NAGY G\u00c1SP\u00c1R: SZAVAK A RENGETEGB\u0150L
G\u00d6R\u00d6MBEI ANDR\u00c1S: NAGY G\u00c1SP\u00c1R<\/p>\n
2004-ben, az \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9ten k\u00e9t k\u00f6nyv jelent meg, k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban Nagy G\u00e1sp\u00e1r szem\u00e9ly\u00e9vel \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val. Az egyiket \u0151 \u00edrta m\u00e1sokr\u00f3l, a m\u00e1sikat m\u00e1s \u00edrta \u0151r\u00f3la. Az els\u0151 Szavak a rengetegb\u0151l<\/span> c\u00edmmel \u2013 micsoda el\u00e9gt\u00e9tele a sorsnak! \u2013 a Tiszat\u00e1j K\u00f6nyvek sorozat\u00e1ban l\u00e1tott napvil\u00e1got, s Nagy G\u00e1sp\u00e1rnak t\u00f6bbnyire k\u00f6lt\u0151- \u00e9s \u00edr\u00f3el\u0151d\u00f6kr\u0151l, valamint hat\u00e1ron inneni \u00e9s t\u00fali kort\u00e1rsakr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3, hosszabb-r\u00f6videbb megeml\u00e9kez\u00e9seit, k\u00f6sz\u00f6nt\u0151it, recenzi\u00f3it tartalmazza. A m\u00e1sodik \u2013 ez sem kev\u00e9sb\u00e9 besz\u00e9des \u00e9s szerencs\u00e9s v\u00e9letlen \u2013 a pozsonyi Kalligram K\u00f6nyvkiad\u00f3 Tegnap \u00e9s Ma (Kort\u00e1rs Magyar \u00cdr\u00f3k) sorozat\u00e1nak \u00fajabb darabja: G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s Nagy G\u00e1sp\u00e1r-monogr\u00e1fi\u00e1ja. A k\u00e9t k\u00f6tet a megjelen\u00e9s id\u0151beni egybees\u00e9se \u00e9s a \u201ef\u0151szerepl\u0151\u201d szem\u00e9lybeli azonoss\u00e1g\u00e1n t\u00fal abban is rokon, hogy legal\u00e1bb annyira sz\u00f3l az \u00edr\u00e1s(ok) szerz\u0151j\u00e9r\u0151l, mint t\u00e1rgy\u00e1r\u00f3l. Eset\u00fckben a megismer\u00e9s \u00e9s a megismertet\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak felmutat\u00e1sa \u00e9s kifejez\u00e9se egy\u00fattal saj\u00e1tos \u00f6nhermeneutikai folyamat (\u00f6nmegismer\u00e9s \u00e9s \u00f6nmegismertet\u00e9s) felmutat\u00e1sa \u00e9s kifejez\u00e9se is. A hat\u00e1ron-l\u00e9t, a hat\u00e1rhelyzethez \u00e9rkez\u00e9s tudata \u00e9s k\u00f6lt\u0151i-tud\u00f3si szitu\u00e1l\u00e1sa hatja \u0151ket \u00e1t. T\u00f6bbr\u0151l \u00e9s m\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3 benn\u00fck, mint a kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szi-tud\u00f3si \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s eszm\u00e9nyek megism\u00e9tl\u00e9s\u00e9r\u0151l. Els\u0151dleges c\u00e9ljuk a kor\u00e1bbi \u00e9rt\u00e9kekkel \u00e9s eszm\u00e9nyekkel val\u00f3 ism\u00e9telt, egy\u00fcttes szemben\u00e9z\u00e9s, a mai k\u00f6lt\u0151i-tud\u00f3si l\u00e9thelyzet horizontj\u00e1r\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9s hangs\u00falyozottan szem\u00e9lyes, minden \u00f6ncsal\u00e1st n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 szembes\u00fcl\u00e9s-szembes\u00edt\u00e9s. A l\u00e9t\u00f6sszegz\u00e9s \u00e9s a szint\u00e9zisteremt\u00e9s ig\u00e9nye teh\u00e1t. A vonatkoz\u00f3 kritika nyilv\u00e1n sz\u00e1mba veszi az egyes k\u00f6tetek f\u0151bb jellemz\u0151it. Itt most fontosabbnak l\u00e1tszik ennek a \u2013 k\u00f6tetek egyedi saj\u00e1toss\u00e1gain t\u00falmutat\u00f3 \u2013 l\u00e9t\u00f6sszegz\u0151-szintetiz\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6s jegynek az el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9se.<\/p>\n A szellemt\u00f6rt\u00e9neti hermeneutika szerint az ember, term\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi l\u00e9nyk\u00e9nt, mindenekel\u0151tt individuum a maga, csak a bels\u0151 tapasztal\u00e1s r\u00e9v\u00e9n megragadhat\u00f3 egy\u00e9ni tulajdons\u00e1gaival, \u00e9letmozzanataival, \u00e9lm\u00e9nyeivel. A szerves \u00e9let a t\u00f6rt\u00e9nelmi vil\u00e1g \u201eel\u0151fok\u00e1nak\u201d tekinthet\u0151, egy\u00fattal \u201e\u00f6sszek\u00f6t\u0151 tag\u201d a szervetlen term\u00e9szet \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00e9let\u00fatj\u00e1nak \u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak is egyik legfontosabb tanuls\u00e1ga \u00e9s tan\u00fas\u00e1ga az, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi megismer\u00e9s nem val\u00f3sulhat meg m\u00e1sk\u00e9ppen, csak ha az egy\u00e9nt gondolkod\u00f3, \u00e9szlel\u0151, \u00e9rz\u0151 l\u00e9nyk\u00e9nt fogjuk fel, akinek l\u00e9tez\u00e9se, l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rtelme teljes m\u00e9rt\u00e9kben egy\u00e9ni, s egyben a t\u00f6rt\u00e9nelmi univerzum reprezent\u00e1l\u00e1sa. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel vallja, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatokban kibontakoz\u00f3 mozg\u00e1sok, v\u00e1ltoz\u00e1sok az egyedek bizonyos c\u00e9lok \u00e9rdek\u00e9ben kifejtett akarati \u00e9s cselekv\u00e9si megnyilv\u00e1nul\u00e1sainak k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkeznek. A korszellemre jellemz\u0151 jelens\u00e9gegy\u00fcttes az egy\u00e9nek \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1t fejezi ki, mint ahogy az egy\u00e9n \u00e9lm\u00e9nyeiben pedig a kor szelleme t\u00fckr\u00f6z\u0151dik. A t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatok \u00e9s a kor szellem\u00e9nek val\u00f3di megismer\u00e9s\u00e9hez \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s\u00e9hez els\u0151sorban \u00f6nmagunk val\u00f3di megismer\u00e9se vezethet. Mostani k\u00f6tet\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba is ezt az (\u00f6n)megismer\u00e9si folyamatot s e folyamat szem\u00e9lyes tanuls\u00e1gait \u00e1ll\u00edtja. K\u00f6nyv\u00e9nek megszerkeszt\u00e9skor, az ezredfordul\u00f3 kiv\u00e9teles id\u0151pillanat\u00e1ban, a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151b\u0151l \u00e9s a saj\u00e1t p\u00e1ly\u00e1j\u00e1b\u00f3l kimetszett, mintegy m\u00e1sf\u00e9l-k\u00e9t \u00e9vtizednyi id\u0151szakaszt \u00e1t\u00f6lel\u0151 sz\u00f6vegek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel igyekszik kor\u00e1nak \u00e9s \u00e9let\u00fatj\u00e1nak l\u00e9nyegis\u00e9g\u00e9t megragadni. T\u00f6rekv\u00e9se annak tudom\u00e1sulv\u00e9tele, hogy az \u00e9letnek az egy\u00e9n \u00e9let\u00fatja (Lebensverlauf<\/span>) szempontj\u00e1b\u00f3l alapvet\u0151 saj\u00e1toss\u00e1ga: id\u0151belis\u00e9ge. Az \u00e9let\u00fat az egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9lm\u00e9nyekb\u0151l \u00e1ll, amelyek \u2013 az id\u0151 folytonos m\u00fal\u00e1sa ellen\u00e9re \u2013 a jelenl\u00e9t egys\u00e9g\u00e9nek k\u00e9pzet\u00e9t ny\u00fajthatj\u00e1k. Az \u00e9let k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mozzanatait, az \u00e9nre vonatkoz\u00f3 k\u00f6z\u00f6s jelent\u00e9s\u00fck alapj\u00e1n, a tudat egys\u00e9ge kapcsolhatja \u00f6ssze. Ez\u00e1ltal a bevallottan alkalmi gy\u0171jtem\u00e9ny, mely m\u0171fajukra n\u00e9zve essz\u00e9sz\u00f6vegeket, alkalmukat tekintve nagyr\u00e9szt nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sokat, \u00e9vfordul\u00f3s megeml\u00e9kez\u00e9seket, k\u00f6sz\u00f6nt\u0151ket, tisztelg\u00e9seket, h\u00edrlapi kritik\u00e1kat tartalmaz, az ut\u00f3lagos szerz\u0151i-szerkeszt\u0151i besorol\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az alkalmis\u00e1gon t\u00falmutat\u00f3 rendbe sorol\u00f3dik. A sz\u00f6vegek elrendez\u00e9s\u00e9vel Nagy G\u00e1sp\u00e1r saj\u00e1t \u00e9let\u00e9nek \u00e9s p\u00e1ly\u00e1j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00f3 mozzanatait \u00fagy \u00e9li meg \u00e9s dolgozza fel \u00fajra, hogy azok \u00f6sszess\u00e9g\u00fckben \u2013 a pillanat (az ezredfordul\u00f3s korszak) intenz\u00edv, intuit\u00edv meg\u00e9l\u00e9se \u00e1ltal \u2013 saj\u00e1tos \u00e9rtelemm\u00e9, jelent\u00e9st hordoz\u00f3 teljess\u00e9gg\u00e9, meg\u00e9rt\u00e9ss\u00e9 \u00e1lljanak \u00f6ssze. K\u00f6tet\u00e9nek \u00e9l\u00e9re a Berzsenyit, Katon\u00e1t, K\u00f6lcseyt, Illy\u00e9st \u00e9s f\u0151k\u00e9nt Pet\u0151fit megid\u00e9z\u0151 \u00edr\u00e1sokat helyezi. Olyan alkot\u00f3knak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, akikn\u00e9l \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s korszellem, individualit\u00e1s \u00e9s univerzalit\u00e1s, mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzet, eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kess\u00e9g \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi elk\u00f6telezetts\u00e9g \u00f6sszhangja val\u00f3sult meg. A k\u00f6nyv z\u00e1rlata pedig az a 2003 november\u00e9ben a debreceni Irodalmi Napokon elmondott felsz\u00f3lal\u00e1s, mely felid\u00e9zi a Tiszat\u00e1j foly\u00f3irat 1986-os betiltat\u00e1s\u00e1nak \u00e9s az \u00e9vi j\u00faniusi sz\u00e1ma bez\u00fazat\u00e1s\u00e1nak, majd az annak nyom\u00e1n a november v\u00e9gi \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi tiltakoz\u00e1snak \u00e9s demonstrat\u00edv al\u00e1\u00edr\u00e1sgy\u0171jt\u00e9snek szem\u00e9lyesen \u00e1t- \u00e9s meg\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. S v\u00e9g\u00fcl, imm\u00e1ron a T\u00f6rt\u00e9neti Hivatalt\u00f3l megkapott bes\u00fag\u00f3i jelent\u00e9sek ismeret\u00e9ben, a k\u00f6zvetlen jelen id\u0151ben (szinte napra pontosan tizenh\u00e9t esztend\u0151vel a nevezetes \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s ut\u00e1n) megfogalmazza \u2013 \u00fagymond: \u201eemberi \u00e9s k\u00f6lt\u0151i ars poeticac\u00e9nt is\u201d \u2013 hitvall\u00e1s\u00e1t. El\u0151bb Szent P\u00e1lnak Tim\u00f3theushoz \u00edrott m\u00e1sodik level\u00e9b\u0151l id\u00e9z: \u201eHirdesd az ig\u00e9t, \u00e1llj vele el\u0151, ak\u00e1r alkalmas, ak\u00e1r alkalmatlan\u2026 mert j\u00f6n az id\u0151, amikor a j\u00f3zan tan\u00edt\u00e1st nem hallgatj\u00e1k sz\u00edvesen, hanem saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s\u00fck szerint seregsz\u00e1mra szereznek maguknak tan\u00edt\u00f3kat, hogy f\u00fcl\u00fcket csiklandoztass\u00e1k. Az igazs\u00e1got nem hallgatj\u00e1k meg, de a mes\u00e9ket elfogadj\u00e1k. Te azonban maradj mindenben meggondolt, viseld el a bajokat, teljes\u00edtsd az ige hirdet\u0151j\u00e9nek feladat\u00e1t, t\u00f6ltsd be szolg\u00e1latodat.\u201d Befejez\u00e9s\u00fcl, a felsz\u00f3lal\u00e1s \u00e9s az \u00f6nhermeneutikai folyamat mintegy kiteljes\u00edt\u00e9sek\u00e9nt, \u201eha tetszik, legr\u00f6videbb ars poetic\u00e1mk\u00e9nt is\u201d saj\u00e1t, az 1987-es Kibiztos\u00edtott besz\u00e9d<\/span> k\u00f6tetben z\u00e1r\u00f3 versk\u00e9nt szerepl\u0151 F\u00e9lelmen t\u00fali<\/span>\u2026c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t id\u00e9zi: Nagy G\u00e1sp\u00e1rr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s is az \u00e9letutat \u00e9s p\u00e1ly\u00e1t egyk\u00e9nt meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s emblematikusan kifejez\u0151 cselekedet k\u00f6r\u00e9 szervezi; \u00e9let \u00e9s \u00e9letm\u0171 megbonthatatlan egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozza. A mott\u00f3k\u00e9nt a k\u00f6tet c\u00edmlapj\u00e1n szerepl\u0151 (\u00f6n)id\u00e9zet szerint a k\u00f6lt\u0151 \u201eszem\u00e9lyis\u00e9ge, m\u0171v\u00e9szete tisztas\u00e1got sug\u00e1roz \u00e9s k\u00f6vetel\u201d, \u201eig\u00e9nye \u2013 s ezek m\u00e1r a k\u00f6tetz\u00e1r\u00f3 mondatok \u2013 a dolgok n\u00e9ven nevez\u00e9se, a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s, k\u00f6vetkezetes erk\u00f6lcsi magatart\u00e1s. K\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek kit\u00fcntet\u0151 jegye az is, hogy a gazdag \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g plasztikusan jelenik meg benne, de az \u00e9lm\u00e9nyvers l\u00e9tfiloz\u00f3fiai dimenzi\u00f3kba emelkedik, az emberi l\u00e9tez\u00e9s nagy k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l mond hiteles \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyes egy\u00e9ni v\u00e9lem\u00e9nyt.\u201d A Nagy G\u00e1sp\u00e1r-i \u00e9let(m\u0171) k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9rt\u00e9ke az irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra mindezek alapj\u00e1n nem is lehet m\u00e1s, mik\u00e9nt azt a monogr\u00e1fia megjelen\u00e9s\u00e9nek aprop\u00f3j\u00e1n tett nyilatkozat\u00e1ban kifejti, mint hogy \u201ea szeml\u00e9lete tele van j\u00e1t\u00e9kos \u00f6tletekkel, de a nyelvi j\u00e1t\u00e9koss\u00e1gnak olyan m\u00e9lys\u00e9g-dimenzi\u00f3kat tud adni, hogy az ily m\u00f3don \u00f6sszetett eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kvil\u00e1g maradand\u00f3 szeml\u00e9lett\u00e1g\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny\u00fcnkk\u00e9 v\u00e1lik. Az eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kvil\u00e1g \u00f6sszetett. Annak szerves r\u00e9sze a mor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k is. Term\u00e9szetesen nem \u00f6nmag\u00e1ban, nem a m\u0171b\u0151l kil\u00f3gatva, hanem a m\u0171 megalkototts\u00e1g\u00e1ban, annak term\u00e9szetes elemek\u00e9nt. Ha gondolatban f\u00f6llapozzuk most a magyar irodalom jellegad\u00f3 nagy alkot\u00e1sait, akkor tal\u00e1n nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy erk\u00f6lcs \u00e9s eszt\u00e9tikum nem szembe\u00e1ll\u00edthat\u00f3, hanem egym\u00e1st felt\u00e9telez\u0151 elemek.\u201d (Eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi felel\u0151ss\u00e9g. G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sszel Elek Tibor besz\u00e9lget<\/span>. \u00daj K\u00f6nyvpiac, 2004. december.)<\/p>\n Szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben \u00e9lm\u00e9ny \u00e9s korszellem megismer\u00e9s\u00e9nek h\u00e1rom szintje, h\u00e1rom fokozata van. Az els\u0151 \u00f6nmagunk jobb megismer\u00e9se a saj\u00e1t \u00e9let\u00fat \u00fajra\u00e9l\u00e9se, ut\u00f3lagos meg\u00e9l\u00e9se (Nacherleben<\/span>) r\u00e9v\u00e9n. Ennek legnyilv\u00e1nval\u00f3bb irodalmi kifejez\u0151d\u00e9se az \u00f6n\u00e9letrajz, a biogr\u00e1fia, amellyel az ember \u2013 \u00e9let\u00e9nek kiv\u00e9teles, l\u00e9t\u00f6sszegz\u0151 id\u0151szak\u00e1ban \u2013 \u00f6nmag\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9ssel \u00e9lete teljess\u00e9g\u00e9t k\u00e9pes \u00faj form\u00e1ba \u00f6nteni, form\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltoztatni. Az \u00e9letrajz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9nj\u00e9nek vil\u00e1gra vonatkoztat\u00e1s\u00e1t tudatos\u00edthatja; emberi l\u00e9nyeg\u00e9nek fokozatos felismer\u00e9se t\u00f6rt\u00e9nelmi portr\u00e9v\u00e1 teljesedhet. Nagy G\u00e1sp\u00e1r t\u00f6bb mint sz\u00e1z darabb\u00f3l, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alkalmi funkci\u00f3j\u00fa \u00e9s jelleg\u0171 elegyes \u00edr\u00e1sokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, az ut\u00f3lagos szerz\u0151i-szerkeszt\u0151i rendez\u00e9s-besorol\u00e1s r\u00e9v\u00e9n m\u00e9gis egys\u00e9ges \u201enagy kompoz\u00edci\u00f3ja\u201d egy teljes k\u00f6lt\u0151i-\u00edr\u00f3i \u00e9letrajz benyom\u00e1s\u00e1t kelti, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a r\u00e9szletek az \u00e9let\u00fat \u00e9s a p\u00e1lya szinte valamennyi, kor\u00e1bban is jellemz\u0151 mozzanat\u00e1t \u00faj\u00f3lag magukban foglalj\u00e1k. Ilyen a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldh\u00f6z, a szeretett pann\u00f3niai, nyugat-dun\u00e1nt\u00fali vid\u00e9khez, a csal\u00e1dhoz, az \u0151t felnevel\u0151 \u00e9s \u00fatj\u00e1ra bocs\u00e1t\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 h\u0171s\u00e9g j\u00f3l ismert toposza. Felt\u0171nnek a benc\u00e9s iskolai neveltet\u00e9s eml\u00e9kei, felmer\u00fclnek az alapvet\u0151 hitb\u00e9li k\u00e9rd\u00e9sek is; k\u00f6lt\u00e9szetfelfog\u00e1s\u00e1nak mindig is \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 szakr\u00e1lis, transzcendens, metafizikus \u00e9rintetts\u00e9ge. A szerz\u0151 a nagy mestereknek, a p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9t seg\u00edt\u0151 atyai j\u00f3 bar\u00e1toknak \u2013 Kormos Istv\u00e1nnak, Nagy L\u00e1szl\u00f3nak, J\u00e9kely Zolt\u00e1nnak vagy Pilinszky J\u00e1nosnak \u2013 t\u00f6bb \u00edr\u00e1st, szinte \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ciklusokat szentel. Az \u0151 nyomdokaikon haladva, a hitet \u00e9s az alkot\u00e1st egyform\u00e1n kegyelmi \u00e1llapotk\u00e9nt, a \u201eszabads\u00e1g \u00e1h\u00edt\u00e1s\u00e1nak megfogalmaz\u00f3d\u00e1sak\u00e9nt\u201d fogja fel. S term\u00e9szetesen felt\u0171nnek ebben a k\u00f6tetben is a k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t faggat\u00f3, feh\u00e9r \u2013 vagy id\u0151k\u00f6zben \u00faj\u00f3lag bepiszk\u00edtott \u2013 foltjait felt\u00e1r\u00f3 gondolatok is: 1956 kit\u00f6r\u00f6lhetetlen \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 eml\u00e9ke, az 1968-as csehszlov\u00e1kiai \u00e9s 1980-as lengyelorsz\u00e1gi esem\u00e9nyek. A k\u00f6lt\u0151i \u00e9letm\u0171b\u0151l m\u00e1r j\u00f3l ismert t\u00e9m\u00e1k ism\u00e9telt \u00e9s egy k\u00f6lt\u0151- vagy \u00edr\u00f3t\u00e1rs tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl, \u00e1tt\u00e9teles form\u00e1ban val\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1nak indoka azonban ez\u00fattal sem els\u0151sorban az eml\u00e9k\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldh\u00f6z, az eszm\u00e9(ny)hez vagy szem\u00e9lyhez val\u00f3 h\u0171s\u00e9g bizony\u00edt\u00e1sa. Itt minden(ki) a k\u00f6lt\u0151szem\u00e9lyis\u00e9g jelenbeli l\u00e9t- \u00e9s tudat\u00e1llapot\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l (horizontj\u00e1r\u00f3l) t\u00e9telez\u0151dik; m\u00falt \u00e9s j\u00f6v\u0151 k\u00f6lt\u0151nek \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek jelen ideje fel\u0151l \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 \u00e9s \u00e9rtelmezhet\u0151. A k\u00f6lt\u0151 Nagy G\u00e1sp\u00e1r szeml\u00e9let- \u00e9s alak\u00edt\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak \u00fajabb fontos saj\u00e1toss\u00e1ga ez a monogr\u00e1fusa \u00e1ltal az id\u00e9zett interj\u00faban \u201eszellemi nyitotts\u00e1gnak\u201d nevezett tulajdons\u00e1g: \u201eSokf\u00e9le \u00f6szt\u00f6nz\u00e9st hasznos\u00edtott egy\u00e9ni l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak megteremt\u00e9s\u00e9hez. Kormos Istv\u00e1n, Nagy L\u00e1szl\u00f3, We\u00f6res S\u00e1ndor, J\u00e9kely Zolt\u00e1n, Pilinszky neki egyszerre adott \u00fatraval\u00f3t. De ugyan\u00edgy eml\u00edthetj\u00fck Illy\u00e9s, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3, Bib\u00f3, Tam\u00e1si \u00c1ron szellemis\u00e9g\u00e9nek felismerhet\u0151 \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9t. K\u00fcl\u00f6n pecs\u00e9tje \u00e9letm\u0171v\u00e9nek a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai z\u00f3naid\u0151 legkiv\u00e1l\u00f3bb alkot\u00f3inak testv\u00e9ri megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa, sz\u00f6vets\u00e9ge. Legfontosabb tal\u00e1n m\u00e9gis az, hogy Nagy G\u00e1sp\u00e1r szinte szakr\u00e1lis tisztas\u00e1g\u00fa \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g\u00fa k\u00f6lt\u0151i vil\u00e1ga \u00fagy fogadta be a posztmodern szeml\u00e9leti elemek sokas\u00e1g\u00e1t, hogy k\u00f6zben egy percig sem adta f\u00f6l nemzeti sorsot vigy\u00e1z\u00f3 k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t. A posztmodern szeml\u00e9leti elemeket is ennek \u00e9rdekei szerint hasznos\u00edtja.\u201d S ez a megszokottn\u00e1l vagy elfogadottn\u00e1l sokkal \u00e1rnyaltabb, s tegy\u00fck hozz\u00e1 r\u00f6gt\u00f6n: sokkal re\u00e1lisabb, igazabb Nagy G\u00e1sp\u00e1r-k\u00e9p. A felmer\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekre-k\u00e9ts\u00e9gekre a sz\u00e9les olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a sz\u0171k szakmai k\u00f6r is az ezredv\u00e9g id\u0151szak\u00e1ban kap besz\u00e9des v\u00e1laszt. Ekkor, a k\u00f6lt\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00f6tvenedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra jelenik meg a megel\u0151z\u0151 tizenegy k\u00f6tet\u00e9nek anyag\u00e1t, valamint \u00fajabb verseit tartalmaz\u00f3, t\u00f6bb mint f\u00e9lezer oldalas gy\u0171jtem\u00e9nye (Szabadrabok. Egybegy\u0171jt\u00f6tt versek 1968\u20131998.<\/span> Kossuth Egyetemi Kiad\u00f3, Debrecen, 1999). \u201eSzabadrabok c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyes k\u00f6tetem \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor nyertem bizonyos k\u00e9pet arr\u00f3l \u2013 vallja a szerz\u0151 \u2013, hogy mit is m\u0171veltem az elm\u00falt harminc-harminc\u00f6t \u00e9vben. Ezt-azt \u00edrnak az emberr\u0151l \u2013 belehelyeznek, mondjuk, politikai skatuly\u00e1kba, vagy az \u00fagynevezett t\u00f6rt\u00e9nelmi fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9rt\u00e9kelik \u2013, \u00e1m a versek \u00edr\u00f3ja \u00f3hatatlanul \u00f6nreflexi\u00f3t is v\u00e9gez az ilyen egybefoglal\u00e1skor. J\u00f3magam \u00fagy v\u00e9lem: val\u00f3j\u00e1ban csup\u00e1n a magam gondjait-\u00f6r\u00f6meit \u00edrtam meg, amelyek persze sok tekintetben egybev\u00e1gtak egy nagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9ivel.\u201d (Ember \u00e9s gondolat. Nagy G\u00e1sp\u00e1rral besz\u00e9lget N\u00e1dor Tam\u00e1s<\/span>, K\u00f6nyv\/ H\u00e9t, 2003. m\u00e1jus 29.) De a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151k, a szakmai \u00e9s az olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3j\u00e1ban G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak kiv\u00e9teles \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9ssel megval\u00f3s\u00edtott \u00e9rtelmez\u00e9sei olvast\u00e1n tudatosul igaz\u00e1n, hogy \u2013 t\u00fal a k\u00f6z\u00e9leti aktivit\u00e1son, politikai tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1son \u2013 az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n az\u00e9rt itt mindenekel\u0151tt egy tekint\u00e9lyes irodalmi munk\u00e1ss\u00e1g form\u00e1l\u00f3dott \u00e9s bontakozott ki, amely minden tov\u00e1bbi legenda\u00e9p\u00edt\u00e9sn\u00e9l l\u00e9nyegesebb, s az eddigiekn\u00e9l sokkal t\u00f6bb \u00e9s sokkal alaposabb figyelmet \u00e9rdemel(ne).<\/p>\n Ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a szellemt\u00f6rt\u00e9neti megismer\u00e9s m\u00e1sodik \u00e9s magasabb szintje nem lehet m\u00e1s, mint szem\u00e9lyek \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyeik, \u00e9letmegnyilv\u00e1nul\u00e1saik meg\u00e9rt\u00e9se, amelynek sor\u00e1n a bels\u0151 tapasztalat elemz\u00e9se, az \u00e9n \u00e9letvonatkoz\u00e1sainak a meg\u00e9l\u00e9se \u00e9s magyar\u00e1zata kieg\u00e9sz\u00fcl m\u00e1sok \u00e9lm\u00e9nyeinek meg\u00e9l\u00e9s\u00e9vel \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel. Ezek egy\u00fcttesen j\u00e1rulnak hozz\u00e1 az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171 megismer\u00e9shez, a szellemi vil\u00e1gra vonatkoz\u00f3 tud\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9hez. A tud\u00e1s megszerz\u00e9s\u00e9nek legf\u0151bb form\u00e1ja, illetve eszk\u00f6ze ebben az esetben a belehelyezked\u00e9s (Hineinversetzen<\/span>) lesz. Hiszen \u2013 Wilhelm Diltheynek, a szellemt\u00f6rt\u00e9net atyj\u00e1nak a \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9sz\u201d kritik\u00e1j\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1zlatai \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 \u201emeg\u00e9rt\u00e9sr\u0151l akkor besz\u00e9l\u00fcnk, ha az \u00bb\u00e9n\u00ab a \u00bbte\u00ab-ben \u00f6nmag\u00e1ra tal\u00e1l; a szellemnek ez az \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 azonoss\u00e1ga \u2013 az \u00e9nben, a teben, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek minden szubjektum\u00e1ban, a kult\u00fara valamennyi rendszer\u00e9ben, s v\u00e9g\u00fcl a szellem \u00e9s az egyetemes t\u00f6rt\u00e9nelem totalit\u00e1s\u00e1ban \u2013 teszi lehet\u0151v\u00e9 a szellemtudom\u00e1nyokban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u201d. Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6tet\u00e9ben az \u00e9n \u00e9s a te, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyek szellemi tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak sz\u00e9p p\u00e9ld\u00e1i a k\u00f6lt\u0151 \u00e9let\u00e9ben vagy k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gekr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett \u00edr\u00e1sok. Ezek j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t, mint sz\u00f3 volt r\u00f3la, alkalom sz\u00fclte: p\u00e9ld\u00e1ul valamely \u00edr\u00f3el\u0151d vagy kort\u00e1rs sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek vagy hal\u00e1l\u00e1nak kerek \u00e9vfordul\u00f3ja, k\u00f6nyv\u00e9nek ism\u00e9telt kiad\u00e1sa, \u00faj k\u00f6tete vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Az alkalmi \u00edr\u00e1sok mellett jelen vannak a szellemi azonosul\u00e1snak azok a k\u00fcl\u00f6nleges p\u00e9ld\u00e1i is, amelyek a m\u00e1s alakba val\u00f3 belehelyezked\u00e9ssel valamilyen \u00e1ltal\u00e1nosabb (m\u0171v\u00e9szeti, t\u00e1rsadalmi, t\u00f6rt\u00e9nelmi) k\u00e9rd\u00e9st is \u00e9rintenek. Ez ut\u00f3bbiakban, ugyancsak szellemt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben, a szellemi vil\u00e1gr\u00f3l alkotott tud\u00e1s a saj\u00e1t sors \u00e9s a m\u00e1sok sorsa meg\u00e9l\u00e9s\u00e9nek \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek, valamint az adott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre jellemz\u0151 k\u00f6z\u00f6s t\u00e9nyez\u0151k (Gemeinsamkeiten<\/span>) t\u00f6rt\u00e9nelmi felfog\u00e1s\u00e1nak \u00e9s az \u00fagynevezett objekt\u00edv szellemnek az egy\u00fcttes hat\u00e1sak\u00e9nt j\u00f6n l\u00e9tre. Az objekt\u00edv szellem az egy\u00e9nek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rz\u00e9kileg \u2013 k\u00fcls\u0151leg \u2013 nyilv\u00e1nosan, vagyis mindenki sz\u00e1m\u00e1ra megismerhet\u0151, megszerezhet\u0151, megtapasztalhat\u00f3 \u00e9letmegnyilv\u00e1nul\u00e1sainak \u2013 mint a meg\u00e9rt\u00e9s t\u00e1rgyainak \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it \u00e9s k\u00f6zeg\u00e9t jelenti. Szellemis\u00e9g, ami ugyanakkor az \u00e9rz\u00e9ki vil\u00e1gban, a t\u00e1rsadalom, az erk\u00f6lcs, a jog, a vall\u00e1s, a m\u0171v\u00e9szetek, a tudom\u00e1nyok, a filoz\u00f3fia ter\u00fclet\u00e9n nyilv\u00e1nul meg. Egy adott kor k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek olyan tagolt rendje, strukt\u00far\u00e1ja, amelyet az egy\u00e9n gyermekkor\u00e1t\u00f3l kezdve elsaj\u00e1t\u00edt, s amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00f6rnyezet\u00e9ben, vil\u00e1g\u00e1ban eligazodni k\u00e9pes. \u201eMinden nemzed\u00e9knek az a f\u00f6ladata, hogy a magyar irodalomnak az \u00f6sszes \u00e9rt\u00e9k\u00e9t Balassit\u00f3l Illy\u00e9s Gyul\u00e1ig \u00e9ltesse. S ha mi nem besz\u00e9l\u00fcnk r\u00f3la, akkor senki m\u00e1s nem fog besz\u00e9lni r\u00f3la. S ha egy olvas\u00f3nak \u00fagy adhatok \u00e1t egy Illy\u00e9s Gyula-, N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3-\u00e9lm\u00e9nyt, \u00f6sszefoglalva, versben, t\u00fal az okos essz\u00e9ken, de t\u00f6m\u00e9nyen, akkor azt hiszem, hogy a magyar irodalom folytonoss\u00e1g\u00e1t seg\u00edtem \u00e9ltetni\u201d \u2013 fogalmazza meg egy telev\u00edzi\u00f3s interj\u00faban a k\u00f6lt\u0151i, de a maga \u201eokos essz\u00e9ire\u201d is vonatkoztathat\u00f3 ir\u00e1nymutat\u00e1st a szerz\u0151 (Gong<\/span>, szerkeszt\u0151-m\u0171sorvezet\u0151 Zal\u00e1n Tibor, Duna Telev\u00edzi\u00f3, 2003. j\u00fanius 3.). Ez esetben is t\u00f6bbr\u0151l \u00e9s m\u00e1sr\u00f3l is sz\u00f3 van, mint egyszer\u0171en a magyar irodalmi hagyom\u00e1ny \u00e9ltet\u00e9s\u00e9r\u0151l vagy \u00e9leszt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az \u00e9lm\u00e9nynek \u00e9s alkot\u00e1sm\u00f3dnak az ut\u00e1nk\u00e9pz\u00e9s\u00e9r\u0151l, ut\u00e1naalkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l, amit nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve \u00fagy fogalmazhatunk meg, hogy \u00e9n, a k\u00f6lt\u0151 itt \u2013 a 2003-as k\u00f6tet c\u00edm\u00e9vel sz\u00f3lva \u2013 az \u201eezredv\u00e1lt\u00f3, s\u0171r\u0171 \u00e9vekben\u201d, megszerzett tapasztalataim \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclts\u00e9gem birtok\u00e1ban k\u00e9pes vagyok ezen el\u0151d\u00f6knek a szintj\u00e9n megsz\u00f3lalni, a kor \u00e9s a magam l\u00e9nyegis\u00e9g\u00e9t az \u0151 k\u00f6zvetett seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel verss\u00e9, m\u0171v\u00e9szett\u00e9, \u00e9rv\u00e9nyes gondolatt\u00e1 form\u00e1lni. Meg\u00e9l\u00e9s, belehelyezked\u00e9s, ut\u00e1nk\u00e9pz\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nik teh\u00e1t, kieg\u00e9sz\u00fclve azzal a bizonyos szem\u00e9lyes, irracion\u00e1lis elemmel, amelyr\u0151l az \u00e9rintett is csak szem\u00e9rmesen mer besz\u00e9lni; s amelynek kibont\u00e1sa, \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9ppen monogr\u00e1fus\u00e1nak nagy \u00e9rdeme. Annak a monogr\u00e1fusnak, aki nem kis feladatra v\u00e1llalkozott, amikor bar\u00e1tj\u00e1nak, szerkeszt\u0151- \u00e9s munkat\u00e1rs\u00e1nak \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett \u00e1tfog\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9st. Az \u00edgy v\u00e1llalt kiv\u00e9teles vagy kiv\u00e9telezett tanulm\u00e1ny\u00edr\u00f3i poz\u00edci\u00f3 k\u00e9ts\u00e9gtelen el\u0151nye, hogy minden(ki) m\u00e1sn\u00e1l k\u00f6zvetlenebb belehelyezked\u00e9st tesz lehet\u0151v\u00e9, noha megn\u00f6veli a kritik\u00e1tlan azonosul\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9t is. G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s az eml\u00edtett interj\u00faban \u2013 arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a Cso\u00f3ri S\u00e1ndor- vagy a Nagy G\u00e1sp\u00e1r-monogr\u00e1fia elk\u00e9sz\u00edt\u00e9sekor nem zavarta-e, hogy k\u00f6zeli bar\u00e1tair\u00f3l kell \u00edrnia \u2013 ill\u0151 szer\u00e9nys\u00e9ggel a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen v\u00e1laszolt: \u201eAzt, hogy a bar\u00e1tjuk lehetek, \u00e9letem nagy kincsei k\u00f6z\u00f6tt tartom sz\u00e1mon. Irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi munk\u00e1mban ez csak annyiban zavart, hogy tudom, m\u00e9g alaposabb, m\u00e9g m\u00e9lyebb k\u00f6nyvet \u00e9rdemelne \u00e9letm\u0171v\u00fck, mint amilyet t\u0151lem kaptak. Tudom azt is, hogy az alkot\u00f3kban m\u00e1sk\u00e9nt \u00e9lnek m\u0171veik, mint ahogy azokat egy-egy irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz megk\u00f6zel\u00edtheti. Nekem bels\u0151 sz\u00fcks\u00e9gb\u0151l kellett vallom\u00e1st tennem az \u0151 \u00e9letm\u0171v\u00fckr\u0151l. Oly m\u00e9ly bels\u0151 ig\u00e9nyem volt az, hogy elmondjam, amit gondolok \u00e9s \u00e9rzek \u00e9letm\u0171v\u00fckr\u0151l, hogy ez hat\u00e1lytalan\u00edtott minden egy\u00e9b akad\u00e1lyt.\u201d<\/p>\n S ezzel m\u00e1ris a szellemt\u00f6rt\u00e9neti megismer\u00e9s harmadik szintj\u00e9hez \u00e9rkezt\u00fcnk, mely szerint a legmagasabb rend\u0171 szellemt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi feladat egy alkot\u00f3 embernek vagy m\u0171v\u00e9nek a meg\u00e9rt\u00e9se, az adott alkot\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9gben vagy m\u0171alkot\u00e1sban az \u00e9let\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s felmutat\u00e1sa. Ez csak abban az esetben lehets\u00e9ges, ha a meg\u00e9rt\u00e9s sor\u00e1n a kifejez\u00e9s, a k\u00fcls\u0151, a hat\u00f3 t\u00e9nyez\u0151 \u00e9s a kifejezett, a bels\u0151 t\u00e9nyez\u0151, az eredm\u00e9ny egys\u00e9gg\u00e9 \u00f6tv\u00f6z\u0151dik. Ennek legf\u0151bb eszk\u00f6ze az \u00e9lm\u00e9ny\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s ut\u00e1nk\u00e9pz\u00e9se, ut\u00e1naalkot\u00e1sa (Nachbilden<\/span>), hiszen maga a megid\u00e9zett m\u0171 is egy m\u00e1sik alkot\u00f3 egy\u00e9n \u00e9lm\u00e9nyeinek intuit\u00edv kifejez\u0151d\u00e9se. A meg\u00e9rt\u00e9s ilyen \u00e9rtelemben szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a meg\u00e9l\u00e9ssel mint a teljes lelki val\u00f3s\u00e1g felfog\u00e1s\u00e1val, egyszersmind megk\u00f6veteli az adott szem\u00e9lyis\u00e9gbe vagy a m\u0171 vil\u00e1g\u00e1ba val\u00f3 mind teljesebb belehelyezked\u00e9st. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00e9s mindig tartalmaz irracion\u00e1lis, szubjekt\u00edv elemet. Az \u00e9let\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9snek az adottban val\u00f3 felmutat\u00e1sa akkor lehet (m\u0171v\u00e9szileg is) igaz\u00e1n sikeres, ha az az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s saj\u00e1t meg\u00e9l\u00e9sk\u00e9nt \u00e9s imm\u00e1ron saj\u00e1t, egyedi m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt jelenik meg. A Nagy G\u00e1sp\u00e1r-versek meg- \u00e9s elismertet\u00e9s\u00e9t hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl egy szigor\u00faan \u00e9s sz\u0171k \u00e9rtelemben vett szakmai (irodalom- \u00e9s kritikaelm\u00e9leti, interpret\u00e1ci\u00f3s \u00e9s szakm\u00f3dszertani) kett\u0151ss\u00e9g vagy paradoxon is nehez\u00edtette. Ennek l\u00e9nyege az, hogy a k\u00f6lt\u0151 \u00e1ltal tudatosan v\u00e1llalt \u00e9s a k\u00f6z\u00e9leti szerepv\u00e1llal\u00e1shoz hasonl\u00f3 elsz\u00e1nts\u00e1ggal k\u00e9pviselt m\u0171v\u00e9szeteszm\u00e9ny \u00e9s alak\u00edt\u00e1sm\u00f3d, illetve az \u00e9ppen az adott id\u0151szakban hasonl\u00f3k\u00e9ppen a saj\u00e1t meg- \u00e9s elismertet\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczd\u0151, korszer\u0171nek gondolt irodalomtudom\u00e1nyi-interpret\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let \u00e9s kritikai gyakorlat meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lk\u00e9nt maga el\u00e9 t\u0171z\u0151 szellemi m\u0171helyek k\u00e9pvisel\u0151inek k\u00f6lt\u00e9szeteszm\u00e9nye \u00e9s po\u00e9tikafelfog\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt meglehet\u0151s ellent\u00e9t t\u00e1madt, s ez j\u00f3 esetben is egyfajta f\u00e1ziseltol\u00f3d\u00e1shoz vezetett. Nagy G\u00e1sp\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6lt\u00e9szet az \u2013 mint eml\u00edtett gy\u0171jtem\u00e9nyes k\u00f6tet\u00e9nek f\u00fclsz\u00f6veg\u00e9ben maga \u00edrja \u2013, \u201eamit\u0151l a nappal \u00e9jszaka, \u00e9s az \u00e9jszaka nappal. A m\u00falt pedig teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 j\u00f6v\u0151. S mindez jelen id\u0151ben, ism\u00e9tl\u0151dhet, ah\u00e1nyszor csak akarja az a kulcs, amelyik pontosan sejti a z\u00e1r titk\u00e1t. De hogy nyitja-e, s ny\u00edlik-e? A vers m\u00e9gis maga a rem\u00e9ny.\u201d Ez a fajta k\u00f6lt\u0151i hitvall\u00e1s vagy k\u00f6lt\u00e9szetfelfog\u00e1s nyilv\u00e1nval\u00f3an nehezen tal\u00e1lhatott kapcsol\u00f3d\u00e1si pontot az ezredv\u00e9get a szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s nyelvveszt\u00e9s traum\u00e1jak\u00e9nt vagy a mindenfajta eg\u00e9sz- \u00e9s egys\u00e9gelv\u0171 gondolkod\u00e1s \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1s kr\u00edzisek\u00e9nt t\u00e9telez\u0151 (posztmodern) irodalom- \u00e9s tudom\u00e1nykoncepci\u00f3kkal.<\/p>\n K\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s recepci\u00f3 egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz \u2013 ma m\u00e1r pontosan l\u00e1that\u00f3 \u2013 mindk\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l elmozdul\u00e1sra volt sz\u00fcks\u00e9g. A k\u00f6lt\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez az elmozdul\u00e1s az \u00e9letm\u0171 egy\u00fcttes felmutat\u00e1s\u00e1val s a mostani \u201eh\u00e1tt\u00e9ranyag\u201d megmutat\u00e1s\u00e1val megt\u00f6rt\u00e9nt. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 azonban egyfajta elmozdul\u00e1s a honi irodalomtud\u00f3si-kritikusi magatart\u00e1sban is. Ezt az ut\u00f3bbi id\u0151ben jelzi a helyzet tarthatatlans\u00e1g\u00e1nak \u00e9s az ir\u00e1nyzati egyoldal\u00fas\u00e1gnak mind gyakoribb fel- \u00e9s beismer\u00e9se. Szigeti Lajos S\u00e1ndor p\u00e9ld\u00e1ul egyik el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban tudom\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00e1s\u00e1t destrukci\u00f3k\u00e9nt hat\u00e1rozza meg, \u201em\u00e9gpedig abban az \u00e9rtelemben, hogy destru\u00e1l\u00f3 liter\u00e1tori magatart\u00e1snak tartom azt, hogy az \u00e9ppen aktu\u00e1lis \u2013 vezet\u0151 \u00e9s irodalompolitik\u00e1t alkot\u00f3 \u2013 irodalomtudom\u00e1nyi iskol\u00e1k szinte csak egym\u00e1ssal vitatkoznak, tulajdonk\u00e9ppen a m\u0171vek f\u00f6l\u00f6tt, abban az \u00e9rtelemben legal\u00e1bbis, hogy maga az irodalom, a k\u00f6lt\u00e9szet \u2013 n\u00e9ha \u2013 szinte csup\u00e1n illusztr\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt (v\u00e1lik) ezen iskol\u00e1k toll\u00e1n, mert az adott elm\u00e9leti ir\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i elfelejteni l\u00e1tszottak (l\u00e1tszanak) azt, hogy maga az irodalom \u2013 jelesen: a k\u00f6lt\u00e9szet \u2013 j\u00e1rja a maga \u00fatj\u00e1t, f\u00fcggetlen\u00fcl az elm\u00e9leti-elm\u00e9lett\u00f6rt\u00e9neti meggondol\u00e1sokt\u00f3l\u201d. ([De]l\u00edra \u00e9s [de]literat\u00fara. De k\u00f6lt\u00e9szet, de irodalom<\/span>, B\u00e1rka, 2000\/6.) Egy viszonylag frissen megjelent irodalomtudom\u00e1nyi munk\u00e1kat elemz\u0151 recenzi\u00f3 szerz\u0151je a jelenlegi helyzethez k\u00e9pest az ir\u00e1nyzati soksz\u00edn\u0171s\u00e9g mellett foglal \u00e1ll\u00e1st akkor, amikor azt \u00e1ll\u00edtja, hogy \u201eaz irodalmi m\u0171 mindig bonyolultabb, mint amit az adott m\u00f3dszerrel ki lehet, ki tudnak olvasni bel\u0151le. Egy-egy \u00faj ir\u00e1nyzat megform\u00e1l\u00f3d\u00e1sa ut\u00e1n mintha nem lenne meg az irodalm\u00e1rokban az a b\u00e1tors\u00e1g, hogy valamely m\u0171vet r\u00e9gebbi, elavultnak \u00edt\u00e9lt m\u00f3dszerrel k\u00f6zel\u00edtsenek meg, egyszer\u0171en csak az\u00e9rt, mert az adott m\u0171nek az adott m\u00f3dszer jobban megfelelne. [\u2026] Ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en: mintha az irodalm\u00e1r \u00f6nk\u00e9nye d\u00f6nten\u00e9 el, hogy egy-egy m\u0171h\u00f6z mely (\u00e9ppen divatos, prefer\u00e1lt) m\u00f3dszerrel k\u00f6zel\u00edt, s nem hagyn\u00e1, hogy mintegy a m\u0171 v\u00e1lassza ki mag\u00e1nak a hozz\u00e1 legink\u00e1bb ill\u0151 m\u00f3dszert.\u201d (Goretity J\u00f3zsef: Ex Libris<\/span>, \u00c9let \u00e9s Irodalom, 2003. j\u00falius 11.) A hazai irodalomtudom\u00e1ny helyzet\u00e9r\u0151l rendezett konferencia anyag\u00e1t k\u00f6zread\u00f3 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet v\u00e9gigolvas\u00e1sa ut\u00e1n egy m\u00e1sik recenzens arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy \u201ealighanem lassan t\u00e9nyleg v\u00e9get \u00e9r az aktu\u00e1lisan egyed\u00fcl \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 m\u00f3dszertanba vetett hit kora, s egy olyan, csendesebb munk\u00e1lkod\u00e1s kezd\u0151dik, amelyben a feladat \u00e9s a c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s hat\u00e1rozza meg a met\u00f3dus kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, amely kiv\u00e1laszt\u00e1s egy imm\u00e1r tal\u00e1n valamivel hosszabb t\u00e1v\u00fa eml\u00e9kezet \u00e1ltal felhalmozott m\u00f3dszertani lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9szlettel gazd\u00e1lkodhat\u201d (Szilasi L\u00e1szl\u00f3: Ex Libris<\/span>, \u00c9let \u00e9s Irodalom, 2004. november 19.). G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s pedig, ennek jegy\u00e9ben, \u00e9ppen a (poszt)modern irodalomtudom\u00e1ny tal\u00e1n legt\u00f6bbet id\u00e9zett alakjaira hivatkozva \u00e9rvel a l\u00e9t\u00e9rdek\u0171 irodalomszeml\u00e9let jogosults\u00e1ga mellett: \u201eEgy\u00e9bk\u00e9nt az irodalom szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gform\u00e1l\u00f3 erej\u00e9t a modern irodalomelm\u00e9let egyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sai is messzemen\u0151en igazolj\u00e1k. Heidegger alapj\u00e1n Gadamer \u00e9s Jauss vil\u00e1gosan kifejtette azt, hogy a m\u0171 befogad\u00e1sakor az olvas\u00f3 horizontja a m\u0171alkot\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra megv\u00e1ltozik. A nagy m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1sok kit\u00e1g\u00edtj\u00e1k az \u00fagynevezett elv\u00e1r\u00e1si horizontunkat, \u00faj vil\u00e1got nyitnak ki el\u0151tt\u00fcnk. Ez az \u00fajdons\u00e1g, v\u00e1ltoztat\u00f3, form\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s azonban nemcsak a megalkototts\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazik, hanem a megalkototts\u00e1gban megnyilatkoz\u00f3 eszm\u00e9kb\u0151l, gondolatokb\u00f3l, l\u00e9tismeretb\u0151l is.\u201d Tal\u00e1n v\u00e9gre minden es\u00e9ly megvan Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek (szem\u00e9lyes-szakmai, politikai-ideol\u00f3giai) el\u0151\u00edt\u00e9lett\u0151l, elfogults\u00e1gt\u00f3l vagy legend\u00e1t\u00f3l mentes meg\u00edt\u00e9ltet\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6tet\u00e9nek v\u00e9g\u00e9re mintegy sz\u00e1zoldalas \u201ef\u00fcggel\u00e9ket\u201d illeszt. Az itt szerepl\u0151 \u00edr\u00e1soknak nincs k\u00f6z\u00fck m\u00e1r se szellemt\u00f6rt\u00e9nethez, se hermeneutik\u00e1hoz, nincs k\u00f6z\u00fck se megismer\u00e9shez, se \u00f6nmegismer\u00e9shez. Ny\u00edlt (sz\u00edni) vallom\u00e1sok: \u00e9letr\u0151l, vil\u00e1gr\u00f3l, m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l. Legink\u00e1bb a szakma, a mesters\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l sz\u00f3lnak. G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak elej\u00e9re illeszt egy alig t\u00edzoldalnyi bevezet\u00e9st. Annak nincs k\u00f6ze m\u00e9g se szellemt\u00f6rt\u00e9nethez, se hermeneutik\u00e1hoz, nincs k\u00f6ze se megismer\u00e9shez, se \u00f6nmegismer\u00e9shez. Ny\u00edlt (sz\u00edni) vallom\u00e1s: a magyar l\u00edra ezredfordul\u00f3s \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00e9s G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s szellemi sz\u00f6vets\u00e9ge a diltheyi \u00e9rtelemben vett \u201ek\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 teljes\u00edtm\u00e9nyek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek\u201d kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja. A k\u00f6lt\u0151 gyakorlati t\u00f6rekv\u00e9sei elm\u00e9leti igazol\u00e1s\u00e1t kapja a teoretikusi tev\u00e9kenys\u00e9gben. Az elm\u00e9let\u00edr\u00f3 a gyakorlatban l\u00e1tja igazol\u00f3dni elvi felt\u00e9telez\u00e9seit. K\u00f6teteik fontos hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st jelenthetnek egy tartalmasabb, \u00e1rnyaltabb \u00e9s korszer\u0171bb irodalomszeml\u00e9let kialak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. <\/p>\n
<\/p>\n
amint \u00e9lesednek a k\u00e9sek,<\/span>
de a f\u00e9lelmes penge-arzen\u00e1lt<\/span>
kicsorb\u00edthatja az \u00c9NEK!<\/span>
Aki a f\u00e9lelmen t\u00fali tartom\u00e1ny<\/span>
dalokra elsz\u00e1nt k\u00f6lyke,<\/span>
j\u00f3l tudja, mi\u00e9rt e f\u00f6ldi \u00e1gy<\/span>
s mi\u00e9rt a csillagok \u2013 f\u00f6l\u00f6tte.<\/span><\/div>\n
\u201eA hetvenes \u00e9s nyolcvanas \u00e9vekben \u2013 \u00e1ll\u00edtotta G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s m\u00e1r a verseket, m\u0171ford\u00edt\u00e1sokat \u00e9s essz\u00e9ket tartalmaz\u00f3 1995-\u00f6s Z\u00f3naid\u0151<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet megjelen\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l \u2013, amikor a k\u00f6lt\u0151k \u00e9s eszt\u00e9t\u00e1k egyar\u00e1nt sok f\u00f6l\u00f6sleges sz\u00f3t vesztegettek annak bizonygat\u00e1s\u00e1ra, hogy a k\u00f6lt\u00e9szet k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi k\u00fcldet\u00e9se v\u00e9get \u00e9rt, Nagy G\u00e1sp\u00e1r konok \u00e9s szel\u00edd k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel vallotta, hogy egy \u00bb\u00e9l\u00e9re \u00e1ll\u00edtott vers\u00ab a mi id\u0151nkben is sokat tehet. Nem programos politikai harcot hirdetett, csup\u00e1n nem ismert el tilalomf\u00e1kat, tabut\u00e9m\u00e1kat. F\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl mondta ki \u00e9rz\u00e9seit, gondolatait. F\u00e9lelem n\u00e9lk\u00fcl nevezte meg azt a kort, melyben \u00e9lnie adatott. \u00cdgy h\u00edvta ki maga ellen a \u00bbny\u00fcsz\u00edtve t\u00e1mad\u00f3 gy\u00e1vas\u00e1g\u00ab bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3, nagy haragj\u00e1t, mely szilenciummal, \u00e1ll\u00e1sveszt\u00e9ssel s\u00fajtotta a pontos szav\u00fa k\u00f6lt\u0151t.\u201d (A k\u00f6lt\u0151 egyenes testtart\u00e1sa<\/span>, Magyar Napl\u00f3, 1995\/11.) Szinte ehhez kapcsol\u00f3dva \u00edrta a k\u00f6lt\u0151 2002-es tematikus v\u00e1logat\u00e1sa, a \u201e\u2026 nem szabad feledNI!\u2026\u201d versek \u2013 1956 l\u00e1thatatlan eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek talapzat\u00e1ra <\/span>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet megjelen\u00e9sekor a Kort\u00e1rs szerkeszt\u0151je, Szakolczay Lajos: \u201eAz \u00d6r\u00f6kny\u00e1r: elm\u00faltam 9 \u00e9ves <\/span>(1983) a magyar irodalmi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e9s az aluv\u00f3 cenz\u00fara d\u00f6bbenet\u00e9re nemcsak azt mondta ki, tipogr\u00e1fiai j\u00e1t\u00e9kkal s\u00falyosb\u00edtva a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, hogy a s\u00edr, a test, a csont NIncs sehol, hanem ut\u00f3irat\u00e1ban azt is, hogy a csup\u00e1n monogrammal jelzett m\u00e1rt\u00edrt \u00bbEgyszer majd el kell temetNI \/ \u00e9s nek\u00fcnk nem szabad feledNI \/ a gyilkosokat n\u00e9ven nevezNI\u00ab. Hihetetlen b\u00e1tors\u00e1gr\u00f3l tan\u00faskod\u00f3 kort\u00f6rt\u00e9neti adal\u00e9k ez a k\u00f6ltem\u00e9ny. M\u00e9g azt is \u00e1mulatra k\u00e9sztetheti, aki nem vagy kev\u00e9sb\u00e9 eml\u00e9kszik a szegedi Tiszat\u00e1j (K\u00e9t ny\u00e1rfa a h\u00f3dolts\u00e1gban<\/span>, 1981; A fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/span>, 1986) \u00e9s a tatab\u00e1nyai \u00daj Forr\u00e1s (a f\u00f6ntebb id\u00e9zett verset megjelentet\u0151 foly\u00f3irat) k\u00f6r\u00fcli bonyodalmakra. A \u00bbb\u0171nt\u00ab itt is \u00e9s ott is megtorl\u00e1s k\u00f6vette, s\u0151t a szegedi org\u00e1numot be is tiltotta a politika. Nagy G\u00e1sp\u00e1r vessz\u0151fut\u00e1s\u00e1r\u00f3l most hadd ne besz\u00e9ljek \u2013 bes\u00fag\u00f3kkal \u00f6vezett m\u00faltj\u00e1nak ma m\u00e1r irodalma van \u2013, de hogy mit gondolt saj\u00e1t cselekedet\u00e9r\u0151l a k\u00f6lt\u0151, azt az Anno domini, MCMLXXXIV<\/span> mindenn\u00e9l jobban mutatja. Mert az apokrif imak\u00e9nt is jellemezhet\u0151 cs\u00f6ndes mag\u00e1ba fordul\u00e1s \u00e9ppen a gyeng\u00e9d hangot id\u00e9zv\u00e9n lesz f\u00e9lelmetes erej\u0171: \u00bbIstenem! \u2013 valamit m\u00e9gis j\u00f3l tehettem, \/ ha most h\u00e9tfel\u0151l j\u0151 ellenem az Ellen, \/ valamit \u00fagy, ahogyan kellett, \/ \u00e9s bocs\u00e1ssatok meg; csak ennyi tellett!\u00ab A \u00bbcsak ennyi\u00ab nem volt m\u00e1s, mint a zsarnoks\u00e1g, az \u00edr\u00f3kat a politikai sakkt\u00e1bla tili-toli figur\u00e1j\u00e1nak k\u00e9pzel\u0151 hatalom ny\u00edlt arcul\u00fct\u00e9se. Nem sokan mert\u00e9k ezt akkoriban megtenni\u2026\u201d (V\u00e9rz\u0151 l\u00e9legzet<\/span>, B\u00e1rka, 2003\/1.) <\/p>\n
Nagy G\u00e1sp\u00e1r harcos, s\u0151t vakmer\u0151 ki\u00e1ll\u00e1sa a hetvenes\u2013nyolcvanas \u00e9vek irodalmi-politikai viszonyai k\u00f6zepette felt\u00e9tlen \u00e9s tiszteletteljes f\u0151hajt\u00e1st \u00e9rdemel. A vele k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s mindegyre azonos koreogr\u00e1fi\u00e1t k\u00f6vet\u0151 interj\u00fak legf\u0151bb t\u00e9m\u00e1j\u00e1t, ennek megfelel\u0151en, mind a mai napig jobb\u00e1ra a nevezetes, betilt\u00e1sra \u00edt\u00e9ltetett k\u00f6ltem\u00e9nyek megjelen\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei, az elhallgattat\u00e1s, az \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi k\u00fczdelmek \u00e9s a titk\u00e1ri teend\u0151kr\u0151l val\u00f3 k\u00e9nyszer\u0171 lemond\u00e1s-lemondat\u00e1s okai vagy \u00e9ppen a m\u00e9lt\u00e1nytalans\u00e1gok elszenved\u00e9s\u00e9nek m\u00e9lt\u00f3, szem\u00e9lyes el\u00e9gt\u00e9tele: a Nagy Imre-temet\u00e9sen val\u00f3 (\u00fajra) hivatalos \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi k\u00e9pviselet jelenti. Ezekben a nyilatkozatokban \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem a nyilatkoz\u00f3 valamif\u00e9le tolakod\u00f3 k\u00e9rked\u00e9si hajlam\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 \u00e9ppen ez\u00e9rt \u00e1ltal\u00e1ban nagyon kev\u00e9s hely \u00e9s id\u0151 marad az eszt\u00e9tikai-po\u00e9tikai k\u00e9rd\u00e9sekre, a k\u00f6lt\u0151i p\u00e1lya alakul\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9re, a m\u0171helygondokra. \u00cdgy az id\u0151k sor\u00e1n a k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lye k\u00f6r\u00e9, az \u00e9rintett\u0151l mintegy f\u00fcggetlenedve, folytonosan \u00fajra\u00e9led\u0151 \u00e9s egyre massz\u00edvabb legend\u00e1rium sz\u00f6v\u0151dik. Ez a legend\u00e1rium azonban term\u00e9szet\u00e9nek megfelel\u0151en \u00e9s minden j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k ellen\u00e9re a kilencvenes \u00e9vekben kezdi m\u00e1r-m\u00e1r a k\u00f6lt\u0151s\u00e9g, a teljes \u00e9letm\u0171 megismer\u00e9s\u00e9t \u00e9s meg\u00edt\u00e9ltet\u00e9s\u00e9t vesz\u00e9lyeztetni. A legend\u00e1riumban rejl\u0151 vesz\u00e9lyre ism\u00e9t csak a k\u00f6lt\u0151 egyik legjobb ismer\u0151je, Szakolczay Lajos h\u00edvja fel a figyelmet, amikor felveti: vajon \u201ea k\u00f6ltem\u00e9ny \u2013 ak\u00e1r a k\u00e9pes besz\u00e9d sugallat\u00e1val, ak\u00e1r a ny\u00edlt kimond\u00e1ssal \u2013 m\u0171k\u00f6dhetik-e erk\u00f6lcsk\u00e9nt, a tart\u00e1s, az egyenes gerinc lehet-e eszt\u00e9tikum-l\u00e9trehoz\u00f3?\u201d (A politika senkif\u00f6ldj\u00e9n [1993]. In Korfurdal\u00f3. Tanulm\u00e1nyok, essz\u00e9k, kritik\u00e1k az irodalom, a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00e9b\u0151l.<\/span> Sz\u00e9phalom K\u00f6nyvm\u0171hely, Bp., 1999, 247.)<\/p>\n