\u201eA t\u00f6rt\u00e9nelem igazi dr\u00e1m\u00e1ja, hogy a szemben \u00e1ll\u00f3 sokf\u00e9le front erre az egyetlen formul\u00e1ra vezethet\u0151 vissza: igen vagy nem a szeretetre.” – Joseph Ratzinger b\u00edboros ebben az egyszer\u0171 mondatban foglalja \u00f6ssze azt a harcot, ami K\u00e1in \u00e9s \u00c1bel k\u00f6z\u00f6tt kezd\u0151d\u00f6tt, a k\u0151balt\u00e1t\u00f3l a rak\u00e9t\u00e1kon, \u00e9s atomfegyvereken \u00e1t, folytat\u00f3dik, a szeretet \u00e9s a szeretetre val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9g, azaz a szeretet \u00e9s annak megtagad\u00e1sa k\u00f6z\u00f6tt.
Az ember a maga boldogs\u00e1gv\u00e1gy\u00e1val nem csup\u00e1n \u00e9rzi – s\u0151t sokkal ink\u00e1bb mondhatom: tudja -, hogy amennyiben a szeretet mellett k\u00f6telezi el mag\u00e1t, felv\u00e1llalja annak a kock\u00e1zat\u00e1t, hogy \u00e9let\u00e9be bek\u00f6lt\u00f6zik a m\u00e9rhetetlen szenved\u00e9s, mert az igazi szeretet egyben \u00f6nmaga elveszt\u00e9s\u00e9nek kock\u00e1zat\u00e1val j\u00e1r. \u00c9s \u00e9ppen ez a szeretet az, amely \u00f6nmaga elveszt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl \u00f6nmaga megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezeti el. Ez a boldogs\u00e1g egyetlen lehets\u00e9ges \u00fatja. Ezen az \u00faton k\u00edv\u00fcl nem jut m\u00e1s csak ideig-\u00f3r\u00e1ig tart\u00f3 \u00f6r\u00f6m, vagy ha boldognak \u00e9rzi is mag\u00e1t, jobb\u00e1ra az sem igen hossz\u00fa \u00e9let\u0171, hiszen a sz\u00fcrke h\u00e9tk\u00f6znapok sokas\u00e1g\u00e1ban igen gyorsan ad\u00f3dik valami, ami be\u00e1rny\u00e9kolja, \u00e9s m\u00e1ris a szomor\u00fas\u00e1g mezsgy\u00e9j\u00e9n j\u00e1r.
Az elm\u00falt h\u00e9ten – Szab\u00f3 L\u0151rinc valahai utaz\u00e1sait k\u00f6vetve – Korcul\u00e1n, a v\u00e1ros m\u00fazeum\u00e1ban szerencs\u00e9nk volt Ter\u00e9z anya Nobel-d\u00edj\u00e1t is l\u00e1tni. Hossz\u00fa \u00e9lete felm\u00e9rhetetlen tanuls\u00e1ggal szolg\u00e1lhat mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra, ha v\u00e9gig gondoljuk mit hozott l\u00e9tre ez a kicsiny t\u00f6r\u00e9keny alb\u00e1n ap\u00e1ca a vil\u00e1gban. S ha elgondolkozunk azon, hogy mindezt hogyan is vitte v\u00e9gbe, akkor a mindenhat\u00f3 kegyelem ereje mellett azt hiszem, nem sokat t\u00e9ved\u00fcnk, ha saj\u00e1t tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak egyetlen mondat\u00e1t emelj\u00fck ki:
\u201eSose legyen akkora f\u00e1jdalom a sz\u00edvetekben, amely feledtetni tudn\u00e1 azt az \u00f6r\u00f6m\u00f6t, hogy J\u00e9zus f\u00f6lt\u00e1madt.” A felt\u00e1mad\u00e1s hit\u00e9ben kitart\u00f3 \u00f6r\u00f6m pedig a f\u00f6ldi \u00e9letben megkezdett \u00f6r\u00f6k boldogs\u00e1g.
\u201eBoldogok, akik nem l\u00e1tnak, m\u00e9gis hisznek” – mondta a felt\u00e1madott \u00dcdv\u00f6z\u00edt\u0151, J\u00e9zus Krisztus a k\u00e9telked\u0151 Tam\u00e1s apostolnak, \u00e9s: \u201eBoldog, vagy, mert hitt\u00e9l!” – mondta a Szentl\u00e9lekkel eltelt Erzs\u00e9bet az \u0151t felkeres\u0151, seg\u00edts\u00e9g\u00e9re siet\u0151 M\u00e1ri\u00e1nak. M\u00edg az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gi szent\u00edr\u00e1sban \u00c1brah\u00e1m hite ind\u00edtotta el a v\u00e1lasztott n\u00e9p \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9neti \u00fatj\u00e1t, addig az \u00dajsz\u00f6vets\u00e9g M\u00e1ria engedelmes \u00e9s al\u00e1zatos \u201e\u00edme az \u00darnak szolg\u00e1l\u00f3 le\u00e1nya, legyen nekem a Te ig\u00e9d szerint” hit\u00e9vel indul el, \u00e9s kezd\u0151dik meg az emberis\u00e9g megv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak a t\u00f6rt\u00e9nete.
S hogy milyen boldog a ‘Boldogasszony’ – ilyen sz\u00e9p n\u00e9ven csak mi magyarok sz\u00f3l\u00edtjuk Nagyasszonyunkat -, ezt is tudjuk a Bibli\u00e1b\u00f3l. J\u00e9zus a Hegyi besz\u00e9dben fogalmazza meg azt a nyolc boldogs\u00e1got, melynek mindegyike megtapasztalt lesz \u00e9desanyja \u00e9let\u00e9ben, ahogyan azt az agg Simeon j\u00f6vend\u00f6lte, r\u00f6viden \u00e9s t\u00f6m\u00f6ren: \u201eA Te lelkedet is h\u00e9t t\u0151r j\u00e1rja \u00e1t”. Megt\u00f6rt\u00e9nt. Tess\u00e9k, itt van! Szabad\u00edt\u00f3t mondani, a megv\u00e1lt\u00e1s m\u0171ve ezzel j\u00e1rt. Ez volt az \u00e1ra. Ez az a szeretet, amely v\u00e9gtelen szenved\u00e9ssel j\u00e1r. \u00c9s az ilyen szeretet az, amely az embert legk\u00f6zelebb hozza \u00f6nmag\u00e1hoz, \u00e9s alak\u00edtja olyann\u00e1, amilyennek lennie kell.
Azon az els\u0151 kar\u00e1csonyon sz\u00fcletett a Megv\u00e1lt\u00f3, a Szabad\u00edt\u00f3, aki \u00e9let\u00e9vel, kereszthal\u00e1l\u00e1val \u00e9s f\u00f6lt\u00e1mad\u00e1s\u00e1val megszerezte a b\u0171n\u00f6k bocs\u00e1nat\u00e1t. Aki r\u00e9szese lett embers\u00e9g\u00fcnknek. A ‘hatalomn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g hatalm\u00e1val’, egy p\u00f3ly\u00e1ba csavart kisded a Betlehem v\u00e1ros\u00e1n k\u00edv\u00fcli ist\u00e1ll\u00f3ban. Itt lett az Ige testt\u00e9. Angyalok hirdett\u00e9k sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, p\u00e1sztorok \u00e9s b\u00f6lcsek h\u00f3doltak el\u0151tte, de sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1t\u00f3l fenyegetetten menek\u00fcl\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00fclve tan\u00edtott \u00e9s \u00e9lt az emberek k\u00f6z\u00f6tt, m\u00edgnem elj\u00f6tt az \u00f3r\u00e1ja, amikor is \u00f6nk\u00e9nt \u00e1tadta mag\u00e1t a szenved\u00e9sre.
M\u00e1ria, akinek kev\u00e9s szav\u00e1t jegyezt\u00e9k fel az evang\u00e9liumok, a galileai K\u00e1n\u00e1ban a menyegz\u0151n azt mondja a szolg\u00e1knak: \u201eTegy\u00e9tek, amit mond!” \u00c9s ebb\u0151l az ‘amit mond’-b\u00f3l pedig k\u00e9t ezer esztendeje az a k\u00e9t sz\u00f3 a legfontosabb tennival\u00f3, amely \u00fagy hangzik, hogy: \u201eK\u00f6vess engem!” Ez a k\u00f6vet\u00e9s maga a boldogs\u00e1g. Abban az \u00e9rtelemben maga a boldogs\u00e1g, hogy az igazi k\u00f6vet\u0151inek, azoknak, akik ‘l\u00e9lekben \u00e9s igazs\u00e1gban k\u00f6vetik’, azoknak, akik r\u00e1figyelnek, akik szeml\u00e9lik \u0151t vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy mit jelent l\u00e9lekben szeg\u00e9nynek, szel\u00eddnek \u00e9s irgalmasnak, szomorkod\u00f3nak, igazs\u00e1got \u00e9hez\u0151nek \u00e9s szomjaz\u00f3nak, tisztasz\u00edv\u0171nek, b\u00e9kess\u00e9gszerz\u0151nek, \u00fcld\u00f6z\u00f6ttnek lenni. Mert J\u00e9zus nemcsak meghirdeti, de \u00e9li is a boldogs\u00e1gokat. \u0150 a bol dogs\u00e1gok maga. Az ember sz\u00e1m\u00e1ra pedig az a boldogs\u00e1g, ha mindebben \u0151 is hisz. Hisz, mint M\u00e1ria, aki igent mondott a felfoghatatlan isteni \u00fczenetre, akit azonban kiv\u00e1lasztotts\u00e1ga nem mentett meg a rengeteg szenved\u00e9st\u0151l, mely f\u00f6ldi \u00e9let\u00e9ben r\u00e1k\u00f6vetkezett, mindazon\u00e1ltal m\u00e9gis ‘boldog volt, mert hitt.’
Ilyen boldog \u00e9letre sz\u00fcletett 1949. m\u00e1jus negyedik\u00e9n Nagy G\u00e1sp\u00e1r is.<\/p>\n
Sz\u0151l\u0151bont\u00e1skor, m\u00e1jusi-kar\u00e1csonyban
foltos szalmazs\u00e1k f\u00f6l\u00e9 lesz\u00e1llt az angyal.<\/p>\n
Any\u00e1mat der\u00e9kon v\u00e1gta a sz\u00f3zat,
hogy sz\u00e1rnysuhog\u00e1st hallott: esnie kellett a h\u00f3nak.<\/p>\n
H\u00e1t repedt a v\u00e1nkos, kitoporz\u00e9kolt a gyermek
\u201eaz angyal \u00e9nekel”, gerend\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt verdes.<\/p>\n
Feh\u00e9rre f\u00fcrdettek, mint m\u00e1snapi holtat,
kit jeltelen csillag is f\u00e9nyesre ragyoghat.<\/p>\n
Orgona-\u00e1rul\u00e1sban, odak\u00fcnt a betlehemi angyal
j\u00e1szolkarik\u00e1k k\u00f6tel\u00e9t v\u00e1gja-nyisz\u00e1lja karddal.<\/p>\n
Hogy semmi ne k\u00f6t\u00f6zz\u00f6n, s ne is v\u00e9djen p\u00e1nc\u00e9l!
Legyen nagy gyal\u00e1zat, ha sz\u00e1rnyaimmal j\u00e1rn\u00e9k!<\/p>\n
Sz\u0151l\u0151bont\u00e1skor, m\u00e1jusi-kar\u00e1csonyban
sz\u00fcletni k\u00e9sz\u00fcl\u00f6k, any\u00e1m h\u00edvja az angyalt.<\/p>\n
Am\u00edg a b\u00f6lcsek ide\u00e9rnek<\/p>\n
Kir\u00e1ly se, koldus se,
magam se, m\u00e1s se lehetek!
Csillag \u00e1ll f\u00f6l\u00f6ttem,
f\u00e9ltestem h\u00f3ban,
j\u00f6vend\u00f6l\u00e9sek szerint
egy-k\u00e9t dologra megsz\u00fcletek.<\/p>\n
P\u00e1sztorok kuty\u00e1ja csak eb,
az angyalok sz\u00e1rnya csupa seb,
ajt\u00f3-n\u00e9lk\u00fcli a HELY.
A csillag meg\u00e1llt.
Ez lenne Betlehem?<\/p>\n
Any\u00e1m v\u00e9re a h\u00f3ban,
olvad, de lucsoktalan
szikr\u00e1z\u00f3 a h\u00f3.
V\u00e9re a szalm\u00e1n:
ebb\u0151l t\u00e1n m\u00e9g
koron\u00e1m is fonhat\u00f3.<\/p>\n
S am\u00edg r\u00e1gom az eml\u0151t,
sejtem mik\u00e9nt jutok
tejt\u0151l a v\u00e9rig.
K\u00f6nnyen bor lesz a v\u00edzb\u0151l,
semmis\u00e9g ahhoz, mikor
igazam szegekre cser\u00e9lik.<\/p>\n
Billeg velem a csillag,
alattam ringat\u00f3zik a j\u00e1szol.
Erzs\u00e9bet asszony k\u00ednkeservvel
\u00e1tsim\u00edtana a legsz\u00f6rny\u0171bb hal\u00e1lon.<\/p>\n
Am\u00edg a b\u00f6lcsek ide\u00e9rnek,
aludnom kell, az el\u0151bb sz\u00fclettem.<\/div>\n
\u201e…aff\u00e9le nagyon is val\u00f3s\u00e1gos \u0151rz\u0151angyalk\u00e9nt” ott \u00e1llt m\u00f6g\u00f6tte Kelemen R\u00f3zsa, a keresztanyja. Ahogyan \u00edrja: \u201eNos az \u00e9n keresztany\u00e1m eddigi \u00e9letem minden kereszt\u00fatj\u00e1n ott \u00e1llt mellettem. \u0150 lett a Kereszt. Mert neve is r\u00f6vid\u00fclt, csupaszult, \u00edgy magasult: jelk\u00e9nt, figyelmeztet\u00e9sk\u00e9nt s nemcsak el\u0151ttem, de az eg\u00e9sz csal\u00e1d el\u0151tt is. Any\u00e1m helyett is any\u00e1m, aki megtan\u00edt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 im\u00e1ds\u00e1gokra, s azokat be is vasalja, aki ministr\u00e1lni k\u00fcld, aki szem\u00e9lyes agit\u00e1ci\u00f3j\u00e1val el\u00e9ri, hogy sz\u00fcleim egyh\u00e1zi k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba k\u00fcldjenek Szent M\u00e1rton hegy\u00e9re, ahov\u00e1 \u0151 k\u00eds\u00e9r el, s \u0151 l\u00e1togat legt\u00f6bbet. Aki szerette volna, ha a papi p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1lasztom. De csal\u00f3d\u00e1st okoztam… pedig \u0151 tal\u00e1n ez\u00e9rt im\u00e1dkozott legbuzg\u00f3bban.”
Ha pap nem, mi is lett Nagy G\u00e1sp\u00e1r? Az Apostolok Cselekedeteib\u0151l Barnab\u00e1sr\u00f3l olvashatjuk: \u201eder\u00e9k ember volt, telve Szentl\u00e9lekkel \u00e9s hittel”. Ilyen der\u00e9k ember lett, telve Szentl\u00e9lekkel \u00e9s hittel. Meg pr\u00f3f\u00e9ta, abban az \u00e9rtelemben, amint azt Pet\u0151fi S\u00e1ndor mondja, hogy Isten ilyen \u201el\u00e1ngoszlopoknak rendel\u00e9 a k\u00f6lt\u0151ket”. Pr\u00f3f\u00e9ta el\u0151d\u00f6k\u00f6n iskol\u00e1zott, pr\u00f3f\u00e9ta t\u00e1rsakra figyel\u0151 pr\u00f3f\u00e9ta.<\/p>\n
A l\u00e1mpaf\u00e9ny imbolyg\u00f3 k\u00f6d\u00e9ben
felforr\u00f3sodtak a j\u00e9gverem szob\u00e1k,
s velem olvastak hajnal-reggelig
az \u00e1lmos birsbef\u0151ttek m\u00f6g\u00f6tt is
nagy \u00e1lm\u00fa ember-geol\u00f3gi\u00e1k.<\/p>\n
Ahogy a m\u00e9lys\u00e9g k\u00fatjai buzogtak,
Azok a N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3-\u00e9jszak\u00e1k! \u2014
az \u0151sziek, a t\u00e9liek,
amikor a h\u0171 csillagok nyom\u00e1n
\u00edr\u00f3k rajzottak: \u00fajak, r\u00e9giek.<\/p>\n
\u00c9s micsoda nagy mondatokb\u00f3l
olvadt ki a magyar G\u00e9niusz
veleje-zamata,
szurok-ez\u00fcstje
sorsverte sz\u00edne-java!<\/p>\n
De profundis sz\u00f3lva sz\u00f3t
virrasztott velem
a f\u00f6ldim-Berzsenyi,
meg az erd\u00e9lyi sziget
\u00e1rva Bethlenjei.<\/p>\n
\u00c9s id\u0151ben azt\u00e1n egyre k\u00f6zelebb
Sz\u00e9chenyi, Kem\u00e9ny \u00e9s Katona,
de legel\u00f6l:
Ady \u00e9s M\u00f3ricz maga,
Kiben m\u00e9g csod\u00e1lt kort\u00e1rsat tal\u00e1lt a parola.
\u00edgy vezetgetett engem is:
k\u00e9sei diderg\u0151 di\u00e1kot,
szemet gy\u00f6tret\u0151 l\u00e1mpaf\u00e9nyn\u00e9l
sz\u00f3lt a romolhatatlan katedr\u00e1r\u00f3l:
fedezzem f\u00f6l a vil\u00e1got!<\/p>\n
Mert az agyvel\u0151 l\u00e1ngja
bevil\u00e1g\u00edtott csal\u00e1nos erd\u0151t,
sz\u0171k magyar horhosokat,
zsomb\u00e9kban, sziken m\u00e9g term\u0151t
keresett \u00e9s tal\u00e1lt is sokat.<\/p>\n
Ir\u00e1nyt\u0171j\u00e9nek m\u00e1gnes\u00e9ben
mindig a szellem csillag-s\u00falya \u00e1llt,
ez\u00e9rt az organiz\u00e1tor h\u0151s igyekezete,
hogy hal\u00e1lai k\u00f6zt h\u00e1nyszor gy\u0151zi le a hal\u00e1lt:
bizonys\u00e1g r\u00e1 a Tan\u00fa 17 f\u00fczete.<\/p>\n
Egyszer memoriterk\u00e9nt megtanultam
bek\u00f6sz\u00f6nt\u0151j\u00e9t, sok\u00e1ig bet\u00e9ve f\u00fajtam
ezt a csakaz\u00e9rtis, b\u00e1tor nagy l\u00e9legzetet,
ahol a l\u00e9lek a mondaton t\u00fal van,
\u00e9s az \u00e9sz m\u00e1r mindennel sz\u00e1mot vetett.<\/p>\n
A sz\u00edv meg lesz\u00e1molt eleit\u0151l fogva,
id\u0151vel, bajjal, \u00fcld\u00f6z\u0151kkel:
a f\u00e9rfi a hal\u00e1l suhog\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00e9lt,
b\u00e1r igaz\u00e1n sose halt meg,
de az\u00e9rt jobb \u00e9s \u00e9rt\u0151bb ut\u00f3kort rem\u00e9lt!<\/div>\n
Szem\u00e9lyes v\u00e1rakoz\u00e1sban meg\u00e9lte egyben az emberis\u00e9g \u00e1lland\u00f3 v\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1t a magasabb rend\u0171 ir\u00e1nt, a boldogs\u00e1g, az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g \u00e9s az Isten keres\u00e9s Szent \u00c1goston-i \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t. Nem lehet a vil\u00e1got Isten n\u00e9lk\u00fcl f\u00f6lnevelni illetve lehet<\/p>\n csak az olyan r\u00e9m\u00fclt mag\u00e1nkaland Ezt a verset v\u00e1lasztottam Akkor is kar\u00e1csony volt, 1944, Akkor is kar\u00e1csony volt, B\u00f6lcs\u00e9szek 1956-r\u00f3l, \u00e9s Akkor is kar\u00e1csony volt, 1989. Adventre v\u00e1rva<\/span> tril\u00f3gi\u00e1m z\u00e1r\u00f3k\u00f6tet\u00e9nek mott\u00f3j\u00e1ul. Elhangzott a Ny\u00edregyh\u00e1zi F\u0151iskol\u00e1n 2007. m\u00e1jus 3-\u00e1n a Nagy G\u00e1sp\u00e1r eml\u00e9k\u00e9re rendezett konferenci\u00e1n.<\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","irastipus":[3],"class_list":["post-3692","irasok","type-irasok","status-publish","format-standard","hentry","irastipus-kritikak-elemzesek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok\/3692","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/irasok"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"irastipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irastipus?post=3692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
Meg\u00e9rezte, meg\u00e9rtette, hogy az ezen lentr\u0151l felfel\u00e9 \u00e1rad\u00f3 v\u00e1gy\u00f3d\u00e1ssal ellenkez\u0151 ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9rkezik a fentr\u0151l lefel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 m\u00e1sik v\u00e1gy\u00f3d\u00e1s, amelynek hatalmas kegyelm\u00e9b\u0151l fakad a felfoghatatlanul nagy aj\u00e1nd\u00e9k, hogy az emberi \u00e9letet v\u00e1llal\u00f3 J\u00e9zus Krisztus k\u00f6vet\u00e9s\u00e9vel az isteni, boldog \u00e9let r\u00e9szesei lehet\u00fcnk.
\u201eMert a f\u00f6ld v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1t nagyon is \u00e9rtem! Szeg\u00e9ny, szeg\u00e9ny f\u00f6ld, mintha elkoszol\u00f3dott, haszn\u00e1lt ruh\u00e1j\u00e1t akarn\u00e1 az \u00e9rkez\u0151 feh\u00e9r \u00e9s finom tapint\u00e1s\u00fa \u00e9gi anyaggal kicser\u00e9lni. Vagy legal\u00e1bbis elf\u00f6dni.”
A c\u00edmbe is emelt ‘itt a f\u00f6ld\u00f6n is’, egyben az \u00edr\u00e1st is – kurziv\u00e1ltan – befejez\u0151 h\u00e1rom sz\u00f3. El\u0151tte pedig: \u201eF\u00f6ldszint – h\u00f3szint. Most boldog vagyok, hogy l\u00e1ttam, kiv\u00e1rtam. Egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6s sz\u00e9p nap volt. Itt a f\u00f6ld\u00f6n is.<\/span>\u201d
Mi ez, ha nem adventi v\u00e1rakoz\u00e1s? V\u00e1rakoz\u00e1s \u00e9s v\u00e1gyakoz\u00e1s az emberis\u00e9g \u00f6r\u00f6k Adventj\u00e9ben az \u00f6r\u00f6k kar\u00e1csonyra. Boldog az lehet ebben az \u00f6r\u00f6k Adventre v\u00e1r\u00e1sban, aki r\u00e1tal\u00e1l, legal\u00e1bb \u00f6nmag\u00e1ban a Kar\u00e1csonyra, aki k\u00e9sz\u00edti sz\u00edv\u00e9ben az \u00dar \u00fatj\u00e1t, aki egyengeti \u00f6sv\u00e9nyeit.
Olyan k\u00f6lt\u0151 lett, aki tudja, \u00e9s nem csak verseiben, de \u00e9let\u00e9vel is hirdette, hogy a kereszten val\u00f3 megv\u00e1lt\u00e1s \u00f6r\u00f6kre visszaadta az embernek a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e9s a vil\u00e1gban val\u00f3 l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9t, amely nem m\u00e1s, mint az embereket szolg\u00e1lni, felmutatva Isten ir\u00e1ntuk val\u00f3 szeretet\u00e9t, amely J\u00e9zus Krisztusban jelent meg.
Aki eljutott a legf\u0151bb bel\u00e1t\u00e1sra, amelyet \u00edgy fogalmazott meg:<\/p>\n
nem lehet a vil\u00e1got Isten n\u00e9lk\u00fcl meg\u00e9rteni
nem lehet a vil\u00e1got Isten n\u00e9lk\u00fcl sz\u00f3ra b\u00edrni<\/p>\n
melyet a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s korm\u00e1nyoz
s v\u00e9gkimenetele f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb k\u00e9ts\u00e9ges.<\/div>\n
Ady Endre, Szab\u00f3 L\u0151rinc sorait a Nagy G\u00e1sp\u00e1r-i Bel\u00e1t\u00e1s<\/span> k\u00f6veti.
A forradalomr\u00f3l, \u00e9s a vesztes szabads\u00e1gharcr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1956-os k\u00f6tetem ut\u00e1n ebben a k\u00f6nyvben, ezzel a mott\u00f3val egy eg\u00e9szen m\u00e1sfajta forradalmat szerettem volna meghirdetni, e mott\u00f3 jegy\u00e9ben. A bel\u00e1t\u00e1s, a szeretet, a hit boldogs\u00e1g\u00e1nak a nem \u00faj, de eddig a vil\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben m\u00e9g meg nem val\u00f3sult, m\u00e9g sohasem gy\u0151zedelmes forradalm\u00e1hoz, a szeretetre \u00e9let\u00fck \u00e1r\u00e1n is igent mond\u00f3k forradalm\u00e1hoz keresve a krisztusi, a kereszt\u00e9ny katonas\u00e1got.
\u00d6nszeretet\u00fcnk megfelez\u00e9se, \u00e9s felebar\u00e1ti szeretet\u00fcnk megk\u00e9tszerez\u00e9se az, ami az emberi t\u00e1rsadalmat megsz\u00e9p\u00edt\u0151, megv\u00e1ltoztat\u00f3 ‘szeretet-forradalom’ alapk\u00e9plete lehet, \u00e9s kell, hogy legyen, az ‘Isten a Szeretet’ jegy\u00e9ben. Szolg\u00e1lat, teljes egzisztenci\u00e1val, a kegyelem erej\u00e9b\u0151l, ez a ‘b\u00e1mulatra m\u00e9lt\u00f3’ Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00e9let\u00e9ben \u00e9s k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9ben, \u00e9s ez az, ami a Krisztus k\u00f6vet\u0151k \u00e9let\u00e9nek, \u00edgy az \u00f6v\u00e9nek is a boldogs\u00e1g\u00e1t adta, ami\u00e9rt Istennek legyen h\u00e1la!<\/p>\n