\u00e9szete a kilencvenes \u00e9vekben is \u00e9rv\u00e9nyes megtart\u00f3 szellemis\u00e9get sug\u00e1roz.<\/p>\n 2.<\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r vallott arr\u00f3l, hogy eszm\u00e9lked\u00e9s\u00e9ben, szeml\u00e9let\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ban sorsd\u00f6nt\u0151 szerepe volt 1968-nak. M\u00falik a j\u00f6v\u0151nk<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9nek f\u00fclsz\u00f6veg\u00e9t id\u00e9zem: „Azt\u00e1n 1968-ban, Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly napj\u00e1nak \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n, tankoszlop d\u00fcb\u00f6r\u00f6g el\u0151 a k\u00f6db\u0151l, lez\u00e1rj\u00e1k az utakat, elterelik a forgalmat. Eljegyeznek a t\u00f6rt\u00e9nelemmel: el\u0151re \u00e9s h\u00e1tra az id\u0151ben. Az eml\u00e9kez\u00e9s jog\u00e1t \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t tan\u00edtj\u00e1k ott nekem. \u00c9s azt: hol is \u00e9l\u00fcnk. \u00c9n nem vonulok be, de elfoglal K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa, lefoglal a sz\u00e9gyen.”<\/span> <\/p>\n A kilencvenes \u00e9vekben k\u00e9t tematikusan szerkesztett k\u00f6nyve ad k\u00fcl\u00f6n nyomat\u00e9kot ennek az \u00e9lm\u00e9nyk\u00f6rnek. Augusztusban, Ludv\u00edk Jahn nyom\u00e1ban <\/span>(1995) c\u00edm\u0171 pr\u00f3zak\u00f6tet\u00e9nek darabjai 1968-\u00e9lm\u00e9ny\u00e9r\u0151l adnak sz\u00e1mot, Z\u00f3naid\u0151 <\/span> (1995) c\u00edm\u0171 – tematikusan v\u00e1logatott verseket, ford\u00edt\u00e1sokat, essz\u00e9ket, interj\u00fakat tartalmaz\u00f3 – „k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai napl\u00f3”-ja pedig arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy „hol is \u00e9l\u00fcnk”, mif\u00e9le jelens\u00e9gekkel k\u00e9nyszer\u00edt szembes\u00fclni a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai „z\u00f3naid\u0151”. <\/p>\n Mindk\u00e9t k\u00f6nyv m\u00e9ly gy\u00f6k\u00e9rzettel kapcsol\u00f3dik kor\u00e1bbi m\u0171veihez. A pr\u00f3zak\u00f6tet \u00f6t darabja k\u00f6z\u00fcl h\u00e1rom a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n keletkezett, k\u00f6z\u00fcl\u00fck kett\u0151 (Augusztusban, Ludv\u00edk Jahn nyom\u00e1ban; Z\u00f6ldErvin – T\u00fcbingenb\u0151l<\/span>) meg is jelent a Kibiztos\u00edtott besz\u00e9d<\/span> c\u00edm\u0171 versesk\u00f6tet\u00e9ben, annak \u00e9ppen Z\u00f3naid\u0151<\/span> c\u00edm\u0171, k\u00e9s\u0151bb rendhagy\u00f3 m\u0171faj\u00fa k\u00f6tett\u00e9 n\u0151tt ciklus\u00e1ban.<\/p>\n Pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak ugyanazok a legfontosabb egy\u00e9n\u00edt\u0151 jegyei, mint a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek: a t\u00f6bbdimenzi\u00f3s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d, a sokr\u00e9teg\u0171, s e r\u00e9tegeket minden darabban m\u00e1sk\u00e9ppen \u00fctk\u00f6ztet\u0151 \u00e9s szembes\u00edt\u0151 nyelv. Gazdagon \u00e9l az intertextualit\u00e1s \u00e9s a st\u00edluskever\u00e9s posztmodern eszk\u00f6zeivel, olykor az \u00f6nid\u00e9z\u00e9ssel \u00e9s \u00f6nreflekt\u00e1l\u00e1ssal is. L\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak egzisztenci\u00e1lis m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t ir\u00f3ni\u00e1val, \u00f6nir\u00f3ni\u00e1val, j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal ellenpontozza, t\u00e1g\u00edtja, \u00fajabb dimenzi\u00f3kkal gazdag\u00edtja, de sohasem s\u00falytalan\u00edtja azt. Nem a tot\u00e1lis elbizonytalan\u00edt\u00e1s derridai elv\u00e9t \u00e9rv\u00e9nyes\u00edti, hanem \u00e9ppen az\u00e1ltal v\u00e9gez \u00e9rt\u00e9ktudatos\u00edt\u00f3 szellemi munk\u00e1t, hogy a posztmodern jelleg\u0171 eszk\u00f6z\u00f6ket is organikusan \u00e9p\u00edtett \u00e9s szigor\u00fa erk\u00f6lcsi rend\u0171 vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9be \u00e9p\u00edti, annak \u00e9rdekei szerint m\u0171k\u00f6dteti. Pr\u00f3z\u00e1j\u00e1ban nagyfok\u00fa \u00f6n\u00e9letrajzis\u00e1g, teh\u00e1t egy alapvet\u0151en hagyom\u00e1nyosnak is tekinthet\u0151 epikai elem ellenpontoz\u00f3ja, moderniz\u00e1l\u00f3ja az ir\u00f3nia \u00e9s a j\u00e1t\u00e9k. Emellett a vallom\u00e1s \u00e9s a szem\u00e9rmes rejt\u0151z\u00e9s elegy\u00edt\u0151je. <\/p>\n A pr\u00f3zak\u00f6tetet az 1993-ban \u00edrt „szerelmes f\u00f6ldrajz” ind\u00edtja. Ennek m\u00e1r a c\u00edme is sokr\u00e9t\u0171 k\u00f6t\u0151d\u00e9st, \u00e9rzelmi, t\u00f6rt\u00e9nelmi, mesei dimenzi\u00f3kat fog egybe: Sz\u00edvoldal, gyep\u0171sz\u00e9l meg Napnyugat-kir\u00e1lys\u00e1g<\/span>. M\u00falt \u00e9s jelen tal\u00e1lkozik a „csatakos \u00e1lomban”: a pannonhalmi gimn\u00e1ziumi f\u00f6ldrajz\u00f3r\u00e1n, de a Postam\u00fazeum \u00f3ri\u00e1si t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n, Somogyi Gy\u0151z\u0151 alkot\u00e1s\u00e1n kell az elbesz\u00e9l\u0151nek a „hazai p\u00e1ly\u00e1t”, sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9t bemutatnia. A p\u00e1lc\u00e1val nem szabad a t\u00e9rk\u00e9pet \u00e9rintenie. Tiham\u00e9r atya intelme szerint ugyanis „a t\u00e9rk\u00e9prombol\u00e1s maradjon \u00f6r\u00f6kre a nagyhatalmak b\u0171ne”. Kiny\u00edlik a pillanat, az „eml\u00e9kezet mutat\u00f3p\u00e1lc\u00e1ja” bej\u00e1rja a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldet. A val\u00f3s\u00e1gos helynevek k\u00fcl\u00f6nleges m\u00edtikus-legend\u00e1s aur\u00e1t kapnak, legenda \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem kapcsol\u00f3dik hozz\u00e1juk, meg az a gyermekkori vil\u00e1g, amelyikben mindezekkel megismerkedett a k\u00f6lt\u0151, aki most mai szemmel is l\u00e1ttatja egykori \u00f6nmag\u00e1t. Megsz\u00f3lal a t\u00f6rt\u00e9nelem a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1st\u00f3l a szib\u00e9riai t\u00e9lig, a „kis okt\u00f3beri forradalom”-ig, a kolhozagit\u00e1torok m\u00f3dszereiig, a „csehszlov\u00e1kok” lerohan\u00e1s\u00e1ig, \u00e9s tov\u00e1bb eg\u00e9szen a jelenkorig. Keser\u0171en j\u00e1t\u00e9kos ir\u00f3ni\u00e1val reflekt\u00e1lja az egykori ideol\u00f3giai sz\u00f6vegek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos t\u00e9nyek egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1g\u00e1t. „\u00c9s mi olyan vid\u00e1mak voltunk, mint a m\u00f3kus fenn a f\u00e1n<\/span>„. Az eszm\u00e9lked\u00e9s essz\u00e9-novell\u00e1j\u00e1v\u00e1 n\u0151 ez az \u00e1lomk\u00e9pb\u0151l kiboml\u00f3 vallom\u00e1s, melynek ha irodalmi rokons\u00e1g\u00e1t keress\u00fck, szem\u00e9lyess\u00e9ge \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9thosza ok\u00e1n S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s Nagyenyedi f\u00fcgevir\u00e1g<\/span>ja juthat legink\u00e1bb esz\u00fcnkbe, de rencenzensei joggal utaltak a prousti emk\u00e9kez\u00e9s-m\u00f3dszer p\u00e1rhuzam\u00e1ra is. <\/p>\n A k\u00f6tet c\u00edmad\u00f3 \u00edr\u00e1sa m\u00e9g 1981-ben tett k\u00eds\u00e9rletet arra, hogy Milan Kundera 1968-ben megjelentetett, de „vakv\u00e1g\u00e1nyra tolt” reg\u00e9ny\u00e9t, a Tr\u00e9f\u00e1<\/span>-t „egy halv\u00e1nyz\u00f6ld jelz\u00e9ssel” bekapcsolja „a forgalomba”. Az els\u0151szem\u00e9ly\u0171 vallom\u00e1s finom ir\u00f3ni\u00e1val id\u00e9zi fel annak a nyugat-dun\u00e1nt\u00fali kisv\u00e1rosnak a vil\u00e1g\u00e1t, ahol az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00f3 triciklis seg\u00e9dmunk\u00e1sk\u00e9nt dolgozott, s annyira hat\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt a v\u00e9letlen\u00fcl kapott Kundera-k\u00f6nyvnek, hogy \u00fagy \u00e9rezte Ludv\u00edk Jahnt is k\u00f6vetnie kell. A novella ironikus \u00e9s \u00f6nironikus j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ga l\u00e1tsz\u00f3lag ellenpontozza a sorsform\u00e1l\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyt, az elbesz\u00e9l\u0151 magatart\u00e1sa azonban \u00e9ppen a Kundera-\u00f6szt\u00f6nz\u00e9sb\u0151l ered. V\u00e1llalja Kundera – tr\u00e9f\u00e1lkozva l\u00e9nyeget felt\u00e1r\u00f3 – szeml\u00e9letm\u00f3dj\u00e1t. Finom \u00e1tt\u0171n\u00e9sek tel\u00edtik ezt a novell\u00e1t is. A t\u00e1rgyszer\u0171 kijelent\u00e9s a szitu\u00e1ci\u00f3 kegyelm\u00e9b\u0151l gyakran t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, s\u0151t \u00e1tvitt jelent\u00e9se kap hangs\u00falyt. „Mondanom se kell, legjobban a cseh import meleg\u00edt\u0151ket v\u00e1rt\u00e1k.” <\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r pr\u00f3z\u00e1j\u00e1ban az eml\u00e9kez\u00e9s epikus dimenzi\u00f3ja egyszerre hozza vissza az eml\u00e9kk\u00e9peket, teszi tr\u00e1gyszer\u0171en tapinthat\u00f3v\u00e1 a vil\u00e1got, de az eml\u00e9kez\u00e9s f\u00f6l is szabad\u00edtja a fant\u00e1zi\u00e1t, \u00e1lomszer\u0171 k\u00e9pzeteket, esem\u00e9nyeket is bekapcsol. A v\u00edzi\u00f3szer\u0171 k\u00e9peket ugyanaz a l\u00e9thelyzet motiv\u00e1lja, mint a t\u00e9nyszer\u0171eket. A fant\u00e1zia magasra sz\u00f6kken\u00e9s\u00e9t az irodalmi mint\u00e1k seg\u00edtik, a szitu\u00e1ci\u00f3 nyomor\u00fas\u00e1ga pedig motiv\u00e1lja. Az \u00f6nmag\u00e1t keres\u0151 fiatal h\u0151snek ki kell valahogy szak\u00edtania mag\u00e1t – legal\u00e1bb k\u00e9pzeletben – elviselhetetlen helyzeteib\u0151l. De oly m\u00e9lyen van benn\u00fck, hogy a fant\u00e1zia vil\u00e1g\u00e1ban sem sz\u00e1rnyalhat teljesen szabadon, visszar\u00e1ntja onnan is „a val\u00f3s\u00e1g \u00e9get\u0151 nyelve”. A szitu\u00e1ci\u00f3k m\u00e9lypontjain a fiatal ember azokba az eszm\u00e9kbe kapaszkodik, melyeket olvasm\u00e1nyaib\u00f3l, ekkor t\u00f6bbnyire a cseh \u00edr\u00f3k k\u00f6nyveib\u0151l szerzett: „Elfogott a keser\u0171s\u00e9g \u00e9s ki\u00fcv\u00f6lt\u00f6ttem, hogy a felel\u0151ss\u00e9g elk\u00e9pzelhetetlen szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl”<\/span> (Z\u00f6ldErvin – T\u00fcbingenb\u0151l<\/span>). <\/p>\n Egy\u00fctt van ebben a pr\u00f3zavil\u00e1gban az ifj\u00fas\u00e1g sz\u00f3rakoz\u00e1sa, j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ga, \u00f6nfeledts\u00e9ge, kalandoss\u00e1ga, vag\u00e1nys\u00e1ga \u00e9s szellemi t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sa, s az a t\u00f6rt\u00e9nelem, az a „z\u00f3naid\u0151”, amelyikbe szinte k\u00e9nyszer\u0171en bele\u00fctk\u00f6zik a szabads\u00e1got term\u00e9szete szerint ig\u00e9nyl\u0151 fiatal \u00edr\u00f3(jel\u00f6lt). Ezt az \u00fctk\u00f6z\u00e9st Nagy G\u00e1sp\u00e1r nem dr\u00e1maian, nem p\u00e1tosszal, hanem a tragikomikum sz\u00edneiben \u00e9s a kisvil\u00e1g r\u00e9szleteiben mutatja meg. A Z\u00f6ldErvin – T\u00fcbingenb\u0151l<\/span> h\u0151se a 22-es aut\u00f3busz „tokj\u00e1ba” z\u00e1rva jut el az id\u00e9zett gondolatokig. A Barn\u00e1sfekete t\u00f6rt\u00e9netek, ha p\u00e9ld\u00e1ul „\u00e1ll a b\u00e1l” az IBOLYA pressz\u00f3ban\/tejb\u00fcf\u00e9ben <\/span>pedig m\u00e1r a c\u00edm\u00e9vel is jelzi a helysz\u00ednt \u00e9s a j\u00e1t\u00e9kos-ironikus dikci\u00f3t. Szerepl\u0151i k\u00f6z\u00f6tt pedig f\u0151helyen mag\u00e1t Hrabalt tal\u00e1ljuk a sztorikat mes\u00e9l\u0151 \u00e9s a politikai helyzetet megintcsak „tr\u00e9f\u00e1lkozva”, ironiz\u00e1lva elemz\u0151 fiatalok \u00e9s a „sz\u00e9kl\u00e1bak, vend\u00e9gl\u00e1bak, \u00e9s a kiss\u00e9 \u00f6regecske pinc\u00e9rn\u0151l\u00e1bak” t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Az oldott t\u00e1rsalg\u00e1s j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g\u00e1n \u00e1tt\u0171nnek a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00edr\u00f3l\u00e9t koordin\u00e1t\u00e1i. Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00e9ppen azt a l\u00e9tszitu\u00e1ci\u00f3t ragadja meg szab\u00e1lytalan m\u0171faj\u00fa essz\u00e9-novell\u00e1j\u00e1ban, amelyikben egy\u00fctt \u00e9s egyszerre van az \u00f6nfeledts\u00e9g v\u00e1gya \u00e9s a politika diktat\u00far\u00e1ja elleni l\u00e1zad\u00e1s bels\u0151 ig\u00e9nye. Ebben a helyzetben az anekdota hirtelen v\u00e1lt \u00e1t az \u00edr\u00f3l\u00e9t legfontosabb k\u00e9rd\u00e9seire: „Mert az \u00edr\u00f3k mindig szabadok; hiszik, akik hiszik. A t\u00f6bbs\u00e9g nem hiszi, csak azt tudja, hogy szabads\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl is van irodalom, s\u0151t: igaz\u00e1n an\u00e9lk\u00fcl van! Ez a t\u00e9tje<\/span>: lehet-e \u00edgy? Ezen a t\u00e1jon \u00edgy lehet.<\/span>„<\/p>\n A pr\u00f3zak\u00f6tet legterjedelmesebb \u00edr\u00e1sa, a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt (leg\u00e9ny-r\u00e9szlet)<\/span> ism\u00e9t t\u00f6bbdimenzi\u00f3s \u00f6n\u00e9letrajzi tel\u00edtetts\u00e9g\u0171 m\u0171. Az egyessz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 eml\u00e9kez\u0151 dikci\u00f3ban el\u0151adott alapt\u00f6rt\u00e9net k\u00fcl\u00f6nleges szerelmi idill. Az id\u0151pont 1968 augusztusa, a helysz\u00edn pedig egy dun\u00e1nt\u00fali kisv\u00e1ros. Az elbesz\u00e9l\u0151 \u00e9letszer\u0171en id\u00e9zi meg az egykori rajong\u00f3 fi\u00fa szavait, gesztusait, t\u0171n\u0151d\u00e9s\u00e9t, de a dikci\u00f3 m\u00e1sik r\u00e9tege folyton leleplezi, ironiz\u00e1lja, ellenpontozza, a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151 tapasztalataival is min\u0151s\u00edti k\u00e9pzel\u0151d\u00e9s\u00e9t, gondolatait, viselked\u00e9s\u00e9t. Sok-sok apr\u00f3 mozzanat teremti meg a hiteles kisv\u00e1rosi atmoszf\u00e9r\u00e1t. A f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb szokv\u00e1nyos naiv szerelmi t\u00f6rt\u00e9net dr\u00e1mai t\u00f6rt\u00e9nelmi dimenzi\u00f3kkal s\u0171r\u0171s\u00f6dik. A k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s vonzalom arra \u00f6szt\u00f6nzi a l\u00e1nyt, hogy \u00e9let\u00e9nek legbens\u0151bb titkair\u00f3l is vallom\u00e1st tegyen, elmondja, hogy orvos szeretett volna lenni, de nem tanulhatott tov\u00e1bb, mert az \u00e9desapja 1956-ban elszavalta a Talpra magyar<\/span>t, s emiatt t\u00edz \u00e9vre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, 1963-ban halt meg a b\u00f6rt\u00f6nben, az amnesztia el\u0151tt p\u00e1r nappal. <\/p>\n A r\u00e1di\u00f3ban a Vars\u00f3i Sz\u00f6vets\u00e9g katonai vezet\u0151inek figyelmeztet\u0151 nyilatkozat\u00e1t olvass\u00e1k be „valami liheg\u0151 magyar komment\u00e1rral”. A fi\u00fa l\u00e1tta 1958-ban, hogy apja \u00e9s nagyb\u00e1tyja megsiratt\u00e1k a kiv\u00e9gzetteket, felid\u00e9z\u0151dik benne az az eml\u00e9k is, hogy a tan\u00e1rai „minden okt\u00f3berben fr\u00e1szban voltak, mi\u00f3ta az 5 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3n t\u00f6bb gyereket ki kellett csapni (szel\u00edd f\u00f6ljelent\u00e9s nyom\u00e1n) a gimn\u00e1ziumb\u00f3l, mert kopaszra nyiratkoztak, \u00edgy k\u00f6sz\u00f6ntve – s k\u00f6sz\u00f6nve! – a szovjet Nyikit\u00e1t”. A szerelmi idill m\u00f6g\u00f6tt folyton felkomorlik a t\u00f6rt\u00e9nelem, de ez is a szerelmet m\u00e9ly\u00edti, hiszen szeml\u00e9leti kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokat teremt a k\u00e9t fiatal sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00e9s\u0151bbi visszatekint\u00e9s \u00fagy vonja be az ir\u00f3nia sz\u00edneivel ezt a mind\u00f6ssze egy h\u00e9tig tart\u00f3 „\u0151r\u00fclet”-et, hogy a var\u00e1zs\u00e1t sem t\u00f6ri sz\u00e9t. <\/p>\n A kisreg\u00e9ny saj\u00e1tos mikrorealizmussal azt is \u00e9rz\u00e9kletesen bemutatja, hogy a val\u00f3di t\u00f6rt\u00e9nelmet mik\u00e9ppen fedi el az emberek el\u0151l a hazug t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s saj\u00e1t k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g\u00fck. A nyaral\u00e1sb\u00f3l augusztus huszadik\u00e1n hazat\u00e9r\u0151 fi\u00fa aut\u00f3busza a Csehszlov\u00e1kia „megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re” vonul\u00f3 tankok miatt hosszas v\u00e1rakoz\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00fcl, a r\u00e1di\u00f3 azonban a t\u00edzes h\u00edrek<\/span>ben semmit nem mond a csehekr\u0151l, csak arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy „a Gell\u00e9rt-hegyen soha nem l\u00e1tott, gazdag t\u0171zij\u00e1t\u00e9k volt; soha ennyi rak\u00e9ta, ekkora g\u00f6r\u00f6gt\u0171z, \u00faj keny\u00e9r, alkotm\u00e1nynapi szok\u00e1sos kov\u00e1sszal kelesztve.” Az utasok pedig azt sajn\u00e1lj\u00e1k, hogy \u00e9ppen err\u0151l maradtak le a „ruszkik gyakorlatoz\u00e1sa” miatt, de megnyugtatja \u0151ket a t\u00e1ncdalfesztiv\u00e1l legsikeresebb dalainak megism\u00e9tl\u00e9se: „Az utaz\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, mint a m\u00e9zes cumij\u00e1t visszakap\u00f3 csecsem\u0151, megnyugodott. D\u00fadolgattak, az \u00e9n j\u00f3 magyarjaim! \u00c9s t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rdektelen volt m\u00e1r, hogy itt \u00fcl\u00fcnk ebben a buszban, s el\u0151tt\u00fcnk a rettent\u0151 orosz armija<\/span> vonulgat.” <\/p>\n A (leg\u00e9ny-r\u00e9szlet)<\/span> az eszm\u00e9lked\u00e9s, a helyzettudatra \u00e9bred\u00e9s k\u00f6nyve is. Az 1968-as P\u00e1rizs \u00e9s Pr\u00e1ga jelent\u00e9s\u00e9nek tudatosul\u00e1sa egy ifj\u00fa nemzed\u00e9kben. Tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel a t\u00e9nyek mellett a hamis ideol\u00f3gi\u00e1val szemben. Egy fiatal nemzed\u00e9k r\u00e1d\u00f6bben\u00e9se arra, hogy neki folyton hazudnak, hogy teljesen m\u00e1sok a t\u00e9nyek, mint az ideol\u00f3gi\u00e1k. H\u0151s\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra az egyetemi el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 egy \u00fajabb szint ebben a folyamatban: ott m\u00e1r \u00e9rtik a fiatalok a „testv\u00e9ri tankok” \u00faj jelent\u00e9s\u00e9t, nem tudja f\u00e9lrevezetni \u0151ket a „hazai magyar\u00e1zat<\/span>„. Az ironikus ellenpontoz\u00e1s megsemmis\u00edti a megideologiz\u00e1lt hazugs\u00e1got, de \u00e9rz\u00e9kelteti a hatalom k\u00f6ny\u00f6rtelen kem\u00e9nys\u00e9g\u00e9t is. \u00cdgy foglalja el h\u0151s\u00fcnket a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a tehetetlens\u00e9g sz\u00e9gyene: „Levert voltam, mint a testv\u00e9ri csehszlov\u00e1kok, akik persze direkt k\u00e9rt\u00e9k ezt. Hallottuk, \u0151k maguk h\u00edvt\u00e1k a seg\u00edt\u0151ket. Azok meg mentek is toronyir\u00e1nt, \u00f6nzetlen\u00fcl.” <\/p>\n Az ir\u00f3nia f\u00f6l\u00fcln\u00e9zet. Aki \u00edgy l\u00e1tja helyzet\u00e9t, az m\u00e1r lelkileg, szellemileg magasabb dimenzi\u00f3ban van, azt m\u00e1r nem lehet megt\u00e9veszteni. Nagy G\u00e1rp\u00e1r ir\u00f3ni\u00e1ja azonban mindig f\u00e1jdalomb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik, benne van az a f\u00f6lismer\u00e9s is, hogy a tiszt\u00e1n l\u00e1t\u00e1s – b\u00e1r el\u0151felt\u00e9tele a v\u00e1ltoztat\u00f3 cselekv\u00e9snek – \u00f6nmag\u00e1ban nem elegend\u0151. A kisreg\u00e9ny vil\u00e1g\u00e1ban h\u0151s\u00fcnk eszm\u00e9lked\u00e9se, vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek kiform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa csak az egyik r\u00e9teg, a m\u00e1sik is er\u0151s kont\u00farokkal jelenik meg, ez pedig a diktat\u00fara, a hatalmi er\u0151szak vil\u00e1ga.<\/p>\n Pr\u00f3zapo\u00e9tikailag mer\u00e9sz k\u00eds\u00e9rlet a ez a k\u00f6tet. Akik a hagyom\u00e1nyos po\u00e9tika fel\u0151l olvass\u00e1k, azokban zavart is kelthet az \u00f6n\u00e9letrajzis\u00e1g, a t\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a elemz\u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s j\u00e1t\u00e9kkal, ir\u00f3ni\u00e1val kevert k\u00fcl\u00f6nleges egys\u00e9ge. Publicisztikuss\u00e1got, m\u0171fajtalans\u00e1got is gyan\u00edthatnak egy-egy r\u00e9szlet kih\u00edv\u00f3 „irodalmiatlans\u00e1g\u00e1n”. Ez a m\u0171fajteremt\u0151 m\u0171fajtalans\u00e1g azonban \u00e9ppen egy\u00e9n\u00edt\u0151 jegye Nagy G\u00e1sp\u00e1r pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak. Joggal vonhat\u00f3 p\u00e1rhuzamba t\u00f6bb vonatkoz\u00e1sban a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek „pr\u00f3zafordulat\u00e1val”. A hagyom\u00e1nyos m\u0171fajokat – a novell\u00e1t \u00e9s az essz\u00e9t – szabadon keveri, megsz\u00fcntetve \u0151rzi meg. K\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, sokszor ellent\u00e9tes eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9gek \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel t\u00e1g\u00edtja ki az \u00edr\u00e1s kereteit, vonatkoz\u00e1sok l\u00e1ncolat\u00e1val tel\u00edti a t\u00f6rt\u00e9netet. Sokr\u00e9t\u0171, t\u00e1g keretet biztos\u00edt az \u00e9rtelmez\u00e9snek, de nem engedi azt parttalann\u00e1, \u00f6nk\u00e9nyess\u00e9 v\u00e1lni.<\/p>\n Verseiben \u00e9s pr\u00f3zai \u00edr\u00e1saiban egyar\u00e1nt r\u00e9g\u00f3ta \u00e9l az id\u00e9z\u00e9s \u00e9s a kurziv\u00e1l\u00e1s eszk\u00f6zeivel is. Ezeket igen t\u00e1g k\u00f6rben alkalmazza. Olykor szinte szakr\u00e1lisan, textusk\u00e9nt id\u00e9z mestereit\u0151l, m\u00e1skor viszont a k\u00f6ztudatba belepr\u00e9selt, belek\u00f6v\u00fclt fr\u00e1zisokat id\u00e9z, hogy ez\u00e1ltal ironikusan leleplezze, megsemmis\u00edtse azokat. Id\u00e9zeteinek nagy r\u00e9sze szem\u00e9lyis\u00e9gm\u00e9ly\u00edt\u00e9s, elvekkel, eszm\u00e9kkel, tart\u00e1ssal val\u00f3 felt\u00f6lt\u00e9s. Ironikus id\u00e9zeteinek, utal\u00e1sainak is ez a l\u00e9nyegi funkci\u00f3juk, csak \u00e9ppen az ellenkez\u0151 ir\u00e1nyb\u00f3l vezetnek ugyanehhez a hat\u00e1shoz. Pr\u00f3zak\u00f6tet\u00e9ben e k\u00e9t m\u00f3dszer pomp\u00e1s \u00f6sszj\u00e1t\u00e9k\u00e1nak is tan\u00fai lehet\u00fcnk mid\u0151n bibliai vagy kunderai id\u00e9zetek feleselnek a N\u00e9pszabads\u00e1g fr\u00e1zisaival.<\/p>\n M\u0171v\u00e9szet\u00e9nek m\u00e1r eml\u00edtett szervess\u00e9g\u00e9b\u0151l, a szem\u00e9lyis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelmi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t v\u00e1llal\u00f3 magatart\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s eml\u00edtett szeml\u00e9leti nyitotts\u00e1g\u00e1b\u00f3l szinte term\u00e9szetesen k\u00f6vetkezik az, hogy szeml\u00e9leti horizontj\u00e1t sohasem korl\u00e1tozta csak Magyarorsz\u00e1gra. M\u00e1r els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben verset aj\u00e1nlott a Kapu\u00e1ll\u00edt\u00f3<\/span> k\u00f6lt\u0151inek. P\u00e1lyakezd\u00e9se \u00f3ta folyamatosan tudatos\u00edtotta verseiben, essz\u00e9iben, interj\u00faiban is a teljes magyar nemzeti kult\u00fara \u00e9rt\u00e9keit \u00e9s er\u0151s\u00edtette \u00f6sszetartoz\u00e1studat\u00e1t. A kisebbs\u00e9gi magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek \u00e9s jelenkori probl\u00e9m\u00e1inak \u00e1t\u00e9rz\u0151 ismerete is seg\u00edtette abban, hogy \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egyik fontos vonulata a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai n\u00e9pek sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek a tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1t v\u00e1llalja. <\/p>\n Az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 irodalomtudom\u00e1ny tan\u00fas\u00e1ga szerint az egym\u00e1ssal szoros f\u00f6ldrajzi, t\u00f6rt\u00e9nelmi, t\u00e1rsadalmi kapcsolatban l\u00e9v\u0151 n\u00e9pek irodalm\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s jellegzetess\u00e9gei is vannak. Ezek alapj\u00e1n osztj\u00e1k az egyetemes irodalmat k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le z\u00f3n\u00e1kra. <\/p>\n A Dunat\u00e1j n\u00e9peinek sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge r\u00e9gi felismer\u00e9se a kult\u00far\u00e1nak. Adyt\u00f3l, Bart\u00f3kt\u00f3l, Kod\u00e1lyt\u00f3l, J\u00f3zsef Attil\u00e1t\u00f3l N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3ig, Illy\u00e9s Gyul\u00e1ig sokan \u00e9s sokf\u00e9lek\u00e9ppen n\u00e9ztek szembe az ebb\u0151l a sorsk\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l ered\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel, probl\u00e9m\u00e1kkal. Az ut\u00f3bbiaknak a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00fajabb tapasztalatainak a birtok\u00e1ban nagy ill\u00fazi\u00f3kkal kellett lesz\u00e1molniuk. K\u00f6z\u00f6s dolgaink rendez\u00e9se helyett azok folytonos roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l kellett dr\u00e1mai t\u00e1rgyilagoss\u00e1ggal sz\u00e1mot adniuk. Ezt tette verseiben \u00e9s vallom\u00e1saiban Nagy G\u00e1sp\u00e1r is, de emellett a maga szellemi m\u0171hely\u00e9ben rend\u00edthetetlen elt\u00f6k\u00e9lts\u00e9ggel \u00e9s k\u00fcl\u00f6nleges szellemi \u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel, sz\u00f6vets\u00e9gkeres\u00e9ssel munk\u00e1lkodott „k\u00f6z\u00f6s dolgaink” rendez\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s sors enyh\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Verssel, id\u00e9z\u00e9ssel, m\u0171ford\u00edt\u00e1ssal, vallom\u00e1ssal sz\u00f3l\u00edtotta meg azokat a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kort\u00e1rsait, akikben a rossz tendenci\u00e1j\u00fa nemzeti gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9s \u00e9s a nemzeteket szembe\u00e1ll\u00edt\u00f3 politika szellemi-erk\u00f6lcsi ellener\u0151it fedezte fel. <\/p>\n Erk\u00f6lcsi-m\u0171v\u00e9szi t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, hogy K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1nak azokkal a kiemelked\u0151 m\u0171v\u00e9szeivel ker\u00fclt m\u00e9ly szellemi \u00e9s sokszor bar\u00e1ti kapcsolatba, akik nyiltan v\u00e1llalt\u00e1k \u00e9s v\u00e1llaj\u00e1k azt a – manaps\u00e1g sokszor g\u00fany t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 tett – m\u00e9gis t\u00f6rv\u00e9nny\u00e9 nemes\u00edthet\u0151 tapasztalatot, mely szerint erk\u00f6lcs \u00e9s eszt\u00e9tikum, egy\u00e9n \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sorsa sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszetartozik. Azok az \u0151 szellemi-erk\u00f6lcsi t\u00e1rsai, akikben minden k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt a „szabads\u00e1g szerelme”, „a szemben\u00e9z\u00e9s b\u00e1tors\u00e1ga”, s akik \u00e9let\u00fckkel \u00e9s m\u0171v\u00fckkel egyk\u00e9nt tamn\u00fas\u00edtott\u00e1k, hogy „Cogito \u00far egyenes testtart\u00e1sa a l\u00e9nyeg. Erre figyel\u00fcnk.” Azok az \u0151 szellemi-erk\u00f6lcsi rokonai a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai „Pokol”-ban, akik elt\u00f6k\u00e9lten szembeszeg\u00fcltek a diktatur\u00e1val, zsarnoks\u00e1ggal, s ez\u00e9rt b\u00f6rt\u00f6n vagy \u00f6nk\u00e9ntes sz\u00e1m\u0171zet\u00e9s lett a sorsuk. Ezek a m\u0171v\u00e9szek mutattak legt\u00f6bb fog\u00e9konys\u00e1got a magyars\u00e1g \u00e9rt\u00e9kei \u00e9s probl\u00e9m\u00e1i ir\u00e1nt is.<\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben p\u00e1lyakezd\u00e9se \u00f3ta szembet\u0171n\u0151 a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai vonatkoz\u00e1sok gazdags\u00e1ga. \u00c9ppoly term\u00e9szetes volt ez sz\u00e1m\u00e1ra, mint a kisebbs\u00e9gi magyars\u00e1g sors\u00e1nak lelkiismeret\u00e9breszt\u0151 itthoni tudatos\u00edt\u00e1sa. Szervesen egybehangz\u00f3 „mot\u00edvumok” ezek az \u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. A Z\u00f3naid\u0151<\/span> k\u00f6tet azt tan\u00fas\u00edtja, hogy alkot\u00f3, \u00e9rt\u00e9kteremt\u0151 kapcsolata van a lengyel, rom\u00e1n, szlov\u00e9n, szerb, horv\u00e1t, cseh, szlov\u00e1k, n\u00e9met, finn irodalom sok jeles alkot\u00f3j\u00e1val. <\/p>\n Eme k\u00f6t\u0151d\u00e9sek nagyobbik r\u00e9sz\u00e9nek a korabeli megvall\u00e1sa Nagy G\u00e1sp\u00e1r erk\u00f6lcsi b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t, „egyenes testtart\u00e1s\u00e1t” is mutatta, hiszen akkor id\u00e9zte, sz\u00f3l\u00edtotta meg t\u00f6bb k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00e1rs\u00e1t versben \u00e9s pr\u00f3z\u00e1ban egyar\u00e1nt, mikor azok b\u00f6rt\u00f6nben vagy szilenciumon voltak. <\/p>\n A Z\u00f3naid\u0151<\/span> \u00edr\u00e1sait azonban nemcsak, s nem els\u0151sorban ez a t\u00f6rt\u00e9nelmi szerep\u00fck \u00e9lteti, hanem a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai l\u00e9thelyzet \u00e9s az eszm\u00e9nyi emberi magatart\u00e1s tudatos\u00edt\u00e1sa, s nem kev\u00e9sb\u00e9 az az eszt\u00e9tikai-szeml\u00e9leti \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, amellyel k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai sorst\u00e1rsainak m\u0171veit Nagy G\u00e1sp\u00e1r ford\u00edtja \u00e9s \u00e9rtelmezi. N\u00e9h\u00e1ny sorban is maradand\u00f3 felismer\u00e9seket k\u00f6z\u00f6l Zbigniew Herbert Cogito ur\u00e1r\u00f3l \u00e9pp\u00fagy, mint Milan Kundera kegyetlen \u00e9s m\u00e9gis j\u00e1t\u00e9kos, „tr\u00e9f\u00e1s” t\u00f6rt\u00e9nelmi lesz\u00e1mol\u00e1sair\u00f3l. <\/p>\n K\u00fcl\u00f6n figyelmet \u00e9rdemel a Z\u00f3naid\u0151<\/span> \u00edr\u00e1sainak – a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai tapasztalatokat is mag\u00e1ba foglal\u00f3 – hat\u00e1rozott m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1ja \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szettana. A szem\u00e9lytelens\u00e9g apothe\u00f3zisa idej\u00e9n a szem\u00e9lyis\u00e9g felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t, arcunk v\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak a k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t erk\u00f6lcsi k\u00f6vetelm\u00e9nyk\u00e9nt hangs\u00falyozza: „Az arc gondos elrejt\u00e9se r\u00edmel az arctalan hatalmat k\u00e9pvisel\u0151 arctalan politikusok\u00e9ra.” K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai helyzetismerete, tapasztalata \u00e9s m\u0171v\u00e9szi t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1ga alapj\u00e1n figyelmeztet j\u00e1t\u00e9kos, de f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb komoly k\u00f6lt\u00e9szettani level\u00e9ben a hely fontoss\u00e1g\u00e1ra, a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9t \u00e9s k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t is befoly\u00e1sol\u00f3 szerep\u00e9re. A „naponta v\u00e1ltoz\u00f3 po\u00e9tikai szell\u0151csk\u00e9k” helyett a szem\u00e9lyis\u00e9g teljes, egzisztenci\u00e1lis r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9t kiv\u00e1nja a vers a k\u00f6lt\u0151t\u0151l, a teljes szemben\u00e9z\u00e9s \u00e9s \u00f6nismeret b\u00e1tors\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n A Z\u00f3naid\u0151<\/span> gesztus\u00e9rt\u00e9k\u0171 m\u0171 is. Egy jelent\u0151s magyar k\u00f6lt\u0151 tartalmas tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele arr\u00f3l, hogy milyen szeretettel, egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sssel lehet \u00e9rteni \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni a m\u00e1s n\u00e9pek kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00e9rt\u00e9keit. Ezt a gesztust nem hat\u00e1lytalan\u00edthatja a m\u00fal\u00f3 id\u0151, s\u0151t m\u00e9g az a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta nyert tapasztalat sem, hogy „k\u00f6z\u00f6s dolgaink” rendez\u00e9s\u00e9nek nemcsak a kommunista diktat\u00fara volt az akad\u00e1lya. A Z\u00f3naid\u0151<\/span> motiv\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9lyebbr\u0151l fakadt, ez\u00e9rt \u00e9rt\u00e9ke is t\u00e1gabb \u00e9rv\u00e9ny\u0171. K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai sz\u00e1mvet\u00e9s\u00e9vel is azt tan\u00fas\u00edtja, hogy az ember „egyenes testtart\u00e1sa” minden id\u0151ben az etikus emberl\u00e9t alapk\u00f6vetelm\u00e9nye. „P\u00e1n Cogito azt mondja, hogy a megdics\u0151\u00fclt kompromisszumok \u00e9s \u00e1ltat\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt ny\u0171sz\u00edt a tot\u00e1lis gy\u00e1vas\u00e1g… Cogito \u00far f\u00f6l\u00e9nyben avan a K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ghoz k\u00e9pest, mert \u00e1tvil\u00e1g\u00edtja annak viszonyait \u00e9s saj\u00e1t sors\u00e1t szabadon v\u00e1lasztja meg. Szabadon a testtart\u00e1st, a mozdulat p\u00e9ldaad\u00f3 gesztus\u00e1t” – \u00edrta Nagy G\u00e1sp\u00e1r A vers \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge<\/span> c\u00edm\u0171 „sz\u00e9ljegyzet\u00e9ben” Zbigniew Herbert vers\u00e9t \u00e9rtelmezve 1986-ban. Ez az essz\u00e9je azt is jelzi, hogy nemcsak „testtart\u00e1st”, hanem po\u00e9tik\u00e1t is tanult Herbertt\u0151l. Nagy L\u00e1szl\u00f3 utols\u00f3 korszak\u00e1nak „po\u00e9tikai v\u00e1lt\u00e1s\u00e1t” hozza itt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe a herberti verssel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1ssal: „A remek metafor\u00e1k ind\u00e1i k\u00f6z\u00e9 makacsul be\u00e9kel\u0151dnek pr\u00f3zai v\u00e9rr\u00f6g\u00f6k, t\u00e1rgyilagos kijelent\u00e9sek, utols\u00f3 figyelmeztet\u00e9snek sz\u00e1nt imperativuszok; s l\u00e1tszik az ig\u00e9ny: nev\u00e9n akrja nevezni a bajt, a t\u00falhordott gyermeket; t\u00e1rgyszer\u0171en \u00edr az „orsz\u00e1gos panaszk\u00f6nyvbe”. M\u00e1r a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s \u00e9s az ir\u00f3nia sem idegen t\u0151le.” Ez a jellemz\u00e9s po\u00e9tikai \u00f6nvallom\u00e1sak\u00e9nt is \u00e9rv\u00e9nyes.<\/p>\n 3.<\/p>\n A kilencvenes \u00e9vekben h\u00e1rom versesk\u00f6tete jelent meg Nagy G\u00e1sp\u00e1rnak (Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span>, 1993; F\u00f6l\u00f6s \u00e9brenl\u00e9tem<\/span>, 1994; Tudom, nagy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n lesz<\/span>, 1998). Ez a term\u00e9kenys\u00e9g nemcsak t\u00f6retlen alkot\u00f3kedv\u00e9t mutatja, hanem azt is tan\u00fas\u00edtja, hogy ez az \u00e9vtized is olyan kih\u00edv\u00e1sokat adott neki, amelyek el\u0151l nem t\u00e9rhetett ki, amelyekkel \u00e9letm\u0171v\u00e9nek bels\u0151 t\u00f6rv\u00e9nye szerint k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt is szembes\u00fclnie kellett. Ez a h\u00e1rom versesk\u00f6nyv \u00e9ppoly pontos \u00e9s \u00edt\u00e9letes k\u00f6lt\u0151i l\u00e9tdokument\u00e1ci\u00f3ja Magyarorsz\u00e1g \u00fajabb \u00e9vtized\u00e9nek, mint a kor\u00e1bbi k\u00f6tetei voltak a diktat\u00fara \u00e9vtizedeiben. <\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00fajabb k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek k\u00e9t f\u0151 tematikai vonulata t\u0171nik el\u00e9nk: az etikai ig\u00e9ny, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet motiv\u00e1lta k\u00f6z\u00e9leti versek\u00e9 \u00e9s egyre gazdagabb, egyre m\u00e9lyebb v\u00e1ltozatokban a l\u00e9tfiloz\u00f3fiai sz\u00e1mvet\u00e9sek\u00e9. Ez a k\u00e9t nagy versvonulat azonban nemcsak sok-sok po\u00e9tikai \u00e9s gondolati v\u00e1ltozatot hozott, hanem szinte sz\u00e9tv\u00e1laszthatatlanul \u00f6ssze is kapcsol\u00f3dik. A kor l\u00e9tdokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t is a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel sz\u00e1mot vet\u0151 k\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00e9sz\u00edti \u00e9s min\u0151s\u00edti. <\/p>\n Po\u00e9tikai-szeml\u00e9leti \u00e9s etikai magatart\u00e1sa alapjaiban v\u00e1ltozatlan maradt, de a vil\u00e1g \u00e1ttekinthetetlenebb, bonyolultabb, kusz\u00e1bb \u00e9s sz\u00f6vev\u00e9nyesebb lett k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte. Erre a kih\u00edv\u00e1sra po\u00e9tikailag is v\u00e1laszolt: tov\u00e1bb t\u00e1g\u00edtotta, gazdag\u00edtotta k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1g\u00e1t. A Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span> k\u00f6tet vez\u00e9rverse, az \u00d6r\u00f6kre-\u00e9bren<\/span> egyszerre jelzi a k\u00f6lt\u0151 felel\u0151ss\u00e9gtudat\u00e1t, nyugtalan kor-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00faj kih\u00edv\u00e1saival val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s ig\u00e9ny\u00e9t. „Am\u00edg b\u00edrom \/ helyetted \u00edrom” – \u00fczente kor\u00e1bban Nagy L\u00e1szl\u00f3nak, most mindazok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t mag\u00e1ra v\u00e1llalja, akik m\u00e1r nem vehetnek r\u00e9szt az \u00faj korszak alak\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben: „Eszel\u0151s napok, \u00e9vek j\u00f6nnek \/ hallom most m\u00e1r \u00f6r\u00f6kre-\u00e9bren: \/ holtak helyett s\u00e9t\u00e1lgatok \/ az ezredv\u00e9gi f\u00e9nyben.”<\/p>\n Kor\u00e1bban ny\u00edltan szembeszeg\u00fclt a nemzeti \u00e9rt\u00e9keket \u00e9s elemi emberi norm\u00e1kat semmibevev\u0151 hatalommal. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1s ut\u00e1n a szabads\u00e1g \u00f6r\u00f6m\u00e9t kellett volna \u00e9nekelnie. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f6r\u00f6m\u00e9be azonban m\u00e1r a szabads\u00e1g els\u0151 pillanataiban disszonanci\u00e1k keveredtek. „Mikor nem lehetett \/ akkor \u00e9nekeltek \/ s hallgatnak mikor \/ lehet – meglehet \/ \u00e9ppen ez\u00e9rt k\u00f6lt\u0151k \/ versek tengeralattj\u00e1r\u00f3iban \/ megpattant t\u00fcdej\u00fcek” – \u00edrta 1989 m\u00e1jus\u00e1ban M\u00e1r hamuval rajzolgatok<\/span> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, melynek m\u00e1sodik, z\u00e1r\u00f3 str\u00f3f\u00e1ja szakr\u00e1lis dimenzi\u00f3knak nyit t\u00e1vlatot a rem\u00e9nytelennek tetsz\u0151 szitu\u00e1ci\u00f3ban: „m\u00e1r hamuval rajzolgatok \/ Isten ablak\u00e1n egyre \/ de \u0150 v\u00e1r – v\u00e1r m\u00e9g”. \u00c9rz\u00e9kelhetj\u00fck a finoman kifejezett idegenked\u00e9st a szabads\u00e1gban hirtelen megeredt nyelv\u0171 neofita buzgalomt\u00f3l. Sok versben sz\u00f3lal meg az az \u00e9rz\u00e9s is, hogy vajon ennyi csonkul\u00e1s ut\u00e1n f\u00f6lszabadulhat-e m\u00e9g a szem\u00e9lyis\u00e9g, \u00fajra lehet-e kezdeni az \u00e9letet. <\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben egyszerre van jelen „bel\u00fcl a l\u00e1t\u00e1s<\/span>” \u00e9s k\u00edv\u00fcl „a kegyetlen n\u00e9z\u00e9s<\/span>„. \u00c9rz\u00e9kenyen figyel a disszonanci\u00e1kra, magatart\u00e1sbeli, erk\u00f6lcsi bicsakl\u00e1sokra, sz\u00ednv\u00e1lt\u00e1sokra. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9n d\u00f6bbenten regisztr\u00e1lja a b\u00e1beli sz\u00f3cs\u00e9pl\u00e9st. Az \u00c9szrev\u00e9tel<\/span> – m\u00e9g 1989-ben – szarkasztikusan fejezi ki emiatti undor\u00e1t: „\u00c9s mir\u0151l sz\u00f3ljanak mostans\u00e1g a versek? \/ Mikor mindenki besz\u00e9l, kilocsog; \/ csak \u00fagy r\u00f6pk\u00f6d prot\u00e9zisek k\u00f6z\u00fcl a ny\u00e1l, \/ s a ny\u00e1r gy\u00fal\u00e9kony gumij\u00e1n \/ cs\u00faszk\u00e1lnak le-f\u00f6l alkalmi sz\u00f3(l)nokok.” <\/p>\n A „gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 felszabadults\u00e1got” csup\u00e1n egyetlen vers, az \u00c9vk\u00f6nny,1989<\/span> id\u00e9zi fel. Igaz, ez kiv\u00e9telesen sz\u00e9p, \u00e9vv\u00e9gi \u00f6sszegz\u0151 vers. Ironikus j\u00e1t\u00e9koss\u00e1ggal indul, „az \u00e9v kicsod\u00e1ja micsod\u00e1ja” szavazgat\u00e1sok, az „\u00e9vk\u00f6nyvek<\/span>” \u00e9s „az \u00e9v k\u00f6nyve<\/span> futamok helyett” – brav\u00faros Nagy G\u00e1sp\u00e1r-i bet\u0171cser\u00e9vel – „az idei \u00e9v k\u00f6nny\u00e9<\/span>„-re k\u00e9rdez r\u00e1 a k\u00f6lt\u0151i \u00e9nben „egy nagyon bens\u0151 hang”, melyet z\u00e1r\u00f3jelbe tett k\u00e9rd\u00e9ssel t\u00f6rt\u00e9nelmileg nyomat\u00e9kos\u00edt: „(hang volt-e csup\u00e1n?)”. A versnek t\u00e1g bels\u0151 terei ny\u00edlnak meg, a j\u00e1t\u00e9kot a felszabadul\u00e1s kathartikus \u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek megjelen\u00edt\u00e9se szor\u00edtja h\u00e1tt\u00e9rbe. Nem v\u00e9letlen a „szokatlan k\u00e9rd\u00e9s”, hiszen soha ennyi k\u00f6nnyet nem l\u00e1ttott m\u00e9g, mint ebben az \u00e9vben, „soha ennyi gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e9ld\u00e1nyt \/ n\u0151k \u00e9s f\u00e9rfiak \/ \u00f6regek \u00e9s fiatalok arc\u00e1n”. A dikci\u00f3 s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9se j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a vers z\u00e1rlat\u00e1ban, hogy az \u00e9v k\u00f6nnye<\/span> egy leveret\u00e9st, megal\u00e1z\u00e1st szenvedett nemzet felszabadul\u00e1s\u00e1nak \u00f6r\u00f6mk\u00f6nnye, „a gy\u00e1sz, megrend\u00fcl\u00e9s \u00e9s \/ a boldogs\u00e1g felejthetetlen k\u00f6nnye” volt. A vers t\u00e1rgyi \u00e9s \u00e9rzelmi vil\u00e1g\u00e1ban \u00f6sszes\u0171r\u0171s\u00f6dik az id\u0151: a levert forradalom, a hal\u00e1los \u00edt\u00e9letek, kiv\u00e9gz\u00e9sek, a menek\u00fcl\u00e9sek, lefojtott \u00e9vek dr\u00e1m\u00e1i is benne vannak az \u00e9v k\u00f6nny\u00e9<\/span>ben, de a gy\u00e1sznak, keser\u0171s\u00e9gnek \u00faj dimenzi\u00f3t ad az az \u00f6r\u00f6m, hogy ennek a rettenetes id\u0151szaknak v\u00e9ge van. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6r\u00f6m ez, \u00f3hatatlanul is eml\u00e9keztet a trag\u00e9di\u00e1ra, a leveret\u00e9sre, a j\u00f3v\u00e1tehetetlen vesztes\u00e9gekre is. <\/p>\n Ennek az „\u00e9vk\u00f6nny<\/span>„-nek a „s\u00faly\u00e1t” Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1g\u00e1ban akkor \u00e9rtj\u00fck meg igaz\u00e1n, ha eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zz\u00fck hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekbeli k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek f\u0151 mot\u00edvumait (az \u00e1rul\u00e1s v\u00e1ltozatait, az elemi emberi norm\u00e1k folytonos megs\u00e9rt\u00e9se miatti d\u00fcheit, tiltakoz\u00e1sait), m\u00e1sr\u00e9szt ha legal\u00e1bb fut\u00f3lag sz\u00e1mba vessz\u00fck azokat az \u00faj verseit, amelyekben az elm\u00falt \u00e9vtizedek szem\u00e9lyis\u00e9get, nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get megal\u00e1z\u00f3 \u00e9s roncsol\u00f3, az elemi emberi jogokat semmibevev\u0151 jelens\u00e9geir\u0151l, azok tov\u00e1bb\u00e9l\u00e9s\u00e9r\u0151l, m\u00e1ig \u00e9r\u0151 hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, maradand\u00f3 nyomair\u00f3l sz\u00f3l.<\/p>\n A Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span> els\u0151 ciklusa a k\u00f6lt\u0151 1988-as amerikai \u00fatj\u00e1nak soksz\u00edn\u0171 l\u00edrai napl\u00f3ja. „1988 augusztus\u00e1ban m\u00e9g falhoz \u00e1ll\u00edtottak”-kezd\u0151dik Nagy G\u00e1sp\u00e1r-i jelent\u00e9skett\u0151z\u00e9ssel, a kiv\u00e9gz\u00e9s k\u00e9pzet\u00e9t is f\u00f6lid\u00e9zve a „ferihegyi szok\u00e1sok”-at \u00e9s azok hat\u00e1s\u00e1t („hogy a szabad vil\u00e1gban sem lehetek szabad”) szociogr\u00e1fikus t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9ggel \u00e9s keser\u0171 ir\u00f3ni\u00e1val bemutat\u00f3 els\u0151 vers. Az amerikai ciklus egyik sz\u00f3lama vil\u00e1gg\u00e1 \u00fcz\u00f6tt \u00e9rt\u00e9keinket id\u00e9zi meg: M\u00e1rait, T\u0171z Tam\u00e1st, Horv\u00e1th Elem\u00e9rt \u00e9s m\u00e1sokat. K\u00fcl\u00f6n elemz\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 versek ezek, itt csak arra a k\u00f6z\u00f6s von\u00e1sukra utalhatok, hogy mindegyik megid\u00e9zett, megsz\u00f3l\u00edtott szem\u00e9lyis\u00e9g sorsa j\u00f3v\u00e1tehetetlen\u00fcl mag\u00e1n viseli a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem e „kegyetlen sz\u00e1zad”-\u00e1nak tragikus nyomait. <\/p>\n Er\u0151s ez a mot\u00edvumk\u00f6r a k\u00f6tet m\u00e1s ciklusainak verseiben is. A Kas\u00e1nszky Zsombor eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9z\u0151 Hal\u00e1la kellett, hal\u00e1la jel volt<\/span> az \u00e9lete f\u00f6l\u00e1ldoz\u00e1z\u00e1val is az „orsz\u00e1gosan vez\u00e9nyelt amn\u00e9zia” ellen tiltakoz\u00f3 bar\u00e1t – Nagy L\u00e1szl\u00f3 Latinovits-vers\u00e9nek dramaturgi\u00e1j\u00e1t is eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9z\u0151 – f\u00f6lmagasztal\u00f3 \u00e9s romolhatatlan \u00e9rt\u00e9kek mellett tan\u00faskod\u00f3 sirat\u00f3ja. A F\u00c9LIG BEVALLOTT \u00c9LET \u00edr\u00f3j\u00e1nak aj\u00e1nlott R\u00c9G BEDOBOTT PALACK a haj\u00f3b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u00daJ SZIGETEKNEK \u00dcZEN<\/span> arr\u00f3l ad \u00f6sszetett, \u00e1rnyalt, keser\u0171en ironikus anal\u00edzist, hogy a nyelvet, a ny\u00edlt vallom\u00e1s \u00e9s igazmond\u00e1s eszk\u00f6z\u00e9t a diktat\u00far\u00e1t kiszolg\u00e1l\u00f3 irodalompolitika pr\u00e9se \u00e9s \u00e1lnok manipul\u00e1ci\u00f3i k\u00f6vetkezt\u00e9ben „rejteget\u00e9sre vermel\u00e9sre \/ j\u00f3zan csemp\u00e9szetre” haszn\u00e1ltuk. „\u00cdgy romlott minden meghat\u00e1rozatlann\u00e1 \/ \u00e9s hom\u00e1lyosan viszonylagoss\u00e1…” Ebben a nagy „produkci\u00f3ban” – akarva, akaratlan – mindny\u00e1jan benne voltunk, benne vagyunk. Pedig egyszer majd – vallja a vers z\u00e1rlat\u00e1ban k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9nek egyik sokszor visszat\u00e9r\u0151 alapmot\u00edvum\u00e1val – minden tett\u00fcnkr\u0151l sz\u00e1mot kell adnunk. Cso\u00f3ri S\u00e1ndor A f\u00e9lig bevallott \u00e9let<\/span> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben m\u00e1r a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n f\u00f6ll\u00e1zadt ez ellen a l\u00e9lekcsonk\u00edt\u00e1s ellen. A l\u00e9lek \u00e9ps\u00e9g\u00e9nek alapfelt\u00e9telek\u00e9nt nevezte meg a f\u00f6lismert igazs\u00e1gok kimond\u00e1s\u00e1t, mert a f\u00e9lig kimondott igazs\u00e1gok hazugs\u00e1gok, erk\u00f6lcsi elbizonytalanod\u00e1st okoznak. Cso\u00f3ri S\u00e1ndornak ez az essz\u00e9je \u00e9s azonos c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve – \u00e9rtelmezhetj\u00fck a vers c\u00edm\u00e9t – az a „r\u00e9g bedobott palack”, mely most „\u00faj szigeteknek \u00fczen”. Az erk\u00f6lcsi megtisztul\u00e1s, meg\u00fajul\u00e1s az egy\u00e9ni \u00e9s nemzeti f\u00f6lemelked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u00e9s kiker\u00fclhetetlen alapja. <\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00fajabb k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u00e9ppen az az egyik visszat\u00e9r\u0151 mot\u00edvuma, keser\u0171 tapasztalata, hogy az „\u00faj szigetek” nem tudtak nemzett\u00e9 \u00f6ssze\u00e1llni a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1s idej\u00e9n. Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben az \u00c9vk\u00f6nny, 1989 <\/span>c\u00edm\u0171 verset az ugyancsak 1989-es keletkez\u00e9s\u0171 B\u00e9kebeli kannib\u00e1lok<\/span> k\u00f6veti \u00e9s ellenpontozza. A „mosolyel\u00e1gaz\u00e1s” \u00e9s a „b\u00e9kebeli kannib\u00e1lok” kormin\u0151s\u00edt\u0151 metafor\u00e1k. Az el\u0151bbi az \u0151szintes\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli, \u00e1ls\u00e1gos magatart\u00e1s szarkasztikus megnevez\u00e9se \u00e9s a tiszta \u00f6r\u00f6m megkesered\u00e9s\u00e9nek, sz\u00e9tt\u00f6redez\u00e9s\u00e9nek metafor\u00e1ja, az ut\u00f3bbi pedig az emberev\u0151 indi\u00e1nokkal vonja p\u00e1rhuzamba a rendszerv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9n egym\u00e1ssal szembefordul\u00f3, kor\u00e1bban egy\u00fctt k\u00fczd\u0151 bar\u00e1tokat: „Mint a b\u00e9kebeli \/ kannib\u00e1lok \/ egym\u00e1st zab\u00e1lj\u00e1k \/ f\u00f6l a bar\u00e1tok \/ mintha nem volna \/ m\u00e1r ki ellen \/ hurr\u00e1 hajr\u00e1 most \/ egym\u00e1s ellen!” Ez a mot\u00edvum a k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6tetekben nagyon sok v\u00e1ltozatban jelenik meg – tragikus lenyomatak\u00e9nt az \u00fajabb id\u0151nek. <\/p>\n A F\u00f6l\u00f6s \u00e9brenl\u00e9tem<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet az 1993-as \u00e9v l\u00edrai napl\u00f3ja, az ebben az \u00e9vben \u00edrott verseket keletkez\u00e9s\u00fck id\u0151rendj\u00e9ben k\u00f6zli. Ezen a k\u00f6teten is v\u00e9gigvonul az emberi kapcsolatok sz\u00e9troncsol\u00f3d\u00e1s\u00e1nak mot\u00edvuma. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6r\u00fcli hatalmi verseng\u00e9s a J\u00e9zus k\u00f6nt\u00f6s\u00e9n marakod\u00f3k k\u00e9peiben jelenik meg (F\u00f6ljegyz\u00e9s<\/span>). Nosztalgi\u00e1val eml\u00e9kezik a k\u00f6lt\u0151i \u00e9n az egykor romolhatatlannak hitt bar\u00e1ts\u00e1gokra (Az \u00e1tlelkes\u00fclt tartom\u00e1ny<\/span>). Keser\u0171s\u00e9g \u00f6szt\u00f6nzi sz\u00f3l\u00e1sra, mid\u0151n k\u00f6zelr\u0151l l\u00e1tja „az elromosodott nagy bar\u00e1ts\u00e1gokat”, „a tegnapi ny\u00edlt fi\u00fak” hi\u00fas\u00e1g\u00e1t, kicsinyes taktik\u00e1zgat\u00e1s\u00e1t (M\u00e1jus medd\u0151 felh\u0151i alatt<\/span>). <\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek jellegzetes eszt\u00e9tikai saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy benne a mai viselked\u00e9sm\u00f3dok, magatart\u00e1sok eleven, ironikus, szarkasztikus anal\u00edzise gyakran archetipikus anal\u00f3gi\u00e1k, mot\u00edvumok r\u00e9v\u00e9n kap t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s egyetemes t\u00e1vlatot. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gazdagon alkalmazza ilyen \u00e9rtelemben a biblikus mot\u00edvumokat. A Magyar kar\u00e1csony<\/span> – a vers motivumaib\u00f3l \u00e9s d\u00e1tum\u00e1b\u00f3l is tudhat\u00f3 ez – Antall J\u00f3zsef minisztereln\u00f6k sirat\u00f3ja. Megbecs\u00fcl\u00e9s \u00e9s f\u00e1jdalom sz\u00f3lal meg ebben a versben, de a megrend\u00fcl\u00e9st ironikus, sz\u00e1monk\u00e9r\u0151 szembes\u00edt\u00e9s fogja keretbe. Azoknak sz\u00f3l ez, akik mindent megtettek, ” – bedobtak ezeregy g\u00e1ncsot – \/ hogy siettess\u00e9k elest\u00e9t!” A szigor\u00fa strukt\u00far\u00e1j\u00fa, s\u0171r\u0171 sz\u00f6v\u00e9s\u0171 vers metsz\u0151en \u00e9les k\u00e9pet, \u00edt\u00e9letet ad 1993 magyar kar\u00e1csony\u00e1r\u00f3l. <\/p>\n A Tudom, nagy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n lesz<\/span> verseinek is egyik vez\u00e9rmot\u00edvuma az erk\u00f6lcsi er\u00f3zi\u00f3, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00e9rtelmis\u00e9g h\u00edvat\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9ltatlan viselked\u00e9se, ellens\u00e9gesked\u00e9se. „Ki fecseg\u00e9sbe \/ ki hallgat\u00e1sba \/ menek\u00fcl” ism\u00e9tl\u0151dik k\u00e9t versben is a l\u00e1tlelet (Versek egym\u00e1s k\u00f6zt, Nem ismered<\/span>). Indulatosan kifakad a k\u00f6lt\u0151 a manipul\u00e1lt k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9sek ellen, ir\u00f3ni\u00e1val veti el az \u00fcres formam\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leti te\u00f3ri\u00e1k illusztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ul k\u00e9sz\u00fclt m\u0171veket. Szembe\u00e1ll\u00edtja vel\u00fck a l\u00e9t\u00e9rdek\u0171, emberi gondokkal k\u00fczd\u0151, erk\u00f6lcsileg \u00e9s eszt\u00e9tikailag egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes, „j\u00f3t rosszt\u00f3l” elv\u00e1laszt\u00f3 irodalmat (A v\u00e9tek jog\u00e1n, Ny\u00e1ri lev\u00e9l-z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s, zizzen\u00e9s, amikor kert\u00fcnkben a tetvek…<\/span>) A ki\u00fcresed\u0151, \u00f6nn\u00f6n jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t lefokoz\u00f3 irodalommal szemben az \u00f6tven\u00e9ves Tiszat\u00e1jat k\u00f6sz\u00f6nt\u0151, a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kokat \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos r\u00edmel\u00e9st is m\u00e9ly \u00e9rtelemmel kamatoztat\u00f3 Vallom\u00e1s<\/span>\u00e1ban is azt az irodalmat id\u00e9zi \u00e9rt\u00e9ktan\u00fas\u00edt\u00f3 hans\u00falyokkal, amelyik nem az \u00fcres j\u00e1t\u00e9k izgalm\u00e1t hozta, hanem arr\u00f3l sz\u00f3lt, ami az \u00e9letben fontos volt, ami f\u00e1jt: „mi volt akkor \/ a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171? \/ hogy t\u00e9tje volt \/ mint mond a m\u0171”. Nem a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekhez vonz\u00f3dik Nagy G\u00e1sp\u00e1r, hanem abba nem tud belenyugodni, hogy az irodalom akkori tart\u00e1sa, „t\u00e9t”-je \u00e9s hat\u00e1sa m\u00e1ra semmiv\u00e9 lett. A le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s ok\u00e1t nem mag\u00e1nak az irodalomnak a szerepv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban jel\u00f6li meg, hanem \u00edr\u00f3k, az \u00e9rtelmis\u00e9g el\u00e9gtelen erk\u00f6lcsi magatart\u00e1s\u00e1ban. Az \u00d6reged\u0151k s tal\u00e1n m\u00e1r \u00f6regek<\/span> \u00e9s A t\u00f6rt\u00e9net v\u00e9ge<\/span> c\u00edm\u0171 versei arr\u00f3l adnak ironikus-szarkasztikus hangv\u00e9tel\u0171 l\u00e1tleletet, hogy miv\u00e9 v\u00e1ltak a rendszerv\u00e1ltoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151 p\u00e1rtcsat\u00e1roz\u00e1sokban az egykor nagy terveket sz\u00f6v\u00f6get\u0151, egym\u00e1snak sugallatos bar\u00e1ti dedik\u00e1ci\u00f3kat \u00edr\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek: „Siker\u00fclt mindent elk\u00f6vetn\u00fcnk \/ mindent amire elleneink \/ legszebb \u00e1lmaikban sem gondolhattak \/ siker\u00fclt siker\u00fclt h\u00e1t viv\u00e1t viv\u00e1t \/ egym\u00e1st el\u00e1rulni f\u00f6ladni h\u00e1tba sz\u00farni \/ nem volt k\u00f6nny\u0171 de siker\u00fclt \/ saj\u00e1t er\u0151nkb\u0151l beletal\u00e1lni \/ a nagy semmi remeg\u0151 k\u00f6zep\u00e9be \/ ak\u00e1r ki is h\u00fazhatn\u00e1nk magunk \/ csak az er\u0151sen deform\u00e1l\u00f3dott \/ gerinc ne f\u00e1jna annyira \/ s ne hallan\u00e1nk a csigoly\u00e1k k\u00f6zti m\u00e9sz \/ irgalmatlan robajl\u00e1sait.”<\/p>\n A t\u00f6bbessz\u00e1m els\u0151 szem\u00e9ly\u0171 dikci\u00f3 a testv\u00e9rdr\u00e1m\u00e1k l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t id\u00e9zi, az ir\u00f3nia \u00e9le mind a k\u00e9t f\u00e9lt \u00e9ri. A versben ironikusan bemutatott diadal sz\u00e9gyenletes erk\u00f6lcsi roml\u00e1s, „az er\u0151sen deform\u00e1l\u00f3dott gerinc” min\u0151s\u00edti. Az \u00e9let legvadabb boz\u00f3tos\u00e1b\u00f3l (a T\u00fal\u00e9l\u0151k dics\u00e9rete)<\/span> c\u00edm\u0171 vers a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni magyar „szellemi \u00e9let” egyik legsz\u00e9gyenletesebb „produkci\u00f3j\u00e1nak”, a Cso\u00f3ri S\u00e1ndor ellen szervezett hajsz\u00e1nak \u00e9s a k\u00f6lt\u0151 erej\u00e9nek, f\u00f6l\u00fclemelked\u00e9s\u00e9nek a – v\u00e9gletes eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9geket \u00fctk\u00f6ztet\u0151 – k\u00f6lt\u0151i dokumentuma. Az els\u0151 egys\u00e9ge – szarkasztikus animiz\u00e1ci\u00f3val is nyomat\u00e9kos\u00edtva – a c\u00e9ljukat el nem \u00e9rt r\u00e1galmaz\u00f3k \u00e9s m\u00f3dszereik f\u00f6l\u00f6tt tart megsemmis\u00edt\u0151en r\u00e9szletez\u0151 szeml\u00e9t. A m\u00e1sodik r\u00e9szben a k\u00f6lt\u0151nek a versek r\u00e9v\u00e9n nyert kathartikus f\u00f6lemelked\u00e9s\u00e9t mutatja be az esztergomi t\u00e1j k\u00e9peiben. A k\u00f6lt\u00e9szet tiszta, a k\u00f6lt\u0151re dob\u00e1lt s\u00e1rt\u00f3l \u00e9rinthetetlen bels\u0151 tartom\u00e1ny. A vers els\u0151 r\u00e9sz\u00e9nek szarkasztikus k\u00e9peit a z\u00e1rlat kathartikus f\u00f6l\u00fclemelked\u00e9se ellenpontozza: „S m\u00e1r zeng is a legszebb lejt\u00e9s\u0171 mondat, \/ \u00fasztatja mag\u00e1t az est\u00e9li foly\u00f3 \/ kivil\u00e1g\u00edtott kottasor\u00e1n.” <\/p>\n A Tudom, nagy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n lesz<\/span> k\u00f6tetben a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n keletkezett versek sora leplezi le – f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb v\u00e1ltozatos m\u0171form\u00e1kban – a szabads\u00e1g megcs\u00fafol\u00e1s\u00e1t, a val\u00f3s\u00e1gos rendszerv\u00e1lt\u00e1s elmarad\u00e1s\u00e1t. Nagy G\u00e1sp\u00e1r m\u00e1r 1983-ban, Nagy Imr\u00e9\u00e9k kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek huszon\u00f6t\u00f6dik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n kimondta a m\u00falttal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s, elsz\u00e1mol\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek evidenci\u00e1j\u00e1t: „egyszer majd el kell temetNI \/ \u00e9s nek\u00fcnk nem szabad feledNI \/ a gyilkosokat n\u00e9ven nevezNI”. 1984 \u0151sz\u00e9n jelent meg ez a verse. T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb m\u00e9ly keser\u0171s\u00e9ggel \u00e9s szarkasztikus – posztmodern, rejtett intertextualit\u00e1st \u00e9s nyelvi j\u00e1t\u00e9kot is kamatoztat\u00f3 – ir\u00f3ni\u00e1val \u00e1llap\u00edtja meg, hogy „B\u00e1r a M\u00falt<\/span>-at egy f\u00e9lorsz\u00e1gnyi lakoss\u00e1g … v\u00e9gk\u00e9pp elt\u00f6r\u00f6ln\u00e9, mert egyszer\u0171en kellemetlen”, hi\u00e1ba hirdetik meg az egykori gyilkosok a „nagy kiengesztel\u0151d\u00e9st”, bevall\u00e1s, megb\u00e1n\u00e1s, „valami t\u00f6redelmes b\u00e1nat” n\u00e9lk\u00fcl nincs megtisztul\u00e1s. A M\u00falt<\/span> „marad, van \u00e9s sz\u00e9p j\u00f6v\u0151je lesz egysz\u00f3val nem nyugszik, nem f\u00e9r el b\u0151r\u00e9ben, b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben” („Mit hoz a m\u00falt?<\/span>” Szabad vers 10 \u00e9v m\u00falt\u00e1n<\/span>). M\u00falttiszt\u00e1z\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9se a magyar irodalmi hagyom\u00e1nyba is kapcsol\u00f3dik, a J\u00f3zsef Attila, Illy\u00e9s Gyula fogalmazta ig\u00e9nyt viszi tov\u00e1bb a mi korunkban.”Elegend\u0151 harc, hogy a multat be kell vallani” – \u00edrta J\u00f3zsef Attila. Nagy G\u00e1sp\u00e1r ennek a bels\u0151, megszenvedett bevall\u00e1snak az elmarad\u00e1s\u00e1t tartja t\u0171rhetetlennek. Mintha szeme el\u0151tt lenne az illy\u00e9si intelem: „A multat is teremteni kell. Egy korszak att\u00f3l lesz m\u00falt, hogy meg\u00edrj\u00e1k… mindent pontosan a hely\u00e9re kell tenni. A rosszul meg\u00edrt m\u00falt f\u00f6lt\u00e1mad, visszaj\u00e1r, \u00e1lland\u00f3an zavarja az embert. A meg\u00edratlan id\u0151 meg egyszer\u0171en el se megy; k\u00f6dszer\u0171en \u00fcli meg a t\u00e1jat meg az elm\u00e9t.” Olyan t\u00f6rv\u00e9nyek ezek, amelyek el\u0151l nincs m\u00f3d kit\u00e9rni. Am\u00edg a m\u00falt „b\u00f6rt\u00f6nben” van, addig a jelenben sincs igazi szabads\u00e1g. Addig „getszem\u00e1ni \u00e9jben” vagyunk (Szemk\u00f6zt a hal\u00e1lra\u00edt\u00e9ltek csapat\u00e1val<\/span>). Addig abszurd dr\u00e1ma a leg\u00fajabb t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk, melynek a titkolt f\u00e9lelem \u00e9s a be nem vallott b\u0171n agresszivit\u00e1sa a rendez\u0151je. Magyar abszurd<\/span> c\u00edm\u0171, h\u00e1romr\u00e9szes verse ennek a cinikus b\u0171n\u00f6s mentalit\u00e1snak a bemutat\u00e1sa \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se. „N\u00e1lunk \/ – k\u00e9t v\u00e1llr\u00e1nd\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt – \/ t\u00f6rt\u00e9nelmileg \u00fagy alakult<\/span> \/ hogy a h\u00f3h\u00e9rok \/ a v\u00e9rb\u00edr\u00e1k \/ a sort\u0171z-vez\u00e9nyl\u0151k \/ a szadista \u00e1llamv\u00e9delmisek \/ a legf\u0151bb \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k \/ \u00e9s a megzsarolt kis bes\u00fag\u00f3k \/ sem tudnak (k\u00e9ptelenek) \/ megbocs\u00e1tani \/ \u00e1ldozataiknak (F\u00dcGG\u00d6NY<\/span>)” Ennyi az els\u0151 felvon\u00e1s, a dr\u00e1mai szitu\u00e1ci\u00f3 bemutat\u00e1sa. A nagy felsorol\u00e1s az egyik oldalon, a v\u00e9dtelen \u00e1ldozatok a m\u00e1sikon. Mintha meg\u00e1llt volna az id\u0151 a t\u00f6rt\u00e9nelemben. A vers m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben saj\u00e1t egykori imperat\u00edvuszaival szembes\u00edti a k\u00f6lt\u0151 ezt a szitu\u00e1ci\u00f3t. K\u00f6zismertt\u00e9 v\u00e1lt infinitivusait sz\u00f3tagol\u00e1ssal \u00e9s d\u0171lt bet\u0171s szed\u00e9ssel is nyomat\u00e9kos\u00edtva mondja ki, hogy a „n\u00e9-ven ne-vez-ni <\/span>\/ a gyilkosokat” \/ (etcetera) \/ m\u00e9g mindig t\u00fal sok<\/span> \/ azoknak \/ akik … (F\u00dcGG\u00d6NY<\/span>)”. A h\u00e1rom pont, a f\u00e9lbehagyott mondat azt jel\u00f6li, hogy ugyanazokat kellene itt felsorolnia, akiket az els\u0151 str\u00f3fa m\u00e1r megnevezett. Az abszurd dr\u00e1ma harmadik „felvon\u00e1sa” mind\u00f6ssze k\u00e9t sor: „Csendes??? \/ \u00dajra csendes!!! (\u00daJRA F\u00dcGG\u00d6NY<\/span>)”. Pet\u0151fi szavaival mond \u00edt\u00e9letet, kapcsolja \u00f6ssze 1848-at, 1956-ot \u00e9s a mai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket, valamint Eur\u00f3pa akkori \u00e9s mai, mindenkori k\u00f6z\u00f6ny\u00f6ss\u00e9g\u00e9t. Minden abszurdit\u00e1sra „f\u00fcgg\u00f6ny” ker\u00fcl itt. Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00fajabb k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek koranal\u00edzise a kor\u00e1bbi id\u0151szak\u00e9n\u00e1l is keser\u0171bb, mert csal\u00f3d\u00e1s ihlette, a „magyar abszurd” jelens\u00e9geit kell sz\u00e1mbavennie. <\/p>\n \u00cdt\u00e9leteit a t\u00e9nyek abszurd dr\u00e1mai jellege mellett a s\u00falyosb\u00edtja, hogy k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek l\u00edrai \u00e9nje a hal\u00e1llal szemk\u00f6zti l\u00e9t aspektus\u00e1b\u00f3l „l\u00e1ttamozza” a vil\u00e1got. „Hal\u00e1loddal egy\u00fctt csak te vagy” – \u00edrta a Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span> k\u00f6tet A te hal\u00e1lod<\/span> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben. A k\u00f6lt\u0151i szem\u00e9lyis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra a hal\u00e1l „tud\u00e1sa, t\u00e9nye j\u00f3 titok” e vers szerint, szabadd\u00e1 teszi ez a v\u00e9gs\u0151 dimenzi\u00f3 „hi\u00e1ba a biztos r\u00e1cs \/ \u00e9s a hib\u00e1tlan ajt\u00f3ereszt\u00e9k”. <\/p>\n K\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek egyik igen gazdag, \u00fajabb k\u00f6teteiben is tov\u00e1bb b\u0151v\u00fcl\u0151 vonulat\u00e1t adj\u00e1k azok a versek, amelyek a hal\u00e1llal szemk\u00f6zti l\u00e9tben is maradand\u00f3nak tudott erk\u00f6lcsi-eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9keket becs\u00fclik meg. Po\u00e9tikailag \u00e9s gondolatilag is f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb sokr\u00e9t\u0171 verscsoport ez. A nagyl\u00e9legzet\u0171 l\u00e9tfiloz\u00f3fiai pr\u00f3zak\u00f6ltem\u00e9nyt\u0151l (Rojtos c\u00e1pah\u00e1l\u00f3k<\/span>) az etikai helyt\u00e1ll\u00e1st tagol\u00f3, r\u00f6vidsoros magyaros ritmus\u00fa versekben meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 darabokig (Magyar t\u00f6rt\u00e9net, Fejf\u00e1k, keresztek<\/span>) vehetj\u00fck sz\u00e1mba a v\u00e1ltozatokat a Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s k\u00f6tetben. A F\u00f6l\u00f6s \u00e9brenl\u00e9tem<\/span> \u00e9s a Tudom, hogy nagy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n lesz<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetekben tov\u00e1bb b\u0151v\u00fcl ez a sor, eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s \u00fajabb vesztes\u00e9gek egyar\u00e1nt motiv\u00e1lj\u00e1k. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen – a Balassit \u00e9s a Nagy L\u00e1szl\u00f3 id\u00e9z\u0151 – Esztergomi apokrif<\/span> \u00e9s Arccal az \u00c9gnek <\/span>\u00e9rdemelne k\u00fcl\u00f6n elemz\u00e9st. Portr\u00e9versei tan\u00fas\u00e1gt\u00e9telek a maradand\u00f3, a hal\u00e1lon is diadalmaskod\u00f3, mert az egyedi l\u00e9t megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n is elevenen \u00e9l\u0151 \u00e9rt\u00e9kek mellett. Az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s hatja \u00e1t ezeket a portr\u00e9verseket, amelyet 1998. szeptember\u00e9ben Zbigniew Herbert eml\u00e9k\u00e9re<\/span> c\u00edm\u0171 vers\u00e9nek z\u00e1rlat\u00e1ban \u00edgy nevezett meg: „most m\u00e1r bizonyoss\u00e1g \/ hogy a hal\u00e1l mindent elrendez\u0151 geometri\u00e1ja szerint \/ a h\u0171s\u00e9g \u00e9s a jellem p\u00e1rhuzamosai be\u00e9rik egym\u00e1st”.<\/p>\n \u00dajabb k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben szembet\u0171n\u0151en f\u00f6ler\u0151s\u00f6d\u00f6tt a hal\u00e1ltudat. A l\u00e9t jelens\u00e9geinek „a hal\u00e1l mindent elrendez\u0151 geometri\u00e1ja” k\u00e9sz\u00edti el a v\u00e9gs\u0151 m\u00e9rleg\u00e9t. Ennek a mindenkire v\u00e1r\u00f3 „sors-li\u00e1n”-nak a tud\u00e1sa is \u00f6szt\u00f6nz\u0151 erk\u00f6lcsi t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lik k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1g\u00e1ban. Sok-sok verse \u00f6szt\u00f6n\u00f6z – k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az utols\u00f3 k\u00f6tetben – a hal\u00e1llal szemk\u00f6zti l\u00e9t tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1val a teljes l\u00e9t-\u0151szintes\u00e9gre, az \u00e9let tiszta \u00e9rt\u00e9keinek megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u00e9s a nyugodt lelkiismeret\u0171 \u00f6r\u00f6k k\u00e9szenl\u00e9tre, a v\u00e9gs\u0151 dolgokon val\u00f3 t\u0171n\u0151d\u00e9sre – az „egyenes testtart\u00e1s” v\u00e9gett. Ennek az etikai magnak ad szakr\u00e1lis aur\u00e1t a versek gazdag biblikus mot\u00edvumk\u00f6re, melynek bemutat\u00e1sa azonban m\u00e1r \u00fajabb tanulm\u00e1ny t\u00e1rgya lehet. <\/p>\n
Az \u00f6r\u00f6m kathartikus \u00e9rz\u00e9s\u00e9t m\u00e1r a szabads\u00e1g els\u0151 pillanataiban megcs\u00fafolta a nemzet erk\u00f6lcsi felk\u00e9sz\u00fcletlens\u00e9ge a szabads\u00e1gra. Ez a nemzeti erk\u00f6lcsi el\u00e9gtelens\u00e9g v\u00e1ltja ki legkeser\u0171bb hangjait, ez k\u00e9nyszer\u00edti a k\u00f6lt\u0151t virraszt\u00e1sra, „\u00f6r\u00f6k” \u00e9s „f\u00f6l\u00f6s” \u00e9brenl\u00e9tre, keser\u0171 \u00edt\u00e9lkez\u00e9sre.<\/p>\n