VERB\u0150CZY ANTALNAK<\/p>\n
Ha az ember sz\u00edvb\u0151l dadog t\u00f6bbnyire f\u00e9lre\u00e9rtik<\/span> \u2013 ez is lehetne egy mott\u00f3 ha nem irt\u00f3zn\u00e9k annyira a priv\u00e1tt\u00f6ltet\u0171 nyal\u00e1nks\u00e1gokt\u00f3l kedves V. uram azaz T\u00f3ni maga \u00e9rti ezt ha m\u00e1r kital\u00e1lt olyan terv-becsuk\u00f3dott, de nem felejthet\u0151 k\u00f6tetc\u00edmet mint amilyen a \u201epuszi a munk\u00e1soszt\u00e1lynak<\/span>\u201d volt nem sokkal azut\u00e1n hogy maguk A magu(n)k kenyer\u00e9(n)<\/span>t s\u00fct\u00f6gett\u00e9k ehet\u0151re mi meg h\u00e1tulgombol\u00f3sok t\u00e1tottuk a sz\u00e1nkat h\u00e1tha l\u00e1ngos is lesz s mint a mes\u00e9ben teltek-m\u00faltak a hetvenes \u00e9vek volt ami j\u00f3 \u00e9s vala ami m\u00e9g jobban s\u00fclt el de m\u00e9g a nyilv\u00e1nval\u00f3 s\u00fcletlens\u00e9gekre is f\u00f6l\u00f6sen tolongott a csalhatatlan \u00e9s becsaphatatlan j\u00f3n\u00e9p de maga kedves V. \u00far valami szent fogadalomb\u00f3l dacb\u00f3l szinte a n\u00e9mas\u00e1gig sz\u0171kszav\u00fa lett nullforintokat termelt az Alapnak \u00e9vr\u0151l-\u00e9vre m\u00edgnem\u2026 de t\u00e1ncoljunk vissza a kemenc\u00e9hez k\u00e9rem ami\u00e9rt is a lev\u00e9l: hogy ama p\u00e9klap\u00e1tra<\/span> vonatkoz\u00f3 axi\u00f3m\u00e1i mint maxim\u00e1k az\u00f3ta \u00e1llnak, s e p\u00e9klap\u00e1tra K. I. a k\u00f6lt\u0151 azaz K\u00f6rm\u00f6s \u00far hamis\u00edtatlan null\u00e1sliszttel el\u0151leget vagy foglal\u00f3t adott ezt \u00edrv\u00e1n: \u201ede oda\u00e9r verseivel, ahov\u00e1 akar\u201d \u00e9s ebben is igaza \u00e9s \u201ebej\u00f6tt lapja\u201d lett mint oda\u00e1t Nakonxip\u00e1nban ahol agyonnyeri mag\u00e1t p\u00f3keren (angyalai hozz\u00e1k a vid\u00e1m t\u00e1viratd\u00f6rm\u00f6g\u00e9st) most m\u00e1r v\u00e9gk\u00e9pp nem tudom hogy a m\u00falt \u00e9v november\u00e9ben k\u00fcld\u00f6tt (\u00e9s Nagy (G\u00e1sp\u00e1r) T\u00f6rzsf\u0151n\u00f6k gyerekeinek aj\u00e1nlott \/ mes\u00e9ire \u00edrtam-e de t\u00e9ny hogy elef\u00e1ntf\u00fclekkel hallgatj\u00e1k s\u0151t a l\u00e1nyka m\u00e1r olvassa az \u00f6ccsnek hiszen rajta van biztat\u00e1sul \u201eM\u00c1R TUDOK OLVASNI!\u201d az \u00cdr\u00f3b\u00e1csi meg tud \u00edrni mondogatom csak rossz a ragaszt\u00e1s \u00e9s ha annyit forgatj\u00e1k sz\u00e9t fog menni Tal\u00e1n az elef\u00e1nt<\/span>-nak kellett volna val\u00f3s\u00e1gos m\u00e1zs\u00e1ival nyomat\u00e9kul szolg\u00e1lnia egy-k\u00e9t napig de ezt a mai nyomd\u00e1k m\u00e1r nem tudj\u00e1k vagy nem k\u00e9pesek t\u00fcrelmes elef\u00e1ntokra szert tenni \u00edgy magyar\u00e1zom az esti vid\u00e1m olvasgat\u00e1s k\u00f6zben a gyerekeknek \u00e9s persze nem az enyvet meg az \u00fajfajta ragaszt\u00f3kat szidom f\u0151leg nem a nyomd\u00e1t mert engem is most nyom a zr\u00ednyi<\/span> s mondjuk egy gyaur kuty\u00e1nak n\u00e9z akinek m\u00e9g a c\u00edmer\u00e9ben de a k\u00f6tetc\u00edm\u00e9ben sincs egy j\u00f3t\u00e9kony elef\u00e1nt sz\u00f3val csupa retteg\u00e9s \u00e9s csupa naps\u00fct\u00e9s hull\u00e1mzik most \u00e1t ezen a bet\u0171tengeren de a k\u00f6nyvb\u0151l kedves V. \u00far mag\u00e1nak k\u00fcld\u00f6k m\u00e1r most t\u00f6r\u00f6m a fejem egy ill\u0151 dedik\u00e1ci\u00f3n csak arra k\u00e9rem v\u00e1rjon t\u00fcrelemmel addig is sok \u00edr\u00e1st k\u00edv\u00e1n a legend\u00e1s p\u00e9klap\u00e1tra<\/span> N. G. (\u00c9let \u00e9s Irodalom, 1982. j\u00falius 31.)<\/span><\/p>\n
(post scriptum)<\/span>
M\u00e1r nyomd\u00e1ban volt ez a \u201elev\u00e9l\u201d, de Valaki \u00fagy akarta, hogy elk\u00e9sett<\/span> legyen, ne \u00e9rjen oda a C\u00edmzetthez, ne vid\u00e1m\u00edtsa f\u00f6l\u00f6slegesen. Pedig nagyon szerettem volna hinni a csod\u00e1ban: a krisztusi kort alig elhagy\u00f3 fiatal f\u00e9rfi m\u00e9gis gy\u0151z a betegs\u00e9gen, ahogy gy\u0151zni tudott a hallgat\u00e1son. Hiszen r\u00f6vidre szabott \u00e9lete utols\u00f3 esztendeiben ism\u00e9t a r\u00e9gi, az ut\u00e1nozhatatlan Verb\u0151czy volt. (Versei \u2013 bizonys\u00e1gul \u2013 itt sorj\u00e1ztak az \u00c9S-ben) Mint indul\u00e1sakor, a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n. M\u00e9g nincs h\u00fasz\u00e9ves, amikor az Els\u0151 \u00e9nek<\/span>, majd k\u00e9s\u0151bb A magunk kenyer\u00e9n<\/span> c\u00edm\u0171 antol\u00f3gi\u00e1k t\u00e9veszthetetlen hang\u00fa po\u00e9t\u00e1jak\u00e9nt emlegetik. L\u00e1tsz\u00f3lag k\u00f6lt\u0151ietlennek v\u00e9lt dolgok, helyzetek f\u00f6l\u00e9 lobbantott groteszk, de \u00e9lesen vil\u00e1g\u00edt\u00f3 l\u00e1ngot. Azt a bizonyos k\u00f6lt\u0151i hangot (t\u00e9m\u00e1t), mint egy k\u00f6nny\u0171 kaucsuklabd\u00e1t \u2013 mert kedvelte ezt a j\u00e1t\u00e9kot is! \u2013 rendszerint fon\u00e1kp\u00f6rget\u00e9ssel \u00fct\u00f6tte meg<\/span>. Tizen\u00e9ves fejjel \u00e9szrevette, hogy Jacques Pr\u00e9vert mester is kezd \u0151hozz\u00e1 igazodni, ez\u00e9rt sz\u00e1ntsz\u00e1nd\u00e9kkal m\u00e1s utc\u00e1kba t\u00e9vedt. De tudta, mi az illem: k\u00fcld\u00f6tt egy verset a nagy franci\u00e1nak. B\u00facs\u00faz\u00f3ul.
Azt\u00e1n \u00fagy tetszett, hogy elt\u0171nt; ker\u00fclte a szerkeszt\u0151s\u00e9geket, kiad\u00f3kat. A hetvenes \u00e9vek nagyvonal\u00fa \u00edt\u00e9szei rendre kifelejtett\u00e9k a n\u00e9vsorokb\u00f3l, \u00e9s szerencs\u00e9j\u00e9re: nevets\u00e9gesen lapos skatuly\u00e1kba se gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lt\u00e9k. \u00cdgy maradtak a v\u00e9gs\u0151 er\u0151pr\u00f3b\u00e1hoz \u00faj \u00e9s \u00fajabb tartal\u00e9kai: val\u00f3s\u00e1ggal ontotta a jobbn\u00e1l jobb mes\u00e9ket, verseket, k\u00e9pverseket. (K\u00f6nyve is lett, \u00e9s tov\u00e1bbi k\u00f6nyvei k\u00e9sz\u00fclnek a M\u00f3ra Kiad\u00f3n\u00e1l.) Mintegy igazol\u00e1s\u00e1ul annak, amit az elm\u00falt t\u00e9len a Kossuth-t\u00e9ri mozg\u00f3l\u00e9pcs\u0151n a f\u00fclembe sz\u00f3tagolt hib\u00e1tlanul: \u201es egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket.<\/span>\u201d Ez volt tal\u00e1n az \u0151 K\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9je<\/span> is.
A f\u00f6ntebb id\u00e9zett egyik antol\u00f3gi\u00e1ban, ahol a bemutatkoz\u00f3 fiatal k\u00f6lt\u0151k oldalakat t\u00f6lt\u00f6ttek meg biogr\u00e1fiai \u00e9s vonzalmi adataikkal, \u0150 csak amolyan h\u00e1rom verb\u0151czys<\/span> mondatra szor\u00edtkozott: \u201eA XX. sz\u00e1zadban okt\u00f3ber 11-\u00e9n sz\u00fclettem. A sz\u00e1zadt\u00f3l a harmadik h\u00e1bor\u00fa f\u00e9lelm\u00e9t, Okt\u00f3bert\u0151l az Eszm\u00e9t kaptam, 11. az Oszt\u00e1lyra eml\u00e9keztet, ezen a napon fizetik f\u00e9lhavi b\u00e9r\u00fcnket\u201d. A t\u00f6bbit egy Kormos Istv\u00e1n nev\u0171 \u201eszak\u00e9rt\u0151re\u201d b\u00edzta, aki bevezet\u0151 j\u00f3slatokat \u00edrt a \u201erekedt fiatalember<\/span>\u201d versei el\u00e9.
Folytatom, ahonnan \u0150 m\u00e1r nem folytathatta az \u00e9letrajzot: \u201eMeghalt(am) j\u00falius 22-\u00e9n, a XX. sz\u00e1zadban. Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k volt.\u201d
Most az utols\u00f3 j\u00faliusi vas\u00e1rnap van. Cs\u00f6ndes, \u0151szies es\u0151 esik eg\u00e9sz d\u00e9lut\u00e1n. Verb\u0151czy T\u00f3ni valahol egy r\u00e9gi vers\u00e9be kezd: \u201eA m\u00f3l\u00f3 k\u0151fal\u00e1n \u00fcl\u00fcnk \/ T\u00e1volabb riadt f\u00e1k feleselnek \/ a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 t\u00e9llel<\/span>\u2026\u201d<\/p>\n