A K\u00d6Z\u00c9P-KELET-EUR\u00d3PAI IRODALMAKR\u00d3L<\/p>\n
\u2013 Annyiban pontos\u00edtan\u00e1m a k\u00e9rd\u00e9sedet, hogy el\u00e9g kor\u00e1n fordultam a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6lt\u0151k fel\u00e9. Ez nyilv\u00e1nosan ugyan nem jelentkezett \u2013 versekben vagy versek hat\u00e1s\u00e1ban \u2013 de m\u00e1r a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n interj\u00fakban \u00e9s m\u00e1s jelleg\u0171 megnyilatkoz\u00e1sokban is emlegettem k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai k\u00f6lt\u0151ket. \u00dagy \u00e9rzem, ha egy kis n\u00e9p k\u00f6lt\u0151je csak a saj\u00e1t nemzete k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9re figyel, akkor \u00f3hatatlanul bez\u00e1rk\u00f3zik. Nek\u00fcnk sajn\u00e1latos m\u00f3don vannak ilyen rossz szok\u00e1saink, szeret\u00fcnk csak a magunk h\u00e1za t\u00e1j\u00e1n szeml\u00e9l\u0151dni. Ugyanakkor szerencs\u00e9m is volt. A hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n, k\u00f6zep\u00e9n utazgattam a szomsz\u00e9dos orsz\u00e1gokban. Akkor m\u00e9g els\u0151sorban az ott \u00e9l\u0151 magyarok sors\u00e1ra voltam k\u00edv\u00e1ncsi. Magyar \u00edr\u00f3kkal, k\u00f6lt\u0151kkel tal\u00e1lkoztam, akik a helyzet\u00fckn\u00e9l fogva is fog\u00e9konyabbak voltak \u2013 kellettek is, hogy legyenek! \u2013 a vel\u00fck egy\u00fctt \u00e9l\u0151 m\u00e1s nemzetek fiaira. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul rom\u00e1n vagy szlov\u00e1k, cseh \u00edr\u00f3kra, k\u00f6lt\u0151kre. Az \u0151 m\u0171ford\u00edt\u00e1saikon kereszt\u00fcl ismertem meg ezeket a szerz\u0151ket. Azt\u00e1n nagy \u00e9lm\u00e9nyem volt, amikor szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkozhattam vel\u00fck. T\u00f6rt\u00e9netesen az els\u0151 ilyen tal\u00e1lkoz\u00e1s \u2013 s err\u0151l 1977-ben besz\u00e1moltam az Alf\u00f6ld c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban a G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1snak interj\u00faban \u2013 Marin Sorescuval \u00e9s Ioan Alexandruval t\u00f6rt\u00e9nt, 1976-ban Constanc\u00e1ban, a hagyom\u00e1nyos k\u00f6lt\u0151fesztiv\u00e1lon. \u00dagy tapasztaltam, hogy komolyan \u00e9rdekl\u0151dnek a magyar k\u00f6lt\u00e9szet ir\u00e1nt. Marin Sorescu elmondotta: igen nagy kit\u00fcntet\u00e9s volt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy n\u00e9h\u00e1ny vers\u00e9t Nagy L\u00e1szl\u00f3 is leford\u00edtotta. Csak most szereztem r\u00f3la tudom\u00e1st, hogy nemr\u00e9giben j\u00e1rt is Magyarorsz\u00e1gon. \u2013 Nagy feladat, \u00e9s nagy gond volt a cseh k\u00f6lt\u0151k verseinek szerkeszt\u00e9se a hetvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben. (Cseh k\u00f6lt\u0151k antol\u00f3gi\u00e1ja \u2013 A vil\u00e1girodalom gy\u00f6ngyszemei, Kozmosz, 1980<\/span>.) Sok \u00faj sz\u00ednt tal\u00e1ltam \u00e9s sok olyan k\u00f6lt\u00e9szetet, amely a mi irodalmunkb\u00f3l hi\u00e1nyzik. \u00c9rz\u0151dik benn\u00fck egyfajta racion\u00e1lisabb gondolkod\u00e1s. Tanuls\u00e1gos lehet az olyan k\u00f6lt\u00e9szet, mint a cseh Vladim\u00edr Holan\u00e9. A Szavak barlangja<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9b\u0151l ismertem meg a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u2013 f\u0151leg Sz\u00e9kely Magda ford\u00edtotta kit\u0171n\u0151en. M\u00e9gis, hogy milyen nagy k\u00f6lt\u0151r\u0151l van sz\u00f3, azt csak T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1d v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban \u00e9s nagyszer\u0171 Holan-portr\u00e9j\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt \u00c9jszaka Hamlettel<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9b\u0151l ismertem f\u00f6l. Ennek a k\u00f6lt\u00e9szetnek a mi l\u00edr\u00e1nkban nem nagyon tal\u00e1ljuk p\u00e1rj\u00e1t. Ez\u00e9rt vonzott, ez\u00e9rt volt sz\u00e1momra izgalmas. Saj\u00e1tosan egzisztencialista k\u00f6lt\u00e9szet. Tal\u00e1n-tal\u00e1n valamennyire Pilinszkyhez hasonl\u00edthat\u00f3 lecsupasz\u00edtott nyelve, de Pilinszky az egyetemes kereszt\u00e9nys\u00e9g kult\u00fark\u00f6r\u00e9ben mozog. Holan a legteljesebb, tapasztalati vil\u00e1gban. M\u00e9gis, a v\u00e9gs\u0151 dolgokr\u00f3l besz\u00e9l, hallatlan izgalmas nyelven. T\u00f6bbnyire szabad versekr\u0151l van sz\u00f3, r\u00f6videbb sorokr\u00f3l, \u00e9s pr\u00f3zaversekr\u0151l is. \u2013 Nagy szomor\u00fas\u00e1g ez, hiszen megjelenhetne. Az egyik elbesz\u00e9l\u00e9semet szenteltem Kunder\u00e1nak (1981-ben), hogy a magyarorsz\u00e1gi k\u00f6ztudatba \u00fajra \u201ebehozzam\u201d h\u00edres reg\u00e9ny\u00e9t, A tr\u00e9f\u00e1<\/span>t, amely Magyarorsz\u00e1gon is kaphat\u00f3 volt (azt\u00e1n kivont\u00e1k a forgalomb\u00f3l). Vagy a novell\u00e1it, a Nevets\u00e9ges szerelmek<\/span>et is \u00fajra ki lehetne adni. \u0150 mint tudjuk, \u201975 \u00f3ta k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l, ott \u00edrja nagyon kem\u00e9ny politikai essz\u00e9it, fontos reg\u00e9nyeit. Az \u00f6tvenes \u00e9vek k\u00eds\u00e9rteties korszak\u00e1val, amit a t\u00e9rs\u00e9g valamennyi n\u00e9pe egyform\u00e1n \u00e1t\u00e9lt, oly pontosan \u00e9s kegyetlen\u00fcl nemigen sz\u00e1molt le \u00edr\u00f3, mint Kundera; sem olyan fel\u00fclemelked\u00e9ssel: humorral, tr\u00e9f\u00e1val, \u201ekacag\u00e1ssal\u201d. M\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e9rs\u00e9g n\u00e9peinek az egy\u00fcv\u00e9 tartoz\u00e1s\u00e1t, K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa n\u00e9peinek az \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1t minden \u00edr\u00e1s\u00e1val hirdeti. Nem v\u00e9letlen p\u00e9ld\u00e1ul A tr\u00e9fa<\/span> f\u0151h\u0151se cseh-morva sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, de megjelennek a szlov\u00e1kok ebben a k\u00f6nyvben, \u00e9s megjelenik a b\u00fcntet\u0151t\u00e1borban egy bizonyos Varga nev\u0171 magyar is. \u00c9rz\u00e9kelhetj\u00fck, hogy a csehszlov\u00e1kiai magyars\u00e1g sors\u00e1t is pontosan ismerte Milan Kundera az \u00f6tvenes \u00e9vekben \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbiekben is. B\u00e1mulom benne \u2013 b\u00e1r tal\u00e1n nem k\u00e9ne b\u00e1mulnom ennyire, mert tudom\u00e1som szerint, a br\u00fcnni konzervat\u00f3riumban zeneeszt\u00e9tik\u00e1t is hallgatott \u2013, hogy a reg\u00e9nyeinek milyen fantasztikus a zenei szerkezete. De konkr\u00e9tan is: minden reg\u00e9ny\u00e9ben, ak\u00e1r otthon sz\u00fcletett \u201968 el\u0151tt, ak\u00e1r k\u00e9s\u0151bb k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, mindig alkalmat tal\u00e1l arra, hogy Bart\u00f3kr\u00f3l \u00e9rtekezzen. A tr\u00e9f\u00e1<\/span>ban k\u00fcl\u00f6n kis Bart\u00f3k-essz\u00e9 van, de az \u00e1ltalam legut\u00f3bb olvasottban, A l\u00e9t elviselhetetlen k\u00f6nny\u0171s\u00e9g\u00e9<\/span>ben is t\u00f6bbsz\u00f6r tesz eml\u00edt\u00e9st n\u00e9pzen\u00e9r\u0151l. Bart\u00f3kr\u00f3l, komolyzen\u00e9r\u0151l. \u2013 Magyar k\u00f6lt\u0151ket ford\u00edtott. Nagy L\u00e1szl\u00f3t\u00f3l, Cso\u00f3ri S\u00e1ndort\u00f3l eg\u00e9sz k\u00f6tetet. Nagy L\u00e1szl\u00f3t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 pr\u00f3z\u00e1ban siratta el. De Nowakn\u00e1l is nagyobb \u00e9lm\u00e9ny volt egy val\u00f3ban \u00edzig-v\u00e9rig eur\u00f3pai gondolkod\u00f3nak az essz\u00e9ivel, verseivel val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s. Ez a k\u00f6lt\u0151 Zbigniew Herbert. Amikor megjelent essz\u00e9k\u00f6tete, a Barb\u00e1r a kertben<\/span>, \u00fagy olvasgattam, mint a Szent\u00edr\u00e1st, mert fontos dolgokat mondott el az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1r\u00f3l. Ahogy a g\u00f6r\u00f6g szobrokr\u00f3l, francia katedr\u00e1lisokr\u00f3l tudott \u00e9rtekezni, mindig azt \u00e9reztette, hogy mi \u2013 ez a r\u00e9gi\u00f3 is! \u2013 Eur\u00f3pa szerves r\u00e9szei vagyunk. \u00c1ltal\u00e1ban mondom: a lengyel, cseh \u00edr\u00f3kb\u00f3l-k\u00f6lt\u0151kb\u0151l, bizonyos szempontb\u00f3l Nichita St\u0103nescu elm\u00e9lked\u00e9s\u00e9b\u0151l is azt olvasom ki, hogy az eur\u00f3pais\u00e1gukat jobban tudj\u00e1k hangs\u00falyozni, mint mi.<\/p>\n \u2013 Elk\u00e9pzelhet\u0151 egy ilyen ok is, de azt hiszem, l\u00e9nyegesebb p\u00e9ld\u00e1ul a rom\u00e1n irodalom legjav\u00e1nak, legyen az a sz\u00e1zadel\u0151 avantgardja, vagy a k\u00e9s\u0151bbi francia orient\u00e1lts\u00e1ga, kapcsolatai. \u00c9s sorolhatjuk a lengyel \u00edr\u00f3kat, akik Franciaorsz\u00e1gban telepedtek le \u00e9s ott alkottak, vagy bej\u00e1rt\u00e1k a vil\u00e1got, kezdve Gombrowiczt\u00f3l a maiakig. Eml\u00edthetn\u00e9nk sok \u00edr\u00f3jukat, p\u00e9ld\u00e1ul Nobel-d\u00edjasukat, Czes\u0142aw Mi\u0142oszt, aki Amerik\u00e1ban \u00e9l, de \u0151 is \u201ekalandozott\u201d Eur\u00f3p\u00e1ban, teh\u00e1t ez a kapcsolatuk tal\u00e1n term\u00e9szetesebb, mint a mi\u00e9nk. Mi\u0142osznak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve jelent meg egy olyan essz\u00e9k\u00f6tete, amely az amerikaiaknak mutatja be a lengyel, s egy\u00e1ltal\u00e1n a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai k\u00f6lt\u00e9szetet (A k\u00f6lt\u00e9szet tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tele,<\/span> 1983). \u2013 Tal\u00e1n azt mondhatn\u00e1m, hogy az \u00daj Symposionosok nemzed\u00e9ke val\u00f3sz\u00edn\u0171leg korszer\u0171bb k\u00f6lt\u00e9szetet csin\u00e1lt a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, amikor horv\u00e1t \u00e9s a szerb k\u00f6lt\u0151k k\u00f6zvet\u00edtett\u00e9k a francia hat\u00e1sokat \u2013 a k\u00f6lt\u00e9szet, ugye, mindig P\u00e1rizsra figyel \u2013, mint az itthoni magyar k\u00f6lt\u00e9szet. Tolnai Ott\u00f3, Domonkos Istv\u00e1n nemzed\u00e9ke bevallottan is t\u00f6bbsz\u00f6r megjel\u00f6lte az ir\u00e1nyokat: a tenger fel\u00e9 k\u00f6zeledtek \u00e9s Z\u00e1gr\u00e1bban vagy Belgr\u00e1dban \u00e9s m\u00e1shol kort\u00e1rs horv\u00e1t, szerb k\u00f6lt\u0151kkel is tal\u00e1lkoztak. A sz\u00f3nak val\u00f3ban a nemes \u00e9s j\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben eml\u00edten\u00e9m itt a h\u00edd-szerepet. Azt a hidat, melyet a szomsz\u00e9d orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 magyar k\u00f6lt\u0151k tudtak \u00e9p\u00edteni azzal, hogy leford\u00edtott\u00e1k a szerb, a horv\u00e1t, a rom\u00e1n, a cseh \u00e9s a szlov\u00e1k k\u00f6lt\u0151k m\u0171veit. Mi ezen a h\u00eddon el tudtunk indulni fel\u00e9j\u00fck is, de biztos: Csel\u00e9nyi L\u00e1szl\u00f3, T\u0151zs\u00e9r \u00c1rp\u00e1d, Szil\u00e1gyi Domokos, Tolnai Ott\u00f3 \u00e9s sokan m\u00e1sok m\u00e9g a ford\u00edt\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n t\u00f6bb impulzust is kaptak. \u00c9s ha azok a k\u00f6lt\u00e9szetek abban a pillanatban jobban tudt\u00e1k a vil\u00e1gk\u00f6lt\u00e9szet \u00fct\u0151er\u00e9n tartani kez\u00fcket, akkor ennyiben a kisebbs\u00e9gi magyar k\u00f6lt\u0151k korszer\u0171bbek voltak, mint hazai t\u00e1rsaik.<\/p>\n \u2013 T\u00falz\u00e1s lenne azt k\u00e9pzelni, hogy egy eg\u00e9sz s\u00e1vot be tudok fogni, mint egy r\u00e1di\u00f3keres\u0151. Eljutottam val\u00f3ban \u00e9szakra is. Mondtam m\u00e1r Paavo Haavikk\u00f3t, akinek A hold udvartart\u00e1sa<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tete az Eur\u00f3p\u00e1n\u00e1l jelent meg p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt. Nagyon j\u00f3 ford\u00edt\u00e1sokban ismertem meg egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vil\u00e1got. Most egy antol\u00f3gia sz\u00e1m\u00e1ra ford\u00edtok finnorsz\u00e1gi sv\u00e9d k\u00f6lt\u0151ket. Borzaszt\u00f3an izgat, hogy hogyan \u00e9lik meg \u0151k a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tet.<\/p>\n \u2013 Err\u0151l n\u00e9h\u00e1ny hete K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor elm\u00e9lkedett az \u00daj T\u00fck\u00f6r<\/span>ben. Neki t\u00f6bb \u00e9lm\u00e9nye van ezzel kapcsolatban, j\u00e1rt mindk\u00e9t orsz\u00e1gban. De \u0151 rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151. Err\u0151l tud\u00f3s\u00edt, err\u0151l kell tud\u00f3s\u00edtania. Ezt sohasem felejtheti el! \u2013 Felt\u00e9tlen\u00fcl hiszek. Be kell vallanom neked, hogy a szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sokn\u00e1l nemcsak a k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3 m\u00e1r az els\u0151 t\u00edz mondatban sem, hanem egym\u00e1s nemzet\u00e9r\u0151l, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9r\u0151l. Egy\u00e1ltal\u00e1n az \u00edr\u00e1stud\u00f3k gondj\u00e1r\u00f3l, felel\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l. A f\u00f6ntebb eml\u00edtettekn\u00e9l semmifajta sovinizmust vagy gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9st nem tapasztaltam. Ink\u00e1bb egy hat\u00e1rtalan, a nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gokat meg\u0151rz\u0151, m\u00e9gis \u201enemzetek f\u00f6l\u00f6tti\u201d bar\u00e1tkoz\u00e1snak az ig\u00e9ny\u00e9t. Az erre val\u00f3 fokozott ig\u00e9nyt. Voltak p\u00e9ld\u00e1ink a lengyel, cseh, a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l is; hamarosan ezekr\u0151l a kapcsol\u00f3d\u00e1si pontokr\u00f3l besz\u00e9lt\u00fcnk. Sokuk szem\u00e9lyes v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban is \u00e9rzem a szolidarit\u00e1st \u2013 \u00f6nz\u0151 m\u00f3don azt a fajta szolidarit\u00e1st els\u0151sorban, ami a magyar n\u00e9p, a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, a magyar irodalom fel\u00e9 ir\u00e1nyul. Tudom, hogy az eml\u00edtett rom\u00e1n k\u00f6lt\u0151knek j\u00f3k a kapcsolataik a rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151kkel, de L\u2019ubom\u00edr Feldeknek is kit\u00fcntet\u0151en j\u00f3 a kapcsolata a szlov\u00e1kiai magyar k\u00f6lt\u0151kkel. Hadd besz\u00e9ljek \u00fajra olyan nagyszer\u0171 alkot\u00f3r\u00f3l, mint amilyen Zbigniew Herbert. A lengyel\u2013 magyar bar\u00e1ts\u00e1g irodalmi t\u00e9ren is megnyilv\u00e1nul \u2013 Herbertn\u00e9l vagy Tadeusz Novakn\u00e1l ez m\u00e9g az \u00e1tlagosn\u00e1l is jobban \u2013, \u00e9s nem v\u00e9letlen, hogy Herbert tal\u00e1n ez\u00e9rt a \u201etev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt\u201d kapta meg a Bethlen Alap\u00edtv\u00e1ny egyik d\u00edj\u00e1t a m\u00falt esztend\u0151ben, ilyenfajta kapcsolatok \u00e1pol\u00e1s\u00e1\u00e9rt, ami n\u00e9h\u00e1ny esetben, t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk neh\u00e9z, \u00e1m f\u00f6lemel\u0151 pillanataiban, pl. 1956-ban, a szolidarit\u00e1st is jelentette r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n \u2013 A k\u00e9rd\u00e9sed v\u00e9g\u00e9r\u0151l kezden\u00e9m. A p\u00e1rbesz\u00e9d fontoss\u00e1g\u00e1t al\u00e1h\u00fazn\u00e1m t\u00f6bbsz\u00f6r is. Az\u00e1ltal, hogy a szomsz\u00e9d orsz\u00e1gok k\u00f6lt\u0151ivel tudunk besz\u00e9lni, ismerj\u00fck egym\u00e1s m\u0171veit \u00e9s a m\u0171vekben t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 szeml\u00e9letet, azt hiszem, az illet\u0151 orsz\u00e1gok n\u00e9peivel is k\u00f6zelebb tudunk egym\u00e1shoz ker\u00fclni. \u2013 A k\u00e9rd\u00e9s els\u0151 fel\u00e9re v\u00e1laszolva \u00fagy gondolom (\u00e9s vallom is), hogy magasrend\u0171 eszt\u00e9tikum magasrend\u0171 etikai tart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl nem sz\u00fclethet. A kett\u0151t lehet ideig \u00f3r\u00e1ig kij\u00e1tszani egym\u00e1s ellen, lehet a priorit\u00e1st \u00e1thelyezni, tologatni. Engem a vil\u00e1girodalmi alkot\u00e1sok nagyobb r\u00e9sze arr\u00f3l gy\u0151z meg, hogy nem nagyon lehet. St\u0103nescu azt \u00edrja: \u201eaz eszt\u00e9tikumot mindig is az etikai szf\u00e9ra cs\u00facs\u00e1nak\u201d tekinti. Persze ford\u00edtva is meg lehet tenni ezt az utat. Azonban nem hiszem, hogy rossz etikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel tart\u00f3s \u00e9s magas eszt\u00e9tikumot lehet l\u00e9trehozni.
Nagyon sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk \u00e9s az\u00f3ta m\u00e9g k\u00e9t alkalommal tal\u00e1lkoztam vele. Mindig a legnagyobb tisztelet hangj\u00e1n sz\u00f3lt a magyar irodalomr\u00f3l, ismerte is a magyar \u00edr\u00f3kat, term\u00e9szetesen els\u0151sorban az erd\u00e9lyieket, de a magyarorsz\u00e1giakat is. A Sorescuval t\u00f6rt\u00e9nt \u201ebesz\u00e9lget\u00e9sekb\u0151l\u201d vers is sz\u00fcletett \u2013 a F\u00f6ldi p\u00f6r\u00f6k<\/span> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetemben olvashat\u00f3 az Automata \u00e1lom<\/span>. \u00dagy \u00e9rzem, sok k\u00f6z\u00e9peur\u00f3pai k\u00f6lt\u0151 frivol, k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9r\u0151l sz\u00f3l. Tudniillik valamennyien egy furcsa automata foglyai vagyunk. Sorescuval err\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk, vitatkoztunk a Fekete-tenger partj\u00e1n s\u00e9t\u00e1lva, ez fogalmaz\u00f3dott k\u00e9s\u0151bb verss\u00e9.
Ioan Alexandruval a kapcsolatom tal\u00e1n mondhatni, m\u00e9g bar\u00e1tibb, m\u00e9g bens\u0151s\u00e9gesebb. Vele is Constanc\u00e1n tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r, majd Bukarestben megh\u00edvott a lak\u00e1s\u00e1ba, ahol \u00f6t gyermek\u00e9vel \u00e9s sz\u00e1sz nemzetis\u00e9g\u0171 feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9l. A magyar irodalomr\u00f3l, a magyar zen\u00e9r\u0151l szinte elragadtat\u00e1ssal besz\u00e9lt. P\u00e9ld\u00e1ul Bart\u00f3k zen\u00e9j\u00e9ben a kolind\u00e1k hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l v\u00e1ltottunk sz\u00f3t. Amikor K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban megismerhettem a verseit is, tudtam, hogy ehhez a k\u00f6lt\u0151h\u00f6z k\u00f6z\u00f6m van. Meg\u00e9reztem a verseken t\u00fal, hogy egy olyan k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9s eur\u00f3pai szellem gondolkodik itt, aki az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9sre, a szolidarit\u00e1sra b\u00e1rmikor k\u00e9pes. Amikor megjelent a K\u00e1ny\u00e1di ford\u00edtotta k\u00f6tete az Eur\u00f3p\u00e1n\u00e1l, Budapesten j\u00e1rt. Nem tartom v\u00e9letlennek, hogy \u2013 igaz, K\u00e1ny\u00e1di vitte mag\u00e1val \u2013 elzar\u00e1ndokolt a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem olyan szent hely\u00e9re, mint Pannonhalma, \u00e9s nagy lelkesed\u00e9ssel sz\u00e1molt be err\u0151l. L\u00e1tta, amikor a koron\u00e1t hozta els\u0151 Istv\u00e1n kir\u00e1lyunknak Szilveszter p\u00e1p\u00e1t\u00f3l Asztrik ap\u00e1t, teh\u00e1t l\u00e1thatta ott egy t\u00f6mbben, egy k\u0151ben a magyar t\u00f6rt\u00e9nelmet. Sz\u00e9p momentuma volt a magyarorsz\u00e1gi kir\u00e1ndul\u00e1snak, hogy eljutott Illy\u00e9s Gyul\u00e1hoz is. Err\u0151l a tal\u00e1lkoz\u00f3r\u00f3l t\u00f6bben sz\u00f3ltak, K\u00e1ny\u00e1di is le\u00edrta, s nemr\u00e9giben a Kort\u00e1rsban Szakolczay Lajos ism\u00e9t f\u00f6leleven\u00edtette. Alexandru oly kedves volt, hogy egy nagyon sz\u00e9p r\u00e9zkarcot is hozott nekem a constancai, bukaresti, strugai tal\u00e1lkoz\u00e1saink eml\u00e9k\u00e9re.
Marin Sorescut\u00f3l \u00e9s Alexandrut\u00f3l \u00e9rdekl\u0151dtem, hogy a fiatal k\u00f6lt\u0151k k\u00f6z\u00fcl kit vagy kiket ford\u00edthatn\u00e9k. Mindketten egybehangz\u00f3an Dan Veron\u00e1t aj\u00e1nlott\u00e1k, akit\u0151l t\u00f6bb verset is leford\u00edtottam (Dan Verona B\u00e1k\u00f3ban sz\u00fcletett 1947-ben). Sajn\u00e1lom, de vele eddig nem tal\u00e1lkoztam. Rokon l\u00e9leknek \u00e9reztem \u00e9s 1978-ban \u201eSz\u00e1lla al\u00e1 poklokra<\/span>\u201d c\u00edm\u0171 versemben ezt \u00edgy fogalmaztam meg:<\/p>\n
\u00fatit\u00e1rsam, soseml\u00e1tott<\/span>
pokolb\u00e9li testv\u00e9rem,<\/span>
egyetlen Petrarc\u00e1m, t\u00e1rsam<\/span>
a Duna mellett, r\u00f6h\u00f6gve<\/span>
a nagy\u00f6rd\u00f6g\u00f6k, k\u00f6rzeti<\/span>
her\u00f3desek gyarmatain\u2026<\/span>
<\/div>\n
Dorin Tudorannal Magyarorsz\u00e1gon tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r 1976-ban, amikor a szocialista orsz\u00e1gok fiatal \u00edr\u00f3inak tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t rendezt\u00e9k K\u0151szegen, \u00e9s \u0151 a rom\u00e1n deleg\u00e1ci\u00f3 egyik tagja volt. M\u00e1r ott f\u00f6lt\u0171nt nagyon pontos \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai gondokra figyel\u0151 fogalmaz\u00e1saival, azt\u00e1n Bukarestben j\u00e1rtomban kaptam egy k\u00f6nyvet t\u0151le. Nagyon \u00e9rdekes pr\u00f3zaverseket \u00edrt, azokb\u00f3l is ford\u00edtottam n\u00e9h\u00e1nyat. K\u00e9s\u0151bbi sors\u00e1t ismerj\u00fck. Dorin Tudoran volt az egyik \u2013 s\u0151t, mondhatjuk, az egyetlen \u2013 olyan ismert rom\u00e1n \u00e9rtelmis\u00e9gi, aki Sz\u0151cs G\u00e9za \u00e9s Kir\u00e1ly K\u00e1roly mell\u00e9 \u00e1llt kisebbs\u00e9gv\u00e9delmi \u00fcgyekben. Tudom\u00e1som szerint most Amerik\u00e1ban \u00e9l. Oda emigr\u00e1lt. Ha \u00edgy v\u00e9gigszaladtunk a rom\u00e1n k\u00f6lt\u00e9szeten, m\u00e9g egy nevet felt\u00e9tlen\u00fcl kell mondanom, Nichita St\u0103nescu\u00e9t. Verseit el\u0151sz\u00f6r Szil\u00e1gyi Domokos ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvastam. Ez a V\u00edziorgona<\/span> c\u00edmmel, 1974-ban megjelent v\u00e1logat\u00e1s volt. Gondolatgazdags\u00e1ga, l\u00e9giess\u00e9ge \u00e9s ugyanakkor valamif\u00e9le s\u00e1m\u00e1nisztikus hat\u00e1sa \u2013 ami azt sugallja, hogy a k\u00f6lt\u00e9szetnek mindenre hatalma, orvoss\u00e1ga van \u2013 nagyon megfogott. St\u0103nescunak mostan\u00e1ban az Antimetafizika<\/span> c\u00edm\u0171 besz\u00e9lget\u00e9sgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t olvasom. Besz\u00e9lget\u00e9sek, essz\u00e9k, nem is tudom, minek nevezhetn\u00e9m. Mindenr\u0151l sz\u00f3 esik benne. Politik\u00e1r\u00f3l, k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l, \u00e9letr\u0151l, hal\u00e1lr\u00f3l, szerelemr\u0151l s egy\u00e1ltal\u00e1n, ami csak egy embert foglalkoztat. \u00c9rdekes \u00e9s sz\u00e1rnyal\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9sek gy\u0171jtem\u00e9nye.
Marin Sorescunak mindegyik k\u00f6tet\u00e9t siker\u00fclt megszereznem. Legut\u00f3bb Farkas \u00c1rp\u00e1d k\u00fcldte el a Pap\u00edrork\u00e1n<\/span> c\u00edmmel \u2013 a Kriterionn\u00e1l l\u00e1tott napvil\u00e1got, a rom\u00e1n k\u00f6lt\u0151ket bemutat\u00f3 sorozatban \u2013 tavaly megjelent Sorescu-ford\u00edt\u00e1sait. Nagyon \u00e9rdekes azt is megfigyelni, hogy Sorescub\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hangszerel\u00e9s\u0171 rom\u00e1niai magyar k\u00f6lt\u0151k mifajta k\u00f6lt\u00e9szetet tudnak kicsiholni. Mindegyik ford\u00edt\u00e1sb\u00f3l kit\u0171nik \u2013 ford\u00edtotta \u0151t Balogh J\u00f3zsef, K\u00e1ny\u00e1di, tal\u00e1n legihletettebben \u00c9ltet\u0151 J\u00f3zsef \u00e9s most legut\u00f3bb szint\u00e9n izgalmasan Farkas \u00c1rp\u00e1d \u2013, hogy komoly k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3. A j\u00e1t\u00e9knak, az ir\u00f3ni\u00e1nak, azt hiszem, eur\u00f3pai rang\u00fa mestere Sorescu, \u00e9s akkor m\u00e9g nem is besz\u00e9ltem fantasztikus dr\u00e1m\u00e1ir\u00f3l.<\/p>\n
Egy olyan k\u00f6lt\u0151t eml\u00edten\u00e9k m\u00e9g, aki mostan\u00e1ban \u201ekev\u00e9sb\u00e9 ismert\u201d haz\u00e1j\u00e1ban \u00e9s sajn\u00e1latos m\u00f3don a hetvenes\u2013nyolcvanas \u00e9vekben alig \u00edr. \u0150 Miroslav Holub, akinek a verseit annak idej\u00e9n nagyon kedveltem, de az ut\u00f3bbi id\u0151ben csak angol ford\u00edt\u00e1sban l\u00e1ttam t\u0151le egy v\u00e1logat\u00e1st. A szlov\u00e1k k\u00f6lt\u0151ket a Gy\u00fajt\u00f3pont<\/span> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l tanulm\u00e1nyozhattam els\u0151sorban, amelyet T\u00f3th L\u00e1szl\u00f3 szerkesztett, ut\u00f3szavazott. \u00d6rvendek, hogy szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkoztam az antol\u00f3gia egyik reprezent\u00e1ns\u00e1val, L\u2019ubom\u00edr Feldekkel. Verseit nagyon megkedveltem \u00e9s a szem\u00e9ly\u00e9t is roppant szimpatikusnak tal\u00e1ltam. \u0150t olyan k\u00f6lt\u0151nek l\u00e1tom, aki maxim\u00e1lisan figyel arra, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik otthon, a szomsz\u00e9dban \u00e9s a szomsz\u00e9dok szomsz\u00e9dj\u00e1ban. K\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m probl\u00e9ma\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ge, a t\u00f6rt\u00e9nelemr\u0151l val\u00f3 ironikus, olykor groteszk gondolkod\u00e1sa. Ez is \u00faj sz\u00edn. A mi k\u00f6lt\u00e9szet\u00fcnkben a t\u00f6rt\u00e9nelemmel nem szoktunk ilyen groteszk m\u00f3don b\u00e1nni. Gondolkod\u00e1sa eml\u00e9keztet Marin Sorescura is, ahogy mindennek a fon\u00e1k oldal\u00e1t is megn\u00e9zik \u201e\u00e1tvil\u00e1g\u00edtj\u00e1k\u201d.
A cseh irodalomb\u00f3l m\u00e9g a k\u00f6lt\u0151kn\u00e9l is jobban izgattak egy id\u0151ben a pr\u00f3za\u00edr\u00f3k, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g most is \u00edgy van. Olyan \u00edr\u00f3k \u2013 ennek nyom\u00e1t adtam versekben, pr\u00f3z\u00e1ban \u2013 mint Milan Kundera vagy Bohumil Hrabal \u00e9s Vladim\u00edr P\u00e1ral. Na \u00e9s term\u00e9szetesen V\u00e1clav Havel dr\u00e1m\u00e1i. (Havel megint b\u00f6rt\u00f6nben van. Ez\u00e9rt is emlegetem egy versben \u201eA figyelem\u00f6sszpontos\u00edt\u00e1s cs\u00f6kkent lehet\u0151s\u00e9ge<\/span>\u201d c\u00edm\u0171 hangj\u00e1t\u00e9k\u00e1t.) Sok\u00e1ig inspir\u00e1ltak arra, hogy valami hasonl\u00f3 pr\u00f3z\u00e1t \u00edrjak.
A Gyilkosok \u00e9s szeret\u0151k<\/span> c\u00edm\u0171, szerintem korszakos P\u00e1ral-reg\u00e9ny sajnos a magyar kritik\u00e1ban nagyon kis visszhangot kapott, megjelen\u00e9se is igen elh\u00faz\u00f3dott, mert a reg\u00e9ny a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n sz\u00fcletett (1968), \u00e9s n\u00e1lunk csak a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n (1983-ban) jelent meg Hossz\u00fa Ferenc kit\u0171n\u0151 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Hamar el is t\u0171nt a boltokb\u00f3l. A k\u00e9s\u0151bbi m\u0171veir\u0151l t\u00f6bbet \u00edrtak, holott szerintem magasan ez a legjobb k\u00f6nyve.<\/p>\n
Ha \u00e9szakabbra megy\u00fcnk, akkor a lengyelek k\u00f6vetkeznek. K\u00e9t tal\u00e1lkoz\u00e1st mondhatn\u00e9k. Nem igaz\u00e1n szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1sok ezek, b\u00e1r Tadeusz Nowakkal p\u00e1r sz\u00f3t m\u00e9g v\u00e1ltottam is. Tadeusz Nowak m\u0171vei Magyarorsz\u00e1gon ismertek, t\u00f6bb reg\u00e9ny \u00e9s egy versesk\u00f6nyve is megjelent\u2026<\/p>\n
Herbert az\u00e9rt is \u00e9rdekes (\u00e9n akkor figyeltem f\u00f6l r\u00e1, amikor Nagy L\u00e1szl\u00f3 a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n elkezdte ford\u00edtani, \u00e9s err\u0151l \u00edrtam is egy r\u00f6vid kis \u00e9rtekez\u00e9st, ahol azt pr\u00f3b\u00e1ltam kinyomozni, hogy Nagy L\u00e1szl\u00f3ra \u201emilyen hat\u00e1st tett\u201d Herbert), mert alapvet\u0151en m\u00e1s \u201ealkat\u00fa\u201d k\u00f6lt\u00e9szetet m\u0171vel, mint Nagy L\u00e1szl\u00f3. Azt hiszem, hogy az alkot\u00e1s erk\u00f6lcse, tisztas\u00e1ga k\u00f6ti \u0151ket igaz\u00e1n \u00f6ssze. M\u00e1s-m\u00e1s m\u00f3don k\u00f6zel\u00edti meg a k\u00f6lt\u00e9szetet. Herbert val\u00f3ban m\u00e1r nagyon kor\u00e1n sokkal kev\u00e9sb\u00e9 b\u00edzott a k\u00f6lt\u0151i k\u00e9pekben, mint Nagy L\u00e1szl\u00f3. A k\u00e9peket elt\u00fcntette, lecsupasz\u00edtotta, csup\u00e1n a gondolatok erej\u00e9vel akart hatni. \u00dagy v\u00e9lte, hogy a k\u00e9pek elterelik a gondolatokat, elkenik a gondokat. Nem kell okvetlen\u00fcl elfogadnunk igaz\u00e1t, de mindenk\u00e9ppen saj\u00e1tos \u00fat. Nagy L\u00e1szl\u00f3, mikor Herberttel megismertett\u00e9k, kih\u00edv\u00e1snak \u00e9rezte ezt, mert m\u00e1r a nyersford\u00edt\u00e1sok alapj\u00e1n tudta, hogy izgalmas szellemr\u0151l van sz\u00f3, nagy egy\u00e9nis\u00e9gr\u0151l, akinek a verseit \u00e9rdemes lenne ford\u00edt\u00e1sban megh\u00f3d\u00edtani. De kimutathat\u00f3: Nagy L\u00e1szl\u00f3ra ez a herberti sz\u0171kszav\u00fas\u00e1g mennyiben hatott, a Versben bujdos\u00f3<\/span> \u00e9s m\u00e9g ink\u00e1bb a posztumusz k\u00f6tet, a J\u00f6nnek a harangok \u00e9rtem<\/span> versein\u00e9l. Herbert m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes ir\u00f3ni\u00e1ja, szarkazmusa f\u00f6lt\u0171nik Nagy L\u00e1szl\u00f3n\u00e1l is. Herbertn\u00e9l k\u00fcl\u00f6n\u00f6s adotts\u00e1g \u2013 \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az el\u0151bb eml\u00edtett \u00edr\u00f3kr\u00f3l, k\u00f6lt\u0151kr\u0151l is elmondhatom \u2013, hogy az egyetemes emberi kult\u00far\u00e1ra, az eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1ra, g\u00f6r\u00f6g\u00f6kre, r\u00f3maiakra, mint \u00e9rdekes s roppant aktu\u00e1lis anal\u00f3gi\u00e1kra hivatkoznak az \u00fan. \u201et\u00f6rt\u00e9nelmi\u201d verseikben. Mondhatn\u00e1m Paavo Haavikko nev\u00e9t, a kit\u0171n\u0151 finn k\u00f6lt\u0151\u00e9t, aki Herberthez is hasonl\u00edthat\u00f3 annyiban, hogy kiemelten foglalkozik a nagy kult\u00far\u00e1k szem\u00e9lyis\u00e9geivel: dikt\u00e1torokkal, l\u00e1zad\u00f3kkal, m\u0171v\u00e9szekkel; hogy mik\u00e9pp oldott\u00e1k meg az egy\u00e9n \u00e9s hatalom, erk\u00f6lcs vagy erk\u00f6lcstelens\u00e9g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Nagyon sok a \u201ep\u00e9ld\u00e1zatvers\u201d mindkett\u0151j\u00fckn\u00e9l. Herbertnek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Cogito-versei<\/span>t kedveltem meg.
De az ember nem csak sorokban \u00e9s nevekben gondolkodik, hanem a k\u00f6lt\u00e9szet leveg\u0151je, atmoszf\u00e9r\u00e1ja fog meg. Az\u00e1ltal, ha az ottani \u201el\u00e9gz\u00e9si technik\u00e1t\u201d is ismerem, nagyobb leveg\u0151t tudok venni. Fontos tudnunk, mit \u00edrnak a szomsz\u00e9dban, K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban, ahol nagyj\u00e1b\u00f3l hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9lt\u00fcnk meg az elm\u00falt negyven esztend\u0151ben. Izgat \u00e9s izgalmas, hogy a \u201ek\u00f6lt\u0151k eszekereke\u201d mi\u00e9rt forog m\u00e1sk\u00e9nt, vagy hasonl\u00f3an. Sz\u00e1momra a hasonl\u00f3 jegyek megtal\u00e1l\u00e1sa is ugyanolyan \u00e9lm\u00e9ny, mint a t\u00fcntet\u0151 m\u00e1ss\u00e1g.<\/span>
T\u00f6rt\u00e9netesen az ember nem z\u00e1rul be csup\u00e1n ebbe a r\u00e9gi\u00f3ba, mert, mondhatom, sz\u00edvesen olvasom a szerb, horv\u00e1t, maced\u00f3n k\u00f6lt\u0151ket, volt is szerencs\u00e9m tal\u00e1lkozni vel\u00fck. A bolg\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szetet Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s az el\u0151ttem j\u00e1r\u00f3 nemzed\u00e9k (Utassy\u00e9k) j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l jobban ismerem. Magam is ford\u00edtottam Donka Nejcsev\u00e1t\u00f3l \u00e9s Ivan Canevt\u0151l n\u00e9h\u00e1ny verset.<\/p>\n
Az \u00e9szakis\u00e1g t\u00e9nye igenis jellemz\u0151. Kisz\u00e1m\u00edthatn\u00e1nk sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel, hogy egy finnorsz\u00e1gi sv\u00e9d vagy ak\u00e1r egy finn k\u00f6lt\u0151nek a verseiben a v\u00edz csillog\u00e1sa, egy t\u00f3 t\u00fckre, a tenger, a fenyvesek \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n a k\u00f6rnyezet h\u00e1nyszor fordul el\u0151; bizony j\u00f3val gyakrabban, mint egy magyar k\u00f6lt\u0151 verseiben, aki maximum a Balatont \u00e9s a Dun\u00e1t verselheti meg, vagy teheti k\u00e9pp\u00e9. Ez adotts\u00e1g. Hadd emlegessem egy k\u00f6lt\u0151 bar\u00e1tomat, aki nemr\u00e9g volt \u00f6tven\u00e9ves \u00e9s a Tisza mellett lakik, Kanizs\u00e1n, a Vajdas\u00e1gban. Konc Istv\u00e1n verseib\u0151l a Tisza nemigen marad el. Nem t\u00e1jle\u00edr\u00e1sk\u00e9nt, hanem versszervez\u0151 er\u0151k\u00e9nt jelentkezik a v\u00edz, a foly\u00f3. Azt hiszem, a hegy- \u00e9s v\u00edzrajz is meghat\u00e1rozza, hogy a horizontja \u2013 a k\u00e9pi horizontja \u2013 hov\u00e1 emelkedik.<\/p>\n
N\u00e9zd, hogy az emberr\u0151l mik\u00e9pp v\u00e9lekednek, az term\u00e9szetesen \u0151t is foglalkoztatja. \u00dagy gondolom, abban a n\u00e9gy-\u00f6t k\u00f6tetnyi versben, amit eddig elk\u00f6vettem, kiemelten pr\u00f3b\u00e1ltam a magyars\u00e1g fontos k\u00e9rd\u00e9seivel szemben\u00e9zni, az\u00e9rt, hogy \u00e9n magam is tiszt\u00e1bban l\u00e1ssam azokat. Ez els\u0151sorban a magam sz\u00e1m\u00e1ra volt felder\u00edt\u0151 utaz\u00e1s a m\u00falt \u00e9s a k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben. Azok a csom\u00f3pontok, amelyeket igyekeztem megvil\u00e1g\u00edtani, tal\u00e1n az olvas\u00f3knak is jelentettek valamit. Nem azt mondom, hogy \u00e9n mindent tudok e \u201et\u00e9m\u00e1kban\u201d, de legal\u00e1bbis megpr\u00f3b\u00e1ltam bizonyos r\u00e9tegeket letiszt\u00edtani. Ha m\u00e1r az ember ezt mag\u00e1nak le\u00edrja \u00e9s az eljut k\u00e9t olvas\u00f3hoz, azt mondjuk, hogy vannak olvas\u00f3i is, s tal\u00e1n az egyik hasonl\u00f3k\u00e9ppen gondolkodik ezekr\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. A figyelmet r\u00e1terelheti neuralgikus pontokra, feh\u00e9r foltokra. Ezt nem felt\u0171n\u00e9sv\u00e1gyb\u00f3l vagy tabukeres\u00e9s ok\u00e1n teszi, hanem egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert szeretne tiszt\u00e1bban l\u00e1tni, nyugodtabban leveg\u0151t venni; szeretne elsz\u00e1molni a t\u00f6rt\u00e9nelemmel. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy nagyon sok gondunk-bajunk \u00e9s a mostani gy\u00f6trelm\u00fcnk is abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy m\u00e9g sem az irodalom, sem a t\u00f6rt\u00e9nelem \u2013 s f\u0151k\u00e9pp a politika \u2013 nem tudott, nem mert igaz\u00e1n szemben\u00e9zni e sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkkel. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 korszakait sokszor \u00e1trost\u00e1lj\u00e1k, \u00e1t\u00e9rtelmezik, legyen az M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kora vagy a negyvennyolcas szabads\u00e1gharc. El\u0151ker\u00fclhetnek \u00faj adatok, n\u00e9z\u0151pontok. Ehhez jogunk van, s\u0151t k\u00f6teless\u00e9g\u00fcnk is. Nem a sz\u00e1nd\u00e9kos deheroiz\u00e1l\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lek, hanem arr\u00f3l, hogy finom\u00edtani lehet a t\u00f6rt\u00e9nelmi ismereteinket. Megtagadni, \u00e1tretus\u00e1lni azonban nem szabad! E sz\u00e1zadban, a h\u00faszas \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l napjainkig, sok olyan pontot l\u00e1tok m\u00e9g, ami tiszt\u00e1zatlan. A t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny, \u00fagy \u00e9rzem, sokszor m\u00e9g nem mer\u00e9szkedett ezek k\u00f6zel\u00e9be, \u00edgy \u00edr\u00f3knak, k\u00f6lt\u0151knek a k\u00f6teless\u00e9g\u00fck \u2013 legal\u00e1bbis az \u0151 m\u0171fajukban \u2013 ak\u00e1r egy vers, ak\u00e1r egy novella \u201eseg\u00edts\u00e9g\u00e9vel\u201d a t\u00e9m\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edteni. Persze tudva azt, hogy ez ellen\u00e9rz\u00e9seket, nemtetsz\u00e9st v\u00e1lthat ki, mert el\u0151reszaladt, n\u00e9ha csak p\u00e1r napot, n\u00e9ha p\u00e1r esztend\u0151t, amit illett volna kib\u00f6jt\u00f6lni. De nincs mese: ezeket f\u00f6l kell v\u00e1llalni! Hazugs\u00e1gokkal nem lehet egy\u00fctt \u00e9lni! Megrontja az embereket, erk\u00f6lcseiket. \u00c9s ha a t\u00e1rsadalomban, egy nemzetben, egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben az ember sok\u00e1ig \u00e9l egy\u00fctt a hazugs\u00e1gokkal, akkor nincs joga, erk\u00f6lcsi alapja, hogy szabadon \u00e9s f\u00f6lszabadultan \u00edrjon, ak\u00e1r k\u00f6nnyedebb t\u00e9m\u00e1kban is. Akkor hallgasson ink\u00e1bb! Ha \u00e9szrevetted, \u00e9s valaki megn\u00e9zi az \u00e9n k\u00f6nyveimet a kezdetekt\u0151l, el\u00e9g sok ilyen t\u00e9m\u00e1j\u00fa verset tal\u00e1l benn\u00fck. Teh\u00e1t val\u00f3ban nevezhetem az ilyen ir\u00e1ny\u00fa verseimet \u201ef\u0151sodornak\u201d, mert ezzel gy\u00f6tr\u0151d\u00f6m naponta. De enn\u00e9l az\u00e9rt soksz\u00edn\u0171bbek a k\u00f6tetek. Magam is szeretek f\u00f6lszabadultan j\u00e1tszani, vannak szerelmes verseim, vannak m\u00e1s t\u00edpus\u00fa versek. Persze rangsorolok. Ha nincs rend a lelkemben, ha nincs rend a h\u00e1zam t\u00e1j\u00e1n, ha nincs rend a haz\u00e1mban vagy K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban, akkor ez engem nyomaszt, akkor nem tudok f\u00f6lszabadultan szerelmes verseket \u00edrni, akkor nem tudok elb\u00e1m\u00e9szkodni egy sz\u00e9p k\u00e9p el\u0151tt, nem tud meghatni annyira egy h\u00eddnak a kecsess\u00e9ge, egy foly\u00f3 k\u00e9k vagy k\u00e9kesz\u00f6ld vize, ha van m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n ilyen sz\u00edn\u0171 foly\u00f3. Ezek a dolgok \u00edgy f\u00fcggnek \u00f6ssze, \u00e9s ahogy tudom, mindig megpr\u00f3b\u00e1lom elmondani. Ezt a gondot t\u00f6bben felv\u00e1llaljuk, sok k\u00f6lt\u0151- \u00e9s \u00edr\u00f3t\u00e1rsam \u00edrja a maga \u201ef\u00f6lder\u00edt\u0151 h\u00edrad\u00e1sait\u201d, \u00e9s ezek \u00f6szszead\u00f3dhatnak.<\/p>\n
A m\u00e1sik, azt hiszem, \u00fagy l\u00e1tod, hogy a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai orsz\u00e1goknak azonos a sorsa, \u00edgy azonosak a gondjaik is. \u00c9ppen ez\u00e9rt olyan fontos ez a sokat emlegetett p\u00e1rbesz\u00e9d. Ennek tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1ban v\u00e9lem\u00e9nyem szerint a magyar kult\u00fara manaps\u00e1g el\u0151kel\u0151 helyen \u00e1ll.<\/div>\n
Val\u00f3ban \u00fagy \u00e9rzem, hogy K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa n\u00e9peinek egym\u00e1s ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se l\u00e9tezik, \u00e9s mivel mi erre el\u00e9g k\u00e9s\u0151n \u00e9bredt\u00fcnk, \u00fagy t\u0171nik, hogy n\u00e1lunk a legaktu\u00e1lisabb, legpezsg\u0151bb. Van olyan irodalom, amely teljesen el van foglalva saj\u00e1t mag\u00e1val \u00e9s nem nagyon \u00e9rdekli, hogy mi van a hat\u00e1rain k\u00edv\u00fcl. Mi nem ker\u00fclhet\u00fcnk ilyen helyzetbe, sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van ezekre az irodalmakra. Kiemelten fontosnak tartom a lengyel, a rom\u00e1n, a cseh, a szlov\u00e1k, az ukr\u00e1n, a szerb, a horv\u00e1t, a szlov\u00e9n irodalom ismeret\u00e9t. Nagyobb sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van r\u00e1juk, mint a t\u00e1volabbi vil\u00e1g, f\u00f6ldr\u00e9szek irodalm\u00e1ra, b\u00e1r azok is izgalmasak. Egy\u00e9bk\u00e9nt nagyon r\u00e9gi gondolat ez, nem \u00e9n tal\u00e1ltam ki, de nekem is meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem. Ha mi itt meg akarunk maradni, akkor ismern\u00fcnk kell a szomsz\u00e9daink \u00e9szj\u00e1r\u00e1s\u00e1t, gondolkod\u00e1s\u00e1t, kult\u00far\u00e1j\u00e1t, ebben pedig az irodalom a legjobb eligaz\u00edt\u00f3. Tudnunk kell, mily \u00fcgyekben v\u00e1llalhatnak ennek a t\u00e9rs\u00e9gnek a n\u00e9pei sz\u00f6vets\u00e9get \u00e9s szolidarit\u00e1st. \u00dagy t\u0171nik, egyik nemzet sem akar elv\u00e1ndorolni err\u0151l a ter\u00fcletr\u0151l. Am\u00edg a vil\u00e1g vil\u00e1g, egy\u00fctt kell \u00e9ln\u00fcnk j\u00f3ban-rosszban, \u00e9s ennek az a felt\u00e9tele, hogy alaposan megismerj\u00fck egym\u00e1st.<\/p>\n