Otthon \u00e9rzem magam, hiszen Havas Juditot \u00e9s Nagy G\u00e1sp\u00e1rt is hossz\u00fa-hossz\u00fa ideje \u2013 vagy k\u00e9t \u00e9vtizede, hogy ismerem. El\u0151sz\u00f6r \u2013 az irodalmi lexikon szerep\u00e9t j\u00e1tszom, csak az\u00e9rt, hogy valamit pontosan, sz\u00e1mokkal, t\u00e9nyekkel megtudjunk ma esti vend\u00e9g\u00fcnkr\u0151l, Nagy G\u00e1sp\u00e1rr\u00f3l. Ez majdnem olyan, mint egy munkak\u00f6nyv. Sz\u00fcletett 1949. m\u00e1jus 4-\u00e9n B\u00e9rbaltav\u00e1ron, egy Vas megyei kis faluban. 1967-ben \u00e9retts\u00e9gizett Pannonhalm\u00e1n a Benc\u00e9s Gimn\u00e1ziumban. 1971-ben n\u00e9pm\u0171vel\u0151-k\u00f6nyvt\u00e1r szakon diplom\u00e1t szerzett Szombathelyen. 1976 \u00e9s 1980 k\u00f6z\u00f6tt a M\u00f3ra Kiad\u00f3 szerkeszt\u0151je, ezut\u00e1n egy n\u00e9gyesztend\u0151s \u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezik ism\u00e9t \u2013 1981 \u00e9s 1985 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar \u00cdr\u00f3k Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek titk\u00e1ra. 1985-t\u0151l 1992-ig a Bethlen G\u00e1bor Alap\u00edtv\u00e1ny titk\u00e1ra, \u00e9s 1988 november\u00e9t\u0151l, indul\u00e1s\u00e1t\u00f3l, a mai napig is a Hitel szerkeszt\u0151je.
Sz\u00e1mokkal, adatokkal, munkak\u00f6nyvben ez Nagy G\u00e1sp\u00e1r. A t\u00f6bbi, a l\u00e9nyeg, majd a versed ut\u00e1n j\u00f6n.<\/p>\n
<\/p>\n
\u2013 Nem ezen a h\u00e9ten, t\u00edz nap m\u00falva megyek Szegedre egy nagyon kedves foly\u00f3irathoz, \u00e9s az a megtiszteltet\u00e9s \u00e9rt, hogy m\u00e1sodj\u00e1ra osztj\u00e1k ki a Tiszat\u00e1j-d\u00edjat, \u00e9s az egyik d\u00edjat Vekerdi L\u00e1szl\u00f3 kapja, a m\u00e1sikat meg \u00e9n.<\/p>\n
\u2013 Igen, 1989-ben, amikor ezt a f\u00fclsz\u00f6veget \u00edrtam, \u00e9s el\u00e9g nagy gyorsas\u00e1ggal, mert nagy meglepet\u00e9semre a Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3 felk\u00e9rt, hogy v\u00e1logassam egybe a verseimet az eddig megjelent k\u00f6teteimb\u0151l, mert \u00fagy t\u0171nik, hogy a kar\u00e1csonyi k\u00f6nyvv\u00e1s\u00e1rra ki tudn\u00e1 hozni ezt a k\u00f6nyvemet. Kor\u00e1bban Magvet\u0151s szerz\u0151 voltam, de \u00f6r\u00f6mmel k\u00f6t\u00e9lnek \u00e1lltam, \u00e9s megcsin\u00e1ltam legjobb tud\u00e1som szerint ezt a v\u00e1logat\u00e1st. 1989-et \u00edrunk, s azt hiszem, ak\u00e1rhogyan is n\u00e9zz\u00fck, ez a magyar t\u00f6rt\u00e9nelemben egy cez\u00fara; mindig azt szoktam mondani, hogy az 1989-es esztend\u0151 volt a v\u00e1ltoz\u00e1s legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb \u00e9s legszebb esztendeje.<\/p>\n
\u2013 Akkor szerettem volna nulla \u00e9ves lenni, vagy legal\u00e1bbis 9 h\u00f3napos.<\/p>\n
\u2013 Nem. Nem. 40 esztend\u0151m eltelt, 1949-t\u0151l 1989-ig, \u00e9s akkor azt gondoltam, \u00e9s m\u00e9g most is azt gondolom: a sors volt hozz\u00e1nk olyan kegyes, hogy meg\u00e9rt\u00fck. \u00c9s szomor\u00fa vagyok, mert sokan nem \u00e9rt\u00e9k meg fiatal bar\u00e1taim k\u00f6z\u00fcl. Nagyon hiszek mindenfajta gubancok \u00e9s neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re is abban, hogy valami elkezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s b\u00edzom abban, hogy lesz m\u00e9g legal\u00e1bb 40 j\u00f3 esztend\u0151m. Teh\u00e1t 80 \u00e9vig kellene \u00e9lnem, hogy azt a 40 esztend\u0151t, amiben feln\u0151tt, s f\u00e9rfiv\u00e9, emberr\u00e9 lett, azt valahogy \u2026<\/p>\n
\u2013 Igen. \u00dagy gondoltam \u2013 b\u00e1r nem voltam nagy matematikus \u2013 a koordin\u00e1t\u00e1ban m\u00edg eljutunk addig a vonalig, ami \u00fagy keresztbemegy, nem tudom most a nev\u00e9t se, sz\u00f3val amikor a m\u00ednuszb\u00f3l az ember \u00e1tmegy a pluszba. \u00c9n \u00edgy l\u00e1ttam az 1989-es esztend\u0151t. Hogy azt\u00e1n vannak csal\u00f3d\u00e1saink, \u00e9s nem megy olyan egyszer\u0171en a dolog, az persze mindannyiunkat foglalkoztat. De biztos vagyok abban, hogy 40 esztend\u0151 ut\u00e1n mi is elmondhatjuk a Himnuszt id\u00e9zve, hogy m\u00e1r el\u00e9g sok mindent \u201emegb\u0171nh\u0151dt\u00fcnk\u201d.<\/p>\n
\u2013 A k\u00f6lt\u0151k odaval\u00f3k egy kicsit, biztosan \u2026<\/p>\n
\u2013 A kapun nem r\u00e1ntottak be benn\u00fcnket. Most, hogy Katalin eml\u00edti, \u00e9n kor\u00e1bbra gondoltam \u2026<\/p>\n
\u2013 Igen, de nem baj, a \u201975 is nagyon j\u00f3. Mes\u00e9lj\u00fcnk err\u0151l egy kicsit?<\/p>\n
\u2013 K\u00e1ll\u00f3semj\u00e9nben ott voltunk, \u00e9s itt l\u00e1tok t\u00f6bb embert is, aki ugyanabban a mozgalomban mocorgott, amiben mi: olvas\u00f3t\u00e1borr\u00f3l van sz\u00f3. \u00c9n az egyik els\u0151 olvas\u00f3t\u00e1boros csapattal jutottam el, tal\u00e1n egy kor\u00e1bbi esztend\u0151ben K\u00e1ll\u00f3semj\u00e9nbe, az \u00e1ldott eml\u00e9k\u0171 Ratk\u00f3 J\u00f3zsef vez\u00e9nylete alatt, \u00e9s te tal\u00e1n egy m\u00e1sik alkalommal volt\u00e1l ott \u2026<\/p>\n
\u2013 Akkor jelent meg.<\/p>\n
\u2013 Pontos. \u00c9n kor\u00e1bbra gondoltam. 1973-ban voltam el\u0151sz\u00f6r egy olvas\u00f3t\u00e1borban. Nagyszer\u0171 tanyasi gyerekekkel foglalatoskodtunk. Irodalomr\u00f3l, meg mindenf\u00e9le m\u00e1s komoly dolgokr\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk, p\u00e9ld\u00e1ul csillag\u00e1szatr\u00f3l; volt egy kit\u0171n\u0151 el\u0151ad\u00f3nk, Zombori Ott\u00f3 bar\u00e1tunk. S voltak olyan ig\u00e9nyek, ezt a t\u00e1borvezet\u0151 Ratk\u00f3 J\u00f3zsef szorgalmazta legjobban, hogy olyan valakit h\u00edvjunk meg, aki a gyerekek nyelv\u00e9n nagyon j\u00f3l tud besz\u00e9lni, \u00e9s irodalmi kapcsolatai is vannak, sz\u00f3val aki tal\u00e1lkozott m\u00e1r nagy magyar \u00edr\u00f3kkal, \u00e9s tud r\u00f3luk mes\u00e9lni, f\u0151leg hat\u00e1rainkon t\u00faliakr\u00f3l. Kulcs\u00e1r Katalint az\u00e9rt h\u00edvtuk, hogy besz\u00e9ljen az erd\u00e9lyi irodalomr\u00f3l, meg a felvid\u00e9ki irodalomr\u00f3l \u00e9s a vajdas\u00e1gi irodalomr\u00f3l \u2026 S te, Kati, ilyen el\u0151ad\u00e1sokat tartott\u00e1l nagy sikerrel a gyerekek k\u00f6z\u00f6tt. Egyik este azt\u00e1n valahogy \u00fagy ad\u00f3dott, hogy a vita m\u00e1r nagyon heves volt, de azt m\u00e1r a feln\u0151tt t\u00e1borvezet\u0151k v\u00edvt\u00e1k, mi pedig sz\u00e9p holdvil\u00e1gos \u00e9jszak\u00e1n elment\u00fcnk K\u00e1ll\u00f3semj\u00e9nbe s\u00e9t\u00e1lgatni, ki a K\u00e1llay-kast\u00e9lyb\u00f3l, \u00e9s a nagy besz\u00e9lget\u00e9sben egyszercsak gyan\u00fas \u00e9p\u00fclethez \u00e9rt\u00fcnk. Ekkor der\u00fclt ki, hogy ott vagyunk, szinte bebocs\u00e1t\u00e1sra v\u00e1rva m\u00e1r az elmegy\u00f3gyint\u00e9zete kapuja el\u0151tt, \u00e9s a port\u00e1s b\u00e1csi zavarban volt, mert nem tudta, hogy\u2026<\/p>\n
\u2013 Igen. Sz\u00f3val itt ez a k\u00e9t ember, ezeknek most kint k\u00e9ne lenni\u00fck vagy bent k\u00e9ne lenni\u00fck? \u00c9s komoly invit\u00e1l\u00e1st kaptunk, hogy menj\u00fcnk csak bel\u00fcl a kapun. Nehezen tudtuk volna igazolni magunkat, hova val\u00f3k is vagyunk, mert neki biztos nagyon sok idegen arcot kellett megjegyeznie, \u00e9s n\u00e1lunk semmilyen igazolv\u00e1ny nem volt, \u00e9s gondolhatta, hogy ezek \u00e9ppen kij\u00f6ttek \u2026 \u201eTess\u00e9k csak bemenni\u201d \u2013 mondta.<\/p>\n
\u2013 Igen. Nagyon neh\u00e9z err\u0151l egyr\u00e9szt valamit is mondani itt, \u00e9s f\u0151leg \u00fajat mondani, mert ezt m\u00e1r interj\u00faban \u2013 ebben-abban \u2013 pr\u00f3b\u00e1ltam elmondani, de legink\u00e1bb tal\u00e1n az els\u0151 vagy a m\u00e1sodik k\u00f6tetemben. Mert \u00fagy gondoltam, hogy azzal a sz\u00fcl\u0151f\u00f6lddel, azzal a h\u00e1tt\u00e9rrel, ahonnan j\u00f6n az ember, k\u00f6teless\u00e9ge elsz\u00e1molni. Lehet, hogy ez nagyon korszer\u0171tlen, vagy mondjuk az irodalomtud\u00f3sok el\u0151tt eg\u00e9szen elhanyagolhat\u00f3 t\u00e9ny. \u00c9n m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rzem, \u00e9s a dolgokhoz szeretek \u00e9rzelmileg is k\u00f6t\u0151dni.
Eg\u00e9sz r\u00f6viden: egy kisparaszti csal\u00e1db\u00f3l j\u00f6ttem. Vas megy\u00e9b\u0151l, ahol sz\u00f6rny\u0171ek voltak az \u00f6tvenes \u00e9vek. Nagyon \u00e9l\u00e9nken eml\u00e9kszem, \u00e9s azt nem kell elmondani most, hogy milyen volt a magyar falu az \u00f6tvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben \u201956-ig. Az\u00e9rt a gyerekeknek nagyon sok \u00f6r\u00f6me \u00e9s boldogs\u00e1ga is lehetett, mert ragyog\u00f3 h\u00e1tt\u00e9r volt a csal\u00e1d, f\u0151leg az apai, anyai nagysz\u00fcl\u0151k, akik tal\u00e1n a k\u00f6lt\u00e9szetre val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1got is bel\u00e9m csepegtett\u00e9k, el\u00fcltett\u00e9k. Nagyap\u00e1m versfarag\u00f3 ember h\u00edr\u00e9ben \u00e1llt, rigmusokat \u00edrogatott lakodalmakba, pajz\u00e1nabbn\u00e1l pajz\u00e1nabb rigmusokat. Nagymam\u00e1m pedig, aki \u00e1lland\u00f3an f\u00e9lt a padl\u00e1s-les\u00f6pr\u0151kt\u0151l, a beszolg\u00e1ltat\u00e1s miatt n\u00e1lunk j\u00e1rk\u00e1l\u00f3 mindenf\u00e9le emberekt\u0151l, k\u00e9s\u0151 este, amikor a csal\u00e1d m\u00e9g nem volt otthon, mert a f\u00f6ldeken dolgoztak, fantasztikus mes\u00e9ket mondott nekem. Ezek a mes\u00e9k maguk voltak a k\u00f6lt\u00e9szet legsz\u00fcrre\u00e1lisabb r\u00e9tegei. Az\u00e9rt mes\u00e9lt nagymama, mert engem vigasztalni akart, meg azt\u00e1n mind a ketten f\u00e9lt\u00fcnk. A fogunk is vacogott a f\u00e9lelemt\u0151l, pedig \u0151 engem f\u00f6l akart szabad\u00edtani, hogy ne f\u00e9ljek. Az ember, amikor f\u00e9l, akkor f\u00e9lelm\u00e9ben ki\u00e1ltozni, \u00e9nekelni vagy mes\u00e9lni szokott. Ut\u00e1na egy nagy ugr\u00e1ssal elker\u00fcltem a pannonhalmi Benc\u00e9s Gimn\u00e1ziumba.<\/p>\n
\u2013 A csal\u00e1d ind\u00edtott, egy nagyon vall\u00e1sos katolikus csal\u00e1dr\u00f3l van sz\u00f3, amelyik eld\u00f6nt\u00f6tte, hogy menjek oda. F\u00f6lvettek, \u00e9s ott, Pannonhalm\u00e1n, ha valamit tanultam, az a t\u00f6rt\u00e9nelem ismerete. Pedig arr\u00f3l besz\u00e9ltek a legkevesebbet, mert nagy f\u00e9lelem uralkodott. Komoly \u201956-os m\u00faltja volt az iskol\u00e1nak. S\u00f6veges D\u00e1vid igazgat\u00f3t a pufajk\u00e1sok \u201957-ben f\u00e9lholtra vert\u00e9k, mert nem adta ki a di\u00e1kjait, akik \u00fagymond Gy\u0151rben \u00e9s Pesten r\u00e9szt vettek a forradalomban. Ilyen iskolai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sek ut\u00e1n ker\u00fcltem oda, \u00e9s nagy hallgat\u00e1s volt, ugyanakkor a t\u00f6rt\u00e9nelem a k\u00f6vekb\u0151l is sug\u00e1rzott. Nemcsak az\u00e9rt, mert G\u00e9za fejedelemt\u0151l kezd\u0151d\u0151en az ember a t\u00f6rt\u00e9nelmet egy\u00fctt l\u00e1tta szinte napjainkig, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlusokban is. A t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get tanultam meg Pannonhalm\u00e1n \u2013 ha lehet \u2013 olyan tudatoss\u00e1ggal, amennyire egy k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s gyerekt\u0151l telik\u2026 Teh\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nelemre val\u00f3 \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9get, fog\u00e9konys\u00e1got, meg azt, hogy ennek a nemzetnek onnant\u00f3l van t\u00f6rt\u00e9nelme, \u00e9s mi mindenen ment\u00fcnk kereszt\u00fcl, \u00e9s m\u00e9gis megmaradtunk. Azt tudtam, hogy benc\u00e9s f\u0151ap\u00e1tok, ha kellett, karddal is v\u00e9dt\u00e9k az ap\u00e1ts\u00e1got: sz\u00e1ntottak, vetettek, m\u00e1snap pedig az iskol\u00e1ban tan\u00edtottak \u00e9s k\u00f6zben t\u00f6rt\u00e9nelmet csin\u00e1ltak. Pann\u00f3ni\u00e1nak a hegy\u00e9n megtartott\u00e1k azt a szellemet, amelyre azt\u00e1n nagyon nagy sz\u00fcks\u00e9g lett, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g van ma is.<\/p>\n
\u2013 Ez sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. N\u00e9zd, \u00e9n az els\u0151 k\u00f6tetemt\u0151l kezdve meg\u00e9reztem ezt, annak a j\u00f3 vagy rossz \u00edz\u00e9t. \u00c1ldott eml\u00e9k\u0171 Kormos Istv\u00e1n, aki az els\u0151 k\u00f6nyvemet szerkesztette \u00e9s bemutatott, azokat a t\u00f6rt\u00e9nelmi verseimet emelte ki, amelyekben nagyon er\u0151sen benne volt 1968 szellemis\u00e9ge, s egy\u00e1ltal\u00e1n az, hogy nem besz\u00e9l\u00fcnk dolgokr\u00f3l. De azokban a versekben m\u00e1r b\u00fav\u00f3patakk\u00e9nt ott volt 1956 eml\u00e9ke is, amit a pannonhalmi \u00e9vek alatt kaptam meg m\u00e1r hozz\u00e1olvas\u00e1s \u00fatj\u00e1n; \u00e9s visszacsatoltam az otthoni \u201956-os, \u201957-es \u00e9lm\u00e9nyekhez, amiket \u00e1t\u00e9ltem. Meghat\u00e1roz\u00f3 eml\u00e9ket kaptam a menek\u00fcl\u0151kt\u0151l, akik n\u00e1lunk sz\u00e1lltak meg, \u00e9s m\u00e1snap \u00e1tmentek a hat\u00e1ron. A pesti dolgokr\u00f3l \u00fagy tudtam, ahogy a 16-17 \u00e9ves Pr\u00e1ter utcai sr\u00e1cok mes\u00e9lt\u00e9k el, s \u00e9n meg h\u00e9t\u00e9vesen hallgattam, hogyan l\u0151ttek ki orosz tankokat. Mindennap tele volt a h\u00e1zunk, mert a hat\u00e1rt\u00f3l nem laktunk messzire. \u00c9s \u201958-ban is eml\u00e9kszem, a csal\u00e1d hogyan \u00e9lte meg azt, hogy Nagy Imr\u00e9t kiv\u00e9gezt\u00e9k. Ezek az\u00e9rt az emberben borzaszt\u00f3 \u00e9l\u00e9nken \u00e9lnek. Erre rak\u00f3dtak r\u00e1 a hatvanas \u00e9vek esem\u00e9nyei. \u00dagy ad\u00f3dott, hogy valahogy eljegyeztettem a t\u00f6rt\u00e9nelemmel. Olyan k\u00f6lt\u0151k ir\u00e1ny\u00e1ba indult az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem, itt eml\u00edtetted a \u201ekilenceket\u201d, akik \u2013 Nagy L\u00e1szl\u00f3 mondja nagyon sz\u00e9pen antol\u00f3gi\u00e1juk bevezet\u0151j\u00e9ben \u2013 \u201ea torkonv\u00e1gott forradalmak gy\u00e1sz\u00e1t \u00e9s piros\u00e1t viselik\u201d. Teh\u00e1t engem ezek a fi\u00fak jobban \u00e9rdekeltek, lehet, mert \u0151k is vid\u00e9kr\u0151l j\u00f6ttek, t\u00f6bbet tudtak arr\u00f3l, hogy mi van Magyarorsz\u00e1gon, \u00e9s csak az \u0151 k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00fckkel jutottam el olyan k\u00e9sz k\u00f6lt\u0151kh\u00f6z, akikben l\u00e1ttam azt a hasonl\u00f3s\u00e1got, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem ott van benn\u00fcnk. Amit nem lehet megker\u00fclni. Illetve meg lehet ker\u00fclni. Alkat k\u00e9rd\u00e9se, habitus k\u00e9rd\u00e9se. De r\u00e1m valahogy ez \u00edgy zuhant \u2026<\/p>\n
\u2013 Igen. Szombathelyen \u00e9ltem meg, egy nagyon \u00e9rdekes csapatba j\u00e1rtam. Olyan gyerekek ker\u00fcltek n\u00e9pm\u0171vel\u00e9s\u2013k\u00f6nyvt\u00e1r szakra, akiket valami\u00e9rt nem vettek fel egyetemre, eltan\u00e1csoltak innen-onnan, sz\u00f3val egy j\u00f3 z\u0171r\u00f6s csapat volt. Egyik filmrendez\u0151 akart lenni, a m\u00e1sik filoz\u00f3fus \u2026
Volt egy nagyon j\u00f3 di\u00e1klapunk, s egy fantasztikus filmklubunk, ahov\u00e1 az els\u0151filmesek j\u00e1rtak le. Akkor a magyar film nagy korszak\u00e1t \u00e9lte. Gyarmathy L\u00edvi\u00e1t\u00f3l K\u00f3sa Ferencig, S\u00e1ra S\u00e1ndort\u00f3l Gazdag Gyul\u00e1ig. Sorolhatn\u00e1m. Szeg\u00e9ny B. Nagy L\u00e1szl\u00f3 filmeszt\u00e9tika-\u00f3r\u00e1kat tartott n\u00e1lunk. A k\u0151szegi filmfesztiv\u00e1l mindig hatalmas protest\u00e1l\u00e1s volt, 1968-t\u00f3l 1971-ig. L\u00e1m egy ellentmond\u00e1s: el\u0151bb a 40 \u00e9vvel el akartam sz\u00e1molni, de akkor voltunk fiatalok. Az \u00e9n nemzed\u00e9kem \u00e9s az el\u0151ttem j\u00e1r\u00f3k is nagyon sok mindent megpr\u00f3b\u00e1ltak az\u00e9rt, hogy a falakat od\u00e9bb nyomkodj\u00e1k. Ez volt a legfog\u00e9konyabb korunk. Term\u00e9szetesen sok versem sz\u00fcletett, amelyik Pr\u00e1g\u00e1r\u00f3l, 1968-r\u00f3l sz\u00f3lt, hiszen oszt\u00e1lyt\u00e1rsaim keveredtek \u00e1t oda katonak\u00e9nt.<\/p>\n
\u2013 Nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben. Nem dugdostam, ezekb\u0151l sok benne van az els\u0151 k\u00f6tetben, de van olyan vers is, amelyik nincs meg az els\u0151 k\u00f6tetben \u2026<\/p>\n
\u2013 Igaz\u00e1b\u00f3l 1969 \u00f3ta publik\u00e1ltam a Jelenkorban, \u00e9s a szombathelyi \u00c9let\u00fcnkben. Kormos Istv\u00e1n mutatott be 1973-ban az \u00c9let \u00e9s Irodalomban. Nagy L\u00e1szl\u00f3ra v\u00e1rtam, s \u0151vele szaladtam \u00f6ssze. Azt mondta tizen\u00f6t versemre, ha \u00edrok m\u00e9g ilyen tizen\u00f6t\u00f6t, akkor csin\u00e1l nekem egy k\u00f6tetet. Sok versem van, amelyik nincs benne az els\u0151 k\u00f6tetemben, csak a m\u00e1sodikba ker\u00fclt bele. Akkor mondta Kormos nagyon b\u00f6lcsen, hogy ez nem film, ezt el lehet tenni, semmit sem kell megsemmis\u00edteni, ami nem j\u00f6n ki 1975-ben, majd ki fog j\u00f6nni 1976-ban, \u00e9s \u00edgy is volt. Illetve magam is csod\u00e1lkozom, hogy olyan cenzur\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt mifajta kit\u0171n\u0151 cinkosok voltak a jobb kiad\u00f3kban: nem jelentett\u00e9k f\u00f6l az embert azonnal, mert erre is volt p\u00e9lda!, hanem pr\u00f3b\u00e1ltak a szerz\u0151nek sz\u00f6vets\u00e9gesei, cinkosai lenni a sz\u00f3nak a j\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben 1975-ben, 1976-ban, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb is.<\/p>\n
\u2013 Dolgozgattam k\u00f6nyvt\u00e1rban, de bevallom, el\u00e9g hamar dezert\u0151r lettem, \u00e9s megl\u00e9ptem a p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
\u2013 Igen.<\/p>\n
\u2013 Nagyon neh\u00e9z besz\u00e9lni akkor, amikor Katival a m\u00falt esztend\u0151ben\u2026<\/p>\n
\u2013 Igen. Az a r\u00e1di\u00f3sorozat, amit egy h\u00e9tig szerkesztettem, huszon\u00f6t percesek voltak, s v\u00e9letlen\u00fcl \u00fagy alakult, hogy minden k\u00f6lt\u0151, aki abban a m\u0171sorban megsz\u00f3lalt, az m\u00e1r valahol egy t\u00e1volabbi f\u00f6ldr\u00e9szen van, \u00e9s n\u00e9z benn\u00fcnket, ahogy itt s\u00fcrg\u00fcnk-forgunk, acsarkodunk, vereksz\u00fcnk, birk\u00f3zunk, \u00e9s igaz\u00e1b\u00f3l nem tudjuk, hogy mi\u00e9rt. \u0150k pedig m\u00e1r amit megcsin\u00e1ltak, azt nem ronthatj\u00e1k el. \u2013 Nem befoly\u00e1solt! Lehet p\u00e9ld\u00e1ul egy dilett\u00e1ns k\u00f6lt\u0151, akinek \u201ekiszaladhat\u201d egy jobb verse; nem befoly\u00e1sol, hogy \u0151t hova helyezik. Nagyon sokszor l\u00e1ttuk p\u00e1ly\u00e1k hanyatl\u00e1s\u00e1t. J\u00f3 k\u00f6lt\u0151, tudjuk, lapokba is beker\u00fclt, de m\u00e1r k\u00f6zel sem azon a szinten teljes\u00edt. A kritika ezt sokszor nem merte elmondani, \u00edgy volt r\u00e9gebben, amikor politikai okb\u00f3l nem mertek b\u00e1ntani k\u00f6lt\u0151ket, k\u00e9s\u0151bb pedig a nagy tisztelet miatt\u2026<\/p>\n \u2013 Ha van telefonja\u2026 volt m\u00e1r r\u00e1 p\u00e9lda, de van, amikor levelet \u00edrok. B\u00e1r nem vagyok mondjuk Veres P\u00e9ter vagy Fodor Andr\u00e1s, akik sokat leveleztek; meg h\u00e1t elhideg\u00fclt\u00fcnk, enn\u00e9l sokkal ridegebb korban \u00e9l\u00fcnk. \u00c9n pontosan a Kormos Istv\u00e1n-f\u00e9le \u201etansz\u00e9ken\u201d a M\u00f3ra Kiad\u00f3ban, a New York-h\u00e1z harmadik emelet\u00e9n \u00e9reztem azt, hogy lehetett rajongani vers\u00e9rt, ami mondjuk az \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/span>ban jelent meg. Isten bocs\u00e1ssa meg, lehet, hogy nincsenek itt \u00c9let \u00e9s Irodalom<\/span>-drukkerek \u2026 Ha valamikor ott megjelent egy fontos vers, akkor egy-k\u00e9t napig besz\u00e9lt\u00fcnk r\u00f3la. Vagy egy m\u00e1sik foly\u00f3iratban, az t\u00e9ma volt. T\u00e9ma volt a Hung\u00e1ri\u00e1ban, hogyha valaki \u00edrt egy j\u00f3 verset: \u201eolvass\u00e1tok el, m\u00e9g nem ismerj\u00fck a nev\u00e9t!\u201d \u00c9s ezek a fiatalok ker\u00fcltek be k\u00e9s\u0151bb antol\u00f3gi\u00e1kba. A hetvenes \u00e9veknek egy viszonylag boldog korszak\u00e1ban n\u0151ttem f\u00f6l, amikor m\u00e9g figyelt\u00fcnk egym\u00e1sra. M\u00e9g voltak olyan szerkeszt\u0151 urak \u00e9s k\u00f6lt\u0151k, akik nem \u00e1tallottak a fiatalabbakkal besz\u00e9lgetni. A szerkeszt\u0151i szob\u00e1k is nagyobbak voltak. <\/p>\n \u2013 Igen. Ha \u00e9n antol\u00f3gi\u00e1t szerkeszten\u00e9k, ha volna r\u00e1 lehet\u0151s\u00e9gem, akkor az antol\u00f3gi\u00e1mba a \u201efelfedezett\u201d illet\u0151 beker\u00fclne. \u00c9rdekes lenne, ha a magyar k\u00f6lt\u0151ket, vagy ak\u00e1r kritikusokat \u00e9vente egy kiad\u00f3 \u00fagy foglalkoztatn\u00e1, hogy mondjuk h\u00fasz kritikus meg h\u00fasz k\u00f6lt\u0151 csin\u00e1ljon abban az \u00e9vben egy Sz\u00e9p versek<\/span>-f\u00e9l\u00e9t 50 versb\u0151l. Nagyon \u00e9rdekes dolog lenne. Megb\u00edzhat\u00f3bbnak tartan\u00e1m, mint azt a fajta v\u00e1logat\u00e1st, amikor h\u00e1rom-n\u00e9gy kritikus, vagy egy kritikuscsapat \u00f6nk\u00e9nyesen eld\u00f6nti, hogy hol szaladnak azok, akik NB I-esek, \u00e9s hol, akik NB III-asok.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n \u2013 A fiamra, 1979. m\u00e1jus 10-\u00e9n sz\u00fcletett, ahogy itt a versben le\u00edratott, vagy legal\u00e1bbis verss\u00e9 form\u00e1l\u00f3dott. \u00cdgy telt ez a nap, most meg is lep\u0151dtem, hogy Judit felid\u00e9zte; val\u00f3ban \u00edgy volt \u00e9s furcsa \u00e9rz\u00e9s ker\u00edtett hatalm\u00e1ba, amikor ezt a verset p\u00e1r nappal k\u00e9s\u0151bb lejegyeztem; eg\u00e9sz nap azon izgultam, hogy a fiam megsz\u00fcletik. K\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk r\u00e1 \u2013 \u00e9s reggel j\u00f6tt a h\u00edr, meghalt Bib\u00f3 Istv\u00e1n, akit nagyon tiszteltem. Akkor m\u00e1r h\u00e1l\u2019Istennek j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny esztendeje olvastam is \u2013 teh\u00e1t nemcsak k\u00e9s\u0151bb! \u2013, term\u00e9szetesen amihez hozz\u00e1 lehetett f\u00e9rni. Sz\u00e1momra nagyon fontos ember volt, akit igaz\u00e1n tisztelhet\u00fcnk valamennyien. Meghalt, \u00e9s azon a napon megsz\u00fcletett a fiam. Ez\u00e9rt a f\u00e9nyes fekete nap. Ilyen az \u00e9let\u00fcnk is, megvan a f\u00e9nyl\u0151 fele \u00e9s megvan a fekete fele. Mind a kett\u0151re eml\u00e9kezni kell. Ebben a versben ez sodr\u00f3dott egybe. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, hogy ezt v\u00e1lasztottad, nagyon r\u00e9gen nem hallottam.<\/p>\n \u2013 Poly\u00e1k Ferenc faragott egy \u201efalapot\u201d, nem is tudom, valami rov\u00e1s\u00edr\u00e1sszer\u0171s\u00e9ggel, de olvashat\u00f3an r\u00e1v\u00e9ste a verset. Szeg\u00e9ny Ruttkai \u00c9va megkeresett, s azt mondta, olvasta a verset a Vigili\u00e1<\/span>ban. Szerz\u0151i beleegyez\u00e9semet k\u00e9rte, hogy odateheti-e Szemesen a s\u00edr mell\u00e9 egy f\u00e1ra f\u00f6lsz\u00f6gezve. Mondtam, \u00f6r\u00f6mmel. J\u00f3 p\u00e1r Latinovits Zolt\u00e1n eml\u00e9k\u00e9re tartott esten voltunk egy\u00fctt, s \u00c9va mindig k\u00e9rt, hogy menjek el \u00e9s olvassam fel ezt a verset. \u0150 is tudta, s mondta is.<\/p>\n \u2013 Egy cs\u00f6pp kis kevered\u00e9s van itt a dologban. 1984-ben nem a Tiszat\u00e1j<\/span>ban, hanem a tatab\u00e1nyai \u00daj Forr\u00e1s<\/span>ban jelent meg a Nagy Imre-vers. \u00d6r\u00f6kny\u00e1r: elm\u00faltam 9 \u00e9ves<\/span>, a m\u00e1sik \u201956-os: A Fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l\u2026<\/span> az 1986-ban volt a Tiszat\u00e1j<\/span>ban. Akkor volt a forradalom 30 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3ja. Ezt \u00f6ssze szokt\u00e1k keverni. 1983-ban \u00edrtam a verset, 1984 okt\u00f3ber\u00e9ben jelent meg, \u00e9s ut\u00e1na kezd\u0151dtek azok a hajcih\u0151k k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem. V\u00e9g\u00fcl is 1985 m\u00e1rcius\u00e1ban t\u00e1voztam az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gb\u0151l. N\u00e9zd, nem mondan\u00e1m \u00e9n ezt b\u00e1tors\u00e1gnak, az \u201956-os t\u00e9ma akkor m\u00e1r annyira f\u00f6lgy\u0171lt bennem. \u00c9s az a csoda, ahogy ez a vers robbant. Ny\u00edltan, a metafor\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti bujk\u00e1l\u00e1sb\u00f3l kisz\u00f3lva, el\u00e9g drasztikusan, b\u00e1r megfelel\u0151 kompon\u00e1l\u00e1ssal, ha tetszik strukturalista m\u00f3don, ha tetszik hangeffektusokat \u00e9s a k\u00e9pversek \u00f6sszes lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is felhaszn\u00e1lva pr\u00f3b\u00e1lt valamit elmondani. Nagyon \u201evehet\u0151\u201d volt, de \u00e9n akartam is. M\u00e1r sokkal kor\u00e1bban \u2013 miel\u0151tt a Tiszat\u00e1j<\/span>ban is kit\u00f6r a balh\u00e9, ilyen verseket k\u00f6z\u00f6ltem. A Tiszat\u00e1j<\/span> mindenk\u00e9ppen a b\u0171n\u00f6k egyik forr\u00e1sa, \u00e9s a kapcsolatunk el\u00e9g r\u00e9gi ebben a cinkoss\u00e1g\u00e1ban. 1981-ben a Ben\u00e9z\u00fcnk majd a M\u00faltid\u0151be \u0151sszel,<\/span> \u00e9s a K\u00e9t ny\u00e1rfa a H\u00f3dolts\u00e1gban<\/span> (alc\u00edme: F\u00f6llelt janics\u00e1rnapl\u00f3<\/span>) c\u00edm\u0171 verseim ott jelentek meg.<\/p>\n \u2013 Igen, igen, ezek, ha \u00fagy tetszik, a maguk m\u00f3dj\u00e1n tal\u00e1n versszer\u0171bben, de metaforikusabban ugyanerr\u0151l a dologr\u00f3l besz\u00e9ltek, \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e9k sokat kor\u00e1bbi k\u00f6teteimb\u0151l. Ha \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtan\u00e9k \u2013 \u00e9s lenne ilyen ig\u00e9ny \u2013, \u00f6ssze tudn\u00e9k \u00e1ll\u00edtani egy 25\u201330 versb\u0151l \u00e1ll\u00f3 kis k\u00f6nyvet, amelyik az els\u0151 k\u00f6tetemt\u0151l kezdve csak ezt a t\u00e9m\u00e1t j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl. Ez egy \u00e9rdekes k\u00f6nyv lenne, de \u00e9n ezt m\u00e1r nem fogom megcsin\u00e1lni. T\u00e9ny, hogy van b\u0151ven \u00fagynevezett \u201956-os versem.<\/p>\n \u2013 Tal\u00e1n f\u00f6lk\u00edn\u00e1lom a kritikusoknak, hogy az 1975-\u00f6s k\u00f6tett\u0151l tekints\u00e9k \u00e1t, mik\u00e9nt megy egy mot\u00edvum v\u00e9gig eg\u00e9szen az utols\u00f3 k\u00f6tetig, vagy legal\u00e1bbis ezekig a versekig. T\u00e9ny az, hogy az 1986-os vers volt az, ami a Tiszat\u00e1j<\/span>ban jelent meg; a m\u00e1sik vers A Fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l,<\/span> amelyik a forradalom 30. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra \u2013 ha \u00fagy tetszik \u2013 \u00edr\u00f3dott, pontosan annak a 30 esztend\u0151nek a csal\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t, az \u00e1tverts\u00e9g\u00fcnket, egy\u00e1ltal\u00e1n \u2013 a kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1gunkat pr\u00f3b\u00e1lja elmondani. Azt \u00e9reztem, hogy itt m\u00e1r tov\u00e1bb nem lehet hallgatni. \u2013 Sz\u00e1m\u00edtottam a cinkoss\u00e1gra. Az\u00e9rt m\u00e1r sok mindent megcsin\u00e1ltunk 1984-ig. M\u00e1r t\u00fal voltunk egy-k\u00e9t \u201956-os titkos \u00f6sszej\u00f6vetelen, t\u00fal voltunk egy-k\u00e9t szamizdaton, meg h\u00e1t b\u00e1tor\u00edtottak benn\u00fcnket azok az \u201956-ban emigr\u00e1lt, nagyon jeles magyar k\u00f6lt\u0151k, akiknek a becsemp\u00e9szett foly\u00f3iratokban olvastuk a m\u0171veit.<\/p>\n \u2013 Igen, de akkor m\u00e9g kevesen\u2026 T\u00f6bbet besz\u00e9lt\u00fcnk err\u0151l, \u00e9s mindenki \u00e9szrevette, csak maga a hatalom nem akarta \u00e9szrevenni, hogy itt recseg-ropog a szerkezet.<\/p>\n \u2013 \u00c9n magam is meglep\u0151dtem azon, hogy egy versen ennyit lehet vitatkozni. Nagy \u201ekit\u00fcntet\u00e9s\u201d az embernek, ha p\u00e9ld\u00e1ul a Politikai Bizotts\u00e1gban t\u00e1rgyalgatnak az \u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l, de nem \u00f6r\u00fcltem neki. Annak sem, hogy ott \u201everselemz\u0151 munkabizotts\u00e1gok\u201d vannak. Az egyik p\u00e1rtk\u00f6zpontos elvt\u00e1rsnak azt mondottam, mikor nagy \u00f6r\u00f6mmel felfedezte, s jelezte, hogy ezek az inici\u00e1l\u00e9k \u2026 Azt mondtam neki, na, idefigyelj, te m\u00e1r hallott\u00e1l Gadamerr\u0151l, mondok neked valamit: a mag\u00e1nhangz\u00f3knak \u00e9s a m\u00e1ssalhangz\u00f3knak az ilyen \u00e9s olyan ar\u00e1ny\u00e1val megvan Magyarorsz\u00e1g titkos ad\u00f3ss\u00e1ga; az is benne van ebben a versben. Egy percig nem tudta, hogy tr\u00e9f\u00e1lok-e, mert a vers val\u00f3ban \u00fagy van megcsin\u00e1lva, hogy minden hangz\u00f3 ki van sz\u00e1m\u00edtva benne. H\u00e1t akkor j\u00e1tsszunk \u00edgy! M\u00e1r minden m\u00f6g\u00f6tt azt n\u00e9zt\u00e9k, azt kerest\u00e9k \u2026 Egy aranyos p\u00e9lda: a Magvet\u0151 Kiad\u00f3n\u00e1l mes\u00e9lt\u00e9k, hogy a Magyar Gondolkod\u00f3k<\/span> sorozatban M\u00f3ra Ferenct\u0151l meg fog jelenni A Magyar Paraszt<\/span> \u2013 \u00e9s akkor megsz\u00f3lalt valaki: na tess\u00e9k, nagy M! nagy P! Mal\u00e9ter P\u00e1l! Vissza kellett venni a nyomd\u00e1b\u00f3l \u2026 Ott volt az \u00e9n versesk\u00f6tetem, amiben benne volt ez a bizonyos vers is. Kardos Gy\u00f6rgy elkezdett csapkodni; szeg\u00e9ny szerkeszt\u0151ket el\u00e9gg\u00e9 meghurcolt\u00e1k a k\u00f6tetem\u00e9rt, mert el\u0151bb volt a kiad\u00f3n\u00e1l ez a vers egy j\u00f3 f\u00e9l\u00e9vvel, miel\u0151tt a foly\u00f3iratban megjelent, \u00e9s a Magvet\u0151n\u00e9l is tulajdonk\u00e9ppen a lektori jelent\u00e9seken m\u00e1r t\u00fal voltunk. Azt mondt\u00e1k, hogy \u00e9n t\u00f6bbet m\u00e1r az infinit\u00edvuszt nem \u00edrhatom le az \u00e9letben, mert \u2026<\/p>\n \u2013 S\u0151t egy torn\u00e1sz el is torn\u00e1zta.<\/p>\n \u2013 Egy sz\u00edn\u00e9szn\u0151 a Fiatal M\u0171v\u00e9szek Klubj\u00e1ban \u2026<\/p>\n \u2013 Akkor az volt a divat, hogy a verset meg is rajzolt\u00e1k, V\u00e1rnagy Ildik\u00f3 sz\u00e9pen megrajzolta. Ez az els\u0151 Mozg\u00f3 Vil\u00e1g<\/span>-sz\u00e1mban jelent meg 1975-ben, \u00e9s egy sz\u00ednm\u0171v\u00e9szetis f\u0151iskol\u00e1s kisl\u00e1ny be\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e9s el\u0151adta, k\u00f6zben mondta a verset \u2026<\/p>\n \u2013 Nagyon, nagyon csinos volt a kisl\u00e1ny. A vers mond\u00e1sa m\u00e1r gyeng\u00e9bb volt, de torn\u00e1z\u00e1s k\u00f6zben \u00edgy is nagy teljes\u00edtm\u00e9ny.<\/p>\n \u2013 Az id\u0151 azt hiszem el\u00e9gg\u00e9 elszaladt, a h\u00f6lgyeket k\u00e9rem meg: fojts\u00e1k bel\u00e9m a sz\u00f3t, \u00e9s most m\u00e1r ti besz\u00e9ljetek ink\u00e1bb. Annyit mondan\u00e9k, hogy \u00e9n magam is figyeltem saj\u00e1t magamat: egy k\u00f6tet, k\u00e9t k\u00f6tet, \u00e9s val\u00f3ban, ahogy Tandori \u00edrta az els\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben, amit \u00e9n nagyon kedveltem: tal\u00e1n el se hangzott az a h\u00edv\u00e1s, amire az ember j\u00f3l-rosszul v\u00e1laszolgat<\/span>. Egy\u00e1ltal\u00e1n, honnan tudom, hogy kinek mi kell, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az eln\u00e9mul\u00e1s vagy annak lehet\u0151s\u00e9ge az embert meg szokta k\u00f6rny\u00e9kezni. Vannak nagy p\u00e9ld\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul a K\u00f6lt\u0151k egym\u00e1s k\u00f6zt<\/span> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gia elej\u00e9n Illy\u00e9snek a hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 nagy verse szabadon id\u00e9zve: a vers\u00edr\u00e1st nem lehet abbahagyni, mert aki a vers\u00edr\u00e1st abbahagyja, az igazmond\u00e1st hagyja abba: bizony \u00edgy vagyunk ezzel.<\/span> Az el\u0151bb a goly\u00f3t eml\u00edtetted, amikor azt mondtad, ahogy Illy\u00e9sn\u00e9l, hogy f\u0151be l\u0151hetnek\u2026 Sz\u00f3val az ilyen felismer\u00e9sek \u00e1tseg\u00edtett\u00e9k az embert a dolgon. Teh\u00e1t nem szabad elhallgatnia, m\u00e1sr\u00e9szt pedig \u2013 persze benne van a j\u00e1t\u00e9kban \u2013 \u00e9n azt is el tudom k\u00e9pzelni, ha valaki \u00e9szrevette, hogy teljesen ki\u00fcr\u00fclt, ki\u00e9gett, akkor nem er\u0151lteti tov\u00e1bb az \u00edr\u00e1st. Nincs semmilyen visszhang, nem \u00edrnak r\u00f3la kritik\u00e1t, nincs egy ember, aki a verseit elmondja, vagy nincs egy sz\u00e1l olvas\u00f3ja sem, akkor t\u00e9nyleg elkeseredhet \u00e9s abbahagyja \u2026<\/p>\n <\/p>\n \u2013 J\u00f3 a k\u00e9rd\u00e9s. N\u00e9zd, \u00e9n komolyan \u00fagy gondolom, persze kis k\u00f6lt\u0151i t\u00falz\u00e1ssal, ha az ember 40 \u00e9vesen le\u00edr valamit, az m\u00e1r \u00f6sszegz\u00e9s. Azt mondom, hogy ezt a 40 esztend\u0151t az ember nem felejtheti el. Te is azt mondtad, amit l\u00e9trehoztam, ebben a korszakban sz\u00fcletett meg. Hogy j\u00f3, rossz, nem tudom, nem az \u00e9n dolgom meg\u00edt\u00e9lni. Megintcsak a k\u00f6tetre n\u00e9zek, a Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span>ra, \u00e9s ha visszat\u00e9rek ahhoz, amit itt az est elej\u00e9n mondtunk: hogy 1975-ben, amikor K\u00e1ll\u00f3semj\u00e9nben besz\u00e9lgett\u00fcnk, az ember meg\u00f6r\u00fcl annak, hogy a m\u00e1sik is hasonl\u00f3an gondolkodik a vil\u00e1gr\u00f3l, \u00e9s ugyanazon t\u00f6preng \u2013 hogy amit lehet, a gondolataib\u00f3l tov\u00e1bbadjon a k\u00e1ll\u00f3semj\u00e9ni kisdi\u00e1koknak; sokkal egyszer\u0171bbnek l\u00e1tszott a vil\u00e1g. Akkor k\u00f6nnyebben mosolyogtunk, most \u201eel\u00e1gazott\u201d a mosolyod. Egyszer\u0171en azt k\u00e9rdezem t\u0151led, hogy vagy most?<\/div>\n \u2013 Ennek a k\u00f6tetnek a hangulat\u00e1ban \u00e9lek m\u00e9g, \u00e9s amit az\u00f3ta \u00edrtam, azok is valahogy ezt folytatj\u00e1k, teh\u00e1t ilyen \u201emosolyel\u00e1gazott\u201d versek, de vannak az\u00e9rt m\u00e1sok is. Ezt American\u00e1<\/span>nak nevezem \u2013 11 \u201eutaz\u00e1s-vers\u201d van a k\u00f6nyvben, az\u00e9rt fontos, hogy M\u00e1rait behoztad a k\u00f6rbe. \u00c9rintett\u00fck, nekem hatalmas lehet\u0151s\u00e9g \u00e9s felfedez\u00e9s volt eg\u00e9szen fiatalon \u2013 1968\u201369-ben az, hogy a szomsz\u00e9d orsz\u00e1gokban eljutottam a magyar \u00edr\u00f3khoz, k\u00f6lt\u0151kh\u00f6z vagy akik m\u00e1r meghaltak, azoknak a s\u00edrhely\u00e9hez: k\u00e9t cserefa k\u00f6z\u00e9, p\u00e9ld\u00e1ul Farkaslak\u00e1ra Tam\u00e1si \u00c1ronhoz. S akkor azt mondtam: l\u00e1ss csod\u00e1t, a magyar irodalom az nem Budapesten van, meg nem Szombathelyen, meg nem Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n, hanem Kolozsv\u00e1ron, Bukarestben, Kass\u00e1n \u00e9s a Vajdas\u00e1gban. Ezekr\u0151l hosszan kellene besz\u00e9lni, de legal\u00e1bb akkora \u00e9lm\u00e9ny volt, amikor j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb felfedeztem, hogy nyugati magyar irodalom is l\u00e9tezik. \u00c9n els\u0151sorban az 1956-os eml\u00e9keket keresgettem ezekben a versekben meg antol\u00f3gi\u00e1kban, de akkor nem volt a mosoly \u2013 hogy \u00fagy mondjam \u2013 el\u00e1gazva. F\u00f6lfedeztem magamnak, hogy van M\u00e1rai S\u00e1ndor, M\u00e1rainak van Napl\u00f3<\/span>ja, vagy \u00edr Hat\u00e1r Gy\u0151z\u0151, vagy l\u00e9tezik Cs. Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3, Szab\u00f3 Zolt\u00e1n, F\u00e1y Ferenc, T\u0171z Tam\u00e1s \u00e9s folytathatn\u00e1nk\u2026<\/p>\n \u2013 Olyan \u00edr\u00f3kkal \u00e9s k\u00f6lt\u0151kkel kezdtem el levelezni, mint Horv\u00e1th Elem\u00e9r, Ferdinandy Gy\u00f6rgy \u2013 nagyon messzir\u0151l, Puerto Rico-b\u00f3l \u2013, vagy levelezhettem New Yorkb\u00f3l, \u00e9s Angyal Istv\u00e1n \u00fcgy\u00e9ben konspir\u00e1ltunk Bar\u00e1nszky L\u00e1szl\u00f3val. \u00cdgy v\u00e1lt teljess\u00e9 a dolog, de ez m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vekben volt.<\/p>\n \u2013 Eljutottam\u2026<\/p>\n \u2013 Ez m\u00e1s dolog volt, nyilv\u00e1n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben van azzal, hogy 1988-ban nem Amerik\u00e1ba jutottam; el\u0151sz\u00f6r Franciaorsz\u00e1gba \u2013 akkor, amikor Nagy Imr\u00e9nek a P\u00e8re la Chaise temet\u0151ben felavatt\u00e1k a s\u00edreml\u00e9k\u00e9t, de oda is az Eur\u00f3pai Magyar Protest\u00e1ns Szabadegyetem h\u00edvott, Strasbourg mell\u00e9, Liebfrauenbergbe \u00e9s onnan jutottam tov\u00e1bb P\u00e1rizsba. Biztos, hogy a nyugati magyarok \u00e9s a magyar irodalom is figyelt azokra, akik itt \u201emocorogtak\u201d. Megtisztel\u0151 volt, hogy 1985-ben az egyik clevelandi J\u00f3zsef Attila-d\u00edjat nekem \u00edt\u00e9lt\u00e9k.<\/p>\n \u2013 Igen. De most \u00e9n nem a k\u00e9rd\u00e9sedet megker\u00fclve mondom, hogy ez a Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s <\/span>val\u00f3ban olyan k\u00f6nyv, amelyikben benne van a nyugati \u00fat tapasztalata \u2013 \u00fagy szoktam mondani, tal\u00e1n az\u00e9rt utaztam el el\u0151sz\u00f6r Nyugatra, hogy k\u00f6r\u00fcln\u00e9zzek, s l\u00e1ssam a szabads\u00e1g birodalm\u00e1ban j\u00f3l mennek-e a dolgok? Hogy az milyen, s majd milyen lesz itt n\u00e1lunk? Ott is l\u00e1ttam igen furcsa \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolgokat, p\u00e9ld\u00e1ul azt m\u00e1r ott megtapasztaltam, ha h\u00e1rom magyar \u00f6sszej\u00f6n, annak \u00f6tf\u00e9le v\u00e9lem\u00e9nye van, \u00e9s mi\u00e9rt nem szeretik az \u201956-osok a \u201948-asokat, mi\u00e9rt nem szeretik a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt kimentek a k\u00e9s\u0151bbieket.<\/p>\n \u2013 Borzaszt\u00f3an elkeser\u00edtett, mindny\u00e1junknak vannak ilyen \u00e9lm\u00e9nyeink, akik j\u00e1rtunk kint. De az megdobogtatta a sz\u00edvemet, hogy az\u00e9rt tudunk New Yorkban vagy Kanad\u00e1ban egy\u00fctt menetelni \u00e9ppen az erd\u00e9lyi falurombol\u00e1s \u00fcgy\u00e9ben. Teh\u00e1t meg tudnak mozdulni D\u00e9l-Amerik\u00e1t\u00f3l kezdve Kanad\u00e1ig, Franciaorsz\u00e1gt\u00f3l Sv\u00e1jcig, ha itthoni dolgokr\u00f3l van sz\u00f3, nem besz\u00e9lve a kisebbs\u00e9gben lev\u0151 magyarokr\u00f3l. Az\u00e9rt j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt. Olyan \u00edr\u00f3val nem tal\u00e1lkoztam, aki ebben az \u00fcgyben nem volt fog\u00e9kony, m\u00e9g akkor is, ha mondjuk a k\u00f6lt\u00e9szetben hermeneutik\u00e1val, vagy m\u00e1ssal foglalkozott, de ha azt mondt\u00e1k: erd\u00e9lyi falvak, akkor \u00fagy \u00e9rezte, neki kutya k\u00f6teless\u00e9ge Washingtonba kimenni t\u00fcntetni. Ez j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s volt. \u2013 Igaz\u00e1b\u00f3l az \u00e1rnyalatokban \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekben is megnyilv\u00e1nul az, hogy kik vagyunk, mik vagyunk, \u00e9s mi\u00e9rt vagyunk. \u00c9s ha ezeket nincs er\u0151nk egyik oldalon sem kezelni: hi\u00fas\u00e1gb\u00f3l, egyebekb\u0151l \u2013 most sz\u00e1nd\u00e9kosan nem is mondok p\u00e1rtokat \u2013, akkor ezt a nagy adag szabads\u00e1gv\u00edrust, amit most megkaptunk, s el\u00e9g rendesen dolgozik benn\u00fcnk, nem tudjuk \u00e9rt\u00e9kelni. Ha ezen t\u00fal lesz\u00fcnk, ezeken a l\u00e1zakon \u00e9s ezeken a betegs\u00e9geken, \u00e9s ha \u00e9ps\u00e9gben kiker\u00fcl\u00fcnk bel\u0151l\u00fck, vagyis nem lesz nagyobb baj, akkor ezek \u00fagy m\u00falnak el, mint a gyerekbetegs\u00e9gek. Ugyanakkor ez a \u201emosolyel\u00e1gaz\u00e1s\u201d m\u00e9g nagyon a k\u00f6zep\u00e9n van annak, amiben n\u00e9ha k\u00e9ts\u00e9gbeesetten mondom, hogy h\u00e1t uram Isten, ez\u00e9rt tal\u00e1n nem kellene ennyire komoran \u00e9s mogorv\u00e1n n\u00e9zni egym\u00e1sra; vagy a szabads\u00e1gr\u00f3l nekem m\u00e1s gondolatom van \u2026<\/p>\n \u2013 \u00c9s nem v\u00e9letlen, abban is van sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1g, hogy a c\u00edmlapot egy nagyon kedves bar\u00e1tom tervezte, aki a plak\u00e1tj\u00e1val mindent megnyert, amit politikai plak\u00e1ttal meg lehet nyerni. Orosz Istv\u00e1n a Tovarisi konyec<\/span>cel. Ez a Mosolyel\u00e1gaz\u00e1s<\/span> m\u00e1s, de ennek is megvan az a groteszks\u00e9ge, azt hiszem. M\u00e9g annyit: nagyon sokan nem \u00e9rt\u00e9k meg, akik meg akart\u00e1k \u00e9rni azt, hogy az oroszok kimentek. Ez az\u00e9rt egy komoly hat\u00e1r\u2026 1993. december 7. <\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","irastipus":[4],"class_list":["post-3670","irasok","type-irasok","status-publish","format-standard","hentry","irastipus-beszelgetesek-vallomasok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok\/3670","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/irasok"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3670"}],"wp:term":[{"taxonomy":"irastipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irastipus?post=3670"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Az\u00e9rt \u00e9rdekes ez, mert voltak kort\u00e1rsaim, \u00e9s vel\u00fck kezdtem ezt az eml\u00e9kez\u00e9st, akik nagyon kor\u00e1n, a p\u00e1ly\u00e1juk kiteljesed\u00e9se el\u0151tt p\u00e1r, vagy egyetlen k\u00f6tet ut\u00e1n t\u0171ntek el, \u00e9s nem tudjuk, hogy mi lett volna bel\u0151l\u00fck. \u00dagy \u00e9reztem, hogy \u00e9rt\u00e9kek voltak a verseikben. A magyar k\u00f6lt\u00e9szet bennem \u00fagy ad\u00f3dik \u00f6ssze, hogy sok k\u00f6lt\u0151t\u0151l tanultam, \u00fagyis mondhatom: sok k\u00f6lt\u0151t szerettem. N\u00e9ha viszont el\u00e9g egy sor \u00e9s egy vers, m\u00e9g egy nem is olyan nagy k\u00f6lt\u0151t\u0151l. Sz\u00f3val a nagy hegycs\u00facsok alatt, ahogy mondta volt szeg\u00e9ny Kormos \u2013 \u00e9s m\u00e1sok is mondt\u00e1k, n\u00e1lunk nagy hegyvonulatok vannak, meg vannak nagyon tisztess\u00e9ges dombok is, \u00e9s azokra is oda kell figyelni. Aki az eg\u00e9sz magyar k\u00f6lt\u00e9szetben gondolkodik, mikor verset \u00edr, mert ezt felt\u00e9tlen\u00fcl \u00edgy kell gondolnia, egyr\u00e9szt az\u00e9rt, nehogy f\u00f6ltal\u00e1lja m\u00e1r a spanyolviaszt, m\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt is, hogy \u00e9rezze: ezekre a szavakra, ezekre a sz\u00f3kapcsolatokra m\u00e1r r\u00e9gebben is gondoltak. Neked olyat kell kital\u00e1lnod, ami m\u00e1s. Adott egy anyanyelv, s ha nincs is olyan sz\u00f3kincse egy mai k\u00f6lt\u0151nek, mint Arany J\u00e1nosnak, m\u00e9gis olyan sorrendet kell kialak\u00edtania a szavak k\u00f6z\u00f6tt, ami csak r\u00e1 jellemz\u0151. \u00c9s nagyon sokat tudott az ember tanulni a k\u00f6zvetlen p\u00e1lyat\u00e1rsakt\u00f3l vagy a legfiatalabbakt\u00f3l is.
El kell mondjam, hogy amikor szerkeszt\u0151k\u00e9nt dolgoztam, az az \u00e9letemnek nagyon sz\u00e9p \u00f6t esztendeje volt. Egyik nap \u2013 mondjuk Dsida Jen\u0151nek \u00e9s Sinka Istv\u00e1nnak, vagy Sz\u00e9p Ern\u0151nek \u00e9s F\u00fcst Mil\u00e1nnak a verseivel foglalatoskodtam, \u00e9s m\u00e1snap pedig a legfiatalabbnak verseit olvastam. Egyr\u00e9szt ez nagyon j\u00f3 j\u00e1t\u00e9k volt. Vagy ne adj\u2019 Isten m\u00e9g \u00fagy t\u00e1g\u00edtottam a k\u00f6rt, hogy m\u00e1skor meg d\u00e9lamerikai k\u00f6lt\u0151ket olvasgattam, vagy Tandori Dezs\u0151nek a madaras \u00e9s f\u00e1s verseit szerkesztettem, s a k\u00f6tet Lombos \u00e1gak sz\u00edvver\u00e9se<\/span> c\u00edmmel jelent meg. Ha ez \u00fagy egy\u00fctt r\u00e1szakad az emberre, megb\u00e9n\u00edtja, m\u00e1sr\u00e9szt arra is \u00f6szt\u00f6nzi, na, bar\u00e1tom, f\u00f6l van adva a lecke, most tal\u00e1ld meg a saj\u00e1t szavaidat. Tal\u00e1ld meg legal\u00e1bbis azt a bizonyos j\u00f3 sz\u00f3rendet!<\/p>\n
Elkeseredett voltam. Bar\u00e1ti k\u00f6r\u00f6kben, nemzed\u00e9kt\u00e1rsaimmal \u00e9s az id\u0151sebb kort\u00e1rsaimmal is sokat besz\u00e9lt\u00fcnk err\u0151l. Nagy tiszteletben tartottam a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sukat, tudtam, hogy ki milyen m\u00e9rt\u00e9kben pr\u00f3b\u00e1lt err\u0151l besz\u00e9lni, b\u00f6rt\u00f6nben \u00fcltek, vagy hallgattak sok \u00e9vig. Ugyanakkor l\u00e1ttam a nyugati k\u00f6lt\u0151ket is \u2013 h\u00e1l\u2019Istennek akkor m\u00e1r a k\u00f6nyveik bej\u00f6ttek Magyarorsz\u00e1gra, \u00e9s val\u00f3ban az az igazs\u00e1g, ahogyan M\u00e1rai \u00e9s m\u00e1sok \u00edrt\u00e1k, hogy a magyar irodalom ott van, ahol szabadon lehet besz\u00e9lni a dolgokr\u00f3l. A legjobbak t\u00e9nyleg ezt tett\u00e9k az emigr\u00e1ci\u00f3ban \u2026 Volt, aki csak az\u00e9rt ment el, hogy besz\u00e9lhessen, ez\u00e9rt hagyta el az orsz\u00e1got. Nehezen tudtam el\u0151sz\u00f6r meg\u00e9rteni, de azt\u00e1n valahol meg kellett \u00e9rtsem. Vannak olyan dolgok, amelyekkel neh\u00e9z egy\u00fctt \u00e9lni, \u00e9s ezek a nemzet legk\u00e9nyesebb \u00e9s kimondatlan dolgai: az, hogy a temetetlen holtak itt vannak, de k\u00fcl\u00f6nben mi j\u00f3l megvagyunk, \u00e9ldeg\u00e9l\u00fcnk \u00e9s megk\u00f6tj\u00fck a kompromisszumainkat. Ez m\u00e1r a \u201980-as \u00e9vek elej\u00e9n, s\u0151t a \u201970-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n szinte fizikai f\u00e1jdalom volt nekem. Nem tudtam m\u00e1ssal foglalkozni, am\u00edg ezekr\u0151l nem besz\u00e9lhett\u00fcnk. Nem az\u00e9rt, mert nagy k\u00fcldet\u00e9studat lett volna bennem, hanem egyszer\u0171en \u00fagy \u00e9reztem, hogy minden sorral, minden \u00fcres pap\u00edrral valami pazarl\u00e1st v\u00e9gzek, ami nem err\u0151l sz\u00f3l, \u00e9s ez\u00e9rt a metafor\u00e1k is, \u00e9s az eg\u00e9szen j\u00e1t\u00e9kos dolgok is ezt a t\u00e9nyt k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k.<\/p>\n
Az ezredfordul\u00f3kon kicsit meg szokott \u0151r\u00fclni a vil\u00e1g. B\u00edzom abban, ahogy mondj\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i \u2013 f\u0151leg hum\u00e1n tudom\u00e1nyok k\u00e9pvisel\u0151i \u2013, hogy az emberis\u00e9g vid\u00e1man szokott b\u00facs\u00fazni az \u00e9vsz\u00e1zadt\u00f3l \u2013 ez most m\u00e1r egy \u00e9vezred lett! Az utols\u00f3 50 esztend\u0151 nem is \u00e9rdekes, v\u00e9ge lesz a h\u00e1bor\u00faknak \u2013 nem akarok j\u00f3solni \u2013, egy b\u00e9k\u00e9s 50 esztend\u0151 biztos bek\u00f6vetkezik: ebben m\u00e9g \u00e9lhetek, vagy \u00e9lnek a gyerekeim. Bizakodom. Ez a 40 esztend\u0151, amelyr\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk, mindenfajta sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gei ellen\u00e9re, m\u00e9gis a fiatals\u00e1gunk volt. Azt hiszem, \u00e9letresz\u00f3l\u00f3an \u00f6szszegy\u0171jt\u00f6ttem azokat az \u00e9lm\u00e9nyeket, amelyekr\u0151l lehet, hogy m\u00e9g tudok \u00edrni. Lehets\u00e9ges, hogy nem sok szavam lesz, mert mondjuk, ha 50 \u00e9vig el\u00e9lek, az is lehet, hogy az ember visszat\u00e9r a gyerekkor\u00e1hoz, vagy sok mindent megtud m\u00e9g azokr\u00f3l a hatvanas esztend\u0151kr\u0151l, amikor f\u00f6ln\u0151tt, \u00e9s azt hitte, hogy tud m\u00e1r mindent\u2026
Husz\u00e1rik Zolt\u00e1nnak volt egy nagyon sz\u00e9p mondata \u2013 hogy megint megid\u00e9zzem egy kedves bar\u00e1tomat, aki fiatalon ment el \u2013: \u201eNem tudjuk, mit hoz a m\u00falt.\u201d Most, napjainkban is azt \u00e9lj\u00fck, nem tudjuk, hogy mit hoz a m\u00falt. Nem a j\u00f6v\u0151, hanem a m\u00falt. M\u00e9g j\u00f3 p\u00e1r esztendeig el fog tartani, azt gondolom, legal\u00e1bb egyk\u00e9t \u00e9vtizedig, hogy ezt a 40 \u00e9vet pr\u00f3b\u00e1ljuk megfejteni. V\u00e1ltozatlanul azt mondom: szerettem volna csak most sz\u00fcletni. A v\u00e9gs\u0151 summ\u00e1zat: aki 1989-ben, vagy 1990-ben sz\u00fcletett, annak jobb \u00e9lete lesz, mint nek\u00fcnk \u2013 de nem biztos, hogy a k\u00f6lt\u00e9szethez jobb \u00e9let kell. T\u00e9ny: ahhoz, hogy nagy m\u0171vek sz\u00fclessenek \u2013 de nem akarn\u00e9k mazochista lenni! \u2013, bizony szenvednie kell a k\u00f6lt\u0151nek. \u00c9s lehet, hogy nagyon boldog korokban is lehet nagy k\u00f6lt\u00e9szetet teremteni, de lehet, hogy nem a k\u00f6lt\u00e9szetre lesz sz\u00fcks\u00e9g m\u00e1r abban a korban, Isten tudja \u2026<\/p>\n
M\u00e1sr\u00e9szt pedig az\u00e9rt \u2013 a k\u00f6nyvet mondom tov\u00e1bb \u2013, mert benne vagyunk a v\u00e1ltoz\u00e1sokban. Az \u00d6r\u00f6kre \u00e9bren<\/span> c\u00edm\u0171 versembeni j\u00f3slatomban elhangzik, hogy \u0151r\u00fclt \u00e9vek j\u00f6nnek, azok a kop\u00e1sok \u00e9s azok az \u00e1rkok, amik l\u00e9teztek 1989\u201390-ben\u2026<\/p>\n
Ennek az \u00faj n\u00e9gy \u00e9vnek a halottai is benne vannak a k\u00f6tetben, akik m\u00e1r ezekben a \u201eh\u00e1bor\u00fakban estek el\u201d, olyanok, akik nem \u00e9rt\u00e9k meg ezt a v\u00e1ltoz\u00e1st \u2013 el\u0151tte, az utols\u00f3 percben haltak meg. Vagy akik meg\u00e9rdemelt\u00e9k volna; olyan fiatalemberr\u0151l besz\u00e9lek, akit Illy\u00e9s\u00e9k szabad\u00edtottak ki a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l, Kas\u00e1nszky Zsomborr\u00f3l. Sokan ismerhett\u00e9k: \u0151 is egy Mansfeld P\u00e9ter lett volna. \u0150t m\u00e1rcius 15-\u00e9n m\u00e9g 1988-ban is elvezett\u00e9k a M\u00fazeum l\u00e9pcs\u0151j\u00e9r\u0151l, hogy ne j\u00e1rjon arra, mert vesz\u00e9lyes ember. Vagy szeg\u00e9ny Csengey D\u00e9nes, akit \u00e9n a korszak kiv\u00e9teles k\u00e9pess\u00e9g\u0171 ember\u00e9nek tartok. N\u00e9ha az ember azt \u00e9rzi, hogy val\u00f3ban m\u00e1sk\u00e9pp menn\u00e9nek a dolgok, ha p\u00e9ld\u00e1ul \u0151 \u00e9lne; lehet ezen vitatkozni, de \u00e9n k\u00f6zelr\u0151l ismertem. Azt\u00e1n olyanokat siratok itt, akik k\u00f6z\u00fcl tudom, hogy egyik\u00fck nagyon v\u00e1rta ezt a pillanatot, \u00e9s k\u00f6nyveivel mindent megtett \u00e9rte \u2013 jeles\u00fcl: Galg\u00f3czi Erzs\u00e9betet. Az\u00e9rt is mondom, mert itt van Vasy G\u00e9za, aki a Galg\u00f3czi-eml\u00e9kk\u00f6nyvet szerkesztette. Ha Galg\u00f3czinak megn\u00e9zz\u00fck a reg\u00e9nyeit meg a riportjait, val\u00f3ban a legk\u00edm\u00e9letlenebb\u00fcl, f\u00e9rfiakat is megsz\u00e9gyen\u00edtve olyan dolgokr\u00f3l tudott besz\u00e9lni\u2026 S mindez az\u00e9rt volt, hogy ennek az eg\u00e9sz \u0151r\u00fcletnek v\u00e9ge legyen. M\u00e9g egy\u00fctt ment\u00fcnk Erzs\u00e9bettel az els\u0151 Duna-t\u00fcntet\u00e9sre az Osztr\u00e1k K\u00f6vets\u00e9g el\u00e9, nagyon f\u00e9lt \u00e9s azt mondta: G\u00e1sp\u00e1r oda\u00e1llok maga mell\u00e9, maga m\u00e1r ki\u00e1llt egy-k\u00e9t dolgot, h\u00e1tha akkor ide nem l\u0151nek.<\/p>\n