EGY NAGY G\u00c1SP\u00c1R-CIKLUSR\u00d3L<\/p>\n
Az 1982-es F\u00f6ldi p\u00f6r\u00f6k P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> ciklusa meglep\u0151 c\u00edmet visel. Az egyetemes gy\u00e1sz, a t\u00f6meges hal\u00e1l, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get s\u00fajt\u00f3 m\u00e9rhetetlen vesztes\u00e9g k\u00e9pzet\u00e9t id\u00e9zi. A kifejez\u00e9s csak akkor szel\u00edd\u00fcl, ha lehets\u00e9ges forr\u00e1s\u00e1ra r\u00e1mutatunk. P\u00e1rhuzamos \u00e9letrajzok <\/span>c\u00edmmel Plutarchos<\/span>, a r\u00f3mai kor t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3ja \u00edrt \u00e9letrajzsorozatot. Az antik szerz\u0151 \u00edgy vall v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l: ,A t\u00f6rt\u00e9nelmet t\u00fck\u00f6rnek tekintem, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a magam \u00e9let\u00e9t is lehet\u0151leg t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni \u00e9s az \u00e1br\u00e1zolt nagy emberek er\u00e9ny\u00e9hez hasonl\u00f3v\u00e1 igyekszem tenni. Olyan ez a munka, mintha napok hosszat egy\u00fctt \u00e9ln\u00e9k vel\u00fck, mintha \u00edr\u00e1s k\u00f6zben sorra vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tn\u00e1m \u0151ket, \u00e9s h\u00e1zamba fogadva magam el\u00e9 \u00e1ll\u00edtan\u00e1m mindegyiket, hogy eln\u00e9zzem, \u201emekkora, mily gy\u00f6ny\u00f6r\u0171”. Tetteik k\u00f6z\u00fcl kiv\u00e1logatom a legszebbeket \u00e9s a megismer\u00e9sre legm\u00e9lt\u00f3bbakat.”1<\/font> Falus R\u00f3bert<\/span> szerint Plutarkhosz<\/span> \u201eolyan egy\u00e9nis\u00e9geket v\u00e1laszt h\u0151sei\u00fcl, akiknek \u00e9lete, jelleme, k\u00f6z\u00e9leti sikere vagy kudarca t\u00f6rt\u00e9netileg is fontos, de l\u00e9lektanilag is \u00e9rdekes. A fennk\u00f6lt erk\u00f6lcsi tulajdons\u00e1gok vonz\u00f3 megrajzol\u00e1s\u00e1t tekinti f\u0151 feladat\u00e1nak.”2<\/font> Nagy G\u00e1sp\u00e1r sz\u00e1nd\u00e9ka hasonl\u00f3an nemes, \u00e1m a higgadtan \u00e1rnyalt tud\u00f3s portr\u00e9k helyett szem\u00e9lyes hang\u00fa k\u00f6ltem\u00e9nyekben sorolja azok nev\u00e9t, akiket v\u00e9delmezve \u00e9s v\u00e9delmet v\u00e1rva \u0151riz az eml\u00e9kezet.<\/p>\n A v\u00e1lasztott kopors\u00f3-mot\u00edvum a megnevezett el\u0151d\u00f6k \u00e9s p\u00e1lyat\u00e1rsak halott mivolt\u00e1t, s ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben l\u00e9t\u00fck f\u00e1j\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t \u00e1ll\u00edtja k\u00f6z\u00e9ppontba. „A kor\u00e1bbi portr\u00e9versek folytat\u00e1sa most a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k ciklus – a tragikus vesztes\u00e9gek kiv\u00e1ltotta siratok sora.”3<\/font> – \u00edrja G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s<\/span>. A sirat\u00f3-jelleg, az \u00e9lm\u00e9nyfeldolgoz\u00e1s sz\u00f6vegform\u00e1l\u00f3 funkci\u00f3ja azonban kev\u00e9sb\u00e9 hangs\u00falyos, mint az egy\u00e9bk\u00e9nt a G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s<\/span> monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban is kiemelt l\u00e9t\u00e9rtelmez\u0151, \u00e9rt\u00e9ktudatos\u00edt\u00f3 jelleg. A megnevez\u00e9s itt nem a b\u00facs\u00faz\u00e1s aktus\u00e1nak r\u00e9sze, a halotthoz int\u00e9zett szavak nem a gy\u00e1sz \u00e9s a temet\u00e9s ritu\u00e1l\u00e9j\u00e1nak elemei. (Akkor sem, ha a ciklus egyes darabjai egy\u00e9rtelm\u0171en utalnak erre: S\u00edrfelirat, Sz. D. kopors\u00f3j\u00e1ra, P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span>.) Nagy G\u00e1sp\u00e1r<\/span> sz\u00f6vegei a sz\u00f3 m\u00e1gikus erej\u00e9vel id\u00e9zik meg, h\u00edvj\u00e1k \u00e9letre \u00e9s illesztik be a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gfenntart\u00f3 szem\u00e9lyk\u00f6zi (interperszon\u00e1lis) kapcsolatok rendszer\u00e9be azokat a szem\u00e9lyeket, (pontosabban sz\u00f3lva im\u00e1zsokat-arcokat) akik a jelenkori egy\u00e9n sz\u00e1m\u00e1ra eligazod\u00e1si pontok lehetnek. K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rtelemben mindez a kultusz m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek egy\u00e9rtelm\u0171 bizony\u00edt\u00e9ka is. Tak\u00e1cs J\u00f3zsef<\/span>, A kultuszkutat\u00e1s \u00e9s az \u00faj elm\u00e9letek” c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fogalmaz: \u201ea nem-vall\u00e1si jelleg\u0171 kultuszok egy tiszteletfajta kifejez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak, amely nem egyszer\u0171en egy szem\u00e9lyre (vagy szem\u00e9lyekre ir\u00e1nyul, hanem e szem\u00e9ly alkot\u00e1s\u00e1nak, tett\u00e9nek, \u00e9let\u00e9nek vagy \u00e9letform\u00e1j\u00e1nak egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1ltal elfogadott jelent\u00e9s\u00e9re. E tiszteletfajta az emberi vil\u00e1g hierarchikus elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik: nem \u00f6nmag\u00e1val egyenrang\u00fak\u00e9nt tekint a tisztelet t\u00e1rgy\u00e1ra, hanem mint p\u00e9ldaszer\u0171re, magasabb rend\u0171re. A tisztelet kifejez\u00e9sekor a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g kultur\u00e1lis eml\u00e9kezete l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe, olyan nyelvi-viselked\u00e9si k\u00e9szleteket, \u201esz\u00f3t\u00e1rakat” mozg\u00f3s\u00edtva, amelyek a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet szerint valaha d\u00f6nt\u0151en szakr\u00e1lisak voltak.”4<\/font> K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> l\u00edrai besz\u00e9d\u00e9t a kultuszb\u00f3l, a kultur\u00e1lis-nyelvi trad\u00edci\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 norm\u00e1k is szab\u00e1lyozz\u00e1k, ez\u00e9rt is jelenhet meg a kritik\u00e1ban ennek b\u00edr\u00e1l\u00f3 sz\u00ednezet\u0171 tudom\u00e1sulv\u00e9tele. Szakolczay Lajos<\/span> \u00edr\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6vetkez\u0151ket \u00e1llap\u00edtja meg: \u201eAz \u00faj versesk\u00f6nyvben tal\u00e1n csak egyetlen ciklus, a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> \u00edr\u00f3dott a \u201er\u00e9gi” hangon. Sz\u00f3 se r\u00f3la, ezek a hirtelen j\u00f6tt, n\u00e9melykor protest\u00e1l\u00f3 hal\u00e1lok vagy egy-egy \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt megeml\u00e9kez\u00e9sek majdnem minden esetben sz\u00ednvonalas verset h\u00edvnak el\u0151, hangs\u00falyozv\u00e1n a gy\u00e1sz \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9g\u00e9t, a holtan is tov\u00e1bb \u00e9l\u0151k, egy Nagy L\u00e1szl\u00f3, egy J\u00f3zsef Attila, egy Pilinszky J\u00e1nos, egy Dsida Jen\u0151 kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1t a ma k\u00f6lt\u0151j\u00e9re, de szellemi izgalmuk csup\u00e1n annyi, amennyit a magatart\u00e1sforma, a p\u00e9ldak\u00e9pekt\u0151l-el\u0151d\u00f6kt\u0151l \u00e1tvett sz\u00f3kapcsolat, hangulat, \u00e9letm\u0171v\u00fcket jellemz\u0151 von\u00e1s k\u00e9pvisel.”5<\/font> A \u201er\u00e9gi hang” mintha negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kmin\u0151s\u00edt\u00e9st vezetne el\u0151 Szakolczay elemz\u00e9s\u00e9ben, a ciklus azonban tudatosan \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en a jelenkori besz\u00e9d – ha \u00fagy tetszik a modern l\u00edrai besz\u00e9d – \u00e1ram\u00e1ba kapcsolja ezt a \u201er\u00e9gi hangot”. A p\u00e1rbesz\u00e9d ig\u00e9nye vezet a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1shoz, s a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k sz\u00f6vege egy pillanatra azt sugallja, hogy ezt a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1st tekinthetj\u00fck k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6snek: \u201eHallgatni v\u00e1gyott a sz\u00e9l, \/ besz\u00e9lni kezdett a holt \/ velem, mid\u0151n a sz\u00e9ls\u0151 h\u00e1zak \/ k\u00f6r\u00fcl \u00f3l\u00e1lkodtak m\u00e1r r\u00fches \/ farkasok.” M\u00e9gis, a ciklus eg\u00e9sz\u00e9t tekintve azt l\u00e1tjuk, hogy a besz\u00e9dviszonyt a versben megmutatkoz\u00f3 k\u00f6lt\u0151i szubjektum bels\u0151 sz\u00fcks\u00e9glete, bizonyoss\u00e1gkeres\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka hozta l\u00e9tre. A holtak eml\u00e9k\u00e9vel szembes\u00fclve, sorsukat megid\u00e9zve az el\u0151d\u00f6k \u00e1ltal k\u00e9pviselt er\u0151sebb l\u00e9t k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t tapasztalja meg, tal\u00e1n ez is magyar\u00e1zat arra, hogy a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span>-ban eml\u00edtett farkasord\u00edt\u00e1s k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9 v\u00e1lik a megsz\u00f3lal\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra. Sz\u00e1nd\u00e9ka az \u00e9n<\/span> \u00e9s a mi<\/span> \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00e9se, meger\u0151s\u00edt\u00e9se, ehhez mer\u00edt energi\u00e1t mindazon \u00e9letekb\u0151l, melyek sorss\u00e1 form\u00e1l\u00f3dnak, szem\u00e9lly\u00e9 szerves\u00fclnek verseiben.<\/p>\n A Ha l\u00e1tn\u00e1l<\/span> c\u00edm\u0171 ciklusnyit\u00f3 k\u00f6ltem\u00e9ny J\u00f3zsef Attil\u00e1hoz<\/span> fordul. Ha korrekt \u00e9rtelmez\u00e9sre t\u00f6reksz\u00fcnk, im\u00e9nti mondatunkat azonnal vissza is kell vonnunk, hiszen a n\u00e9v \u00f6nmag\u00e1ban nem \u00e1rulja el, kit is k\u00e9pvisel: a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei eml\u00e9kezetben tov\u00e1bb\u00e9l\u0151 szem\u00e9lyt, egy rekonstru\u00e1lt biogr\u00e1fia f\u0151szerepl\u0151j\u00e9t, a 30-as \u00e9vek legendah\u0151s\u00e9t, a kultur\u00e1lisan k\u00f6zvet\u00edtett, teremtett identit\u00e1st, a kultuszh\u0151s arculat\u00e1t, a n\u00e9vvel jel\u00f6lt – c\u00edmk\u00e9zett – \u00e9rt\u00e9krendet, \u00e9rt\u00e9kegy\u00fcttest? Egyiket sem \u00e9s mindegyiket, s\u0151t az identit\u00e1s-v\u00e1ltozatok sora tov\u00e1bb is folytathat\u00f3. A Nagy G\u00e1sp\u00e1r-sz\u00f6veg<\/span> mindenesetre azonnal sz\u0171kebbre vonja a lehet\u0151s\u00e9gek k\u00f6r\u00e9t, a verskezd\u0151 besz\u00e9dhelyzet, l\u00e9thelyzet-megjel\u00f6l\u00e9s hat\u00e1rozottan A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> szerz\u0151jek\u00e9nt sz\u00f3l\u00edtja meg J\u00f3zsef Attil\u00e1t<\/span>. A megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s t\u00e9r-id\u0151rendszer\u00e9nek, t\u00e1rgyi \u00e9s l\u00e9lektani szitu\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak megrajzol\u00e1sa is A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> sz\u00f6veg\u00e9re t\u00e1maszkodik. A megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s itteni gesztusa az \u00e9l\u0151besz\u00e9d term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9vel id\u00e9zi meg az el\u0151d\u00f6t, a kultusz, a sz\u00f3m\u00e1gia teremt\u0151-k\u00f6zvet\u00edt\u0151 funkci\u00f3j\u00e1t mintegy z\u00e1r\u00f3jelbe t\u00e9ve. Ez a term\u00e9szetes, k\u00f6zvetlen odafordul\u00e1s azonban nem terelheti el az olvas\u00f3 figyelm\u00e9t arr\u00f3l, hogy ebben a viszonyban nem eleve l\u00e9tez\u0151, \u201ek\u00e9sz” identit\u00e1sok \u00e1llnak szemben. B\u00f3kay Antal<\/span> a K\u00e9sei sirat\u00f3<\/span> kapcs\u00e1n \u00e9rtekezik a megsz\u00f3l\u00edt\u00f3, aposztrofikus verst\u00edpusr\u00f3l. \u201eAz aposztroph\u00e9, ha \u00e9lettelent sz\u00f3l\u00edt meg, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en \u00e9lettel tel\u00edt, megszem\u00e9lyes\u00edt. – Egy halott megsz\u00f3l\u00edt\u00e1sa vagy felt\u00e1masztja azt (mint tette J\u00e9zus aposztr\u00f3fi\u00e1ja, transzcendens hatalomra \u00e9p\u00edtve, L\u00e1z\u00e1rral), vagy a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s ig\u00e9ny\u00e9r\u0151l kider\u00fcl annak a norm\u00e1lis tudattal, viselked\u00e9ssel szembeni furcsas\u00e1ga, ak\u00e1r patologikuss\u00e1ga is.”6<\/font> Nagy G\u00e1sp\u00e1r <\/span>l\u00edrai \u00e9nje tiszt\u00e1ban van a felt\u00e1maszt\u00e1s lehetetlens\u00e9g\u00e9vel, azt m\u0171v\u00e9nek c\u00edm\u00e9ben is elismeri (\u201eHa l\u00e1tn\u00e1l”), s b\u00e1rmennyire is \u00e9letteli a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s (\u201eAttila, ha l\u00e1tn\u00e1l, ha onnan most idel\u00e1tn\u00e1l”), a t\u00e1voll\u00e9t t\u00e9ny\u00e9t nem leplezi, ellenkez\u0151leg, \u00e9l\u0151 \u00e9s holt, jelenkori \u00e9s m\u00fatbeli k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9g\u00e9t hat\u00e1rozottan kinyilv\u00e1n\u00edtja. H\u00e1rs Gy\u00f6rgy P\u00e9ter<\/span>– szint\u00e9n a K\u00e9sei sirat\u00f3<\/span> sz\u00f6veg\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9se k\u00f6zben – a halott megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ban a hal\u00e1l t\u00e9ny\u00e9nek z\u00e1r\u00f3jelez\u00e9s\u00e9t 7<\/font> l\u00e1tja. Bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben Nagy G\u00e1sp\u00e1r<\/span> vers\u00e9re is \u00e9rv\u00e9nyes ez a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s. Ugyanakkor a Ha l\u00e1tn\u00e1l szerz\u0151je tudat\u00e1ban van ennek a z\u00e1r\u00f3jelez\u00e9snek, az eg\u00e9sz sz\u00f6veg megmarad a virtu\u00e1lis, a lehets\u00e9ges, a felt\u00e9teles p\u00e1rbesz\u00e9d keretrendszer\u00e9ben. A megsz\u00f3l\u00edtott n\u00e9mas\u00e1ga csak a sz\u00f6veg \u00e1ltal kijel\u00f6lt kommun\u00adk\u00e1ci\u00f3s t\u00e9rben igaz – egy\u00e9bk\u00e9nt ha a verskezd\u0151 \u201eha l\u00e1tn\u00e1l” felt\u00e9tele megval\u00f3sulna, a jelenkori k\u00f6lt\u0151 megsz\u00f3lal\u00e1s\u00e1nak mik\u00e9ntj\u00e9n az sem m\u00f3dos\u00edtana. A t\u00e1gabb t\u00f6rt\u00e9neti kontextust tekintve azonban nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a megid\u00e9zett J\u00f3zsef Attila<\/span> – tegy\u00fck hozz\u00e1 \u00fajra: A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> szerz\u0151jek\u00e9nt megsz\u00f3l\u00edtott k\u00f6lt\u0151 – akt\u00edv szerepl\u0151je az itt virtu\u00e1lisk\u00e9nt t\u00e9telezett p\u00e1rbesz\u00e9dnek. A Nagy G\u00e1sp\u00e1r-vers<\/span> sz\u00f6vegek \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gek p\u00e1rbesz\u00e9de. \u00c9rdemes felfigyelni arra is, hogy ezen identit\u00e1sok elt\u00e9rnek a val\u00f3s szem\u00e9lyis\u00e9g – vagy ak\u00e1r a rekonstru\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9neti szem\u00e9lyis\u00e9g – sokir\u00e1ny\u00fa komplexit\u00e1s\u00e1t\u00f3l. N\u00e9meth G. B\u00e9la A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> elemz\u00e9s\u00e9ben ezzel kapcsolatban a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyzi meg: \u201eAz olvas\u00f3 azonban, aki ismeri e vers keletkez\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9n a k\u00f6lt\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit \u00e9s ismeri e vers \u00e9letm\u0171beli k\u00f6rnyezet\u00e9t, bizonyosan f\u00f6lteszi majd a k\u00e9rd\u00e9st, mik\u00f6zben a vers hitel\u00e9t latolgatja, mik\u00e9ppen lehets\u00e9ges a k\u00f6lt\u0151 ama szorongat\u00f3 lelki\u00e1llapot\u00e1nak, amelyet \u201ea sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t v\u00e9gz\u0151 vad\u00e1llat” kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1nak megrend\u00edt\u0151 metafor\u00e1j\u00e1val id\u00e9zett f\u00f6l, a versen k\u00edv\u00fcl marad\u00e1sa.” Az okok k\u00f6z\u00fcl ha csup\u00e1n A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> sz\u00f6vegteremt\u0151 elveire koncentr\u00e1lunk, N\u00e9meth G. B\u00e9la<\/span> elemz\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetve az igazolhat\u00f3, hogy A Dun\u00e1n\u00e1l<\/span> szerz\u0151je, versbeni besz\u00e9l\u0151je \u201emegvil\u00e1gosod\u00e1s\u00e1nak az ext\u00e1zis\u00e1ban, ennek a biztons\u00e1g\u00e9rz\u00e9snek a megingathatatlans\u00e1g\u00e1ban e m\u0171 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9re mintegy f\u00f6l\u00e9be ker\u00fclt nyomaszt\u00f3 szem\u00e9lyes s alanyi lelki\u00e1llapot\u00e1nak.”8<\/font> A Nagy G\u00e1sp\u00e1r <\/span>sz\u00f6veg megsz\u00f3l\u00edtottja tagadhatatlanul ezt az emelkedetts\u00e9get, kik\u00fczd\u00f6tt vagy imit\u00e1lt, de bizonyosan megtapasztalhat\u00f3 er\u0151t k\u00e9pviseli. Szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9nek, sors\u00e1nak v\u00e1ls\u00e1gos tartom\u00e1nya, szenved\u00e9st\u0151l s\u00fajtott l\u00e9ny\u00e9nek identit\u00e1s-darabjai mintha \u201e\u00e1tv\u00e1ndoroltak” volna az \u0151t megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 Nagy G\u00e1sp\u00e1r<\/span> versben l\u00e9tes\u00fcl\u0151 szubjektum\u00e1ba. Mintha az er\u0151sebb l\u00e9tet sz\u00f3l\u00edtan\u00e1 meg, r\u00e1ad\u00e1sul azzal a nem titkolt v\u00e1ggyal, hogy az ha m\u00e1sk\u00e9nt nem, a puszta \u00e9szlel\u00e9ssel, az egyszer\u0171 tudom\u00e1sul v\u00e9tellel – s az \u00e1ltala k\u00e9pviselt l\u00e9ttapasztalattal term\u00e9szetesen – j\u00e1ruljon hozz\u00e1 a jelenkori l\u00edrikus \u00e9n-teremt\u0151, \u00f6nmeger\u0151s\u00edt\u0151 er\u0151fesz\u00edt\u00e9seihez. R\u00e1ad\u00e1sul a versz\u00e1r\u00f3 m\u00e1sodik megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s m\u00e1r akaratt\u00e1 t\u00f6m\u00f6r\u00edti a v\u00e1gyat, bizonyoss\u00e1gg\u00e1 avatja a virtualit\u00e1st: \u201e\u00fcl\u00f6k Attila a feh\u00e9r k\u00f6v\u00f6n, \u00fcl\u00f6k \u00e9s tudom, hogy m\u00e9gis idel\u00e1thatsz, arr\u00f3l sz\u00f3ltam, amit l\u00e1tt\u00e1l, amit l\u00e1ttam, mes\u00e9lj nekem, hogy hinni kell a Dun\u00e1nak.” \u00c9szrevehet\u0151 a versbesz\u00e9d seg\u00e9lyk\u00e9r\u0151, t\u00e1maszkeres\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka is, a ciklus t\u00f6bbi darabj\u00e1ban azonban m\u00e1r nem nyilv\u00e1nul meg ekkora er\u0151vel. A megsz\u00f3l\u00edt\u00e1snak viszont hangs\u00falybeli elt\u00e9r\u00e9sekkel, de a ciklus eg\u00e9sz\u00e9ben sz\u00f6vegteremt\u0151 funkci\u00f3ja van.<\/p>\n Jonathan Culler<\/span> tanulm\u00e1nya szerint \u201eAz aposztroph\u00e9 ellen\u00e1ll az elbesz\u00e9l\u00e9snek, mert mostja nem egy id\u0151beli sorozat pillanata, hanem a diszkurzus, az \u00edr\u00e1s mostja. … Az aposztroph\u00e9 nem reprezent\u00e1ci\u00f3ja egy esem\u00e9nynek; ha m\u0171k\u00f6dik, akkor megteremt egy fikt\u00edv, diszkurz\u00edv esem\u00e9nyt. …a vers invok\u00e1lhat t\u00e1rgyakat, embereket, form\u00e1kkal \u00e9s er\u0151kkel rendelkez\u0151 id\u0151tlen teret, amelyeknek m\u00faltjuk \u00e9s j\u00f6v\u0151j\u00fck van, de amelyek potenci\u00e1lis jelenk\u00e9nt vannak megsz\u00f3l\u00edtva.”9<\/font> A P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> versei sem portr\u00e9szer\u0171en \u00e1br\u00e1zolnak, nem is elbesz\u00e9lnek, hanem a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s, az odafordul\u00e1s gesztus\u00e1val teremtenek. A puszta c\u00edmeket sorolva az is l\u00e1tszik, hogy Nagy G\u00e1sp\u00e1r<\/span> nemcsak a besz\u00e9det, hanem a besz\u00e9dviszonyt \u00e9s annak formai, m\u0171faji, \u00e9lethelyzetbeli kereteit is l\u00e9trehozza. Ezek a keretek vagy a h\u00e9tk\u00f6znapi l\u00e9tb\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt megnyilatkoz\u00e1si alkalmak (S\u00edrfelirat, Sz. D kopors\u00f3j\u00e1ra<\/span>), vagy l\u00e1tv\u00e1nyteremt\u0151, eml\u00e9kid\u00e9z\u0151 tudat\u00e1llapotok (Mer\u0151leges \u00e1lom, Kegyetlen \u00e1lmot kaptam, Sz\u00edve \u00e1lmodik nek\u00fcnk<\/span>), vagy egyszer\u0171en azok a vers-cs\u00edr\u00e1k, melyekb\u0151l a teljes kompoz\u00edci\u00f3 kibomlik (N\u00e9mas\u00e1g, B\u00e1ty\u00e1m, aki n\u00e9vtelen\u00fcl is belef\u00e1radt<\/span>…). A szitu\u00e1ci\u00f3val egy\u00fctt l\u00e9trehozott, hangs\u00falyozottan jelenidej\u0171 besz\u00e9dviszony mindig k\u00e9t szerepl\u0151s. A k\u00f6ltem\u00e9ny s\u00falypontja valahol a megsz\u00f3l\u00edt\u00f3 \u00e9s megsz\u00f3l\u00edtott k\u00f6z\u00f6tt lehet. Dinamikus, eleven strukt\u00far\u00e1ban, szinte \u00f6nn\u00f6n alakul\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is dokument\u00e1lva sz\u00fcletik meg a sz\u00f6veg: \u201eMert fagyban nem lehet mondani \/ sz\u00e1mb\u00f3l nem verg\u0151dnek el\u0151 s\u00edr\u00f3 \/ madarak \/ torok-kalick\u00e1n Farkasr\u00e9t-retesz \/ majd j\u00faliusban \/ s\u00edrom el magam \/ akkor vonatozok haza mikor \/ sz\u00fclet\u00e9sedt\u0151l zeng\u0151n k\u00e9klik \/ a SOML\u00d3 \/ hegy-harangja \/ k\u00e9ri h\u00e1t k\u00e9ri \/ legy\u00e9l a hangja \/ menny-\u00edg\u00e9ret” (Majd j\u00faliusban). A Nagy L\u00e1szl\u00f3<\/span> eml\u00e9k\u00e9nek szentelt k\u00f6ltem\u00e9ny mitikus alakk\u00e1 n\u00f6veszti-stiliz\u00e1lja a k\u00f6lt\u0151t, isteni hatalommal ruh\u00e1zza fel. Mindez azzal az ig\u00e9nnyel t\u00f6rt\u00e9nik, hogy az \u00e9letbe visszahozva \u00fajra m\u0171k\u00f6dj\u00e9k az \u0151si er\u0151, egy teljesebb l\u00e9tre kapjon es\u00e9lyt az ember, emberis\u00e9g. Az \u00c9VTIZEDHAT\u00c1RH\u00cdD ciklus\u00e1b\u00f3l a P\u00e1r ezer \u00e9v sorai jelzik ezt a sz\u00e1nd\u00e9kot: \u201eL\u00e9gbe \u00e9s v\u00edzbe, valamint a \/ F\u00f6ld forg\u00f3m\u00e1gnes sz\u00edv\u00e9be \/ bef\u00e9szkelte mag\u00e1t a gyan\u00fa: \/ kifosztott emberis\u00e9g \u0151gyeleg \/ vissza els\u0151 sejtjei fel\u00e9, \/ teremt\u00e9s el\u0151tti pillanatba, \/ hogy amit elrontott \u00fajra \u00e9lje.”<\/p>\n A P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> sz\u00f6vegvil\u00e1ga kiegyens\u00falyozott. Mitikus er\u0151i mellett h\u00e9tk\u00f6znapi gy\u00f6nges\u00e9g, \u00e9letelv\u0171s\u00e9ge mellett a hal\u00e1l val\u00f3s\u00e1ga tartja meg a f\u00e1jdalmas egyens\u00falyt. Az \u00e9rt\u00e9ktan\u00fas\u00edt\u00e1s minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 sz\u00e1nd\u00e9ka sem fedheti el a gy\u00e1sz, a vesztes\u00e9g, a hi\u00e1ny jelz\u00e9seit. \u201e\u00dagy l\u00e1tom \u0151t mint aki \u00e9letben \/ \u00e9s s\u00f6t\u00e9ten izz\u00f3 verssorokban \/ egymaga milliom hal\u00e1lt hordozott. \/ Mint kit a rettenthetetlen \u00e9gi k\u00f6rben \/ (A.B.F.R.A) \/ m\u00e1r \u00e1talj\u00e1rnak a psalmusok. – \u00edrja a Kegyetlen \u00e1lmot kaptam J\u00e9kely Zolt\u00e1n<\/span>ra eml\u00e9kez\u0151 sz\u00f6veg\u00e9ben. A P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> k\u00f6zvetlen, szem\u00e9lyk\u00f6zi kapcsolat- \u00e9s \u00e9lm\u00e9nyrendszerre \u00e9p\u00fcl, \u00e1m a F\u00f6ldi p\u00f6r\u00f6k<\/span> t\u00f6rt\u00e9nelmi gy\u00e1sza e ciklus z\u00e1rtabb vil\u00e1g\u00e1t is \u00e1tj\u00e1rja: \u201ede \u0151 m\u00e1r elfordul nem n\u00e9zi tov\u00e1bb \/ lehunyja okt\u00f3bert v\u00e9resre \u00e9rett zuhog\u00f3 \/ levelekkel s oly id\u0151n\u00e9lk\u00fcli a gy\u00e1sz mint \/ a kil\u0151tt szem\u0171 h\u00e1zak vil\u00e1gv\u00e9gi bong\u00e1s\u00e1ban \/ az egyenletesen halkul\u00f3 l\u00f3dobog\u00e1s v\u00edzes\u00e9s \u00e1men.” – fogalmaz a Sz\u00edve \u00e1lmodik nek\u00fcnk<\/span> c. k\u00f6ltem\u00e9ny Husz\u00e1rik Zolt\u00e1n<\/span>t id\u00e9z\u0151 soraiban. Egyetemess\u00e9 n\u00f6vekszik a vesztes\u00e9g\u00e9lm\u00e9ny a legszem\u00e9lyesebb vonatkoz\u00e1s\u00fa gy\u00e1sz kimond\u00e1sakor is: \u201eaz elm\u00falt \u00e9vtizedben is \/ csak koszor\u00fak, temet\u00e9sek – \/ janu\u00e1r l\u00e9legzik, ork\u00e1nos szelet \/ s\u00f3hajt a nyugat-dun\u00e1nt\u00falra, \/ aki teheti ne induljon \u00fatnak, \/ h\u00f3f\u00fav\u00e1sban a temet\u0151k is..<\/span>. \/ figyelmeztet \u00e9jf\u00e9li h\u00edreivel \/ egy hang – aki teheti, az nem hal meg! \/ \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9l, ha lehets\u00e9ges, nem \/ rontja az orsz\u00e1gos \u00e9letkor\u00e1tlagot – \/ mormolom vissza a r\u00e1di\u00f3nak \/ \u00e9s megv\u00e1rom m\u00e9g a forr\u00f3 radi\u00e1tornak \/ d\u0151lve a Himnuszt, ha egyszer most \/ e n\u00e9vtelen halott\u00e9rt z\u00fag,…” (B\u00e1ty\u00e1m, aki n\u00e9vtelen\u00fcl is belef\u00e1radt..<\/span>.). Az id\u00e9zett – ciklusz\u00e1r\u00f3 – vers n\u00e9vtelen halottja k\u00e9pviseli azt az ember-sokas\u00e1got, akiknek eml\u00edt\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl a P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> hi\u00e1nyos sz\u00f6vegegy\u00fcttes maradna, akik n\u00e9lk\u00fcl a n\u00e9ven nevezettek sora \u00f6nk\u00e9nyes v\u00e1logat\u00e1snak t\u0171nne. A n\u00e9vtelen testv\u00e9r verss\u00e9 szil\u00e1rdult eml\u00e9ke – tal\u00e1n nem er\u0151ltetett a p\u00e1rhuzam – Kosztol\u00e1nyi Halotti besz\u00e9d<\/span>\u00e9t h\u00edvja el\u0151 az \u00e9rtelmez\u0151 tudat m\u00e9ly\u00e9r\u0151l. A megism\u00e9telhetetlen, az egyszeri \u00e9let fens\u00e9ges csod\u00e1j\u00e1t bens\u0151s\u00e9ges egyszer\u0171s\u00e9ggel k\u00f6ti ahhoz a mikrovil\u00e1ghoz, ahol a n\u00e9vhez \u00e9let t\u00e1rsul, ahol sors nevet id\u00e9z: \u201e\u00e9s h\u00e9tf\u0151n faluj\u00e1ban temetik, \/ akik a csontkem\u00e9ny f\u00f6ldbe v\u00e1gnak, \/ n\u00e9vszerint is j\u00f3l ismerik.”<\/p>\n A F\u00f6ldi p\u00f6r\u00f6k<\/span> szerz\u0151j\u00e9nek \u00e9lete-k\u00f6lt\u00e9szete – \u00c1gh Istv\u00e1n<\/span>nal sz\u00f3lva – \u201eOlyan, mint a palimpszeszt, \u00e1tt\u0171nnek \u00e9lete k\u00e9pei titkaikkal a bet\u0171k \u00faj sorain, egy\u00fctt olvashat\u00f3k a modern \u00e9s a nyelv\u00faj\u00edt\u00e1s el\u0151tti mondatok szavai olyan \u00f6sszhangzatban, mintha szaggatott zsolt\u00e1rt, elfojtott himnuszt hallan\u00e1nak.”10<\/font> A P\u00e1rhuzamos kopors\u00f3k<\/span> ha lehet, m\u00e9g koncentr\u00e1ltabban k\u00e9pviseli ezt a palimpszeszt-jelleget, t\u00fal a textualit\u00e1son, a vil\u00e1got t\u00e9r-, id\u0151-, sorsr\u00e9tegek egym\u00e1st \u00e1that\u00f3 sz\u00f6ved\u00e9k\u00e9nek mutatva. Nyitott, v\u00e1ltoz\u00f3 rendszert l\u00e1tunk, melyben hol az egyik, hol a m\u00e1sik r\u00e9teg l\u00e1tszik tiszt\u00e1bban, r\u00e1ad\u00e1sul a sz\u00f6vegk\u00f6zi \u00e9s szem\u00e9lyk\u00f6zi kapcsolatok rendre sz\u00e9t is oldj\u00e1k a k\u00f6rvonalaz\u00f3d\u00f3 identit\u00e1shat\u00e1rokat, az elmos\u00f3d\u00f3 bizonyoss\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9g\u00fcl a nemesebb \u00e9let ig\u00e9nye teremti meg a maga rendj\u00e9t<\/p>\n JEGYZETEK<\/p>\n 1 Plutarkhosz: P\u00e1rhuzamos \u00e9letrajzok. Budapest, 1978. Magyar Helikon, I. 249. Elhangzott 2007. m\u00e1jus 3-\u00e1n a Ny\u00edregyh\u00e1zi F\u0151iskola d\u00edszterm\u00e9ben Nagy G\u00e1sp\u00e1r tisztelet\u00e9re tartott tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1n.<\/p>\n
2. Falus R\u00f3bert: Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g irodalom t\u00f6rt\u00e9nete. Budapest, 1964. Gondolat Kiad\u00f3, II. 738.
3. G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s: Nagy G\u00e1sp\u00e1r. Pozsony, 2004. Kalligram Kiad\u00f3.
4. Tak\u00e1cs J\u00f3zsef: A kultuszkutat\u00e1s \u00e9s az \u00faj elm\u00e9letek. Holmi, 2002. 12. 1534-1544.
5. Szakolczay Lajos: Az indul\u00e1s biztons\u00e1ga. Jelenkor, 1977. 2.
6. B\u00f3kay Antal: J\u00f3zsef Attila po\u00e9tik\u00e1i. Budapest, 2004. Gondolat Kiad\u00f3.
7. H\u00e1rs Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: K\u00e9sei sirat\u00f3. Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyek, 1991. 3. 291-296.
8. N\u00e9meth G. B\u00e9la: A klasszikus \u00f3da meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak mesterp\u00e9ld\u00e1ja, \u00edn: 7 k\u00eds\u00e9rlet a k\u00e9sei J\u00f3zsef Attil\u00e1r\u00f3l. Budapest, 1982. Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, 226.
9. Culler, Jonathan: Aposztroph\u00e9. Ford.: Sz\u00e9les Csongor. Helikon, 2000. 3. 386.
10. \u00c1gh Istv\u00e1n: Egy ars poetica megval\u00f3sul\u00e1sa. Tiszat\u00e1j, 2000. 8. 92.<\/p>\n