J\u00c9KELY ZOLT\u00c1N 70. SZ\u00dcLET\u00c9SNAPJ\u00c1RA<\/p>\n
Az els\u0151 s\u00f3hajt\u00e1som az: itt lehetne k\u00f6zt\u00fcnk, kinek nev\u00e9ben tisztel\u0151i egybegy\u0171lt\u00fcnk, hogy var\u00e1zslatos alakj\u00e1t, p\u00e1ratlan verseivel megid\u00e9zz\u00fck; de \u0150 m\u00e1r a \u201ek\u0151bep\u00f3ly\u00e1lt, hossz\u00facsont\u00fa ink\u00e1k<\/span>\u201d-hoz igazodva szel\u00edden \u201ebeintett\u201d az \u201e\u00faj \u00e9vezrednek<\/span>\u201d: j\u00f6het, de n\u00e9lk\u00fclem!. A h\u00e1nyszor f\u00f6l\u00e9je hatalmasod\u00f3, vele viaskod\u00f3 Id\u0151-isten<\/span> nem k\u00f6ny\u00f6r\u00fclt: az oly fiatalon, s h\u00e1tborzongat\u00f3an meg\u00e9nekelt \u201es\u00edri hapt\u00e1k<\/span>\u201d 69. esztendej\u00e9ben bizonyoss\u00e1g lett. Kormost akkor m\u00e9g azzal is \u201ek\u00e1pr\u00e1ztattam\u201d, hogy nemcsak J\u00e9kely-verseket tudtam, de ismertem e versesk\u00f6nyvek fogadtat\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9t; soroltam mit \u00edrt r\u00f3la Szerb Antal, Hal\u00e1sz G\u00e1bor, S\u0151t\u00e9r Istv\u00e1n, \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbieket is tudtam. A nagyszer\u0171 R\u00f3nay Gy\u00f6rgy-tanulm\u00e1nyt tan\u00edtani kellene m\u00e1r minden valamire val\u00f3 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban! Nagy-nagy bele\u00e9rz\u0151-k\u00e9pess\u00e9ggel \u00edrt r\u00f3la t\u00f6bbek k\u00f6zt R\u00e1ba Gy\u00f6rgy, Domokos M\u00e1ty\u00e1s, Lator L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s az alapos monogr\u00e1fusnak \u00edg\u00e9rkez\u0151 Pomog\u00e1ts B\u00e9la (itt jegyzem meg, igen nagy sz\u00fcks\u00e9g van erre a J\u00e9kely-monogr\u00e1fi\u00e1ra); s nemk\u00fcl\u00f6nben a J\u00e9kelyhez oly k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 k\u00f6lt\u0151k, mint \u00e9ppen Kormos, Tornai J\u00f3zsef, vagy a fiatalabbak k\u00f6z\u00fcl Tandori, \u00c1gh Istv\u00e1n, Kov\u00e1cs Istv\u00e1n. s \u00edgy folytatja: \u201eNekik k\u00f6sz\u00f6nheted, finom vil\u00e1g,<\/span><\/p>\n Nemzed\u00e9kt\u00e1rs\u00e1t\u00f3l, Tak\u00e1ts Gyul\u00e1t\u00f3l hallottam nemr\u00e9g a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9s mindenk\u00e9ppen nagy versekkel igazolhat\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st: \u201ea legk\u00f6lt\u0151ibb nemzeti k\u00f6lt\u0151nk.\u201d A sz\u00e1zadban Adyval \u00e9s Ilyly\u00e9ssel l\u00e1tom egy\u00fctt menetelni; vel\u00fck, kik ennek a n\u00e9pnek a sors\u00e1t mindenek ellen\u00e9re f\u00f6lmutatt\u00e1k. (Forr\u00e1s, 1983\/10.)<\/span>
Engedj\u00e9k meg, hogy az eml\u00e9kez\u00e9sb\u0151l \u00e9ljek!
\u201eEgyre jobban l\u00e1tom, s\u0151t hallom idesuhamlani a hal\u00e1l angyalait\u201d \u2013 mondta p\u00e1r h\u00f3nappal 1982 m\u00e1rciusa el\u0151tt, mik\u00f6zben a cellaszer\u0171 dolgoz\u00f3szoba ablak\u00e1n diszkr\u00e9ten kopogtattak a l\u00e1that\u00f3an odaszokott madarak. Tal\u00e1n tudt\u00e1k, hogy a Mad\u00e1r\u2013apokalipszis<\/span> nagy k\u00f6lt\u0151j\u00e9t tisztelhetik benne. A Duna fel\u0151l idevitorl\u00e1z\u00f3k ki tudja h\u00e1nyszor tett\u00e9k meg naponta a r\u00f6pp\u00e1ly\u00e1t a j\u00f3 eles\u00e9g \u00e9s az ablak m\u00f6g\u00fcli k\u00f6lt\u0151figyelem rem\u00e9ny\u00e9ben; \u0151k l\u00e1thatt\u00e1k legt\u00f6bbet az egyre komorabb kedv\u0171 k\u00f6lt\u0151t ritka k\u00f6nyvek \u00e9s nem ak\u00e1rmilyen relikvi\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Egy eg\u00e9szen m\u00e1s vil\u00e1got \u0151rz\u00f6tt f\u00e9ltve odabent: az Enyeden \u0151sz van<\/span> hangulat\u00e1t; az elrobog\u00f3 Szamost, kifoghatatlan, csal\u00e1rd, n\u0151nem\u0171 halaival; a S\u00e9tateret M\u00e1ty\u00e1s Kir\u00e1ly sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban; s ott a polcokon Sz\u00e9chenyit, Aranyt, Kuncz Alad\u00e1rt \u00e9s a m\u00e9g teljesebb felt\u00e1mad\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 Dsid\u00e1t; f\u00f6nn a falon a remekm\u0171-versbe \u00edrt marosszentimrei templom<\/span>ot.
H\u00e1t ez volt az a vil\u00e1g, az elt\u0171n\u00e9sre \u00edt\u00e9lt, de a k\u00f6lt\u0151 \u00e1ltal meg\u0151rz\u00f6tt, fent a \u201eCsillagtoronyban<\/span>\u201d, ahogy \u00e9n magamnak ezt a dolgoz\u00f3szob\u00e1t a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n elneveztem.
Utols\u00f3 l\u00e1togat\u00e1somkor, amikor ez a f\u00e1tumos mondat elhangzott, pr\u00f3b\u00e1ltam oldani a fekete hangulatot a p\u00e1rk\u00e1ny-rep\u00fcl\u0151t\u00e9rre ereszked\u0151 madarakra tett megjegyz\u00e9ssel. Tolakod\u00f3 \u00e9s elszalasztott m\u00fazs\u00e1knak neveztem \u0151ket, kik most madarak k\u00e9piben<\/span>\u2026 Ez volt a biztat\u00e1som: van m\u00e9g id\u0151, rengeteg!
Nem volt v\u00e1lasza, szomor\u00fabban n\u00e9zte a madarakat; a be\u00e1llt nagy cs\u00f6nd csak nyomat\u00e9kos\u00edtotta az \u0151 sejtelmes mondat\u00e1t. L\u00e1tom ma is, ahogy elfordul az ablakt\u00f3l, tenyer\u00e9be temeti s\u0171r\u0171n bar\u00e1zd\u00e1lt homlok\u00e1t, majd t\u00f6lt az el\u0151k\u00e9sz\u00edtett kis\u00fcveg Tokajib\u00f3l. Koccintottunk m\u00e1sodik k\u00f6z\u00f6s munk\u00e1nk befejezt\u00e9re. Kor\u00e1bban Dsida Jen\u0151, most pedig Horv\u00e1th Istv\u00e1n felt\u00e1maszt\u00e1sa \u00fcgy\u00e9ben dolgozhattam vele. Igaz\u00edtott egy-k\u00e9t sz\u00f3t a magyar\u00f3zdi k\u00f6lt\u0151r\u0151l \u00edrt, negyven \u00e9ve megjelent kritik\u00e1j\u00e1n, most el\u0151sz\u00f3n; \u00e1tn\u00e9zte \u00e9s j\u00f3v\u00e1hagyta versv\u00e1logat\u00e1somat; kesergett a k\u00f6lt\u0151 sz\u00f6rny\u0171 hal\u00e1l\u00e1n, akit p\u00e1r \u00e9ve napf\u00e9nyes d\u00e9lben egy r\u00e9szeg motoros g\u00e1zolt hal\u00e1lra Kolozsv\u00e1r egyik h\u00edresen cs\u00f6ndes utc\u00e1j\u00e1ban. S\u00edrja f\u00f6l\u00e9, a magyar\u00f3zdi temet\u0151ben, a hatalmas trachit-t\u00f6mb\u00f6n J\u00e9kely \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 n\u00e9gysorosban \u2013 a \u201ek\u00f6lt\u0151-Tiborcnak\u201d. Akkor l\u00e1ttam k\u00f6nnyeit is, ki annyit \u00edrt az elm\u00fal\u00e1sr\u00f3l. A m\u00falt \u00e9v m\u00e1rcius\u00e1ban hal\u00e1lh\u00edre vill\u00e1mk\u00e9nt s\u00fajtott valamennyi\u00fcnket. Jelk\u00e9pesnek kell l\u00e1tnom az eddigi eml\u00e9kez\u00e9s-foszl\u00e1nyok ut\u00e1n is, ahogy a h\u00edr el\u00e9rt. Debrecenben tal\u00e1n egy eg\u00e9sz d\u00e9lut\u00e1n arr\u00f3l a bizonyos nemzed\u00e9kr\u0151l, a Nyugat harmadik nemzed\u00e9k\u00e9r\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk Kiss Tam\u00e1ssal, s \u0151 is legt\u00f6bbsz\u00f6r J\u00e9kelyt emlegette: a t\u00fcnem\u00e9nyes indul\u00e1st, tal\u00e1lkoz\u00e1saikat, kalandjaikat. Azt\u00e1n este ott \u00fclt\u00fcnk egym\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben az egyik kit\u0171n\u0151 erd\u00e9lyi dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 m\u0171v\u00e9nek magyarorsz\u00e1gi \u0151sbemutat\u00f3j\u00e1n. Az els\u0151 sz\u00fcnetben j\u00f6tt a h\u00edr; egy kiboml\u00f3 dr\u00e1ma kezdet\u00e9n mi m\u00e1r tudtuk a v\u00e9gkifejletet: a dr\u00e1mabeli hal\u00e1lon t\u00fal ott volt Erd\u00e9ly nagy szerelmes\u00e9nek hal\u00e1la. Befel\u00e9 hull\u00f3 k\u00f6nnyekkel dacolva v\u00e9gign\u00e9zt\u00fck a dr\u00e1m\u00e1t \u2013 J\u00e9kely\u00e9rt.
K\u00f6lt\u0151i indul\u00e1som \u201eels\u0151 f\u00e9l\u00f3r\u00e1j\u00e1ban\u201d \u2013 a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n \u2013 Kormos Istv\u00e1n egy k\u00f6r\u00fati pressz\u00f3ban fennhangon J\u00e9kely-verseket szavalt, d\u00f6rm\u00f6g\u00f6tt, f\u0151leg a ma is p\u00e9ldan\u00e9lk\u00fcli els\u0151 k\u00f6tetb\u0151l, az 1936-os \u00c9jszak\u00e1k<\/span>-b\u00f3l; jogosan gondolhatta, hogy egyet sem ismerek, hiszen nem kell \u00e9retts\u00e9gi vizsg\u00e1t tenni (az\u00f3ta sem!) J\u00e9kelyb\u0151l; mert nem volt hivatalosan favoriz\u00e1lt, ahogy Kormos sem volt az soha; de megleptem, amikor a Futballist\u00e1k<\/span>ba sz\u00e9pen bekapcsol\u00f3dtam, az utols\u00f3 k\u00e9t felejthetetlen str\u00f3f\u00e1t mint valami k\u00e9tszem\u00e9lyes k\u00f3rus egy\u00fctt mondtuk, m\u00e1morosan a vers sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t\u0151l. Kormos szerint a Merovig kir\u00e1lyn\u00e9kra er\u0151sen eml\u00e9keztet\u0151 kontyos pinc\u00e9rn\u0151 is \u00e1mulatba esett, azt hitte neki udvarolunk \u00edgy:<\/p>\n
egy-egy letarolt-gyep\u0171 r\u00e9t,<\/span>
hol h\u0171v\u00f6s alkonyati \u00f3r\u00e1n<\/span>
hallani e m\u00e9ly dobzen\u00e9t,<\/span>
mely m\u00e9rf\u00f6ldekr\u0151l m\u00e1gnesez mag\u00e1hoz<\/span>
labda\u00e9hes di\u00e1kot \u00e9s inast,<\/span>
s egy-egy bolyong\u00f3, d\u00e9r\u00fct\u00f6tt pasast,<\/span>
ki elt\u0171n\u0151dve d\u0151l a kapuf\u00e1hoz.\u201d<\/span><\/div>\n
Az el\u0151bb az eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben ma m\u00e1r alig emlegetett, ink\u00e1bb csep\u00fclt \u201esz\u00e9p<\/span>\u201d jelz\u0151t, megjel\u00f6l\u00e9st pr\u00f3b\u00e1ltam becsemp\u00e9szni a vers \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9lete gyan\u00e1nt. A magam sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 t\u00fal az okos \u00e9s m\u0171\u00e9rt\u0151 elemz\u00e9seken \u2013 az egyik nemzed\u00e9kt\u00e1rs bar\u00e1ti kritik\u00e1j\u00e1ban tal\u00e1ltam meg a hi\u00e1nyz\u00f3 megfogalmaz\u00e1st: kulcsot a J\u00e9kely-versekhez. A nemzed\u00e9kt\u00e1rs pedig We\u00f6res S\u00e1ndor volt, aki ezt \u00edrta az \u00c9jszak\u00e1k<\/span> kapcs\u00e1n 1937-ben a Nyugatban: \u201ehogy sz\u00e9p a vers azt itt nem az \u00e9sz \u00e1llap\u00edtja meg, hanem az idegrendszer \u2013 a h\u00e1tgerinc, a sz\u00e9ps\u00e9g egyetlen hiteles fokm\u00e9r\u0151je.\u201d Ezt valah\u00e1ny J\u00e9kely-versben \u00e9rzem, a legjav\u00e1ban pedig elemi er\u0151vel, \u00fagy ahogy a magyar k\u00f6lt\u00e9szetben csak kevesekn\u00e9l.
V\u00e9gezet\u00fcl arr\u00f3l sz\u00f3ln\u00e9k, amir\u0151l b\u00e1nt\u00f3an kev\u00e9s sz\u00f3 esik, pedig eg\u00e9sz k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek idegrendszer\u00e9n ott k\u00faszik, t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 \u00e9s em\u00e9szt\u0151 gondk\u00e9nt: az a magyars\u00e1g sorsa. Igaz, a trag\u00e9di\u00e1kra volt \u00e9rz\u00e9keny<\/span>; de tagadhat\u00f3-e, hogy buk\u00e1sok, kollekt\u00edv \u00e9s egy\u00e9ni trag\u00e9di\u00e1k, porba hull\u00e1sok, kisebbs\u00e9gi sorsban maradottak, sz\u00e9tsz\u00f3ratottak \u00fcgy\u00e9ben kellett sz\u00f3t emelnie Eur\u00f3pa t\u00f6bbnyire s\u00fcket, visszhangtalan falain\u00e1l. Pedig \u0151benne hogy visszhangzott Eur\u00f3pa! A velencei, b\u00e9csi d\u00f3mokban, majd P\u00e1rizs szent- \u00e9s \u00e1tkozott k\u00f6lt\u0151k taposta utcak\u00f6vein egy m\u0171velt eur\u00f3pai szellem t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dott \u00e9s sz\u00fcntelen viszony\u00edtott. \u00c9s hazagondolt \u2013, \u201eaz enyedi kertre!<\/span>\u201d
Egyik legnagyszer\u0171bb verse, melyet 1964-ben \u00edrt B\u00e9csben, az el\u0151bb elmondottakat igazolhatja. C\u00edme: A Missa pro pauperibus hallgat\u00e1sa k\u00f6zben<\/span>. A k\u00f6lt\u0151 a Stefans-D\u00f3mban hallgatja az orgonamuzsik\u00e1t \u201es mit\u0151l most szinte sz\u00e9tveti a gond:<\/span><\/p>\n
kiknek sosem volt ily sz\u00e9p templomuk\u201d\u2026<\/span>
<\/div>\n
nekik, akik rongyos z\u00e1szl\u00f3k alatt<\/span>
csontjaikb\u00f3l raktak v\u00e9d\u0151falat,<\/span>
v\u00e9r\u00fck sar\u00e1b\u00f3l v\u00e1lyog s\u00e1ncokat.\u201d<\/span><\/div>\n
Ez\u00e9rt hiszek ma is abban, amit t\u00edz esztend\u0151vel ezel\u0151tt versben \u00fczentem J\u00e9kely Zolt\u00e1nnak: <\/p>\n
de homloka r\u00e1ncai m\u00f6g\u00f6tt<\/span>
ragyognak, s\u00edrnak az elf\u00f6d\u00f6tt<\/span>
k\u00f3bor kuty\u00e1k \u00e9s rig\u00f3k csontjai;<\/span>
azt meg\u0151rzi Enyeden f\u00fczet,<\/span>
Marosszentimr\u00e9n gy\u00fclekezet<\/span>
\u00e9neke, hogy id\u00e1ig hallani<\/span>
\u2013 csak a k\u00f6vek tudnak elomlani \u2013<\/span>
hit\u00fcnk megmarad, mint az \u00c9JSZAK\u00c1K<\/span>
k\u00f3sz\u00e1l\u00f3 kasz\u00e1s verscsillagai\u201d<\/span><\/div>\n
<\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-3064","prozak","type-prozak","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/prozak\/3064","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/prozak"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/prozak"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3064"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}