Tudott volt, hogy h\u0151si k\u00fczdelm\u00e9t v\u00edvta az elm\u00fal\u00e1ssal. \u00c1m mintha m\u00e1r eg\u00e9szs\u00e9gesen is \u00e9rezte volna a hal\u00e1l k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t, egyik essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9ben k\u00f6zelebb hajolt \u00e9let\u00e9hez, sz\u00e1mot adva annak legfontosabb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seir\u0151l, megrajzolva azok portr\u00e9j\u00e1t, akikt\u0151l a legt\u00f6bbet tanulta. Arra tal\u00e1n nem is gondolt, hogy ink\u00e1bb mi tanulhattunk t\u0151le. Rend\u00edthetetlen h\u0171s\u00e9ggel, megingathatatlan tart\u00e1st, szil\u00e1rd eszmeis\u00e9get. \u00c1llt a mesters\u00e9gesen \u00e9s politikai \u00e9rdekekt\u0151l sz\u00edtott viharokban, s megrezzen\u00e9s, k\u00e9tked\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl k\u00e9pviselte azokat az eszm\u00e9ket \u00e9s eszm\u00e9nyeket, amelyek \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig \u00fatmutat\u00f3i \u00e9s meger\u0151s\u00edt\u0151i voltak. R\u00f6vidre szabott \u00e9let\u00e9ben val\u00f3ban \u201em\u0171vet\u201d alkotott, amelyb\u0151l ut\u00f3dai m\u00e9g sok-sok \u00e9vig mer\u00edthetnek, meger\u0151s\u00f6dve erk\u00f6lcsi tart\u00e1sukban, kialak\u00edtva lelk\u00fckben az igazs\u00e1g ir\u00e1nt \u00e9rzett olthatatlan v\u00e1gyat.<\/p>\n
Sosem alacsonyodott le. \u00dar volt versei d\u00edszes, sokszor m\u00e9gis f\u00e1jdalommal sz\u0151tt \u00f6lt\u00f6z\u00e9k\u00e9ben. Mi\u00e9rt tagadn\u00e1nk, \u0151 is, mint oly sokan m\u00e1sok, csal\u00f3dott, \u00fagy \u00e9rezte, cserbenhagyt\u00e1k rem\u00e9nyei, a politikai \u00e9let \u00e1trendez\u0151d\u00e9se nem hozott mor\u00e1lis megtisztul\u00e1st, amelyet s\u00fcrgetett, s amely\u00e9rt szenved\u00e9lyes k\u00fczdelm\u00e9t v\u00edvta, \u00faj \u00e9s \u00faj rohamra vezetve h\u0171s\u00e9ges katon\u00e1it, a k\u00f6ltem\u00e9nyeit. \u201eHib\u00e1tlan gondolatokat kellene most f\u00f6lvillantani, s nem magabiztos v\u00e9leked\u00e9seket.\u201d \u2013 \u00edrta Litv\u00e1n antif\u00f3na<\/span> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben \u2013 \u201e A sz\u00f3l\u00f3\u00e9nekl\u00e9s felel\u0151ss\u00e9ge sokkal nagyobb, mint a k\u00f3rusban z\u00f6ngics\u00e9l\u00e9s b\u00e1tors\u00e1ga.\u201d Nem k\u00f3rusban \u201ez\u00f6ngics\u00e9lt\u201d, az elhallgattat\u00e1st, v\u00edz al\u00e1 nyom\u00e1st v\u00e1llalva \u00e9rz\u00e9kelte sz\u00f3l\u00f3j\u00e1t, amelyet az olykor megalkuv\u00f3, most k\u00f6nnyeiket hullat\u00f3 k\u00f3rustagok irigykedve hallgattak, mik\u00f6zben markukat tartott\u00e1k a j\u00fad\u00e1sp\u00e9nz\u00e9rt.<\/p>\n Bele\u00e9rz\u0151 azonosul\u00e1ssal id\u00e9zte Csord\u00e1s G\u00e1bor els\u0151 versesk\u00f6tet\u00e9nek e sorait: \u201e\u00fagy daloln\u00e9k ak\u00e1r a cs\u00edz \/ ha tudn\u00e1m mif\u00e9le a cs\u00edz \/ s\u00fcketek k\u00f6zt a sz\u00e1j szabad \/ ingyen dudva a gondolat\u201d. Nagy G\u00e1sp\u00e1r, aki mindenkinek Gazsi nev\u0171 testv\u00e9re volt, tudta, \u201emif\u00e9le a cs\u00edz\u201d, m\u00e9gsem dalolt sz\u00e1rnyalva, mert \u00e1t\u00e9lte \u00e9s \u00e1t\u00e9rezte, hogy a gondolat ak\u00e1r a dudva, de mert sz\u00e1ja \u201eszabad\u201d maradt, elt\u00f6k\u00e9lten fogalmazta meg tiszt\u00e1n, m\u00e9lyen zeng\u0151 szavait. Abban a korban, amelyben az \u00edr\u00f3k egy r\u00e9sze k\u00e9telkedni kezdett a szavak \u00e9rt\u00e9k\u00e9ben, igazs\u00e1got megjelen\u00edt\u0151 jelent\u00e9s\u00e9ben, \u0151 a szavakra b\u00edzta mag\u00e1t, s azok h\u0171s\u00e9gesen, egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k tiszt\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kait. Volt egy Illy\u00e9s Gyul\u00e1t\u00f3l kapott \u201enapiparancsa\u201d: \u201ea legnagyobb b\u00e1tors\u00e1g a rem\u00e9ny\u201d, s \u0151 csal\u00f3ka rem\u00e9nybe kapaszkodva, annak sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3jak\u00e9nt korunk legb\u00e1trabb \u00edr\u00f3ja volt. \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt k\u00f6ltem\u00e9nyeinek ugyan ezt a c\u00edmet adta: Szabadrabok, de a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek rabs\u00e1g\u00e1ban is a szabadon gondolkod\u00f3 \u00edr\u00f3 nagyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t adta. Ha id\u0151j\u00f3s leszek<\/span>… c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben \u00edrta:<\/p>\n De mert nem volt id\u0151j\u00f3s, nem f\u00fcllentett, hanem egzisztenci\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seikkel \u00e9s bizonyoss\u00e1gainkat fogalmazta meg makacs k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel. Nem mintha ne \u0151rizte volna gyermek lelk\u00fclet\u00e9t is. Sok vers\u00e9t j\u00e1t\u00e9koss\u00e1g, a tiszta \u00e9rz\u00e9s naiv kifejez\u00e9se teszi felejthetetlenn\u00e9. Volt egy korszaka, amelyben ezek a k\u00f6ltem\u00e9nyek s ez a hangnem volt az uralkod\u00f3, mintha arra figyelmeztetett volna: ha nem lesz\u00fcnk olyanok, mint a gyermekek, nem juthatunk be a mennyek orsz\u00e1g\u00e1ba. Egyik nagyon elgondolkodtat\u00f3 vers\u00e9ben a n\u00e1d titk\u00e1r\u00f3l, a hajl\u00e9konys\u00e1gr\u00f3l \u00e9s a t\u00f6rhetetlens\u00e9gr\u0151l \u00edrt. \u00c1m a sz\u00f6kell\u0151 ritmus\u00fa k\u00f6ltem\u00e9ny m\u00e1r-m\u00e1r \u00e9v\u0151d\u0151 hangneme egyszeriben v\u00e9szesen komolyra v\u00e1lt, a korra \u00e9s a k\u00f6lt\u0151 fenyegetetts\u00e9g\u00e9re utal\u00f3 k\u00e9ppel z\u00e1rul: \u201emost te is csak \u2013 sz\u00e1legyenesen \u2013 \u00e1llsz \u2013 \u00e9s befogod \u2013 a sz\u00e1d \u2013 mert v\u00edzen \u00e1t\u00faszik fel\u00e9d \u2013 egy n\u00e1dv\u00e1g\u00f3 \u2013 nasz\u00e1d.\u201d \u00c9lete v\u00e9g\u00e9ig fenyeget\u0151en \u00fasztak fel\u00e9 ezek a nasz\u00e1dok, m\u00e9gis sz\u00e1legyenes maradt, s t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ez maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1nak egyik titka. Pedig micsoda kort kellett egyenes der\u00e9kkal, f\u00f6lemelt \u2013 sokszor az \u00e9g fel\u00e9 ford\u00edtott \u2013 fejjel \u00e1tv\u00e9szelnie! Ez volt a kor…<\/span><\/p>\n \u00c9s De \u00c9s h\u00fcmm\u00f6g\u00fcnk: Ha valaki majd meg\u00edrja a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek szellemis\u00e9g\u00e9nek term\u00e9szetrajz\u00e1t, Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben tal\u00e1lja meg eligaz\u00edt\u00f3, hiteles vez\u00e9rfonal\u00e1t. S ha ut\u00f3bb arra is v\u00e1llalkozik, hogy rendet teremt a s\u00f6t\u00e9tben vonul\u00f3 \u00e9jszakai k\u00f6d\u00f6t kavar\u00f3 \u201esz\u00f3karav\u00e1nban\u201d, ism\u00e9t az \u0151 verseit haszn\u00e1lhatjuk eligaz\u00edt\u00f3ul. Ezekben t\u00e1rul majd el\u00e9 a m\u00falt megannyi gondja s a f\u00e9lm\u00falt meg a jelen tengernyi ferd\u00edt\u00e9se, hazugs\u00e1ga. R\u00e1d\u00f6bbenhet arra, hogy az \u00e9let z\u0171rzavar\u00e1ban, a sokszor kil\u00e1t\u00e1stalannak \u00e9rzett terhek alatt roskadozva l\u00e9pdel\u0151 ember csak a l\u00e9lek f\u00e9nyjeleiben tal\u00e1lhatta meg er\u0151forr\u00e1s\u00e1t. A T\u00e9kozl\u00f3k im\u00e1j\u00e1<\/span>ban f\u00e1jdalmasan vallotta meg: \u201eelv\u00e9tettem minden Hozz\u00e1d n\u00f6v\u0151 ir\u00e1nyt\u201d, s ezt a felismer\u00e9s a V\u00e9gs\u0151 Igazs\u00e1g fel\u00e9 t\u00f6r\u0151k megv\u00e1lt\u00e1s\u00e1\u00e9rt esedez\u0151 gesztus\u00e1t id\u00e9zi, de ugyanebben a k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9ben \u00edgy \u00edr: \u201e\u00c9s most m\u00e1r l\u00e1tlak is Uram.\u201d Pedig \u201e…\u00fagy n\u0151 a hazugs\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi mocska \u2013 mint Napod zuhan\u00e1sakor az \u00e1rny\u00e9k\u201d. \u00c1m az \u00e1rny\u00e9kb\u00f3l \u00e9s s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gb\u0151l felf\u00e9nylik a rem\u00e9nyt ad\u00f3, b\u00e1tor cselekv\u00e9sre \u00f6szt\u00f6nz\u0151 Isten k\u00e9pm\u00e1sa:<\/p>\n Pontosan \u00e9rz\u00e9kelte, kij\u00f3zan\u00edt\u00f3 egyszer\u0171s\u00e9ggel fogalmazta meg az emberis\u00e9g elfordul\u00e1s\u00e1t Istent\u0151l, ami hatalmas \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9ssel \u00e9s szeml\u00e9leti bizonytalans\u00e1ggal p\u00e1rosult. Az \u00f6nerej\u00e9ben g\u0151g\u00f6sen b\u00edz\u00f3 ember ugyan nem Isten hal\u00e1l\u00e1t ki\u00e1ltja, hanem h\u00e1tat ford\u00edtott a Teremt\u0151nek. Nagy G\u00e1sp\u00e1r l\u00edr\u00e1j\u00e1b\u00f3l azonban nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy k\u00e9tf\u00e9le dimenzi\u00f3 l\u00e9tezik, egy hat\u00e1rolt id\u0151belis\u00e9g, ez a mi\u00e9nk, \u00e9s a v\u00e9gtelen, amely az \u00dar\u00e9. A M\u00e1r hamuval rajzolgatok<\/span> v\u00e9gszava mintha Babits J\u00f3n\u00e1s k\u00f6nyv\u00e9nek Istent megsz\u00f3laltat\u00f3, ebbe a m\u00e1sik dimenzi\u00f3ba bepillant\u00e1st enged\u0151 befejez\u00e9s\u00e9re r\u00edmelne:<\/p>\n K\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u2013 de pr\u00f3z\u00e1j\u00e1nak is \u2013 kiv\u00e9telesen sz\u00e9p tartom\u00e1ny\u00e1ba vezetnek a holtaknak dedik\u00e1lt m\u0171vei, az \u0151ket \u00e9letre kelt\u0151 essz\u00e9i. Sz\u00edvszor\u00edt\u00f3 a bens\u0151s\u00e9gess\u00e9ge \u00e9s a r\u00e1\u00e9rz\u00e9se, megrend\u00edt\u0151, ahogy m\u00e1sok elhunyt\u00e1t id\u00e9zve az elm\u00fal\u00e1sba helyezkedett meg\u00edrva \u201e\u00e9gi l\u00e1bjegyzeteit\u201d. \u00c9s ma eg\u00e9szen m\u00e1s a visszhangja a Valamin bel\u00fcl fel\u00fct\u00e9s\u00e9nek: \u201eK\u00f6nny\u0171 lesz-e elhagyni mindent \u2013 vagy nagyon neh\u00e9z \u2013 amikor z\u00e1rul az eddig nyitott \u2013 \u00e9s t\u00e1rul az addig rejtve \u0151rz\u00f6tt\u201d? Nagy G\u00e1sp\u00e1r megtapasztalhatta, hogy az \u00dar azokat pr\u00f3b\u00e1lja meg, akiket igaz\u00e1n szeret. Szenved\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sainak h\u00f3napjai azonban el\u0151bb vagy ut\u00f3bb feled\u00e9sbe mer\u00fclnek, \u00e1m \u00e9letm\u0171ve megmarad, \u00e9s a legnemesebb emberi eszm\u00e9nyek \u00e9s \u00e9rz\u00e9sek maradand\u00f3s\u00e1g\u00e1t hirdeti. Tizen\u00f6t \u00e9ve \u00edrta a modern transzcendens k\u00f6lt\u00e9szet egyik t\u00f6m\u00f6r remekl\u00e9s\u00e9t, a tal\u00e1n legnagyobb \u00e9s igaz\u00e1n maradand\u00f3 eszm\u00e9nyt id\u00e9zve:<\/p>\n <\/p>\n Hogy egy kiss\u00e9 frivol m\u00f3don id\u00e9zzem eml\u00e9k\u00e9t, hadd k\u00f6vessem egyik hajdan oly kedves k\u00f6zeg\u00e9ben egy futballp\u00e1lya akkor m\u00e9g zs\u00fafolt n\u00e9z\u0151ter\u00e9re, amelynek k\u0151kock\u00e1in m\u00e1r kor\u00e1bban is k\u00f6lt\u0151k \u00e1lltak \u00e9s kedvenc csapatukat b\u00edztatt\u00e1k. Ez a j\u00e1t\u00e9k, ez a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e1r csak eml\u00e9keinkben \u00e9l, de valahol biztosan szil\u00e1rdan \u00e1ll, s az \u00e1ll\u00f3helyen ott szorong Zelk Zolt\u00e1n, R\u00f3nay Gy\u00f6rgy, Kormos Istv\u00e1n, Parancs J\u00e1nos \u00e9s Nagy G\u00e1sp\u00e1r. Figyelnek benn\u00fcnket is. \u00c9s hallani v\u00e9lj\u00fck az Urat sz\u00f3l\u00edt\u00f3, k\u00e9rlel\u0151 im\u00e1ds\u00e1gos szavakat is, Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00d6reged\u0151k s tal\u00e1n m\u00e1r \u00f6regek<\/span> c\u00edm\u0171 vers\u00e9b\u0151l:<\/p>\n A szolga most megt\u00e9rt Ur\u00e1hoz, aki szel\u00edd mosollyal vonja mag\u00e1hoz kedves gyermekek\u00e9nt.<\/p>\n
folyv\u00e1st hazudhatok,
a nagy-nagy igazs\u00e1gok
k\u00f6r\u00fcl t\u00e9bl\u00e1bolhatok,
nyugodtan mell\u00e9foghatok,
\u00e9s mell\u00e9jelenthetek,
j\u00faliusra h\u00f3szit\u00e1l\u00e1st
sim\u00e1n f\u00fcllenthetek.<\/div>\n
semmi semmi nem seg\u00edt
a pillanatnyi taktika f\u0151leg \u2013
a t\u00e1lc\u00e1n vitt fej etc.
is hamis el\u0151leg!<\/p>\n
m\u00e9gis m\u00e9gis azt hiszik
a b\u00e1tor \u201ej\u00f3vit\u00e9zek\u201d
hogy a p\u00e1r ezernyire
limit\u00e1lt ki\u00e1lt\u00e1s el\u00e9g lesz.<\/p>\n
t\u0171n\u00fcnk, t\u0171n\u0151d\u00fcnk t\u00fcntet\u00fcnk
a legt\u00f6bbj\u00e9n jobbja is
csak befel\u00e9
n\u00e9m\u00e1n \u2013<\/p>\n
ez volt a f\u00f6ld
ez volt a kor
ahol \u00e9s amikor
\u00e9ln\u00fcnk adatott
kifosztva b\u00e9n\u00e1n.<\/div>\n
m\u00e1r a kakassz\u00f3 el\u0151tt
a SZ\u00c1LF\u00c1K vert sz\u00f6g\u00e9ben<\/div>\n
r\u00e1\u00e9g\u00fcnk erre a f\u00f6ldre
mosolyunk r\u00e1megy
b\u00e1natunk r\u00e1\u00e9g
m\u00e1r hamuval rajzolgatok
Isten ablak\u00e1n egyre
de \u0150 v\u00e1r \u2013 v\u00e1r m\u00e9g.<\/div>\n
\u00e9pen marad a szalma,
nem roskad,
nem t\u00f6rik,
nem koromlik el alatta.
Mert Aki f\u00f6l\u00f6tte,
Annak szeretet\u00e9t\u0151l gyullad,
sug\u00e1rz\u00f3n
sug\u00e1rzik:
Isteni l\u00e9ny\u00e9b\u0151l \u00fagy ad.<\/div>\n
<\/div>\n
\u00edt\u00e9lkez\u0151 m\u00e9ltatlan szolg\u00e1don.<\/div>\n