{"id":3949,"date":"2020-03-17T13:15:24","date_gmt":"2020-03-17T13:15:24","guid":{"rendered":"http:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=irasok&p=3949"},"modified":"2020-03-17T13:15:25","modified_gmt":"2020-03-17T13:15:25","slug":"koltoi-igazsagszolgaltatas-es-politikai-teologia-nagy-gaspar-lirajaban","status":"publish","type":"irasok","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/irasok\/koltoi-igazsagszolgaltatas-es-politikai-teologia-nagy-gaspar-lirajaban\/","title":{"rendered":"K\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e9s politikai teol\u00f3gia Nagy G\u00e1sp\u00e1r l\u00edr\u00e1j\u00e1ban"},"content":{"rendered":"\n

1.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ki besz\u00e9l a versben, \u00e9s kihez besz\u00e9l? A Fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/em> takar\u00e9kos nyelven sz\u00f3l, s tal\u00e1n csak annyi bizonyos, hogy valaki besz\u00e9l, aki valamely sokas\u00e1g, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagja, avagy kik\u00f6z\u00f6s\u00edtett, el\u00e1rult h\u0151se.1<\/sup><\/a> Besz\u00e9de zaklatott, evang\u00e9liumi \u00e9s burkolt politikai utal\u00e1sokt\u00f3l gazdag, elhallgat\u00e1sokkal, megszak\u00edt\u00e1sokkal bar\u00e1zd\u00e1lt; helyzettudat\u00e1t a krisztusi \u00f6nstiliz\u00e1ci\u00f3 hatja \u00e1t. Tal\u00e1nyos szimb\u00f3luma a \u201edr\u00e1ga j\u00fad\u00e1sfa\u201d: ez\u00fcstny\u00e1rk\u00e9nt konkretiz\u00e1l\u00f3dik, tereb\u00e9lyesedik, \u201eez\u00fcst-tall\u00e9rokat\u201d hullajt; \u00e1llag\u00e1t megviseli, megt\u00e9p\u00e1zza az id\u0151m\u00fal\u00e1s (\u201eez\u00fcstl\u0151 \u00e9veinkkel s\u00fajtva\u201d). A k\u00f6ltem\u00e9ny azonban \u2013 Nagy G\u00e1sp\u00e1r egyik legt\u00f6bbet id\u00e9zett \u00e9s legalaposabban elemzett alkot\u00e1sa2<\/sup><\/a> \u2013 a maga t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextus\u00e1ban m\u00e1r-m\u00e1r nem is szorul \u00e9rtelmez\u00e9sre. A Tiszat\u00e1j<\/em>at megjelen\u00e9se miatt \u00e9rt retorzi\u00f3k,3<\/sup><\/a> a hivataloss\u00e1g, a politikai hatalom interpret\u00e1ci\u00f3ja \u2013 eml\u00e9ksz\u00fcnk: ekk\u00e9nt J\u00fad\u00e1s figur\u00e1ja nem m\u00e1s, mint K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos, a j\u00fad\u00e1sfa harminc \u00e9vgy\u0171r\u0171je pedig a k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel el\u0151tt harminc \u00e9vvel v\u00e9rbe fojtott forradalom \u2013 kell\u0151 hat\u00e1rozotts\u00e1ggal igaz\u00edtanak el benn\u00fcnket. Ez teh\u00e1t egy klasszikus forradalmi vers; c\u00e9lja az igazs\u00e1g kinyilatkoztat\u00e1sa, de \u00fagy, hogy lehet\u0151leg \u00e1tcs\u00fasszon a cenz\u00far\u00e1n, ki lehessen magyar\u00e1zni a megyei p\u00e1rtbizotts\u00e1gon, \u00e9s ha az uralom j\u00f3t akar mag\u00e1nak, sz\u00e1nd\u00e9koltan is f\u00e9lre\u00e9rtheti, szemet hunyhat a \u201enyitott sz\u00f6ved\u00e9k\u0171en\u201d4<\/sup><\/a> \u00e9f\u00f6lfesl\u0151, el\u0151re megfontoltan v\u00e9grehajtott nyelvi cselekv\u00e9s f\u00f6l\u00f6tt.
A vers t\u00e9tje, hogy mik\u00e9nt bontjuk ki a \u201ej\u00fad\u00e1sfa\u201d lombj\u00e1t; milyen \u00e9rtelmez\u00e9si tartom\u00e1ny borul \u00e1rny\u00e9k\u00e1ba. A bevett \u201emegfejt\u00e9s\u201d, hogy a fa a forradalmat, 1956-ot jelk\u00e9pezi, ugyan keletkez\u00e9st\u00f6rt\u00e9netileg hitelesen igazolhat\u00f3, megbicsaklik rajta a l\u00edrai logika. Ha a besz\u00e9l\u0151 az el\u00e1rult, meggy\u00f6t\u00f6rt J\u00e9zus, akkor a forradalom maga a keresztre fesz\u00edt\u00e9s, a megv\u00e1lt\u00e1s szent aktusa. Hogyan eshet egybe a megv\u00e1lt\u00e1s, a kereszt\u00e9nys\u00e9g legszentebb miszt\u00e9riuma, azzal a f\u00e1val, amelyre az \u00e1rul\u00f3 J\u00fad\u00e1s felk\u00f6t\u00f6tte mag\u00e1t? Retorikailag \u00e9rvelhet\u00fcnk amellett, hogy hiszen a forradalmat \u00e1rult\u00e1k el, \u00e9s \u2013 mondjuk \u2013 a \u201ej\u00fad\u00e1sfa\u201d emiatt aff\u00e9le metonimikus polisz\u00e9mia eredm\u00e9nye; a forradalom jelent\u00e9se kib\u0151v\u00fcl annak el\u00e1rul\u00f3ira \u00e9s meghamis\u00edt\u00f3ira. Csakhogy ez meglehet\u0151sen \u00e1tgondolatlan k\u00f6lt\u0151i elj\u00e1r\u00e1s volna: a forradalomhoz nem a keresztfa illene ink\u00e1bb a j\u00fad\u00e1sfa helyett? M\u00e1rai S\u00e1ndor ismert metafor\u00e1ja is idek\u00edv\u00e1nkozik: \u201eN\u00e9pek Krisztusa, Magyarorsz\u00e1g\u201d (Mennyb\u0151l az angyal<\/em>). Elv\u00e9gre nem a j\u00fad\u00e1sfa hozza el a megv\u00e1lt\u00e1st \u2013 b\u00e1r az J\u00fad\u00e1s k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl5<\/sup><\/a> be sem k\u00f6vetkezhetett volna \u2013, hanem a keresztfa. <\/p>\n\n\n\n

2.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Nagy G\u00e1sp\u00e1r-\u00e9letm\u0171 \u00e9rtelmez\u00e9si hagyom\u00e1nya k\u00e9t fogalom gy\u00fajt\u00f3pontjaihoz rajzolhat\u00f3 ellipszisen mozog; a katolikus <\/em>\u00e9s a politikai<\/em> k\u00f6lt\u00e9szet f\u00f3kuszait ir\u00e1ny\u00edtja a versekre. Szakolczay Lajos \u2013 G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nv\u00e9ve a Pilinszky-f\u00e9le \u201eevang\u00e9liumi eszt\u00e9tik\u00e1ra\u201d utal\u00f3 kifejez\u00e9st \u2013 \u00edrja, hogy \u201eNagy G\u00e1sp\u00e1r \u00bbevang\u00e9liumi k\u00f6lt\u0151\u00ab, bibliai igemond\u00e1sa nem m\u00e1s, mint igazmond\u00e1s\u201d.6<\/sup><\/a> Komplex po\u00e9m\u00e1k c\u00edmeit sorolva teszi hozz\u00e1, hogy azok szerkezet\u00e9nek \u201emi m\u00e1s volna a gerince,mint a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a hit, az orsz\u00e1g-f\u00e9lt\u00e9s \u00e9s az isteni t\u00f6rv\u00e9nyeket az emberi t\u00f6rv\u00e9nyekkel \u00f6tv\u00f6z\u0151 m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u201d.7<\/sup><\/a> Gr\u00f3h G\u00e1sp\u00e1r is egyszerre jegyzi meg, hogy a k\u00f6lt\u0151 \u201elegismertebb vers\u00e9nek, verseinek elemi erej\u00e9t a politikum adja\u201d,8<\/sup><\/a> \u00e9s \u201enem a h\u00edrt, a k\u00f6lt\u0151i dics\u0151s\u00e9get kereste, hanem a maga \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek \u00fatj\u00e1t\u201d,9<\/sup><\/a> az \u00e9letszents\u00e9get \u00e9s az istenk\u00e9pis\u00e9get. Szemernyi k\u00e9ts\u00e9g sem f\u00e9rhet ahhoz, hogy a bibliai mot\u00edvumkincsek, a liturgikus kell\u00e9kek, a kereszt\u00e9ny m\u0171velts\u00e9gelemek hosszasan gy\u0171jthet\u0151k a l\u00edrai sz\u00f6vegkorpuszb\u00f3l, amelyet az alkot\u00f3tev\u00e9kenys\u00e9g szakr\u00e1lis elhivatotts\u00e1ga tesz emelkedett\u00e9 (emel f\u00f6l az \u00darhoz). Ez a szeml\u00e9letm\u00f3d pedig \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1nak rejtett utal\u00e1saival, az omin\u00f3zus \u201ekett\u0151s besz\u00e9ddel\u201d, amelynek h\u00e1rom mozzanat\u00e1t is elk\u00fcl\u00f6n\u00edthetj\u00fck; az eszt\u00e9tikait, a t\u00e1rsadalmit \u00e9s a teol\u00f3giait. J\u00f3l tudjuk ugyanis, hogy valamennyi irodalmi m\u0171 m\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l, mint amir\u0151l voltak\u00e9ppen besz\u00e9l; a diktat\u00fara kommunikat\u00edv ter\u00e9nek, cselekv\u00e9smezej\u00e9nek k\u00fcls\u0151 elv\u00e1r\u00e1sa, hogy ne besz\u00e9ljen arr\u00f3l, amir\u0151l besz\u00e9lnie kellene; ismeretelm\u00e9leti szempontb\u00f3l pedig nem k\u00e9pes arr\u00f3l besz\u00e9lni, amir\u0151l besz\u00e9lni akar. Az ut\u00f3bbi jelens\u00e9g teol\u00f3giai aspektusban is kifejez\u00e9sre jut: nem l\u00e1thatjuk a dolgok igazi k\u00e9p\u00e9t, csup\u00e1n evil\u00e1gi k\u00e9pzet\u00e9t, ez\u00e9rt tudatunkban az intentio obliqua<\/em> helyett az intentio recta<\/em> hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151.10<\/sup><\/a> Nagy G\u00e1sp\u00e1r l\u00edr\u00e1j\u00e1nak val\u00f3di \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00fagy becs\u00fclhetj\u00fck f\u00f6l, ha e h\u00e1rom mozzanatot nem szak\u00edtjuk el egym\u00e1st\u00f3l; mintegy z\u00e1r\u00f3jelbe tessz\u00fck a m\u0171vet mint a h\u00edv\u0151 \u00e9s a fenn\u00e1ll\u00f3val szembehelyezked\u0151 szerz\u0151 \u00e9letmegnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t, az \u00e9letszents\u00e9g \u00e9s a politikai sz\u00f3kimond\u00e1s vehikulum\u00e1t. Ugyanis a k\u00f6lt\u0151 szimb\u00f3lum- \u00e9s metaforarendszer\u00e9t mindeddig vagy katolikus, vagy politikai s\u00edkon olvastuk, s hajlamosak voltunk elfeledkezni arr\u00f3l, hogy a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tj\u00e1r\u00e1st \u00e9ppen az eszt\u00e9tika biztos\u00edtja.
Nem ismerhetj\u00fck meg kimer\u00edt\u0151 m\u00f3don, a maga szellemi val\u00f3j\u00e1ban sem a kereszt\u00e9ny \u00e9let, sem a helyesen korm\u00e1nyzott politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g st\u00e1tusz\u00e1t \u00e9s ism\u00e9rveit; az egy\u00e9n \u00e9s a kollekt\u00edvum moralit\u00e1sa \u00e9ppen a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e1ltal ny\u00edlhat \u00e9s nyilatkozhat meg egym\u00e1s el\u0151tt. A kereszt\u00e9ny hit attrib\u00fatumai nem a vall\u00e1sos k\u00f6lt\u0151t, a mor\u00e1lis imperat\u00edvuszok nem a diktat\u00fara vagy a rendszerv\u00e1lt\u00e1s uralmi viszonyait id\u00e9zik meg \u2013 noha az \u00e9rtelmez\u00e9s dialektik\u00e1ja vissza-visszat\u00e9r e t\u00f6rt\u00e9nelmi szitu\u00e1ci\u00f3khoz \u2013, hanem az egy\u00e9ni l\u00e9tez\u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe vetetts\u00e9g\u00e9t \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9tez\u00e9s egy\u00e9ni d\u00f6nt\u00e9seknek val\u00f3 kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1t. \u00c9ppen azon a nyomvonalon nem indultunk tov\u00e1bb, amit Szakolczay \u201eigemond\u00e1s\u201d \u00e9s \u201eigazmond\u00e1s\u201d, \u201eisteni t\u00f6rv\u00e9nyek\u201d \u00e9s \u201eemberi t\u00f6rv\u00e9nyek\u201d k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s felt\u00e9telezetts\u00e9gek\u00e9nt azonos\u00edtott; mik\u00f6zben \u00e9ppen ez a nyomvonal sz\u00e9les\u00edti ki a nyomt\u00e1vot, vezet el a m\u00e1ba<\/em>, az aktu\u00e1lisat kiterjeszt\u0151 referenci\u00e1lishoz; t\u00fal a kereszt\u00e9nyi \u00e9s a politikai horizont szemmagass\u00e1g\u00e1n<\/em>. A \u201ek\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s\u201d fogalm\u00e1t \u00e9s a politikai teol\u00f3gia <\/em>gondolkod\u00e1sk\u00e9plet\u00e9t az\u00e9rt veszem ig\u00e9nybe, hogy az oeuvre kort\u00e1rs egyetemess\u00e9g\u00e9t tegyem vil\u00e1goss\u00e1; megmutassam, mennyire nem v\u00e1lt idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 po\u00e9tik\u00e1ja, s mennyire a heideggeri \u201ek\u00e9zhez\u00e1ll\u00f3t\u201d f\u00fcrk\u00e9szi, nem a \u201ek\u00e9zn\u00e9l lev\u0151t\u201d.<\/p>\n\n\n\n

3.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Vajon mit \u00e9rt\u00fcnk az \u201eigazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1son\u201d \u00e9s a \u201epolitik\u00e1n\u201d \u2013 a k\u00f6lt\u00e9szetben<\/em>, ha nem csup\u00e1n az egyenes besz\u00e9det \u00e9s a kontraprezentikus narrat\u00edv identit\u00e1st,11<\/sup><\/a> az elnyom\u00f3 uralomt\u00f3l f\u00fcggetlen, auton\u00f3m besz\u00e9daktust? Ann\u00e1l is fog\u00f3sabb k\u00e9rd\u00e9ssel \u00e1llunk szemben, hogy az \u201eegyenes besz\u00e9d\u201d mint olyan lehetetlen a m\u0171alkot\u00e1sban; ha a vers ontol\u00f3giai st\u00e1tusza elint\u00e9zhet\u0151 lenne a politikai igazs\u00e1g, a t\u00e9nyek \u00e9s esem\u00e9nyek c\u00e9lszer\u0171 kimond\u00e1s\u00e1val \u2013 vagy ak\u00e1r az arra val\u00f3 c\u00e9lozgat\u00e1ssal \u2013, \u00fcgyes sz\u00f3noklatk\u00e9nt, retorikai alakzatk\u00e9nt ugyan meg\u00e1lln\u00e1 a hely\u00e9t, de m\u0171v\u00e9szi k\u00f6zl\u00e9sk\u00e9nt aligha. M\u00f3dszertanilag az amerikai \u00fajhistorizmushoz, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a diskurzus viszony\u00e1nak dialektikus felfog\u00e1s\u00e1hoz \u00e9rdemes fordulnunk. Ennek l\u00e9nyege, hogy a m\u0171alkot\u00e1s r\u00e9szese, s nem csup\u00e1n eredm\u00e9nye annak a jelent\u00e9stermel\u00e9snek, amit t\u00f6rt\u00e9nelemnek h\u00edvunk. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 \u201ehatalmi \u00e1gk\u00e9nt\u201d, t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt tekintve r\u00e1, a sz\u00f6veg \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g hat\u00e1rai elmos\u00f3dnak, felsz\u00edv\u00f3dnak, ami m\u00e9gsem az etikai vagy t\u00e1rsadalmi tartalmak kiiktat\u00e1s\u00e1val, hanem ellenkez\u0151leg, a textualit\u00e1s \u00e9s a moralit\u00e1s \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1val j\u00e1r.
Ha Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek az egyetemess\u00e9g szintj\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyt k\u00edv\u00e1nunk szerezni, vagyis egyidej\u0171leg k\u00edv\u00e1njuk a t\u00e1rsadalmit, a teol\u00f3giait \u00e9s a kett\u0151t szinoptikusan egy\u00fctt l\u00e1t\u00f3 eszt\u00e9tikait tetten \u00e9rni, kort\u00e1rsunkk\u00e9nt \u201erekontextualiz\u00e1lni\u201d, an\u00e9lk\u00fcl kell \u201edekontextualiz\u00e1lnunk\u201d,12<\/sup><\/a> mentes\u00edten\u00fcnk a k\u00e1d\u00e1ri-acz\u00e9li irodalompolitika, a diktat\u00f3rikus diglosszia \u00e9s kett\u0151s erk\u00f6lcs narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t\u00f3l, hogy puszt\u00e1n \u201etextualiz\u00e1ln\u00e1nk\u201d azt, \u00e9rtelmez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1nkat az irodalmi sz\u00f6vegek transztextu\u00e1lis dial\u00f3gus\u00e1ra korl\u00e1tozn\u00e1nk.
A f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnk teh\u00e1t, hogy az oeuvre vajon igazs\u00e1got szolg\u00e1ltat-e sz\u00e1munkra<\/em>. Mik\u00e9nt helyezkedhet\u00fcnk bele k\u00f6ltem\u00e9nyeibe; s azok mik\u00e9nt apell\u00e1lhatnak mor\u00e1lis egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s\u00fcnkre? Csakis akkor, ha a katolicizmus attrib\u00fatumait nem kultur\u00e1lis reminiszcenci\u00e1knak, a politikai metafor\u00e1kat pedig nem az aktu\u00e1lis (k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai) uralmi g\u00e9pezet megakaszt\u00e1s\u00e1nak, kij\u00e1tsz\u00e1s\u00e1nak, \u00e1tprogramoz\u00e1s\u00e1nak rendelj\u00fck al\u00e1. Nussbaum m\u00f3dszer\u00e9t f\u00f6leleven\u00edtve, az \u00e9letm\u0171re egy bizonyos \u201emor\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9g paradigm\u00e1jak\u00e9nt\u201d13<\/sup><\/a> tekintek, mely egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik a mor\u00e1lfiloz\u00f3fia trakt\u00e1tusaival, tal\u00e1lkozik mindenkori olvas\u00f3j\u00e1nak erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9k\u00e9vel. \u00dagy v\u00e9lem, hogy ekk\u00e9nt Nagy G\u00e1sp\u00e1r versei legink\u00e1bb a politikai teol\u00f3gi\u00e1ban<\/em> horgonyoznak le. A recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9netnek ezt a fejezet\u00e9t el\u0151legezi meg Papp Endre tanulm\u00e1nya is,14<\/sup><\/a> mely a m\u0171vek nyelvfiloz\u00f3fiai implik\u00e1ci\u00f3inak \u00e9s Wolfhart Pannenberg Rendszeres teol\u00f3gi\u00e1<\/em>j\u00e1nak \u00f6sszeolvas\u00e1s\u00e1ra tesz javaslatot: \u201ea k\u00f6lt\u0151 ragaszkod\u00e1sa az isteni igazs\u00e1ghoz kult\u00farantropol\u00f3giai vonatkoz\u00e1s\u00fa, erk\u00f6lcsi term\u00e9szet\u0171 \u00edt\u00e9lkez\u00e9ssel j\u00e1r egy\u00fctt\u201d.15<\/sup><\/a> A t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151 ily m\u00f3don ugyanolyan kett\u0151s term\u00e9szet\u0171, mint a k\u00f6lt\u0151i besz\u00e9d; az emberis\u00e9g \u00e9s Isten p\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9nelmi jelenl\u00e9t\u00e9nek felismer\u00e9se a tud\u00e1s felt\u00e9tele. Ugyanakkor a k\u00f6lt\u0151i dikci\u00f3 \u00e9ppen oly m\u00f3don t\u00f6rekszik az \u00e9rv\u00e9nyes val\u00f3s\u00e1gmagyar\u00e1zatra, hogy kett\u0151s term\u00e9szet\u00e9be nem t\u00f6r\u0151dik bele, amivel anal\u00f3g folyamat a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9gt\u00f6rt\u00e9nelem egyes\u00edt\u00e9se <\/em>a politikai teol\u00f3gi\u00e1ban. <\/p>\n\n\n\n

4.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A politikai teol\u00f3gia voltak\u00e9ppen kett\u0151s ind\u00edttat\u00e1s\u00fa:16<\/sup><\/a> politikai oldalr\u00f3l a helyes \u00e1llamform\u00e1t kutat\u00f3 teoretikus ig\u00e9ny motiv\u00e1lja, teol\u00f3giai oldalr\u00f3l fides <\/em>\u00e9s ratio veritas duplex<\/em>\u00e9nek felold\u00e1sa a t\u00e1rsadalomelm\u00e9letben. Klasszikus hivatkoz\u00e1si pontja a Bibli\u00e1b\u00f3l ered, amikor J\u00e9zus \u00edgy felel Pil\u00e1tusnak: \u201eaz \u00e9n orsz\u00e1gom nem ebb\u0151l a vil\u00e1gb\u00f3l val\u00f3\u201d. J\u00e9zus theantropikus <\/em>bel\u00e9p\u00e9se a t\u00f6rt\u00e9nelembe az \u00edg\u00e9ret misztikus l\u00e9tm\u00f3dj\u00e1t val\u00f3ra v\u00e1ltja, hiszen onnant\u00f3l az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g \u2013 a \u201eMennyek Orsz\u00e1ga\u201d \u2013 a jelen id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9nik meg, ami az Isten \u00e9s a teremtm\u00e9ny \u00faj sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek \u201ealapnorm\u00e1ja\u201d.17<\/sup><\/a> Egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a fogalom gy\u00f6kerei az antikvit\u00e1sig ny\u00falnak vissza; \u201ea mitikus, term\u00e9szetes \u00e9s politikai teol\u00f3gi\u00e1t megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 sztoikus filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik\u201d.18<\/sup><\/a> A R\u00f3mai Birodalom \u00e1llammetafizik\u00e1j\u00e1ban a cs\u00e1sz\u00e1rok teljhatalm\u00e1nak legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t szolg\u00e1lta, amit \u00e1rnyalatok n\u00e9lk\u00fcl, egys\u00edk\u00faan saj\u00e1t\u00edtott el k\u00e9s\u0151bb Machiavelli kir\u00e1lyt\u00fckre \u00e9s Hobbes szerz\u0151d\u00e9selm\u00e9lete: Princeps legibus solutus est<\/em>. Hobbes abszol\u00fat monarch\u00e1ja korl\u00e1tlan hatalmat \u00e9lvez, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ga mechanikusan k\u00e9pezi le Isten szuverenit\u00e1s\u00e1t. Szent \u00c1goston a De civitate Dei<\/em>ben ugyanakkor m\u00e1ig meghat\u00e1roz\u00f3 fabul\u00e1j\u00e1t alkotta meg az Isten \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g v\u00e1ros\u00e1nak megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel: ett\u0151l fogva az ide\u00e1lis \u00e1llam platonista-ut\u00f3pisztikus v\u00edzi\u00f3ja megingathatatlanul a gyarl\u00f3 emberi \u00e1llamrend f\u00f6l\u00f6tt lebeg.19<\/sup><\/a> Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s (a tomizmus, s r\u00e1 \u00e9p\u00edtve a 20. sz\u00e1zadban Jacques Maritain neotomista term\u00e9szetjoga) a teremt\u0151 \u201efels\u00e9gjogait\u201d \u2013 a teremtm\u00e9nyi szabad akaratra is \u00fcgyelve \u2013 a vil\u00e1ghoz form\u00e1t szab\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek tipiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val korl\u00e1tozta: a lex aeterna <\/em>ut\u00e1n hierarchikusan k\u00f6vetkezik az embereknek kinyilatkoztatott lex divina<\/em>, majd a lex naturalis <\/em>(az erk\u00f6lcsi t\u00f6rv\u00e9ny), v\u00e9g\u00fcl pedig a pozit\u00edv jog, a lex humana<\/em>.20<\/sup><\/a> Kantorowicz \u00e9sSheldon Wolin hosszan taglalt\u00e1k, hogy a k\u00f6z\u00e9pkori politikai teol\u00f3gia mik\u00e9nt hatott a birodalmak \u2013 \u00e1llamnak az id\u0151 t\u00e1jt nem szok\u00e1s nevezni a politikai alakulatokat \u2013 szervez\u00e9s\u00e9re \u00e9s megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ra: a corpus mysticum<\/em>, az Eucharisztia liturgikus jelent\u00e9sv\u00e1ltozat\u00e1r\u00f3l fokozatosan lev\u00e1lt az egyh\u00e1z, a sacerdotium <\/em>misztikus teste; s ez alapozhatta meg a vil\u00e1gi kir\u00e1lys\u00e1g, a monarchia t\u00f6rt\u00e9nelmi test\u00e9nek, s\u0151t k\u00e9s\u0151bb a nemzet\u00e1llam, majd az alkotm\u00e1nyos jog\u00e1llam konstit\u00faci\u00f3j\u00e1t. A k\u00e9t v\u00e1ros ez\u00e1ltal olvadt \u00f6ssze eggy\u00e9, melyet \u201ek\u00e9t kard\u201d oltalmaz, a spiritu\u00e1lis \u00e9s a tempor\u00e1lis; a szelleminek al\u00e1vetett f\u00f6ldi hatalmat a divin\u00e1lis jog tartja f\u00e9ken. Az invesztit\u00faraharc ak\u00f6r\u00fcl forgott, hogy val\u00f3j\u00e1ban ki ragadja mag\u00e1hoz a \u201ekardokat\u201d: az egyh\u00e1z politikai tekint\u00e9ly\u00e9rt sz\u00e1llt s\u00edkra, de a monarcha is megfogalmazta ig\u00e9ny\u00e9t a \u201eszents\u00e9gre\u201d; a sacerdotium <\/em>birodalmi sz\u00ednekbe burkol\u00f3zott, a regnum <\/em>pedig vall\u00e1si orn\u00e1tust \u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1ra.21<\/sup><\/a>
Az \u00edrott kult\u00far\u00e1nak az irodalomfogalom \u00e9s a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a vesztf\u00e1liai \u00e1llamfogalom el\u0151tti funkci\u00f3ja a politikai teol\u00f3gia fel\u0151l mutat rokons\u00e1got. A 16-17. sz\u00e1zadi angol politikai diskurzusokat elemezve Trencs\u00e9nyi Bal\u00e1zs arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy \u201ehab\u00e1r a humanist\u00e1k szorgosan kidolgozt\u00e1k a n\u00e9pnyelvek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1nak tudom\u00e1nyos appar\u00e1tus\u00e1t, ek\u00f6zben a Respublica Litteraria <\/em>keretei k\u00f6z\u00f6tt fenntartott\u00e1k azt a nemzetk\u00f6zi \u00bbk\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get\u00ab, amely a latinit\u00e1s neoklasszikus \u00e9s transznacion\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt\u201d.22<\/sup><\/a> I. Jakab kir\u00e1ly mint birodalm\u00e1nak \u201eFeje\u201d, \u201ef\u00e9rje\u201d \u00e9s \u201eP\u00e1sztora\u201d l\u00e9pett tr\u00f3nra az uni\u00f3 \u201eprovidenci\u00e1lis jelleg\u00e9t\u201d, \u201eaz organicista \u00e9s egyetemes harm\u00f3ni\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151 hivatkoz\u00e1sok\u201d retorik\u00e1j\u00e1t ford\u00edtva saj\u00e1t jav\u00e1ra. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s fejlem\u00e9ny, hogy VIII. Henrik Angli\u00e1j\u00e1t \u2013 a p\u00e1pas\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlened\u0151 szuverenit\u00e1sa jel\u00e9\u00fcl \u2013 Ben Johnson \u00e9s William Davenant k\u00f6lt\u00e9szete \u201ea m\u00fazs\u00e1k \u00faj otthonak\u00e9nt\u201d aposztrof\u00e1lta, \u00e9s a \u201etranslatio imperii\u201d mellett a \u201etranslatio artium\u201d-ot is el\u0151szeretettel sz\u0151tte \u00e9rvel\u00e9s\u00e9be.23<\/sup><\/a> Az uralom a teol\u00f3giai mellett az irodalmi t\u00edpus\u00fa legitim\u00e1ci\u00f3ra is t\u00e1maszkodott; a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g konstit\u00faci\u00f3ja normat\u00edv er\u0151re emelte mindk\u00e9t szf\u00e9r\u00e1t. Virtigli romantikus n\u00e9zetnek sz\u00e1m\u00edtott ez a k\u00e9s\u0151bbi sz\u00e1zadokban: Shelley a k\u00f6lt\u0151ket \u201ea vil\u00e1g el nem ismert t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3inak\u201d titul\u00e1lta, ami \u2013 nota bene<\/em> \u2013 Szab\u00f3 Zolt\u00e1n irodalmi nemzeteszm\u00e9j\u00e9nek egyik jelmondatak\u00e9nt is felbukkant.24<\/sup><\/a> Sz\u00e1mos \u00e9rtekez\u00e9s v\u00e1lasztotta t\u00e1rgy\u00e1ul, hogy John Milton Elveszett Paradicsom<\/em>a vajon milyen \u00e1llamform\u00e1t r\u00e9szes\u00edt el\u0151nyben a teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9net rekapitul\u00e1ci\u00f3jakor, s hogy azt az Atya \u00e9s a S\u00e1t\u00e1n viselked\u00e9se, perleked\u00e9se, hatalomgyakorl\u00e1sa mik\u00e9nt allegoriz\u00e1lja.25<\/sup><\/a> Az irodalom teh\u00e1t \u2013 s mindezt ez\u00e9rt \u00e9rdemes felid\u00e9zn\u00fcnk \u2013 a kezdetekt\u0151l \u2013 gondoljunk az eposzok alap\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9s\u00e9re \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve is \u2013 megjelen\u00edtette a politikai teol\u00f3gia providencializmus\u00e1t; m\u00e9ghozz\u00e1 innovat\u00edv m\u00f3don kisz\u00e9les\u00edtve a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszetartoz\u00e1s-tudat\u00e1nak normat\u00edv tartalmait.
Ennek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez azonban nem kell a szigetorsz\u00e1g eszmet\u00f6rt\u00e9net\u00e9ig utaznunk, hiszen a magyar reformkor is b\u0151s\u00e9ges p\u00e9ldat\u00e1rnak k\u00edn\u00e1lkozik; ahogyan persze kor\u00e1bbr\u00f3l P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter vagy Bessenyei Gy\u00f6rgy munk\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t is el\u0151t\u00e9rbe hozhatn\u00e1nk.26<\/sup><\/a> A litterae<\/em> t\u00edpus\u00fa irodalomfogalom jogi, vall\u00e1sos \u00e9s politikai \u201et\u00f6mbjeit\u201d \u2013 melyeket az ars rhetorica <\/em>boltozata tartott \u00f6ssze \u2013 megsz\u00fcntetve \u0151rizte meg a literatura<\/em>. A posztmodern izgalmas fejlem\u00e9nye, visszacsap\u00e1sa e t\u00e9ren, hogy \u2013 mik\u00e9nt Bene S\u00e1ndor \u00e9s Kecskem\u00e9ti G\u00e1bor a kort\u00e1rs irodalomr\u00f3l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u2013 \u201ea fikci\u00f3 \u00e9s a reprezent\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1rai reflekt\u00e1ltan \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3ak, a hagyom\u00e1nyos m\u0171faji hierarchi\u00e1k dekonstru\u00e1l\u00f3dnak\u201d.27<\/sup><\/a> Kora \u00fajkori \u201esz\u00f6vegek\u201d prezentista c\u00e9l\u00fa retorikai elemz\u00e9sekor a cambridge-i eszmet\u00f6rt\u00e9neti iskola h\u00edres filoz\u00f3fusa, Quentin Skinner is gyakorta hivatkozik Derrid\u00e1ra, azt \u00e9rz\u00e9keltetend\u0151, hogy a m\u0171faji hovatartoz\u00e1s eld\u00f6nthetetlens\u00e9ge, hat\u00e1rainak cseppfoly\u00f3s\u00edt\u00e1sa a premodern \u00e9s a posztmodern egybev\u00e1g\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dja.28<\/sup><\/a> A corpus politicum<\/em> \u00e9s a corpus mysticum <\/em>interdependenci\u00e1j\u00e1nak hite szinte v\u00e9gigvonul a m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neten. Az \u201e\u00edr\u00e1stud\u00f3 nemesi \u00e9rtelmis\u00e9g v\u00e1ls\u00e1gtudat\u00e1nak\u201d K\u00f6lcsey Ferenc \u00e9letm\u0171v\u00e9ben kimutathat\u00f3 hat\u00e1sa az \u201e\u00e1llam eszm\u00e9j\u00e9nek\u201d \u00e9s a \u201ehaza depolitiz\u00e1lt fogalm\u00e1nak\u201d megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se Kulin Ferenc szerint.29<\/sup><\/a> Az irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz veszi \u00e9szre, hogy \u201eaz \u00e1llamhoz, a k\u00f6zhatalomhoz val\u00f3 tudati viszonyul\u00e1s mennyire m\u00e9lyen \u00f6sszef\u00fcgg az egy\u00e9nnek a J\u00f3r\u00f3l \u00e9s a Rosszr\u00f3l, a Rendr\u0151l, az Igazr\u00f3l \u00e9s az Abszol\u00fatumr\u00f3l alkotott fogalmaival\u201d, ily m\u00f3don viszont \u201ea korabeli magyar k\u00f6zjogi \u00e1llapotok nem kedveznek egy k\u00f6vetkezetes \u00bbteologiko-politikai\u00ab vil\u00e1gk\u00e9p kialakul\u00e1s\u00e1nak\u201d.30<\/sup><\/a> A korszer\u0171 \u00e1llamkoncepci\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1ban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolidarit\u00e1snak az irodalom volt az \u00e9leszt\u0151je, amely ez\u00e1ltal a protest\u00e1ns nemzet\u00e1llami liberalizmus hajt\u00f3erej\u00e9t is (\u00e1tt\u00e9telesen) k\u00f6zvet\u00edtette (m\u00e9g ha az ismert f\u00e9loldalas m\u00f3don is). A vall\u00e1st, az erk\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s a politik\u00e1t egys\u00e9gben szeml\u00e9l\u0151 T\u00f6red\u00e9k a vall\u00e1sr\u00f3l<\/em>, s\u0151t a Himnusz <\/em>providencialista t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00edzi\u00f3ja is j\u00f3l kifejezi a politikai teol\u00f3gia \u00e9s az irodalom kollektivit\u00e1s\u00e9lm\u00e9ny\u00e9nek \u00f6sszefon\u00f3dotts\u00e1g\u00e1t.31<\/sup><\/a>
Az \u00e1llameszm\u00e9t\u0151l (status<\/em>) f\u00fcggetlen hazafogalom (patria<\/em>) irodalmi fenntart\u00e1sa, \u00e1lland\u00f3 rev\u00edzi\u00f3ja tov\u00e1bb \u00e9ltette a teol\u00f3giai \u00e9s a jogi k\u00f3drendszer\u0171 argument\u00e1ci\u00f3s regisztereknek a litterae<\/em> t\u00edpus\u00fa, k\u00e9s\u0151bb a belletrisztikus, modern, k\u00e9s\u0151 modern \u00e9s posztmodern sz\u00f6vegekben tetten \u00e9rhet\u0151 kevered\u00e9s\u00e9t \u2013 eg\u00e9szen Pet\u0151fit\u0151l \u00e9s Adyt\u00f3l a kort\u00e1rs magyar l\u00edrai teljes\u00edtm\u00e9nyekig. A Nemzeti dal <\/em>\u00e9s A magyar Messi\u00e1sok <\/em>ugyanolyan eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1k, mint \u2013 teszem azt \u2013 Dsida Jen\u0151 Psalmus Hungaricus<\/em>a. A polg\u00e1ri forradalomra felt\u00fczeltek \u201eA magyarok isten\u00e9re\u201d esk\u00fcdtek f\u00f6l, \u201ea k\u00e9tmeggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u0171 forradalm\u00e1r\u201d ecetes sz\u00e1j\u00edzzel forgatta mag\u00e1ban, hogy \u201eEzerszer Messi\u00e1sok \/ A magyar Messi\u00e1sok\u201d, a kisebbs\u00e9gbe szorult po\u00e9ta zsolt\u00e1rt \u00e1ldozott a politikai teol\u00f3gia olt\u00e1r\u00e1n: \u201eRothadjon el l\u00e1bunk-kez\u00fcnk, \/ mikoron hozz\u00e1d h\u0171tlenek lesz\u00fcnk, \/ \u00f3, Jeruzs\u00e1lem, Jeruzs\u00e1lem!\u201d De Pilinszky is a Biblia, az egyh\u00e1zaty\u00e1k \u00e9s a n\u00e9pirt\u00e1sok, n\u00e9pfelkel\u00e9sek Kelet-Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1nak szellemi sz\u00ednterein zar\u00e1ndokol a Nagyv\u00e1rosi ikonokban: \u201eLakhatatlan, ki\u00e1ltj\u00e1k, lakhatatlan!\u201d Ott, ahol \u201eMeg\u00e1llnak a sug\u00e1rutak. \/ Egyetemes sebek a kertben\u201d. E v\u00e1ros \u201egy\u00e9m\u00e1nt\u00fcres m\u00fazeum\u201d-\u00e1nak \u201ek\u00f6zep\u00e9ben egy mellt\u0171 l\u00e1ngol\u201d, \u00e1m a besz\u00e9l\u0151 az \u201e\u00e1rva\u201d princ\u00edpium\u00e1nak, amelyet megsz\u00f3l\u00edt, k\u00edv\u00e1nja, hogy \u201ef\u00e9nyeskedj\u00e9k neked az \u00e9j \/ \u00f6r\u00f6k\u00fcres monstranci\u00e1ja\u201d. <\/p>\n\n\n\n

Jegyzetek<\/p>\n\n\n\n

1<\/a> A versid\u00e9zetek a\nk\u00f6vetkez\u0151 kiad\u00e1sb\u00f3l val\u00f3k: Nagy G\u00e1sp\u00e1r \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt versei<\/em>. P\u00fcski\nKiad\u00f3, Budapest, 2007.
2<\/a> G\u00f6r\u00f6mbei Andr\u00e1s a vers\nr\u00e9szletes elemz\u00e9s\u00e9t adja, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Vasy G\u00e9za \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re t\u00e1maszkodva. In\nu\u0151.: Nagy G\u00e1sp\u00e1r<\/em>. Monogr\u00e1fia. Nap Kiad\u00f3, Budapest, 2009. 116-121.
3<\/a> L\u00e1sd uo. 74-79.
4<\/a> L\u00e1sd a fogalom nyelvfiloz\u00f3fiai\n\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez H. L. A. Hart: A jog fogalma<\/em>. Osiris Kiad\u00f3,\nBudapest, 1995. 147.
5<\/a> \u00cdr\u00f3k\u00e9nt p\u00e9ld\u00e1ul Walter\nJens: A J\u00fad\u00e1s-\u00fcgy<\/em>. Ulpius-h\u00e1z, Budapest, 2003.
6<\/a> Szakolczay Lajos: A hit\nkozmosza. (F\u00f6ld \u2013 Biblia \u2013 Szabads\u00e1g). Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9r\u0151l<\/em>. In Nagy\nG\u00e1sp\u00e1r Eml\u00e9kkonferencia<\/em>. P\u00e9csi Gy\u00f6rgyi (szerk.) MMA, Budapest, 2012. 45.
7<\/a> Uo.
8<\/a> Gr\u00f3h G\u00e1sp\u00e1r: A b\u00facs\u00faz\u00f3\nk\u00f6lt\u0151 jelenl\u00e9te<\/em>. In Nagy G\u00e1sp\u00e1r Eml\u00e9kkonferencia<\/em>. i. m. 80.
9<\/a> Uo. 79.
10<\/a> L\u00e1sd a fogalomp\u00e1rhoz Ign\u00e1cz\nLilla: Hermeneutika \u00e9s teol\u00f3gia Rudolf Bultmann gondolkod\u00e1s\u00e1ban<\/em>.\nDoktori disszert\u00e1ci\u00f3. ELTE BTK, 2007. 96. \u201eBultmann felid\u00e9zi e ponton az\nintentio recta \u00e9s az intentio obliqua k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t: az intentio recta szerint a\nbefogad\u00f3 a m\u0171 t\u00e1rgyi jelent\u00e9s\u00e9re k\u00e9rdez, pl. egy szentk\u00e9p mennyire fokozza az\n\u00e1h\u00edtatot. Az intentio obliqua pedig arra a szellemre k\u00e9rdez r\u00e1, amelyb\u0151l a m\u0171\nkeletkezett, \u00e9s amelynek kifejez\u0151d\u00e9se. Winckelmann ismerte fel a kifejezett\ngondolat m\u00f6g\u00f6tt a szellemet, az alkot\u00f3m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a n\u00e9pe g\u00e9niusz\u00e1t.\u201d
11<\/a> L\u00e1sd a fogalomhoz Jan\nAssmann: A kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet. \u00edr\u00e1s, eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s politikai identit\u00e1s\na korai magaskult\u00far\u00e1kban<\/em>. Atlantisz K\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 2013. 80-88.
12<\/a> L\u00e1sd a fogalmakhoz P.\nRicoeur: Hermeneutics and the Human Sciences. Essays on Language,\nAction and Interpretation<\/em>. Cambridge University Press, Cambridge, 1981.\n139.
13<\/a> L\u00e1sd Nussbaum: i. m. 148.
14<\/a> Papp Endre: A nyelv\nfelszabad\u00edt<\/em>. Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek logik\u00e1ja. In u\u0151.: Azonos\n\u00f6nmag\u00e1val<\/em>. Nemzeti Kult\u00far\u00e1\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 2013.
15<\/a> Uo. 174.
16<\/a> L\u00e1sd b\u0151vebben Falusi\nM\u00e1rton: Creatio ex nihilo? \u2013 Adal\u00e9kok az alkotm\u00e1nyoz\u00e1s jogfiloz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9seihez<\/em>.\nIn Hitel<\/em> 2010\/10. 3-15., U\u0151.: Demokr\u00e1cia szuverenit\u00e1s\nn\u00e9lk\u00fcl?<\/em> In Hitel<\/em> 2012\/5. 75-91.
17<\/a> Hans Kelsen \u201ehipotetikus\nalapnorma\u201d-fogalm\u00e1ra utalva.
18<\/a> Johann Baptist Mete: Az\n\u00faj politikai teol\u00f3gia alapk\u00e9rd\u00e9sei<\/em>. L’Harmattan, Budapest, 2004. 25.
19<\/a> Szent \u00c1goston az igazs\u00e1goss\u00e1g\nn\u00e9lk\u00fcli \u00e1llamokat puszta \u201erabl\u00f3band\u00e1knak\u201d titul\u00e1lja. Ezt a normati- vit\u00e1st\nk\u00e9s\u0151bb racion\u00e1lisabb (ha tetszik, perspektivikus) defin\u00edci\u00f3val v\u00e1ltotta ki: \u201eA\nn\u00e9p olyan \u00e9rtelmes sokas\u00e1g t\u00e1rsul\u00e1sa, amelyet az egyet\u00e9rt\u00e9sben szeretett dolgok\negys\u00e9ge hoz l\u00e9tre\u201d. In Frivaldszky J\u00e1nos: Klasszikus term\u00e9szetjog \u00e9s\njogfiloz\u00f3fia<\/em>. Szent Istv\u00e1n T\u00e1rsulat, Budapest, 2007. 447.
20<\/a> \u201eM\u00e1r a sztoikusok is egy\negys\u00e9ges vil\u00e1g\u00e1llamban vagy kozmopoliszban gondolkodtak, amelynek \u00bbpolitikai\u00ab\njelent\u0151s\u00e9ge mer\u0151ben \u00faj von\u00e1sokat \u00f6lt a kor\u00e1bbi polisz-felfog\u00e1shoz k\u00e9pest. A\nkereszt\u00e9nys\u00e9ggel, a transzcendens \u00e9s szem\u00e9lyes Istennek az eg\u00e9sz teremtett\nterm\u00e9szeti rendhez val\u00f3 viszony\u00e1nak \u00e9s az emberrel val\u00f3 kapcsolat\u00e1nak\nh\u00e1tter\u00e9ben azonban ezen \u00bbvil\u00e1g\u00e1llam\u00ab fogalma tov\u00e1bbi \u00e1talakul\u00e1sokon megy\nkereszt\u00fcl: a Teremt\u0151, Gondvisel\u0151 Isten Kinyilatkoztat\u00e1sa \u00e9s Fia megv\u00e1lt\u00e1sa\n\u00e1ltal az \u0150 Orsz\u00e1ga, Kir\u00e1lys\u00e1ga a legt\u00f6k\u00e9letesebb \u00e1llam vagy t\u00e1rsadalmi forma, amit\u0151l\n\u00e9lesen el kell k\u00fcl\u00f6n\u00edteni a legjobb emberi \u00e1llamform\u00e1t, \u00e9s annak eg\u00e9sz\ngyakorlati k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t. […] Isten Orsz\u00e1ga Isten kegyelm\u00e9vel \u00e9rhet\u0151 el, de a\nKrisztusban meg\u00fajult emberi term\u00e9szet ennek felt\u00e9tele.\u201d L\u00e1sd b\u0151vebben err\u0151l \u00e9s\nSzent Tam\u00e1s term\u00e9szetjogi koncepci\u00f3j\u00e1r\u00f3l Frivaldszky J\u00e1nos: i. m. 117-132.
21<\/a> L\u00e1sd ehhez C. C.\nPecknold: Migrations of the Host: Fugitive Democracy and the Corpus\nMysticum<\/em>. In Political Theology<\/em>, 11.1. 2010. 77-101., Ernst H.\nKantorowicz: King’s Two Bodies. A Study in Political Theology<\/em>.\nPrinceton University Press, 1997.22<\/a> Trencs\u00e9nyi Bal\u00e1zs: Az\nangol politikai diskurzusok \u00e9s alakv\u00e1ltoz\u00e1sai a 16-17. sz\u00e1zadban<\/em>. In \u201eKir\u00e1lly\u00e1\nlett a te istened\u201d. Fejezetek a politikai teol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l<\/em>. Akad\u00e9miai\nKiad\u00f3, Budapest, 2008. 80.
23<\/a> Uo. 95-96.
24<\/a> L\u00e1sd Szab\u00f3 Zolt\u00e1n: Az\nel nem ismert t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3k<\/em>. In u\u0151: Diaszp\u00f3ranemzet<\/em>. Osiris\nKiad\u00f3, Budapest, 1999. 182.
25<\/a> L\u00e1sd p\u00e9ld\u00e1ul Sz\u00e1nt\u00f3\nVeronika: John Milton \u00e9gi \u00e9s f\u00f6ldi politik\u00e1ja<\/em>. In \u201eKir\u00e1lly\u00e1\nlett a te istened\u201d. Fejezetek a politikai teol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l<\/em>. i. m.\n118-137.
26<\/a> P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Kempis\nTam\u00e1s-ford\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s Bessenyei Gy\u00f6rgy Tarim\u00e9nes utaz\u00e1s\u00e1<\/em>ra gondolok\nels\u0151sorban.
27<\/a> Bene S\u00e1ndor\u2013Kecskem\u00e9ti\nG\u00e1bor: Javaslatok egy \u00faj irodalomt\u00f6rt\u00e9net elvi alapvet\u00e9s\u00e9hez \u00e9s r\u00e9gi\nmagyar irodalomt\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9sz\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez<\/em>. In Helikon<\/em> 2009\/1-2.\n206.
28<\/a> Quentin Skinner: \u00c9rtelem\n\u00e9s retorika Hobbes filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban<\/em>. In Helikon<\/em> 2009\/1-2.\n50-70.
29<\/a> Kulin Ferenc: K\u00f6lcsey\n\u00e9s a liberalizmus<\/em>. In K\u00fcldet\u00e9studat \u00e9s szerepkeres\u00e9s<\/em>.\nArgumentum Kiad\u00f3, Budapest, 2012. 41.
30<\/a> Uo.
31<\/a> Uo. 43.\n\n\n\n<\/p>\n\n\n\n

5.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A premodern eszmet\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a megk\u00e9sett magyar polg\u00e1rosod\u00e1s hajnala mindazon\u00e1ltal nem magyar\u00e1zza, mi\u00e9rt is ker\u00fclhet el\u0151 a politikai teol\u00f3gia a 20. sz\u00e1zadban \u2013 s a nyugati gondolkod\u00e1sban. Mind a politika, mind a teol\u00f3gia t\u00e9rfel\u00e9n v\u00e1ls\u00e1gperi\u00f3dusokban jelentkezett egy-egy gondolkod\u00f3, akiknek a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9se betudhat\u00f3. A weimari k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g k\u00f6zjogi vit\u00e1i sor\u00e1n, tulajdonk\u00e9ppen a legitim\u00e1ci\u00f3s deficit lek\u00fczd\u00e9s\u00e9t ambicion\u00e1lva vetette pap\u00edrra Carl Schmitt k\u00e9t elh\u00edres\u00fclt axi\u00f3m\u00e1j\u00e1t: \u201eSzuver\u00e9n az, aki a kiv\u00e9teles \u00e1llapotr\u00f3l d\u00f6nt.\u201d; \u201eA modern \u00e1llamelm\u00e9let minden jellemz\u0151 fogalma szekulariz\u00e1lt teol\u00f3giai fogalom.\u201d Hab\u00e1r Schmitt elm\u00e9lete egy\u00e9rtelm\u0171en az antidemokratikus, decizionista politikafiloz\u00f3fia \u00e9kes p\u00e9ld\u00e1ja (nem a V\u00e9g\u00edt\u00e9let, hanem a F\u00fchrer elj\u00f6vetel\u00e9t k\u00e9sz\u00edtette el\u0151), a h\u00e1tter\u00e9ben megh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00bbpolitikai romantika\u00ab val\u00f3s probl\u00e9m\u00e1ra reag\u00e1lt (rosszul). A felvil\u00e1gosod\u00e1s ut\u00e1n l\u00e9trej\u00f6tt, Rechtsstaat t\u00edpus\u00fa (korai) jog\u00e1llamok (\u00e9szjogi b\u00e1zison) a jogot a term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p mint\u00e1j\u00e1ra \u2013 more geometrico <\/em>\u2013 posztul\u00e1lt\u00e1k, \u00e1m mire a szekulariz\u00e1ci\u00f3 folyamata beteljesedett, az alkotm\u00e1nyos szab\u00e1lyok m\u00f6g\u00fcl kikoptak a fundament\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kkateg\u00f3ri\u00e1k, s nem mell\u00e9kesen az azok univerzalizmus\u00e1ba vetett bizalom is megrend\u00fclt. A Schmitt \u00e9s Hans Kelsen k\u00f6z\u00f6tti pol\u00e9mia ugyan int\u00e9zm\u00e9nyelm\u00e9letileg arr\u00f3l bontakozott ki, hogy ki legyen az \u201ealkotm\u00e1ny \u0151re\u201d, a birodalmi eln\u00f6k-e, avagy az alkotm\u00e1nyb\u00edr\u00f3s\u00e1g, materi\u00e1lis vonatkoz\u00e1sban a politikai autorit\u00e1s mibenl\u00e9te v\u00e1lt dilemm\u00e1v\u00e1, vagyis a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g alap\u00edt\u00f3 (\u201eszakr\u00e1lis\u201d) dokumentum\u00e1nak jelent\u00e9sstabiliz\u00e1ci\u00f3ja. Egyszer\u0171en szavakba \u00f6ntve: ki\u00e9 legyen az \u00e9rtelmez\u00e9s monop\u00f3liuma? J\u00f3llehet ezt a t\u00e1rsadalmi, vil\u00e1gk\u00e9pi \u00e9s jogelm\u00e9leti kr\u00edzist a tot\u00e1lis diktat\u00far\u00e1kb\u00f3l, a n\u00e9pirt\u00e1sokb\u00f3l \u00e9s a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fab\u00f3l regener\u00e1l\u00f3d\u00f3 nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 az emberi jogok nemzetk\u00f6zi katalogiz\u00e1l\u00e1sa, tribunaliz\u00e1l\u00e1sa, a jogv\u00e9d\u0151 \u00e9s jog\u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u0151 mechanizmusok finom\u00edt\u00e1sa \u2013 b\u00f6lcseleti s\u00edkon a term\u00e9szetjogi fordulat \u2013 r\u00e9v\u00e9n hossz\u00fa id\u0151re orvosoltnak hihette (\u00e9s hiszi tal\u00e1n most is), az alapvet\u0151 ap\u00f3ria, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e9s az alkotm\u00e1nyos jog\u00e1llam fesz\u00fclts\u00e9ge nem sz\u0171nt meg l\u00e9tezni. Az\u00e9rt v\u00e1zolom f\u00f6l a politikai teol\u00f3gi\u00e1t k\u00f6zrefog\u00f3 elm\u00e9lett\u00f6rt\u00e9neti keretet, hogy kitetssz\u00e9k, a Nagy G\u00e1sp\u00e1r l\u00edr\u00e1j\u00e1ban bemutatand\u00f3, \u00e1teszt\u00e9tiz\u00e1lt t\u00e1rsadalmi \u00e9s teol\u00f3giai referencialit\u00e1s \u2013 amelyet pejorat\u00edvan szok\u00e1s \u201ev\u00e1teszinek\u201d vagy \u201ek\u00e9pviseletinek\u201d h\u00edvni \u2013 nem vesz\u00edti el sem az \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t, sem a jelent\u00e9sess\u00e9g\u00e9t, ha itt \u00e9s most rekontextualiz\u00e1ljuk.<\/p>\n\n\n\n

Fontos t\u00e1rsadalomelm\u00e9leti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s, hogy az alkotm\u00e1nyos jog\u00e1llam \u00f6nmag\u00e1ban a polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom igazs\u00e1gos m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, a k\u00f6zj\u00f3t (bonum commune) nem k\u00e9pes biztos\u00edtani; csakis akkor kezelheti a kialakul\u00f3 konfliktusokat kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an \u00e9s a konszenzus es\u00e9ly\u00e9vel, ha a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g demokratikusan szervez\u0151dik. A politikai gondolkod\u00f3k \u2013 ak\u00e1rcsak az eposzok vagy az irodalomt\u00f6rt\u00e9netek \u2013 sz\u00e1mtalan narrat\u00edv\u00e1t eszk\u00e1b\u00e1ltak m\u00e1r \u00f6ssze, \u00e9s v\u00e9gs\u0151 soron mindegyiknek d\u0171l\u0151re kellene jutnia, m\u00e9gsem jut d\u0171l\u0151re arr\u00f3l, hogy a demokratikus politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vagy az alkotm\u00e1nyos jog\u00e1llamis\u00e1g el\u0151felt\u00e9telezi-e a m\u00e1sikat. K\u00f6zkelet\u0171en ezt \u00f6nti logikai formul\u00e1ba a B\u00f6ckenf\u00f6rde-paradoxon: a szekul\u00e1ris jog\u00e1llam, a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia olyan \u2013 \u201ejog el\u0151tti\u201d, imm\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 nem tett \u2013 \u00e9rt\u00e9kk\u00f6t\u00f6tts\u00e9geken (politikai moralit\u00e1son) alapul, amelyet csak liberalizmus\u00e1nak (semlegess\u00e9g\u00e9nek) felad\u00e1sa \u00e1r\u00e1n szavatolhatna. Tall\u00e1r Ferenc \u00e9ppen Carl Schmitt te\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak prizm\u00e1j\u00e1n nagy\u00edtja f\u00f6l ezt a jelens\u00e9get, a jogi proceduralit\u00e1s \u00e9s a politikai \u00e9rt\u00e9kpreferencia vil\u00e1gainak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s\u00e9t. Habermast id\u00e9zve r\u00f6gz\u00edti, hogy \u201eaz \u00f6nt\u00f6rv\u00e9nykez\u00e9s jogi fogalm\u00e1nak politikai dimenzi\u00f3t kell nyernie, \u00e9s egy demokratikusan \u00f6nmag\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e1rsadalom fogalm\u00e1v\u00e1 b\u0151v\u00fclnie\u201d ; azonban a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni, \u201eintervencionalista\u201d szoci\u00e1lis jog\u00e1llam a gyakorlatban m\u00e1ra megbukott, ez\u00e9rt \u00e9ppen a politikai cselekv\u00e9s esik ki a t\u00e1rsadalomontol\u00f3giai k\u00e9pletb\u0151l (\u00c1d\u00e1m Antal ez nevezi \u201eposztdemokr\u00e1ci\u00e1nak\u201d). T\u00e9ny, hogy a \u00bbposzt-nemzeti \u00e1llapot\u00ab, a \u00bbposztpolitika\u00ab \u00e9s a \u00bbposztdemokr\u00e1cia\u00ab m\u00e1ra kimer\u00edtette a k\u00f6zj\u00f3\u00e9rt val\u00f3 buzg\u00f3lkod\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t; a (nemzet)\u00e1llami auton\u00f3mi\u00e1t a glob\u00e1lis piaci viszonyok tot\u00e1lis elburj\u00e1nz\u00e1sa \u00e9s a hagyom\u00e1nyos kultur\u00e1lis mint\u00e1k tot\u00e1lis elt\u0171n\u00e9se v\u00e9gletesen relativiz\u00e1lja. Tall\u00e1r tal\u00e1l\u00f3 kit\u00e9tele szerint ez a v\u00e1ltoz\u00e1s \u201e\u00dcresen hagyva a politika hely\u00e9t, a Nyugat berendezked\u00e9s\u00e9nek politikai legitim\u00e1ci\u00f3ja ki\u00fcr\u00fcl […]\u201d. Az \u00fajraalap\u00edt\u00e1s, a\u00a0creatio ex nihilo<\/em>\u00a0sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t pedig egyre t\u00f6bben vetik f\u00f6l; ak\u00e1r az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3, ak\u00e1r az \u00e1llamok legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1nak \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se\/visszaszerz\u00e9se fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtve hozz\u00e1, s ezen a ponton \u00fctk\u00f6znek minduntalan Carl Schmitt politikai teol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llami legalit\u00e1s<\/em>hoz teh\u00e1t t\u00e1rsulnia kell(ene) a t\u00e1rsadalmi legitim\u00e1ci\u00f3<\/em>nak, csakhogy ez a plur\u00e1lis, ny\u00edlt t\u00e1rsadalomban elm\u00e9letileg lehetetlen (gyakorlatilag term\u00e9szetesen m\u00e9giscsak lehets\u00e9ges, b\u00e1r nehezen megfejthet\u0151, mik\u00e9nt). Ahogy Tall\u00e1r \u2013 \u00e9s napjainkban egyre t\u00f6bb t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fus \u2013 bel\u00e1tja, t\u00e1rsadalom mint olyan teoretikusan nem t\u00e9telezhet\u0151 (\u00bblehetetlen t\u00e1rgy\u00ab), nincsen \u00bbhegem\u00f3n diskurzusa\u00ab. A schmitti \u201etot\u00e1lis \u00e1llam\u201d \u2013 amely a bar\u00e1t-ellens\u00e9g bin\u00e1ris oppoz\u00edci\u00f3j\u00e1val le\u00edrt politikait el\u0151felt\u00e9telezi, s nyilv\u00e1nval\u00f3an a kora k\u00f6z\u00e9pkori respublica Christiana, valamint a pog\u00e1nyok \u00e9s eretnekek k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1laszt\u00f3vonalat h\u00fazza tov\u00e1bb a modernit\u00e1sig \u2013 a t\u00e1rsadalmi homogeniz\u00e1ci\u00f3 egyik (nemk\u00edv\u00e1natos, trag\u00e9di\u00e1ba fullad\u00f3) \u00fatj\u00e1t jel\u00f6lte ki. Ugyanakkor itt tudunk visszakapcsolni az \u00fajhistorista irodalomelm\u00e9let t\u00e1rsadalomb\u00edr\u00e1lat\u00e1hoz. Stephen Greenblatt ugyanis az eszt\u00e9tikait a schmitti politika mint\u00e1j\u00e1ra haszn\u00e1lja: az eszt\u00e9tikai tapasztalat egy bizonyos diskurzusb\u00f3l sz\u0171rhet\u0151 le, nem pedig az ismerett\u00e1rgyak egy bizonyos l\u00e9tm\u00f3dj\u00e1b\u00f3l. Ekk\u00e9nt a politikai viszony is azonos\u00edthat\u00f3 a t\u00e1rsadalom b\u00e1rmelyik szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ban (nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alrendszere annak). Az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s Greenblatt sz\u00e1m\u00e1ra, hogy elvesz\u00edtett\u00fck-e az egykori totalit\u00e1st, vagy pedig \u00e9ppen a kapitalizmus totalit\u00e1sa tart benn\u00fcnket fogs\u00e1gban. Nos, a logikus v\u00e1lasz, amely lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a t\u00e1rsadalom kapcsolat\u00e1nak \u00fajb\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyt szerezz\u00fcnk, egyik esetben sem adhat\u00f3 meg egyk\u00f6nnyen. Val\u00f3j\u00e1ban mindk\u00e9t megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s egyszerre igaz, hiszen a tud\u00e1ster\u00fcletekre, praxisokra osztott posztmodern t\u00e1rsadalomkonstrukci\u00f3ja ugyan\u00fagy szertefoszlik, miel\u0151tt a megismer\u0151 megragadhatn\u00e1, mint az, amelyiket puszt\u00e1n a piaci \u00e9rdekek uniformiz\u00e1lj\u00e1k. \u00dagy fest, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag antikv\u00e1rius \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel van rem\u00e9ny a sikerre; vagy az \u00fajra\u00e9rtelmezett nemzet fogalm\u00e1t vehetj\u00fck el\u0151 a m\u00fazeumi rakt\u00e1rakb\u00f3l, vagy pedig a piac\u00e9t a k\u00f6zgazdas\u00e1gtani iskol\u00e1k szert\u00e1r\u00e1b\u00f3l; el\u0151bbi az etnikai homogeniz\u00e1ci\u00f3, ut\u00f3bbi a permanens forradalom, az oszt\u00e1lyharc r\u00e9m\u00e9vel fenyeget. Melyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6s l\u00e9tszf\u00e9ra k\u00f6zvet\u00edti az emberi jogok univerz\u00e1lis ide\u00e1it alkalmaz\u00e1suk partikul\u00e1ris gyakorlata sz\u00e1m\u00e1ra? \u201eAz int\u00e9zm\u00e9nyi m\u0171k\u00f6d\u00e9s \u00edgy sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen t\u00f6bb mint \u00f6nmaga; ez\u00e9rt nem is vez\u00e9relheti, min\u0151s\u00edtheti, igazolhatja puszt\u00e1n \u00f6nmaga int\u00e9zm\u00e9nyi konstitu\u00e1lts\u00e1ga. […] Az int\u00e9zm\u00e9ny teh\u00e1t \u00f6nmag\u00e1n t\u00falra mutat.\u201d <\/p>\n\n\n\n

6.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az egyh\u00e1z oldal\u00e1r\u00f3l Johann Baptist Mete illesztette a politikai teol\u00f3gia be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s\u00e1ba teol\u00f3gia- \u00e9s t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9l\u0171 filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t, amely \u201ekritikai ellens\u00falyt k\u00e9pez a jelenkori teol\u00f3gi\u00e1nak az egy\u00e9ni szf\u00e9r\u00e1t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges m\u00f3don kiemel\u0151 szeml\u00e9let\u00e9vel szemben\u201d. Mete nemcsak azzal az ig\u00e9nnyel l\u00e9pett f\u00f6l, hogy a teol\u00f3gi\u00e1t \u2013 a \u201epolg\u00e1ri vall\u00e1ssal\u201d a \u201emessi\u00e1si vall\u00e1st\u201d szembe\u00e1ll\u00edtva \u2013 \u201edeprivatiz\u00e1lja\u201d, annak t\u00e1rsadalmi tan\u00edt\u00e1sait \u201ea b\u00e9ke \u00e9s az igazs\u00e1g \u00edg\u00e9ret\u00e9t alapul vev\u0151 szeml\u00e9let\u201d, J\u00e9zus Isten Orsz\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9ldabesz\u00e9deinek el\u0151ter\u00e9ben, prezentista megfontol\u00e1sokb\u00f3l kifejtse; hanem mindezt a teol\u00f3gia fundament\u00e1lis ir\u00e1nyults\u00e1g\u00e1nak \u00e1ll\u00edtotta be, \u201eenn\u00e9lfogva minden eszkatologikus teol\u00f3gi\u00e1nak politikai teol\u00f3gi\u00e1v\u00e1, azaz (t\u00e1rsadalom)kritikai teol\u00f3gi\u00e1v\u00e1 kell v\u00e1lnia\u201d. Az egyh\u00e1znak a t\u00f6rt\u00e9nelemben kell fenntartania \u201ea minden embernek sz\u00e1nt \u00fcdv\u00f6ss\u00e9get\u201d, amivel \u2013 a teol\u00f3gus mark\u00e1ns v\u00e9leked\u00e9se szerint \u2013 \u00e9vsz\u00e1zadokig ad\u00f3s maradt. Mete alapgondolata, hogy a szenved\u00e9st\u00f6rt\u00e9netet, az emberis\u00e9g \u201evesz\u00e9lyes eml\u00e9kez\u00e9s\u00e9t\u201d a modernit\u00e1s szabads\u00e1gt\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00f6sszhangban \u00e9rtelmezze; s mivel ezt a \u201ekritikai-felszabad\u00edt\u00f3 funkci\u00f3t\u201d az egyh\u00e1z sok\u00e1ig elmulasztotta bet\u00f6lteni \u2013 \u201enem pont az elm\u00falt sz\u00e1zadokban tartott-e sz\u00e9t teljesen a vall\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny \u00e9s a kritikai reflexi\u00f3 mozg\u00e1sa, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ma a teol\u00f3giai reflexi\u00f3 nem k\u00f6t\u0151dik az int\u00e9zm\u00e9nyhez, az int\u00e9zm\u00e9nyen bel\u00fcl pedig nem bontakozik ki reflexi\u00f3?\u201d \u2013, el\u00e9rkezett az id\u0151, hogy \u201e\u00faj gyakorlatot\u201d hirdessen.
A felvil\u00e1gosodott, nyugati \u00e9sz, k\u00e9s\u0151bb Marx \u00e9s a frankfurti iskola n\u00e9zeteit, a \u201efenn\u00e1ll\u00f3val\u201d szemben hangoztatott \u201etiltakoz\u00e1s\u00e1t\u201d az egyh\u00e1z, amennyiben felismeri k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, az evang\u00e9lium szellem\u00e9ben \u00fajraartikul\u00e1lhatja, int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtheti, \u00e9s a kritikai t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben mozg\u00f3s\u00edthatja. Az \u201e\u00fajabb rendszeres teol\u00f3gia\u201d ugyan konfront\u00e1l\u00f3dott Kant transzcendent\u00e1lis filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, a n\u00e9met idealizmussal, a perszonalizmussal \u00e9s az egzisztencializmussal, a jelen kih\u00edv\u00e1saira, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a baloldali hegeli\u00e1nus hagyom\u00e1ny ideol\u00f3giakritik\u00e1j\u00e1ra, nem felelt. Ennek folyom\u00e1nyak\u00e9nt Mete \u00e1lland\u00f3an hivatkozik Habermas, Adorno, Walter Benjamin \u00e9s Marcuse elm\u00e9leteire; s noha t\u00e1rsadalomontol\u00f3gi\u00e1jukat elutas\u00edtja, technol\u00f3gia-, m\u00edtosz-, m\u00e9dia- \u00e9s kapitalizmuskritik\u00e1juk velej\u00e9t igyekszik abszorbe\u00e1lni saj\u00e1t teol\u00f3giai hermeneutik\u00e1j\u00e1ba. Megford\u00edtja teh\u00e1t a \u2013 liberalizmus \u00e9s a posztmarxista trad\u00edci\u00f3k \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9pviselt \u2013 eszkatol\u00f3gia \u00e1raml\u00e1s\u00e1t: a vall\u00e1sos vil\u00e1gk\u00e9p \u00e9ppen hogy nem az ancien r\u00e9gime premodern \u00e1llami berendezked\u00e9s\u00e9nek, politikai rendj\u00e9nek reminiszcenci\u00e1ja, hanem azoknak a nyugati \u00e9sz fejl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, esetlegess\u00e9g\u00e9t, bizonytalans\u00e1g\u00e1t \u2013 a \u201ekollekt\u00edv identit\u00e1sf\u00e9lelmet\u201d \u2013 hivatott legy\u0171rni. Ekk\u00e9nt ha nem is hozza l\u00e9tre az emberek ide\u00e1lis t\u00e1rsul\u00e1s\u00e1t a szabads\u00e1g-egyenl\u0151s\u00e9g-testv\u00e9ris\u00e9g jegy\u00e9ben, \u00f6r\u00f6kk\u00e9 eml\u00e9keztet arra (memoria passionis<\/em>), milyennek kellene lennie, hirdeti az \u00fczenetet Isten elj\u00f6vend\u0151 uralm\u00e1r\u00f3l. Nem k\u00f6telez\u0151dik el egyetlen konkr\u00e9t politikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s mellett sem; de ezt csakis \u00fagy tudja kivitelezni, ha a politik\u00e1t mag\u00e1t \u2013\u00a0fides<\/em>\u00a0\u00e9s\u00a0ratio<\/em>\u00a0viszony\u00e1t \u2013 problematiz\u00e1lja, \u00e9s ez\u00e1ltal kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6li, hogy az emancipat\u00f3rikus politikai kr\u00e9d\u00f3 \u201ea szabads\u00e1g \u00e1tfog\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek alanyak\u00e9nt vil\u00e1gi szubjektumot jel\u00f6lj\u00f6n meg\u201d. A vil\u00e1gi szubjektum valamennyi lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 az oszt\u00e1ly, a nemzet \u00e9s a faj \u2013 k\u00e1rt\u00e9kony ugyanis, hiszen hajlamos arra, hogy az \u00e1llam \u00e9s a t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get felsz\u00e1molva abszol\u00fat uralomra t\u00f6rj\u00f6n. J\u00f3l kitapinthat\u00f3, hogy Mete ott veszi fel a fonalat, ahol Schmitt a nemzetiszocializmus, a frankfurti iskola pedig a kapitalista kult\u00faripar ki\u00e9p\u00fcl\u00e9sekor elejtette: hab\u00e1r Schmitt inspir\u00e1lta az el\u0151bbit, a kritikai elm\u00e9let pedig ostorozta az ut\u00f3bbit, egyik\u00fck sem kecsegtetett gy\u00f3gy\u00edrrel a t\u00e1rsadalmi sebekre \u00e9s kataklizm\u00e1kra. Schmitt \u201etot\u00e1lis politik\u00e1ja\u201d belenyugodott a politikai totalitarizmusba, Marcuse kult\u00farkritik\u00e1ja csak \u00e1talak\u00edtotta az oszt\u00e1lykonfliktus marxi elm\u00e9let\u00e9t, amely v\u00e9gs\u0151 soron szint\u00fagy a tot\u00e1lis \u00e1llam t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9plet\u00e9t eredm\u00e9nyezte.<\/p>\n\n\n\n

Ami a politika oldal\u00e1r\u00f3l a legfontosabb t\u00e1rsadalomontol\u00f3giai ellentmond\u00e1s, a B\u00f6ckenf\u00f6rde-paradoxon, az a teol\u00f3gia oldal\u00e1r\u00f3l a teodicea-k\u00e9rd\u00e9s. \u201eMik\u00e9nt lehets\u00e9ges a hit, ha van szenved\u00e9s?\u201d \u2013 tehetj\u00fck f\u00f6l e k\u00e9rd\u00e9st egyszer\u0171 form\u00e1ban \u2013, \u00e9s a vall\u00e1sos hit vigasza \u2013 ak\u00e1rcsak az erre adott v\u00e1lasz \u2013 ugyan\u00fagy megmarad a kinyilatkoztat\u00e1s transzcendens r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban, mint az emberi jogok katal\u00f3gusa, amely a n\u00e9pfels\u00e9g elv\u00e9vel b\u00e1rmikor \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fclhet (\u00edgy pedig alulmaradhat). A katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g (corpus catholicum<\/em>) \u00faj megalap\u00edt\u00e1sa \u2013 az \u00fajskolasztikus \u00e9s a transzcendent\u00e1lis-idealista paradigma ut\u00e1n \u2013 a \u201emarxista kih\u00edv\u00e1sra\u201d, az \u201eauschwitzi katasztr\u00f3fa kih\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d \u00e9s a \u201eharmadik vil\u00e1g kih\u00edv\u00e1s\u00e1ra\u201d reag\u00e1l\u00f3 \u201eposztidealista paradigma\u201d feladata Mete szerint. Ez a paradigmatikus v\u00e1lt\u00e1s teh\u00e1t egyr\u00e9szt ismeretelm\u00e9leti term\u00e9szet\u0171, amennyiben \u201eaz eml\u00e9kez\u00e9s \u00e9s az elbesz\u00e9l\u00e9s kommunikat\u00edv m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u201d v\u00e9di, mert \u201ea hit eml\u00e9kez\u0151 \u00e9s elbesz\u00e9l\u0151 nyelve kommunikat\u00edv szempontb\u00f3l felette \u00e1ll a g\u00f6r\u00f6g metafizika szubjektumt\u00f3l f\u00fcggetlen argument\u00e1ci\u00f3s nyelv\u00e9nek, \u00e9s nemk\u00fcl\u00f6nben a nyugati racionalit\u00e1s tudom\u00e1nyos nyelv\u00e9nek\u201d. M\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1mot vet azzal, hogy a holokauszt a modernit\u00e1s \u00e9s a teol\u00f3gia v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t okozta, harmadr\u00e9szt pedig az eurocentrizmus le\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a policentrikus vil\u00e1g \u00faj szerkezet\u00e9vel. A polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom \u00e9s a politikai \u00e1llam kett\u00e9hasad\u00e1sa \u00f3ta k\u00eds\u00e9rt\u0151 axiol\u00f3giai d\u00e9mon, hogy \u2013 creatio ex nihilo<\/em> \u2013 a k\u00e1oszb\u00f3l kozmoszt alak\u00edt\u00f3 alkotm\u00e1nyoss\u00e1g szekul\u00e1ris \u00e9rt\u00e9kcentrum\u00e1b\u00f3l hogyan nyerhet\u0151k ki az alapjogok, valamint a jogosults\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt mif\u00e9le hierarchia \u00e1ll\u00edthat\u00f3 fel (ha fel\u00e1ll\u00edthat\u00f3 ilyen egy\u00e1ltal\u00e1n). Mete a nyugati \u00e9sz locusz\u00e1ba az \u201eanamnetikus \u00e9szt\u201d transzpon\u00e1lja, mely az elj\u00e1r\u00e1si racionalit\u00e1s (a form\u00e1lis jog\u00e1llam-koncepci\u00f3) egyetemess\u00e9g\u00e9vel nem \u00e9ri be; hanem annak \u201ebels\u0151 alapj\u00e1t\u201d is meghat\u00e1rozza, \u201ef\u00f6l\u00e9be rendel egy m\u00e1sik egyetemess\u00e9get: a szenved\u00e9s tapasztalat\u00e1nak egyetemess\u00e9g\u00e9t\u201d. A teodicea-k\u00e9rd\u00e9st ekk\u00e9nt \u201eelfelejthetetlen, de megv\u00e1laszolhatatlan\u201d st\u00e1tusszal ruh\u00e1zza fel, \u00e9s \u2013 explicite utalva Adorno \u201enegat\u00edv dialektik\u00e1j\u00e1ra\u201d \u2013 a \u201enegat\u00edv univerzalizmus\u201d c\u00edmk\u00e9vel l\u00e1tja el.
R\u00e9g\u00f3ta hasonl\u00f3 tendencia megy v\u00e9gbe a jogelm\u00e9letben, amikor m\u0171vel\u0151i az \u00e1llamelm\u00e9let diszcipl\u00edn\u00e1j\u00e1t \u00e9s a szuverenit\u00e1s fogalm\u00e1t idej\u00e9tm\u00falt t\u00e1rgyk\u00f6rnek v\u00e9lik, ez\u00e9rt figyelm\u00fcket teljes m\u00e9rt\u00e9kben az alapjogias\u00edt\u00e1s \u00e9s a nemzetk\u00f6zi jogi sztenderdek prim\u00e1tus\u00e1nak igazol\u00e1sa k\u00f6ti le. Mete viszont nem diszkvalifik\u00e1lja, hanem visszaiktatja \u0151t megillet\u0151 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba a modern jog\u00e1llami demokr\u00e1ci\u00e1k \u201ereprezent\u00e1ci\u00f3ig\u00e9ny\u00e9t\u201d; m\u00e9ghozz\u00e1 olyan \u201etekint\u00e9lyk\u00e9nt\u201d, amely \u201eelk\u00fcl\u00f6n\u00fcl a demokratikus diskurzust\u00f3l\u201d, vagyis megel\u0151zi azt. \u201eEnn\u00e9lfogva pedig a jog\u00e1llami demokr\u00e1ci\u00e1ban sem csak a legitim \u00faton megv\u00e1lasztott n\u00e9pk\u00e9pviselet politikai tekint\u00e9lye l\u00e9tezik, hanem mindenkor szembes\u00fclnie kell azzal az erk\u00f6lcsi tekint\u00e9llyel is, amely megel\u0151zi a benne lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3, a diskurzushoz \u00e9s a konszenzuskeres\u00e9shez kapcsol\u00f3d\u00f3 folyamatot.\u201d Az emberi jogi alapelvek, tesztek, toposzok, regul\u00e1k, par\u0151mi\u00e1k ugyanis mer\u0151ben emfatikusak, a pozit\u00edv el\u0151\u00edr\u00e1sok r\u00e9szei; azokat esetr\u0151l esetre, id\u0151r\u0151l id\u0151re \u201erendelkez\u00e9sre kell bocs\u00e1tani\u201d, reprezent\u00e1lni sz\u00fcks\u00e9ges. A jog\u00e1llami egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s erk\u00f6lcsi koh\u00e9zi\u00f3j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa, narrat\u00edv identit\u00e1sa teh\u00e1t a posztdemokr\u00e1ci\u00e1kban s\u00falyos hi\u00e1nyk\u00e9nt jelentkezik; s \u00e9ppen ezt az \u0171rt k\u00e9sz\u00fcl kit\u00f6lteni a felt\u00e1masztott politikai teol\u00f3gia \u2013 haz\u00e1nkban pedig a rendszerv\u00e1lt\u00e1st el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, kezdem\u00e9nyez\u0151, b\u00edr\u00e1l\u00f3 \u00e9s \u2013 szellemi \u00e9rtelemben tal\u00e1n \u2013 v\u00e9ghez is viv\u0151 irodalom, melynek hagyom\u00e1nya mag\u00e1ba olvasztotta a \u201eteologiko-politikai\u201d eredet\u0171 megfontol\u00e1sokat. Mik\u00e9nt pedig \u201eaz egyh\u00e1z nem az\u00e9rt van, hogy politikai hatalmat reprezent\u00e1ljon, hanem hogy politikai er\u0151tlens\u00e9get id\u00e9zzen az emberek eml\u00e9kezet\u00e9be\u201d, az irodalom funkci\u00f3ja is r\u00e9szint mnemotechnikai: a memoria passionis, mortis et resurrectionis Christi<\/em>, a M\u00e1sik szenved\u00e9s\u00e9re val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

7<\/strong>.<\/p>\n\n\n\n

Itt t\u00e9rek vissza A Fi\u00fa napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l<\/em> elemz\u00e9s\u00e9re. A politikai teol\u00f3gia k\u00e9t k\u00f6zponti fogalma, mint bel\u00e1ttuk, a szuver\u00e9n \u00e9s a politikai test (corpus politicum, body politic, corporate body<\/em>). A szuver\u00e9n \u201ea kiv\u00e9telr\u0151l hat\u00e1roz\u201d, \u00f6v\u00e9 a \u2013 jog\u00e1llapoton k\u00edv\u00fcli harci \u00e1llapot \u2013 alap\u00edt\u00f3 potencialit\u00e1sa \u00e9s a norm\u00e1lst\u00edlus felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9nek \u2013 az ideiglenes \u00e1llapot bevezet\u00e9s\u00e9nek \u2013 kiv\u00e1lts\u00e1ga; \u0151t behelyettes\u00edthetj\u00fck a k\u00f6lt\u0151i \u00e9nnel. A politikai test, a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek az antikvit\u00e1sig visszany\u00fal\u00f3, de a k\u00f6z\u00e9pkorban is vir\u00e1gz\u00f3 alkotm\u00e1nyos metafor\u00e1ja nem m\u00e1s, mint a \u201ej\u00fad\u00e1sfa\u201d. Ez\u00e9rt kapcsol\u00f3dik hozz\u00e1 a \u201edr\u00e1ga\u201d jelz\u0151, \u00e9s ez\u00e9rt ker\u00fcl hat\u00e1rozottan cselekv\u0151 poz\u00edci\u00f3ba: \u201erezeg\u201d, \u201esusog\u201d, \u201ekit\u00fcntet\u201d, \u201es\u00falyos eml\u00e9kek alatt\u201d l\u00e1that\u00f3 \u201erecsegni-ropogni-hajladozni b\u00fcszk\u00e9n\u201d. A v\u00e9rd\u00edjat megfizet\u0151 szimb\u00f3lum gyan\u00e1nt negat\u00edv, s\u0151t ironikus, a rezg\u00e9s \u00e9s a b\u00fcszke hajladoz\u00e1s gyan\u00e1nt ellenben pozit\u00edv, m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gteljes konnot\u00e1ci\u00f3kat s\u0171r\u00edt mag\u00e1ba. A besz\u00e9l\u0151 pedig \u2013 s \u00edgy, ezzel a jelent\u00e9sad\u00e1ssal \u00e9led f\u00f6l a vers \u2013, maga a forradalom, amely \u2013 az \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s klasszikus antik alakzata, a prosopopeia <\/em>szerint \u2013 kv\u00e1zi elhunytk\u00e9nt (kiv\u00e9gzettk\u00e9nt) fordul \u00e9s sz\u00f3l a napl\u00f3\u00edr\u00f3 k\u00f6lt\u0151 szem\u00e9ly\u00e9hez, aki egy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9b\u0151l. A megv\u00e1lt\u00f3 hal\u00e1lt halt besz\u00e9l\u0151 attrib\u00fatuma ily m\u00f3don a keresztfa; az \u00e1rul\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9 \u2013 mely Barab\u00e1st ki\u00e1ltott \u2013 pedig a \u2013 misztikus pandantk\u00e9nt Csontv\u00e1ry Mag\u00e1nyos c\u00e9drus\u00e1ra is asszoci\u00e1l\u00f3 \u2013 j\u00fad\u00e1sfa. Metonimikusan \u00e9ppen a j\u00fad\u00e1sfa \u00e9s a k\u00f6ltem\u00e9ny hal\u00e1lt\u00e1nc\u00e1ban tobz\u00f3dva felvonul\u00f3, \u00e1llatias \u00e9s emberszab\u00e1s\u00fa figur\u00e1k \u00e9rintkeznek.<\/p>\n\n\n\n

A szuver\u00e9n, a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a kollektivit\u00e1s szubjektuma imm\u00e1r nem sz\u00e9kelhet sem a k\u00f6lt\u0151i \u00e9n alakm\u00e1s\u00e1ban, a verset ural\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9g b\u00f6lcs monarch\u00e1j\u00e1nak stallum\u00e1ban, sem a n\u00e9pben; \u0151t csakis a szakr\u00e1lis hatalommal felruh\u00e1zott 1956-os forradalom reprezent\u00e1lhatja, mely azt az eszmet\u00f6rt\u00e9neti toposzt is evok\u00e1lja, hogy \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul Szab\u00f3 Zolt\u00e1nn\u00e1l \u2013 \u00e1ltala a nemzet j\u00f6tt l\u00e9tre. Minthogy a megsz\u00f3lal\u00f3, a forradalmi megv\u00e1lt\u00e1shit, kv\u00e1zi az \u201eAtya\u201d min\u0151s\u00e9g\u00e9t hordozza, a \u201eFi\u00fat\u201d, aki mintegy kr\u00f3nik\u00e1sk\u00e9nt, t\u00f6red\u00e9kesen feljegyzi (sugalmazott) memo\u00e1rj\u00e1t, ak\u00e1r J\u00e9zusk\u00e9nt is felfoghatn\u00e1nk; de k\u00e9zenfekv\u0151bb \u00e9rtelmez\u00e9s, ha valamif\u00e9le apokrif evang\u00e9lium szerz\u0151j\u00e9nek gondoljuk, s a szents\u00e9get annak az alap\u00edt\u00f3 okt\u00f3beri pillanatnak sz\u00e1m\u00edtjuk be, amikor Isten \u00e9s az \u00f6rd\u00f6g v\u00e1rosa, a mennyek orsz\u00e1ga \u00e9s a f\u00f6ldi siralomv\u00f6lgy egyes\u00fcl, a mondi\u00e1lis, a teremtett vil\u00e1g \u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl transzcendent\u00e1liss\u00e1. Lior Barschack teoretikusan elv\u00e1lasztotta egym\u00e1st\u00f3l az \u0151s\u00f6k mitikus, jog\u00e1llapot el\u0151tti politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t (corporate body) az alkotm\u00e1nyos testt\u00e9 inkarn\u00e1l\u00f3dott (\u00e9s az \u00e1llamhatalmi \u00e1gakat, t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1kat megoszt\u00f3) politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gt\u0151l (communal body). Az el\u0151bbi aff\u00e9le term\u00e9szeti \u00e1llapotot t\u00fckr\u00f6z, a (freudi) totemisztikus hiedelmek \u00e9s a f\u00e9ktelen szuver\u00e9n metanarrat\u00edv\u00e1j\u00e1t, m\u00edg az ut\u00f3bbi a narrat\u00edv identit\u00e1s, a jogi \u00e9s k\u00f6lt\u0151i igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s korl\u00e1tai k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott szuver\u00e9n v\u00edzi\u00f3ja. \u201eA jogi kateg\u00f3ri\u00e1k osztj\u00e1k meg a t\u00e1rsadalmat f\u00fcggetlen int\u00e9zm\u00e9nyekk\u00e9, elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt csoportokk\u00e1 \u00e9s egy\u00e9nekk\u00e9 annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megakad\u00e1lyozz\u00e1k egyetlen egys\u00e9gg\u00e9 t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u00e9t, mely emiatt a korporat\u00edv tartom\u00e1nyban keres mened\u00e9ket.\u201d A szab\u00e1lyozott politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g viszont ez\u00e1ltal kirekeszti, vagy \u2013 \u00f3vatosabban fogalmazva \u2013 megszel\u00edd\u00edti a szuver\u00e9nt. A szuver\u00e9n \u201evesz\u00e9lyes eml\u00e9kezet\u00e9nek\u201d \u2013 hogy Johann Baptist Mete-re is visszautaljak \u2013 megregul\u00e1z\u00e1s\u00e1ra a modern \u00e1llamok sz\u00e1mos narrat\u00edv alkotm\u00e1nyjogi fikci\u00f3t jegeces\u00edtettek ki; a magyar \u00e1llamis\u00e1g szellemi \u00e9s f\u00f6ldrajzi integrit\u00e1s\u00e1nak hagyom\u00e1nyos manifesztuma a Szent Korona-tan.
Ennek alapj\u00e1n mondhatjuk, hogy Nagy G\u00e1sp\u00e1r vers\u00e9ben a forradalom a korporat\u00edv politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get h\u00edvta \u00e9letre a mitikus m\u00faltb\u00f3l, a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet el\u0151tti archaikus id\u0151b\u0151l. Ezt a szuver\u00e9nt b\u00edrja sz\u00f3l\u00e1sra, besz\u00e9lteti a vers, amikor a fenn\u00e1ll\u00f3 rezsim bev\u00e9gezte a megtorl\u00e1sokat, \u00e9s tabus\u00edtotta a\u00a0memoria passionis<\/em>t; a diktat\u00fara \u2013 a politikai teol\u00f3gia fogalomhaszn\u00e1lat\u00e1val \u2013 \u00e9ppen annak r\u00e9v\u00e9n garant\u00e1lta legitim\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, hogy betiltotta az eml\u00e9kez\u00e9st a \u201ekereszthal\u00e1lra\u201d. \u201eEzt cselekedj\u00e9tek az \u00e9n eml\u00e9kezetemre\u201d \u2013 hirdette J\u00e9zus az utols\u00f3 vacsora alkalm\u00e1val, amikor kez\u00e9be vette a kenyeret \u00e9s a bort, r\u00e1juk \u2013 \u00e9s \u00e1ltaluk az eg\u00e9sz teremtett vil\u00e1gra \u2013 mutatott (\u201eez az \u00e9n testem \u00e9s v\u00e9rem\u201d), majd \u00e1tv\u00e1ltoztatta \u0151ket. Az Eucharisztia, az Olt\u00e1riszents\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge valamennyi eur\u00f3pai \u00e1llam archet\u00edpusa; ez az az idea, amelyre Nagy G\u00e1sp\u00e1r sz\u00e1mos verse egyetemes szinten utal, \u00e9rv\u00e9nyes sz\u00e1munkra is, akik m\u00e1r a demokratikus jog\u00e1llam olvas\u00f3i vagyunk, a demokr\u00e1cia \u00e9s a jog\u00e1llam eredend\u0151 ap\u00f3ri\u00e1ival viaskodunk. A \u201edr\u00e1ga j\u00fad\u00e1sfa\u201d teh\u00e1t a korporat\u00edv alap\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g totemek\u00e9nt aff\u00e9le reminiszcencia, a l\u00e9tez\u0151 politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201eressentiment\u201d-ja; az\u00e9rt az \u00e1rul\u00e1s romlott gy\u00fcm\u00f6lcsben b\u0151velked\u0151 f\u00e1ja, mert a fenn\u00e1ll\u00f3 cserbenhagyta m\u00faltj\u00e1t, h\u00e1tat ford\u00edtott az alap\u00edt\u00f3 aty\u00e1knak, a m\u00e1rt\u00edroknak, az \u00f6r\u00f6mh\u00edrnek, az episzt\u00e9m\u00e9nek. A politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g az\u00e9rt domesztik\u00e1lta, hogy a \u201ehom\u00e1ly k\u00f6veteit\u201d t\u00fcntesse ki \u201eez\u00fcst-tall\u00e9rokkal \u00e9rdemeik szerint ill\u0151n\u201d. Ehhez a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez int\u00e9z besz\u00e9det, nekik mond pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s j\u00f6vend\u00f6l a megszem\u00e9lyes\u00edtett forradalom a k\u00f6lt\u0151i altereg\u00f3n kereszt\u00fcl. Ennek a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a jelent\u00e9smez\u0151je a \u201egy\u00e1vas\u00e1g\u201d, a \u201er\u00e9m\u00fclet\u201d, a \u201eh\u00f3kuszp\u00f3kusz\u201d, a \u201emaszkab\u00e1l\u201d, a \u201esz\u00e9gyen\u201d, a \u201eszeg\u00e9nyes alkuv\u00e1s\u201d. Egyfel\u0151l a megrontott, d\u00e9monikus szakralit\u00e1shoz tartoz\u00f3 cselekv\u00e9smozzanatok (\u201emindenre \/ elsz\u00e1nt hitt\u00e9r\u00edt\u0151k\u201d; \u201e\u00edg\u00e9retekkel megtelt szemek \/ t\u00f3csaf\u00e9nye \u00e9s f\u00e9nytelen hom\u00e1lya\u201d), m\u00e1sfel\u0151l a kutya anim\u00e1lis l\u00e9tszf\u00e9r\u00e1ja (\u201ebe\u00e1rad a d\u00f6gszag: a telet\u00f6m\u00f6tt \/ gyomor b\u00e9kess\u00e9ge\u201d; \u201eazok a f\u00fcggetlen kuty\u00e1k kik ideol\u00f3giamentes csontokon \/ t\u00f6k\u00e9letes\u00edtik a f\u00f6l\u00f6sleges morg\u00e1st-harap\u00e1st\u201d) sorol\u00f3dnak ide. Az \u201eideol\u00f3giamentess\u00e9g\u201d pedig ironikus felhang\u00fa is (hiszen egy hazug ideol\u00f3gi\u00e1val veszi fel a harcot a vers), egyszersmind a szekul\u00e1ris \u00e1llam \u00e9rt\u00e9ksemlegess\u00e9g\u00e9nek megval\u00f3s\u00edthatatlans\u00e1g\u00e1ra, a B\u00f6ckenf\u00f6rde-paradoxonra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edt.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6ltem\u00e9ny tengely\u00e9n helyezkedik el a kulcsmondat: \u201e[…] nem tudom m\u00e9g hogyan viselem tart\u00f3san a sz\u00e9gyent \/ hogy egy\u00fctt n\u00e9zt\u00fck ugyanazt az eget foly\u00f3t hangyaf\u00e9szket\u201d; melyb\u0151l az \u00e9g a makrokozmoszt, Isten Orsz\u00e1g\u00e1t, a foly\u00f3 az emberi egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s, t\u00e1rsiass\u00e1g legfontosabb \u00e9letfelt\u00e9tel\u00e9t, az egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00e1st, a keresked\u00e9st, az \u00e9let viz\u00e9t, az otthonoss\u00e1got \u00e9s a halad\u00e1st, egysz\u00f3val: a kult\u00far\u00e1t, a hangyaf\u00e9szek mikrokozmosza pedig az egyszerre kiszolg\u00e1ltatott \u00e9s kiszolg\u00e1l\u00f3 term\u00e9szeti vil\u00e1got, a natur\u00e1t szimboliz\u00e1lja (a hangya f\u00e9szke r\u00e1ad\u00e1sul a f\u00f6ldbe v\u00e1jt j\u00e1ratok h\u00e1l\u00f3zata). A\u00a0prosopopeia<\/em>\u00a0m\u00e1sik s\u00falyponti kijelent\u00e9se, hogy \u201em\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1ttam \/ ugyanazt a f\u00e1t ez\u00fcstl\u0151 \u00e9veinkkel s\u00fajtva […]\u201d. A \u201efa\u201d mint mitolog\u00e9ma nem sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppen j\u00fad\u00e1sfa, az elkorcsosult t\u00e1rsadalom, hiszen ide\u00e1lis l\u00e9tm\u00f3dja a J\u00e9zus szenved\u00e9st\u00f6rt\u00e9net\u00e9re \u00e9s az Euchariszti\u00e1ra eml\u00e9kez\u0151 keresztfa, vagyis a \u2013 mai fogalmainkkal \u2013 demokratikus jog\u00e1llam. A k\u00f6ltem\u00e9ny z\u00e1rlata \u2013 \u201em\u00edg a szem \u00e9l l\u00e1tni kell fele-Bar\u00e1taim\u201d \u2013 Istenre vonja az \u00e9rtelmez\u0151 figyelm\u00e9t, a sz\u00ednr\u0151l sz\u00ednre l\u00e1t\u00e1s, az igazs\u00e1gkeres\u00e9s imperat\u00edvusz\u00e1t zengi. A \u201efele-bar\u00e1t\u201d sz\u00f3j\u00e1t\u00e9ka pedig a kereszt\u00e9nyi, felebar\u00e1ti szeretetnek a politikai bar\u00e1t-ellens\u00e9g dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1n t\u00faljut\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t nyomat\u00e9kos\u00edtja: a val\u00f3di, a teljes politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra az ellens\u00e9g is fele-Bar\u00e1t. Ezt a \u201eteljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get\u201d mint kateg\u00f3ri\u00e1t John Finnis, a kort\u00e1rs term\u00e9szetjog jelent\u0151s k\u00e9pvisel\u0151je, Aquin\u00f3i Szent Tam\u00e1s \u201ecommunitas perfecta\u201d-fogalm\u00e1b\u00f3l veszi \u00e1t, \u00e9s vonatkoztatja az igazi demokratikus t\u00e1rsadalomra: \u201ea teljes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek felt\u00e9telezik az emberek egy\u00e9ni \u00e9s csoportos tev\u00e9kenys\u00e9geinek koordin\u00e1l\u00e1s\u00e1t a k\u00f6z\u00f6s j\u00f3 \u00e9rdek\u00e9ben\u201d.
Hab\u00e1r a kort\u00e1rs t\u00e1rsadalomfiloz\u00f3fiai gondolkod\u00e1s mind az oszt\u00e1lyharc, mind a nemzet kateg\u00f3ri\u00e1it\u00f3l igyekszik elt\u00e1volodni, illet\u0151leg igyekszik mindkett\u0151n fel\u00fclemelkedni \u2013 ami Schmitt \u00e9s Habermas elm\u00e9let\u00e9nek \u00fctk\u00f6ztet\u00e9sekor is nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt \u2013, a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net eszt\u00e9tikai tapasztalat\u00e1ban kimunk\u00e1lt kultur\u00e1lis nemzettudat minduntalan k\u00eds\u00e9rletet tesz erre, legjelesebb alkot\u00f3i pedig sikert is \u00e9rnek el. Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6ltem\u00e9nyeinek jellegzetes csoportja a politikai teol\u00f3gia eszmet\u00f6rt\u00e9neti b\u00e1zis\u00e1n problematiz\u00e1lja az egy\u00e9n \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g konstit\u00faci\u00f3j\u00e1t. Benn\u00fck \u00e9s \u00e1ltaluk a kar\u00e1csonyt, Isten emberr\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t, az istenember t\u00f6rt\u00e9nelembe hatol\u00e1s\u00e1t itatja \u00e9s sz\u00f6vi \u00e1t a t\u00e1rsadalomontol\u00f3gia \u00e9s az \u00e1llamb\u00f6lcselet; az 1956-os forradalom eltiport k\u00f6z\u00f6ss\u00e9galap\u00edt\u00e1sa az isteni kegyelem liturgikus testv\u00e9ris\u00e9g\u00e9rz\u00e9s\u00e9ig, a politikai szabads\u00e1gjogok k\u00f6vetel\u00e9se az individuum egzisztenci\u00e1lis szabads\u00e1gv\u00e1gy\u00e1ig magasztosul f\u00f6l.
A S\u00f6prik a rem\u00e9nyt<\/em> a forradalom \u00e9s az \u0151szi term\u00e9szet mot\u00edvumait \u00f6leli egyetlen hossz\u00fa alleg\u00f3ri\u00e1ba, s m\u00e1r az \u00e9vszak toposzai a kereszt\u00e9ny eml\u00e9kezett\u00f6rt\u00e9netet \u00edrj\u00e1k: \u201elesz\u00far a Nap, \/ mint mindig okt\u00f3berben: \u00e1rny\u00e9kom keresztje m\u00f6g\u00e9 \/ ker\u00fcl\u00f6k a f\u00f6ldbe\u201d. A \u201egyerekj\u00e9zusokat \/ sz\u00fclnek maguknak Eur\u00f3pa zs\u00fafolt \/ j\u00e1szlaiba\u201d versmondat is politikai jelent\u0151s\u00e9g\u0171v\u00e9 avatja a betlehemi csod\u00e1t, mik\u00e9nt a politikai teol\u00f3gia gazdag trad\u00edci\u00f3ja szerint a szuver\u00e9n kiv\u00e9teles jogrendje a vall\u00e1si csod\u00e1val anal\u00f3g. A forradalom egyszerre a kiv\u00e9teles \u00e1llapot \u00e9s a mir\u00e1kulum, t\u00e9rpo\u00e9tikai szempontb\u00f3l \u201ea t\u00e1gul\u00e1s \/ cs\u00f6ndj\u00e9ben, betlehemi b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben\u201d, \u201eangyals\u00e1gom h\u0171lt hely\u00e9n\u201d fogantatik. A l\u00edrai h\u0151sre boltoz\u00f3d\u00f3 \u00e9gben, teh\u00e1t Isten v\u00e1ros\u00e1ban ugyanaz az \u00e9rt\u00e9k \u00e1rad ki, mint az \u00e9letvil\u00e1gban, a poliszban, a t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyek pedig gondvisel\u00e9sszer\u0171ek: \u201es\u00f6prik a rem\u00e9nyt f\u00f6l\u00f6ttem, \/ s\u00f6prik a szalm\u00e1t al\u00f3lam […]\u201d. Nagy G\u00e1sp\u00e1r m\u00e1sik h\u00edres vers\u00e9ben \u2013 \u201e[…] de k\u00e9rem \/ a v\u00e1ros \u00f6sszes kulcsait, mert \/ keresek egy f\u00f6lismerhetetlenre \/ pofozott \u0151szi h\u00f3napot\u201d \u2013 az uralom (v\u00e1ros) \u00f6nk\u00e9nyes er\u0151szakalkalmaz\u00e1sa Walter Benjamin \u201eisteni er\u0151szak\u00e1t\u201d hozza mozg\u00e1sba konceptu\u00e1lisan, hiszen \u201ea v\u00e1ros m\u00e1r telet l\u00e9legzik\u201d, \u201ea v\u00e1ros t\u00e9nfereg\u201d, mik\u00f6zben \u201ea kardos angyal sz\u00e1rnycsap\u00e1sa\u201d a felfordul\u00e1st apokaliptikus m\u00e9retekre n\u00f6veszti. Benjamin persze, mint k\u00f6zismert, ink\u00e1bb a negat\u00edv politikai teol\u00f3gia h\u00edv\u00e9nek bizonyult, amikor \u00fagy \u00edrt, hogy \u201eCsak maga a Messi\u00e1s teljes\u00edt be minden t\u00f6rt\u00e9nelmi folyamatot, m\u00e9gpedig abban az \u00e9rtelemben, hogy csak \u0151 az, aki bev\u00e1ltja, beteljes\u00edti, megteremti a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s vonatkoz\u00e1sait a messi\u00e1sira. Ez\u00e9rt nem akarhatnak magukt\u00f3l valami messi\u00e1sira vonatkozni a t\u00f6rt\u00e9nelmi dolgok.\u201d A k\u00e9rd\u00e9st nyugodtan nyitva hagyhatjuk: vajon Isten Orsz\u00e1g\u00e1nak a politik\u00e1n \u00e9s a jogon k\u00edv\u00fcl kell-e rekednie ahhoz, hogy b\u00e9ke \u00e9s biztons\u00e1g jusson a teremtm\u00e9nynek oszt\u00e1lyr\u00e9sz\u00fcl, avagy meg kell-e birk\u00f3znunk a t\u00e1rsadalmi meliorizmus \u00e9s az \u00e1llamforma t\u00f6k\u00e9letes\u00edthet\u0151s\u00e9g\u00e9nek Szent Gy\u00f6rgy-i s\u00e1rk\u00e1ny\u00e1val? \u201e\u00c1dvent\u201d id\u0151szak\u00e1t \u00e9li a l\u00edrai alany, \u201eKar\u00e1csony\u201d el\u00e9be n\u00e9z, \u00e9s \u201eF\u00f6lt\u00e1mad\u00e1s ut\u00e1ni \/ pillanatban […]\u201d v\u00e1rja, hogy legyen rem\u00e9ny, \u201ekezekben t\u00fcnd\u00f6kl\u0151 keny\u00e9r, \/ ha elfogy az is: maga lesz a v\u00e9r\u201d, vagyis a jogellenes, mindenre kiterjed\u0151 agresszi\u00f3 azt az uralmat bitorolja, amely \u201enorm\u00e1lisan\u201d a mindenhat\u00f3 hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozik.<\/p>\n\n\n\n

Ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d sz\u00e1mos Nagy G\u00e1sp\u00e1r-vers \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t kit\u00e1g\u00edthatja. A\u00a0Noli tangere!<\/em>\u00a0a keleti \u00e9s a nyugati t\u00edpus\u00fa hatalomgyakorl\u00e1s elt\u00e9r\u00e9seiben ragadja meg a politikai teol\u00f3gi\u00e1t, \u201emikor szinte sikk m\u00e1r bizantin-fi\u00fanak lenni\u201d, \u201enaiv Krisztusk\u00e9nt f\u00fcggsz \/ a t\u00e9nyek, viszonylatok, strukt\u00far\u00e1k \/ \u00f6sszesodort zsineg\u00e9n\u201d. A szociol\u00f3giai sz\u00f3kincs a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e1llamaiban kiteljes\u00edthet\u0151 egy\u00e9ni szabads\u00e1g \u00e9s a tudom\u00e1nyos, filoz\u00f3fiai appar\u00e1tussal is kutatott hit ir\u00e1nti bizalmat vallja meg, hogy \u201e[…] mit jelentett latinnak, \/ r\u00f3mai polg\u00e1rnak lenni \u2013 R\u00f3m\u00e1ban\u201d. Az emblematikus,\u00a0\u00d6r\u00f6kny\u00e1r: elm\u00faltam 9 \u00e9ves<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 ki\u00e1ltv\u00e1ny az eltemet\u00e9s \u00e9s a h\u00fasv\u00e9ti felt\u00e1mad\u00e1s szimb\u00f3lumaival \u00e9rz\u00e9k\u00edti \u00e9s szellem\u00edti \u00e1t a politikai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g eg\u00e9sze ellen elk\u00f6vetett justizmordot; a \u201etest\u201d nem csup\u00e1n Nagy Imre egykori fizikai val\u00f3j\u00e1t jel\u00f6li, hanem a Krisztus misztikus test\u00e9ben osztoz\u00f3 magyars\u00e1got. A Gecsem\u00e1n\u00e9-kert utols\u00f3 \u00e9jjel\u00e9nek retteg\u00e9s\u00e9t az \u00e1llampolg\u00e1r alattval\u00f3v\u00e1 s\u00fcllyeszt\u00e9s\u00e9nek keser\u0171 k\u00f6z\u00e9rzete terheli tov\u00e1bb \u00e9s aktualiz\u00e1lja a T\u00e9kozl\u00f3k im\u00e1ja nagyszab\u00e1s\u00fa po\u00e9m\u00e1j\u00e1ban. A \u201egy\u00f6k\u00e9rtelen fa\u201d mintha a j\u00fad\u00e1sfa-keresztfa szimb\u00f3lum\u00e1t ism\u00e9teln\u00e9 a \u201eherny\u00f3kkal s m\u00e1s cs\u00fasz\u00f3m\u00e1sz\u00f3kkal \/ s\u0171r\u0171n \u00e1ttaposott telev\u00e9nyen\u201d. Az\u00a0Aranyl\u00f3 gemkapocs egy nekrol\u00f3g sz\u00edv\u00e9ben<\/em>\u00a0nemcsak azt az \u00f6tletet kamatoztatja, hogy J\u00e1nos evang\u00e9lista \u00e9s Sz\u00e9kely J\u00e1nos erd\u00e9lyi \u00edr\u00f3 keresztneve megegyezik, s ily m\u00f3don zsolozsm\u00e1s hangv\u00e9telben \u00e9s szerkeszt\u00e9ssel parafraze\u00e1lja a t\u00e9kozl\u00f3 fi\u00fa m\u00edtosz\u00e1t, hanem az elv\u00e1ndorl\u00e1snak, az emigr\u00e1ci\u00f3nak, a k\u00e9nyszer\u0171 hely- \u00e9s otthonv\u00e1ltoztat\u00e1snak is eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt; amikor \u201eAz Atya levelei sz\u00fcnettelen ritmusban \/ j\u0151d\u00f6g\u00e9lnek tal\u00e1n kereszt\u00fcl bolyongj\u00e1k \/ el\u0151tte Eur\u00f3p\u00e1t tal\u00e1n a f\u00e9l vil\u00e1got\u201d, \u00e9s a Fi\u00fat \u201enagy kir\u00e1lyok v\u00e1rosa ill\u0151n befogadta\u201d. A\u00a0par excellence<\/em>\u00a0politikai teol\u00f3gia megnyilv\u00e1nul\u00e1sai mindazon\u00e1ltal A\u00a0Symphonia Ungarorum \u2013 Szent Istv\u00e1n \u00e9s Szent Gell\u00e9rt eml\u00e9kezete<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 \u2013 Szokolay S\u00e1ndor zenekari m\u0171vek\u00e9nt is el\u0151adott \u2013 orat\u00f3rium \u00e9s a K\u00f6nig R\u00f3bert lin\u00f3metszeteihez k\u00e9sz\u00edtett\u00a0Hull\u00e1mz\u00f3 vizeken kereszt<\/em>. Ut\u00f3bbi himnikus inton\u00e1lts\u00e1ggal, archaiz\u00e1l\u00f3 nyelven, a providencialista t\u00f6rt\u00e9nelem- \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszeml\u00e9lett\u0151l ihletve a hit, az \u00dar \u00e9s n\u00e9pe sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek megtart\u00f3 erej\u00e9t bizony\u00edtja: \u201ehalk\u00e9nt hallgat\u00f3 halakb\u00f3l \/ f\u00f6lcsobogott J\u00e9zus Krisztus \/ kereszt ker\u00fclt v\u00edzre j\u00e9gre \/ ahogyan a lobog\u00f3kra \/ szent kir\u00e1lyok b\u00fcszke n\u00e9pe \/ s\u00fajt a betolakod\u00f3kra\u201d. <\/p>\n\n\n\n

P\u00e9ld\u00e1imat nem csup\u00e1n abb\u00f3l a c\u00e9lb\u00f3l gy\u0171jt\u00f6ttem ki, \u00e9s \u00edrtam \u00e1t egy bizonyos filoz\u00f3fiai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3d k\u00f3dnyelv\u00e9re, hogy Nagy G\u00e1sp\u00e1r k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek eddig be\u00e1rny\u00e9kolt tartom\u00e1nyait \u00e1ttekinthess\u00fck, hanem hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gelv\u0171 magyar l\u00edrai hagyom\u00e1nytudatot is a maga eredend\u0151en progressz\u00edv tendenci\u00e1j\u00e1ban \u00e1ll\u00edthassuk el\u0151. A politikai teol\u00f3gia hagyom\u00e1nya soksz\u00edn\u0171en csillan f\u00f6l irodalmunkban; Johann Baptist Mete hat\u00e1s\u00e1t kimutatt\u00e1k m\u00e1r Kert\u00e9sz Imre essz\u00e9in, de Pilinszky J\u00e1nos b\u00f6lcselete is t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dik ebbe az ir\u00e1nyba, hiszen \u00e9rtelm\u00fcnk horizontj\u00e1t beszak\u00edtj\u00e1k szenved\u00e9seink, mik\u00e9ppen \u2013 az\u00a0Ars poetica helyett<\/em>\u00a0tan\u00fas\u00e1g\u00e1t inkorpor\u00e1lva \u2013 \u201eA t\u00e9nyek m\u00f6g\u00fcl sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt Isten id\u0151r\u0151l id\u0151re \u00e1tv\u00e9rzi a t\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00f6vet\u00e9t\u201d.<\/p>\n\n\n\n

Elhangzott 2019. m\u00e1jus 7-\u00e9n a Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeumban rendezett Nagy G\u00e1sp\u00e1r Eml\u00e9kkonferenci\u00e1n.<\/em><\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","irastipus":[3],"class_list":["post-3949","irasok","type-irasok","status-publish","format-standard","hentry","irastipus-kritikak-elemzesek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok\/3949","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irasok"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/irasok"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3949"}],"wp:term":[{"taxonomy":"irastipus","embeddable":true,"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/irastipus?post=3949"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}