KOV\u00c1CS ISTV\u00c1N: V\u00c9SET<\/p>\n
Meglep\u0151, hogy Kov\u00e1cs Istv\u00e1n harmadik versesk\u00f6tete nem tartalmaz nyit\u00f3verset. Ezt k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtelmezhetj\u00fck, ha a kritikusi tov\u00e1bbgondol\u00e1s \u00e9s az eliot-i \u00e9rtelemben megfogalmazott egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s kegyelme vez\u00e9rel benn\u00fcnket. Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s: a m\u0171vel. Eszerint arr\u00f3l lehet sz\u00f3, hogy nincs \u00e9rtelme a kiemel\u00e9snek, mert minden folytat\u00f3dik, kiteljesedik, csak \u00e9lesebben, szervezettebben, mint az el\u0151z\u0151 k\u00f6tetben (\u00d6rd\u00f6glakat<\/span>, 1982). Teh\u00e1t itt is \u00e1ll a \u201ecsak a fuldokl\u00f3k l\u00e1tnak \u00e9lesen\u201d axi\u00f3m\u00e1ja. M\u00e1sfel\u0151l viszont \u00fagy is gondolkodhatunk, hogy a V\u00e9set<\/span> egyszerre lez\u00e1r\u00e1s \u00e9s nyit\u00e1s is: f\u00f6lfoghat\u00f3 egy k\u00eds\u00e9rleti l\u00edraeszm\u00e9ny koncentr\u00e1lt nyit\u00e1ny\u00e1nak, m\u00e9g ha a m\u0171vet l\u00e9trehoz\u00f3 k\u00f6lt\u0151 \u201eapr\u00f3bb gesztusaiban\u201d (verseiben) eml\u00e9keztet is a Havon forg\u00f3 \u00e9g<\/span> (1973) sz\u00edvszor\u00edt\u00f3an sz\u00e9p, m\u00e9lt\u00e1n h\u00edress\u00e9 v\u00e1lt verseire. (Temetheted-e, Vask\u00f6nnyek, Sz\u00e9ki \u00e9nek, \u00c1gy\u00fa\u00f6nt\u0151k f\u00f6ldje, Segesv\u00e1r, Cs\u00e1ng\u00f3k stb.) Ebben az \u00faj k\u00f6tetben els\u0151sorban a Vallom\u00e1s, tov\u00e1bb\u00e1 a P\u00e1rizs, ezerkilencsz\u00e1zhetvenegy c\u00edm\u0171 versekre gondolunk n\u00e9mi nosztalgi\u00e1val, mint forma\u0151rz\u0151 \u00e9s ihletett opuszokra. E h\u00e1rom k\u00f6tet Kov\u00e1cs Istv\u00e1n p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n, ide\u00e9rtve az indul\u00e1st elemi er\u0151vel manifeszt\u00e1l\u00f3 El\u00e9rhetetlen f\u00f6ld<\/span> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1ban megjelent verseket is, csaknem h\u00fasz esztend\u0151t \u00f6lel fel. Teh\u00e1t nem s\u00fcthet\u0151 r\u00e1 a gyakori \u00e9s oktalan jelentkez\u00e9s b\u00e9lyege. F\u0151leg az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet k\u00f6z\u00f6tt volt k\u00ednosan hossz\u00fa a csend, m\u00e1r-m\u00e1r az eln\u00e9mul\u00e1s vesz\u00e9lye k\u00eds\u00e9rtett. Szerencs\u00e9re nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt. Pr\u00f3zaibb, t\u00f6redezettebb, n\u00e9ha g\u00f6rcs\u00f6sen t\u00f6m\u00f6r\u00edtett, \u00e9lesl\u00e1t\u00e1sra \u00e1tk\u00e9pzett, \u00fajfajta po\u00e9tikai jegyeket visel\u0151 verst\u00edpusokat \u00e9rlelt az id\u0151 a k\u00f6lt\u0151 m\u0171hely\u00e9ben. A versek helyett ink\u00e1bb remek vers- \u00e9s reg\u00e9nyford\u00edt\u00e1sok, t\u00f6rt\u00e9nelmi szakcikkek, essz\u00e9k sz\u00fclettek; meg rendk\u00edv\u00fcli t\u00e1j\u00e9kozotts\u00e1got mutat\u00f3 k\u00f6z\u00e9p-, kelet-eur\u00f3pai h\u00edrad\u00e1sok, \u201eh\u00edd\u00e9p\u00edt\u0151\u201d gesztusok. Els\u0151sorban \u00e9s kit\u00fcntetetten a lengyel kult\u00fark\u00f6rb\u0151l. De mintha ezek a fontos \u00e9s p\u00f3tolhatatlan tev\u00e9kenys\u00e9gek akaratlanul is el\u00e1llt\u00e1k volna a (tal\u00e1n elemi er\u0151vel felt\u00f6r\u0151) versek \u00fatj\u00e1t. \u00cdgy, mikor napvil\u00e1gra jutottak, m\u00e1r t\u00e1rgyilagosabbak, visszafogottabbak lettek: igazi metamorf\u00f3zison mentek \u00e1t. Elszaporodtak a \u201efilmes v\u00e1g\u00e1sok\u201d, \u00e9s el\u0151sorakoztak a rendk\u00edv\u00fcl nagy \u00edv\u0171 \u201el\u00e9tmetafor\u00e1k\u201d, amelyek v\u00e9g\u00fcl is k\u00e1rp\u00f3toltak a kor\u00e1bbi, \u00e9lm\u00e9nyeket h\u00f6mp\u00f6lyget\u0151, tiszta form\u00e1j\u00fa versek elmarad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. K\u00e9tfajta verst\u00edpus v\u00e1lt uralkod\u00f3v\u00e1 a harmadik \u2013 \u00f6sszegz\u0151 vagy nyit\u00f3 \u2013 k\u00f6tetben. A mer\u00e9sz pr\u00f3zavers, rendk\u00edv\u00fcli terheket cipel\u0151, asszoci\u00e1ci\u00f3s \u00e9s all\u00fazi\u00f3s k\u00f6r\u00f6kkel, ahol b\u00e1mulatos t\u00f6bb\u00e9rtelm\u0171s\u00e9gek (polivalenci\u00e1k) l\u00e9pnek az elvesz\u0151 l\u00edrais\u00e1g hely\u00e9be. Felzaklat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00fczenetek a m\u00e1nak, a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s a szem\u00e9lyess\u00e9g rohamos le\u00e9p\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n. De ugyanakkor megt\u00f6rt\u00e9nik a v\u00edzi\u00f3v\u00e1 t\u00e1g\u00edt\u00e1s m\u0171velete is, mert a k\u00f6lt\u0151 tudja, hogy \u201ea m\u00falt j\u00f6v\u0151-el\u0151leg\u201d. Legbizony\u00edt\u00f3bb erej\u0171 p\u00e9lda a Szobortriptichon\u2026 k\u00f6z\u00e9ps\u0151 darabja, a Kolozsv\u00e1ri Krisztus. Szerv\u00e1tiusz Tibor remeke a k\u00f6lt\u0151t most k\u00e9sztette harmadszor versb\u00e9li megnyilatkoz\u00e1sra, po\u00e9tikai \u201e\u00e1tl\u00e9nyeg\u00fcl\u00e9sre\u201d az \u00e9vek sor\u00e1n. Itt a leggazdagabb \u00e9s leginvenci\u00f3zusabb a tartalmi \u00e9s formai megfelel\u00e9s is. A nagy l\u00e9legzet\u0171 pr\u00f3zavers \u00edgy \u00f6sszegez: \u201eKolozsv\u00e1ri Krisztus a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9l\u0151 \u00e9s legyilkolt \u00e1ldozataib\u00f3l teremt\u0151d\u00f6tt. Minden volt-van-\u00e9s-lesz megnyomor\u00edtott \u00e9letb\u0151l \u00e9s igaztalan hal\u00e1lb\u00f3l. Ez\u00e9rt ne k\u00e9pzeljetek m\u00f6g\u00e9je keresztet. Nem tud f\u00f6lt\u00e1madni. \u00c9l\u0151 halott.\u201d Az utols\u00f3 ciklus ontol\u00f3gikusnak, majd metafizikusnak nevezhet\u0151 pr\u00f3zaversei egy eddig nem tapasztalhat\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1val, szkepszissel, bizonytalans\u00e1ggal tel\u00edt\u0151dnek. Gyakran parabol\u00e1ba hajl\u00f3k \u00e9s roppant neh\u00e9z, teremtett nyelvi k\u00f6zegben araszolgatnak el\u0151re, mert hisz bevallottan \u201e\u00faton-\u00fattalans\u00e1gban\u201d vannak, vagy mint egy v\u00edz alatti mederben haladnak, l\u00e9legzet-visszafojtva, a \u201ev\u00e9gc\u00e9l mes\u00e9je\u201d fel\u00e9. Ha van ilyen v\u00e9gc\u00e9l, ahov\u00e1 meg\u00e9rkezhet\u00fcnk ugyan, de \u201ecsak \u00e9rkez\u00e9s ut\u00e1n \u00e9r\u00fcnk r\u00e1 v\u00e1laszolni\u201d. Tegy\u00fck hozz\u00e1 azt is: ha van m\u00e9lt\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, ha van m\u00e9lt\u00f3 k\u00e9rdez\u0151. M\u00edg ez a bizonytalans\u00e1g vaksorsk\u00e9nt k\u00e9sz\u00fcl lecsapni, addig nincs m\u00e1s mened\u00e9k, mint \u201esorsunk jud\u00e1sablak\u00e1n az \u00edr\u00e1s: lenni \u00edgy is\u201d. (K\u00f6nyvvil\u00e1g, 1985\/7.)<\/span>
A m\u00e1sik verst\u00edpus az er\u0151s t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s\u0171 \u201eversminimum\u201d fel\u00e9 tol\u00f3dik, ahol a metafor\u00e1k, valamint a nyelv v\u00e1ratlan \u2013 de alkot\u00f3juk \u00e1ltal nagyon tudatosan l\u00e9trehozott \u2013 t\u00f6redezetts\u00e9ge, tov\u00e1bb\u00e1 a versmondat formailag is megt\u00e1mogatott l\u00e9pcs\u0151zetess\u00e9ge egy\u00fcttesen \u00e9r el \u00fajszer\u0171 hat\u00e1st. L\u00e1tszik, hogy a k\u00f6lt\u0151 \u00e9s a nyelv term\u00e9keny viszonyban \u00e1llnak. Term\u00e9szetesen a korszer\u0171s\u00e9g jegy\u00e9ben, kritikus fenntart\u00e1sokkal \u00e9l a k\u00f6lt\u0151 a nyelvet illet\u0151en, de nem a nyelvrombol\u00e1s vagy \u201ea nyelvre mer\u0151leges\u201d k\u00f6lt\u0151i attit\u0171d divatos pion\u00edrjainak k\u00f6vet\u00e9se ok\u00e1n.
A m\u00e1sodik ciklus \u0151riz eszmeis\u00e9g\u00e9ben legt\u00f6bbet a t\u00f6rt\u00e9nelmet konokul faggat\u00f3 Kov\u00e1cs Istv\u00e1n-i versb\u0151l. Ezen a terepen mindk\u00e9t kimunk\u00e1lt verst\u00edpus\u00e1t harcba k\u00fcldi, m\u00e9gpedig a tartalomhoz ill\u0151en. A szem\u00e9lyesen meg\u00e9lt t\u00f6rt\u00e9nelem eml\u00e9keire, iskolai \u201e\u00e9nek\u00f3ra \u2013t\u00f6red\u00e9kekkel\u201d utal. Egyetlen sor is sokat elmond a korr\u00f3l, mely k\u00f6r\u00e9 odak\u00e9pzelhet\u00fcnk minden tudott \u00e9s elhallgatott t\u00e9nyt, s \u00edgy t\u00e1gul k\u00f6z\u00f6s sorsunkk\u00e1 \u201ea hirtelen tanult \u00e9s meg\u00e9rtett Himnusz\u2026\u201d Frapp\u00e1ns \u00e9s tal\u00e1l\u00e9kony, amikor verss\u00e9 rendezi (l\u00e9pcs\u0151zteti) Szal\u00e1rdy J\u00e1nos siralmas magyar kr\u00f3nik\u00e1j\u00e1<\/span>nak kulcsszavait. S ugyanitt Szamosk\u00f6zy Istv\u00e1n \u201et\u00f6rt\u00e9neti t\u00f6red\u00e9keit\u201d a korabeli hist\u00f3ri\u00e1b\u00f3l egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171v\u00e9 t\u00e1g\u00edtja, szinte a jelenval\u00f3 korszak \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9hez, mement\u00f3k\u00e9nt. \u00cdgy lesz egyszerre archaikus, t\u00e1rgyszer\u0171, s ugyanakkor roppant mai vers. Elmondhatjuk, hogy kezdetekt\u0151l kulcsszerepe van az eml\u00e9kezetnek ebben a szigor\u00fa, alkot\u00f3i etik\u00e1ban. K\u00e9rlelhetetlen, mert \u201ekr\u00f3nik\u00e1s\u00e1ul\u201d szeg\u0151d\u00f6tt m\u00faltnak \u00e9s jelennek, mert feljegyez, \u00e9s nem akar felejteni. Holott egyik fontos vers\u00e9ben ironikus keser\u0171s\u00e9ggel az eml\u00e9kek le\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9t, \u201ebolhapiac\u00e1t\u201d, \u00f6sszki\u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1t is j\u00f3solja, ami ellen tehetetlenek vagyunk. Nagyon tal\u00e1l\u00f3nak \u00e9rezz\u00fck a h\u00edres lengyel riporter-\u00edr\u00f3 idev\u00e1g\u00f3 gondolat\u00e1t: \u201eAz eml\u00e9kezet mag\u00e1ntulajdon, semmif\u00e9le hatalomnak nincs oda bej\u00e1r\u00e1sa\u201d \u2013 mondja Ryszard Kapu\u015bci\u0144ski. (Jegyezz\u00fck meg, hogy Kapu\u015bci\u0144skivel \u00e9ppen Kov\u00e1cs Istv\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett eml\u00e9kezetes interj\u00fat a Forr\u00e1s 1984\/7. sz\u00e1m\u00e1ban.)
Legt\u00e1gasabbnak, legl\u00edraibbnak az els\u0151 ciklust mondjuk, m\u00e9g akkor is, ha \u00e9ppen itt olvashat\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151: \u201eAz ablakon r\u00e1cs: \/ megfejthetetlen keresztrejtv\u00e9ny- \/ a v\u00edzszintes csupa \u00f6tbet\u0171s sz\u00f3, \/ a f\u00fcgg\u0151leges csupa nyolcas\u201d. De a valahai gyermek csod\u00e1lkozik r\u00e1 a megfejtett rejtv\u00e9ny keresztj\u00e9re, ha arc\u00e1t a pince rekvizitumai k\u00f6z\u00fcl a f\u00e9ny fel\u00e9, a r\u00e1csokon t\u00falra emeli. Oda f\u00f6l, oda a jegenye\u00e1rnyak der\u00e9ksz\u00f6g\u00e9n k\u00faszva a suhog\u00f3 vil\u00e1gba, hogy romlatlanul sz\u00e9ttekintsen. T\u00fcnd\u00f6k\u00f6lj\u00f6n a gyermekkor, ami m\u00e1r saj\u00e1t gyermek\u00e9ben t\u00fcnd\u00f6k\u00f6l tov\u00e1bb: mert kit\u00fcnteti figyelm\u00e9vel a gyermeki szemp\u00e1r. Nem k\u00e9rd\u00e9s, hanem \u00e1ll\u00edt\u00e1s-jelleg\u0171 a T\u00e9relv\u00e1laszt\u00e1s utols\u00f3 mondata, ha \u00fagy \u00e9rezz\u00fck: figyelt \u00e9s \u00fcgyelt az eg\u00e9sz k\u00f6nyvre. Ez\u00e9rt lehet a meg\u00fajul\u00e1s h\u00edrn\u00f6ke. (Sz\u00e9pirodalmi, 1985.)<\/span><\/p>\n
<\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-3124","prozak","type-prozak","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/prozak\/3124","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/prozak"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/prozak"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3124"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}