Tart\u00e1sa nem a ki- \u00e9s betiltottak\u00e9, m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 a megal\u00e1zottak\u00e9 \u00e9s megszomor\u00edtottak\u00e9 \u2013 am\u00fagy is t\u00e1vol \u00e1ll t\u0151le mindennem\u0171 \u00f6nc\u00e9l\u00fa dac, m\u00e1rt\u00edromkod\u00e1s, \u00fcld\u00f6z\u00f6tts\u00e9gp\u00edr. Sokkal pontosabb, szik\u00e1rabb, kr\u00f3nik\u00e1sabb szav\u00fa \u00e9s sz\u00edv\u0171 enn\u00e9l. Csup\u00e1n az eml\u00e9kez\u00e9s jog\u00e1t \u00e9s felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t tetov\u00e1lta sors\u00e1ba az oly sok\u00e1ig k\u00f6telez\u0151 kollekt\u00edv amn\u00e9zia, s ami a l\u00e9lekben m\u00e9gis megmarad: a kimondhatatlan kimond\u00e1s\u00e1t, r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t megk\u00f6vetel\u0151 sz\u00e9gyen. Mindehhez kell az\u00e9rt bizonyos fizikailag is tapasztalt kifosztotts\u00e1g, t\u00e9rs\u00e9gismeret, rem\u00e9nytelens\u00e9gsajg\u00e1s, id\u0151zavar\u00e9rzet. S kell hozz\u00e1 cs\u00f6ndes k\u00fcldet\u00e9studat is, ha \u00fagy tetszik: hamuban s\u00fclt, le\u00edrhat\u00f3 \u00e1lomprogram.<\/p>\n
\u2013 Val\u00f3ban \u00edgy van. Ami\u00f3ta \u00edrok, el\u00e9gg\u00e9 monom\u00e1ni\u00e1kusan ugyanazokkal a sz\u00e1momra meghat\u00e1roz\u00f3 dolgokkal foglalkozom. S csup\u00e1n az elm\u00falt id\u0151szakban der\u00fclt ki, amikor az oly sok\u00e1ig l\u00e9nyeg\u00e9ben egynem\u0171 k\u00fclvil\u00e1g v\u00e1ltozott, hogy n\u00e9h\u00e1ny versem nagyon konkr\u00e9tan, pontosan sz\u00f3lt arr\u00f3l, amir\u0151l \u2013 kor\u00e1bbi meg\u00edt\u00e9l\u00e9sem szerint \u2013 nem kellett, nem lett volna szabad sz\u00f3lnia. Meglehet\u0151sen sokat foglalatoskodtam p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, kiv\u00e1lt a k\u00f6zelm\u00falt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, illetve az eml\u00e9kez\u00e9shez val\u00f3 jogunkkal, az eml\u00e9kezettel. Tegnapunk, tegnapel\u0151tt\u00fcnk pedig csordultig megtelt elint\u00e9zetlen \u00fcgyekkel, sorsokkal, feled\u00e9sre \u00edt\u00e9lt f\u00e1jdalmas t\u00e9nyekkel. Ez\u00e9rt is \u00e9reztem-\u00e9rzem mulaszthatatlan dolgomnak a m\u00faltid\u00e9z\u00e9st.<\/p>\n
\u2013 Amn\u00e9zi\u00e1s \u00e1llapotban \u00e9lt\u00fcnk. Helyesebben: a felejt\u00e9sre val\u00f3 hajlamot er\u0151ltett\u00e9k r\u00e1nk a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. Az \u00edr\u00e1stud\u00f3k felel\u0151ss\u00e9ge \u00e9ppen abban \u00e1ll \u2013 ha egy\u00e1ltal\u00e1n a felel\u0151ss\u00e9g sz\u00f3t m\u00e9g ki lehet mondani, mert n\u00e9ha \u00fagy \u00e9rzem, err\u0151l m\u00e1r nem \u201eillik\u201d besz\u00e9lni \u2013, hogy jeles r\u00e9szt v\u00e1llaljanak az eml\u00e9kezet\u00fcnkkel \u00e9s m\u00faltunkkal val\u00f3 elsz\u00e1mol\u00e1sban.<\/p>\n
\u2013 A k\u00f6lt\u0151nek \u2013 a f\u00f6lt\u00e1r\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9ben, a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 adatok birtok\u00e1ban \u2013 ismernie kell az elm\u00falt id\u0151t, lehet\u0151s\u00e9g szerint menn\u00e9l t\u00e1gasabban, pontosabban \u00e9s teljesebben. Nem lehet persze t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, egy-egy korszak szakkutat\u00f3ja, vagy eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk polihisztora. K\u00f6teless\u00e9ge viszont, hogy arr\u00f3l a korszakr\u00f3l, amelyben \u00e9l, biztos, l\u00e9nyegl\u00e1t\u00f3 tud\u00e1sa legyen, \u00e9s lehet\u0151leg saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nye. Ehhez, term\u00e9szetesen ismernie kell a messzi id\u0151kb\u0151l m\u00e1ig araszol\u00f3 el\u0151zm\u00e9nyeket, \u00e9s legal\u00e1bbis t\u00e9rs\u00e9g\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek benn\u00fcnket \u00e9rint\u0151 s\u0171r\u0171j\u00e9t, velej\u00e9t. \u2013 Tudnia, \u00e9rz\u00e9kelnie kell teh\u00e1t a sz\u00e1nd\u00e9kos \u00e9s durva hamis\u00edt\u00e1sokat, valamint a \u201efinom\u201d s \u00e9pp ez\u00e9rt oly alattomos ferd\u00edt\u00e9seket is. Fel kell fejtenie azt a h\u00e1l\u00f3t, amelyet egy nemzet mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1ra pr\u00f3b\u00e1ltak r\u00e1fonni. \u00cdgy rem\u00e9nye lehet arra, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9ben l\u00e1ssa azt a zajtalan vagy agressz\u00edvan cs\u00f6r\u00f6mp\u00f6l\u0151 mechanizmust, amely ezt a kihagy\u00e1sos eml\u00e9kez\u00e9st az emberi agyakban m\u0171k\u00f6dtette vagy \u00e9ppen siettette, sz\u00e1nd\u00e9kolta volna a k\u00f6z\u00f6s agy\u00e9relmeszesed\u00e9st. A k\u00f6lt\u0151nek a t\u00f6rt\u00e9nelmi tudatzavar lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben, gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ban lehet dolga. Nem azt visszhangozza teh\u00e1t, term\u00e9szetesen, hogy mit \u00e1llap\u00edt meg, mif\u00e9l\u00e9ket sugall a politika, a l\u00e1that\u00f3 vagy l\u00e1thatatlan irodalomir\u00e1ny\u00edt\u00e1s, hanem seg\u00edt a m\u00falt \u00e9s a jelen hiteles\u00edt\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n
\u2013 Pedig h\u00e1t indul\u00e1somkor, a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u2013 mint anynyi m\u00e1s id\u0151sebb-fiatalabb kort\u00e1rsam szem\u00e9ben is \u2013 Nagy L\u00e1szl\u00f3 metaforikus l\u00edr\u00e1ja volt a k\u00f6lt\u00e9szeteszm\u00e9ny, hisz r\u00f3la mindanynyian tudtuk: most \u0151 a magyar po\u00e9zis legkiemelked\u0151bb reprezent\u00e1nsa. Vonz\u00e1s\u00e1ba ker\u00fcltem az\u00e9rt is, mert hasonl\u00f3 vil\u00e1gb\u00f3l j\u00f6tt\u00fcnk, nekem is \u2013 \u0151t id\u00e9zve \u2013 \u201ekit\u0171nik sz\u00e1rmaz\u00e1som\u201d. Annak idej\u00e9n gyakran besz\u00e9lgett\u00fcnk err\u0151l, Nagy L\u00e1szl\u00f3 a Soml\u00f3-hegy t\u00f6v\u00e9ben sz\u00fcletett, j\u00f3magam onnan harminc kilom\u00e9terre, Vas megy\u00e9ben, ugyanazon a nyugat-magyarorsz\u00e1gi t\u00e1jon. Ha kinn voltunk a sz\u0151l\u0151ben, vagy \u00e9ppen teheneket \u0151rizt\u00fcnk, mindig a Soml\u00f3 volt a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1si pont. Ha a hegy k\u00f6zel l\u00e1tszott, sietn\u00fcnk kellett a sz\u00e9nagy\u0171jt\u00e9ssel, mert sz\u00fcleim tudt\u00e1k, es\u0151 lesz. A Nagy L\u00e1szl\u00f3\u00e9hoz hasonl\u00f3 paraszti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l \u00e9rkeztem, igaz, huszon\u00f6t esztend\u0151vel k\u00e9s\u0151bb. A n\u00e9pballad\u00e1k, szok\u00e1sok, babon\u00e1k azonban akkor is \u00e9ltek m\u00e9g. \u00c9s \u00fajra tapasztaltam azt is, amit a paraszts\u00e1g a negyvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n egyszer m\u00e1r \u00e1t\u00e9lt: az ism\u00e9t csak er\u0151szakos t\u00e9eszes\u00edt\u00e9st. A k\u00e9t id\u0151szak az\u00e9rt, term\u00e9szetesen, sok tekintetben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f6tt is egym\u00e1st\u00f3l. \u00dagy hiszem, ez is k\u00f6zrej\u00e1tszhatott abban, hogy kezdett\u0151l vonz\u00f3dtam az olyan, nyelv\u00e9ben sokkal szik\u00e1rabb k\u00f6lt\u00e9szethez is, amelynek zseni\u00e1lis p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t Pilinszky J\u00e1nos adta. S tal\u00e1n a mi nemzed\u00e9k\u00fcnk kezdett el igaz\u00e1n bar\u00e1tkozni a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai k\u00f6lt\u00e9szettel. Nemcsak az erd\u00e9lyi, vajdas\u00e1gi, szlov\u00e1kiai magyarokkal, hanem a csehekkel, lengyelekkel, rom\u00e1nokkal, szerbekkel is.<\/p>\n
\u2013 Felt\u00e9tlen\u00fcl. L\u00e9nyeg\u00e9ben a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l-v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00edrtam olyan verseket, amelyeket igaz\u00e1n \u00e9rv\u00e9nyesnek tarthatok. Akkorra \u00e9rtek be a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb hat\u00e1sok. Az id\u0151t\u0151l sz\u00e1m\u00edtva tudtam: ha lesz valamilyen utam, amerre \u00f6n\u00e1ll\u00f3an haladhatok, a tov\u00e1bbiakban meg kell \u0151riznem a metaforak\u00e9szs\u00e9get, a k\u00e9pis\u00e9get, de nem tagadhatom meg az alkatomb\u00f3l ered\u0151 kem\u00e9ny r\u00e1k\u00e9rdez\u00e9sek hajlam\u00e1t sem. Amit ezut\u00e1n pap\u00edrra vetettem, az az ir\u00f3ni\u00e1hoz is tapadt, kapcsolatban \u00e1llt a mindenben val\u00f3 k\u00e9tked\u00e9ssel. Teh\u00e1t ezt k\u00f6vet\u0151en kevesebb k\u00e9pet haszn\u00e1ltam, \u00e9s t\u00f6bb csontszik\u00e1r k\u00f6zl\u00e9st, meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st.<\/p>\n
\u2013 Nemzed\u00e9k\u00fcnk val\u00f3ban visszafogottabban gondolkodik a maga lehet\u0151s\u00e9geir\u0151l, szerep\u00e9r\u0151l, k\u00fcldet\u00e9s\u00e9r\u0151l, mint az el\u0151tte j\u00e1r\u00f3k. Aki a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n indult, \u00fagy \u00e9rezhette: a szerepet m\u00e1r bet\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k, a k\u00fcldet\u00e9s m\u00e1r beteljes\u00fclt miel\u0151tt erre jelentkezhetett volna. (B\u00e9res Attila egyik vers\u00e9ben \u00edgy \u00edrta: \u201e\u00c9n tulajdonk\u00e9ppen harcosnak sz\u00fclettem, \/ de mire elv\u00e9geztem a k\u00f6telez\u0151 tanfolyamokat, \/ m\u00e1r nem volt felv\u00e9tel a fekete seregbe.\u201d)<\/span> A magyar k\u00f6lt\u00e9szet legkiemelked\u0151bb alakjai m\u00e9g pontosan \u00e9rezhett\u00e9k, hirdethett\u00e9k a maguk k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t. El tudtak sz\u00e1molni m\u00falttal, jelennel: sok mindent a j\u00f6v\u0151b\u0151l is megl\u00e1ttak. Ilyen bizonyoss\u00e1g\u00e9rzetre mi m\u00e1r, term\u00e9szetesen, nem sz\u00e1m\u00edthatunk. S a vil\u00e1g v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val nemcsak a k\u00f6lt\u00e9szet formanyelve, hanem a funkci\u00f3ja is m\u00f3dosult. Ma m\u00e1r a k\u00f6lt\u0151 nem hiheti, hogy l\u00e1ngoszlop vagy v\u00e1tesz lehet. M\u00e9g Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban is kialakult olyan munkamegoszt\u00e1s, amely a k\u00f6lt\u0151 els\u0151 dolg\u00e1v\u00e1 a k\u00f6lt\u00e9szetet teszi. \u00c1m az\u00e9rt nem szabad a szereptudatot, a k\u00fcldet\u00e9st lekicsinylen\u00fcnk, v\u00e9gk\u00e9pp megk\u00e9rd\u0151jelezn\u00fcnk. Ma is sz\u00fcks\u00e9g van arra, hogy a k\u00f6lt\u0151 tegye, amit tennie kell, tehets\u00e9ge, tud\u00e1sa, lelkiismerete szerint. M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy ma mire van a k\u00f6lt\u0151nek hatalma, vagy hogy mi a k\u00f6lt\u00e9szet t\u00e1rgya. Abban azonban bizonyos vagyok, hogy nem avult el az a sz\u00e1nd\u00e9k, melynek jegy\u00e9ben nemcsak \u00f6nmag\u00e1hoz, nem is csup\u00e1n tucatnyi emberhez kellene sz\u00f3lnia, hanem magas eszt\u00e9tikai fokon, menn\u00e9l kit\u0171n\u0151bb gondolatmin\u0151s\u00e9ggel, sokakhoz, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rv\u00e9nnyel.<\/p>\n \u2013 Csakugyan hajlamosak vagyunk csup\u00e1n az ir\u00f3nia fel\u00fcletesebb v\u00e1ltozat\u00e1ra gondolni. Holott a k\u00f6lt\u00e9szetben az ir\u00f3nia mindig kapcsolatban \u00e1ll a k\u00f6lt\u0151i l\u00e9ttel, a \u201emi sz\u00fcks\u00e9g r\u00e1nk?\u201d, az \u00f6nkiiktat\u00e1s gondolat\u00e1val. Az ir\u00f3nia? F\u00e1jdalmas k\u00e9rd\u00e9seink sokas\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3dik, talmi er\u0151lk\u00f6d\u00e9seink, szerencs\u00e9tlen zs\u00e1kbafut\u00e1saink f\u00f6lismer\u00e9s\u00e9b\u0151l. Abb\u00f3l a le nem gy\u0151zhet\u0151 szorong\u00e1sb\u00f3l, hogy tal\u00e1n f\u00f6l\u00f6slegesen \u00edrunk, cseleksz\u00fcnk, \u00e9l\u00fcnk. Az igazi ir\u00f3nia mindig megszenvedett. Tudom\u00e1sulv\u00e9tele annak, hogy amit kereknek, eg\u00e9sznek v\u00e9lt\u00fcnk, az val\u00f3j\u00e1ban csorba, t\u00f6redezett, hi\u00e1nyos. A sim\u00e1nak tetsz\u0151 dolgokr\u00f3l kider\u00fcl, hogy \u00e9rdesek; nemcsak a sz\u00edn\u00e9t l\u00e1tjuk a vil\u00e1gnak, hanem igazabb arc\u00e1t is: a fon\u00e1kj\u00e1t. Az ir\u00f3nia azonban m\u00e9gsem a \u201eminden eg\u00e9sz elt\u00f6r\u00f6tt\u201d tudom\u00e1sulv\u00e9tele. Mert a k\u00f6lt\u0151t v\u00e9g\u00fcl m\u00e9giscsak az eg\u00e9sz foglalkoztatja. S ha annak szents\u00e9g\u00e9t meggyal\u00e1zz\u00e1k, az term\u00e9szetesen f\u00e1jdalommal, keser\u0171s\u00e9ggel t\u00f6lti el.<\/p>\n \u2013 Ez mindig is \u00edgy volt. A k\u00f6lt\u00e9szetnek, mint azel\u0151tt is, j\u00f3 r\u00e9sze csup\u00e1n a divatnak h\u00f3dol. \u00c9s persze a l\u00e9gg\u00f6mbvers hamar ki fog pukkadni, a semmir\u0151l id\u0151vel kider\u00fcl, hogy b\u00e1rmennyire kivil\u00e1g\u00edtott\u00e1k, felcsinos\u00edtott\u00e1k is, m\u00e9giscsak semmi. Kock\u00e1zatos egy\u00e9bk\u00e9nt b\u00e1rkir\u0151l-b\u00e1rmir\u0151l kijelenteni: ez az igazi, a t\u00f6bbit ki kell dobni. Egy\u00e9bk\u00e9nt sem kedvelem a kiz\u00e1r\u00f3lagoss\u00e1got. A k\u00f6lt\u00e9szetben \u2013 mint b\u00e1rhol \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megf\u00e9r egym\u00e1ssal a gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151, sokf\u00e9le igazi min\u0151s\u00e9g. S b\u00e1rhogyan \u00edrjon is a k\u00f6lt\u0151, mindenk\u00e9ppen kr\u00f3nik\u00e1sa kor\u00e1nak. Ha egyszer majd el\u0151veszik a k\u00f6nyv\u00e9t (felt\u00e9ve, ha egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdemes lesz el\u0151venni), abb\u00f3l ki kell der\u00fclni, hogy mik\u00e9ppen \u00e9lt, mi volt a dolga, mondanival\u00f3ja. S annak is, hogy milyen az a nemzet, amelynek k\u00f6lt\u0151je lehetett, ahonnan v\u00e9tetett.<\/p>\n