NAGYTOT\u00c1L, M\u00c1JUSI F\u00c9NYBEN<\/p>\n
\u00c1lmaimban gyakran mer\u00fcl f\u00f6l az elmos\u00f3d\u00f3 kr\u00e9ta csikorg\u00f3 \u00fatja, amint egy k\u00e9z a mondatot a valahai t\u00e1bla jobb fels\u0151 sark\u00e1ba \u00edrja. Az id\u0151t nem mi m\u00e9rj\u00fck, de az id\u0151ben mi m\u00e9ret\u00fcnk meg.<\/span> Egy\u00e9nenk\u00e9nt s valamely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjak\u00e9nt is. \u00dagy ker\u00fcl m\u00e9rlegre tetteink sora \u00e9s s\u00falya, hogy seg\u00edtett-e annak a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek a kiszabott l\u00e9tid\u0151ben a Gondvisel\u0151 akarat\u00e1t megval\u00f3s\u00edtani? J\u00f3, hasznos munkat\u00e1rs vagy csak pozit\u00edvan \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 \u201esemmi szolga\u201d volt-e az a testbe \u00f6lt\u00f6ztetett l\u00e9lek, akit embernek neveztek teremt\u00e9se \u00f3ta, am\u00edg f\u00f6ldi vend\u00e9gidej\u00e9t<\/span> t\u00f6lt\u00f6tte az egy\u00e1ltal\u00e1n nem ismeretlen \u00dar asztal\u00e1n\u00e1l? (Itt mintha vitatkozn\u00e1nk az ismeretlenre<\/span> nagy hangs\u00falyt helyez\u0151 szeg\u00e9ny Kosztol\u00e1nyival.)
Mert a t\u00e1gabb mer\u00edt\u00e9s\u0171 h\u00e1l\u00f3 embercsoportjai, az Arar\u00e1t hegy\u00e9n sz\u00e1razra tett hol szaporod\u00f3, hol er\u0151sen fogyatkoz\u00f3, de m\u00e9gis ezid\u00e1ig f\u00f6nnmarad\u00f3 nemzetei, nemzets\u00e9gei (ahogy eleink \u00edrt\u00e1k sz\u00e9pen) a r\u00e9gi sz\u00e1zadokkal \u00e9s ezred\u00e9vekkel n\u00e9znek farkasszemet.
Persze az id\u0151egys\u00e9gek hossza csak a mi tudatunkban l\u00e1tszik iszonyatosan nagy \u00e9s \u00e1t\u00e9lhetetlen hossz\u00fas\u00e1g\u00fanak. M\u00e1sfel\u0151l n\u00e9zve: csak egy cikkan\u00e1s \u00e9s karcol\u00e1s, vagy apr\u00f3 r\u00e1nc a Mindens\u00e9g gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 t\u00e9rid\u0151 koordin\u00e1t\u00e1j\u00e1n, ahol a dimenzi\u00f3kat nem is sejthetj\u00fck. Heisenberg is ekkor kulcsolta im\u00e1ra a kez\u00e9t.
Innen m\u00e1r mindent egyszerre lehetne a M\u00daLT-JELEN-J\u00d6V\u0150 szent h\u00e1roms\u00e1g\u00e1b\u00f3l<\/span> kibontani: mert val\u00f3ban benne van, b\u00e1rmelyik egyben a m\u00e1sik kett\u0151. M\u00e9gpedig \u00f6r\u00f6kk\u00e9 dinamikus \u00e1llapotban. \u00c9s b\u00e1rmelyik kett\u0151ben a harmadik. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00e9s feloldhatatlan titokk\u00e9nt is. Ahogy az Aty\u00e1nak tetsz\u0151, szeretett Fi\u00fa minden f\u00f6ldi mozdulata, \u00e9let-hal\u00e1l \u00e1ldozata. Hogy azt\u00e1n a L\u00e9lek bet\u00f6lthesse, megtapasztalhat\u00f3, szent kegyelm\u00e9t: most m\u00e1r \u0150 hirdesse az egyed\u00fcli rem\u00e9nyt.
Persze, szoktuk f\u00f6ldi dolgainkban Illy\u00e9s Gyula ut\u00e1n a biztat\u00e1st \u00fagy forgatni \u00e9s magunkat is er\u0151s\u00edtend\u0151 tov\u00e1bb adni, miszerint: a k\u00f6lt\u0151k a rem\u00e9ny helytart\u00f3i<\/span>. (Egy k\u00f6zbevetett, eml\u00e9kezetre m\u00e9lt\u00f3 t\u00e9ny az\u00e9rt ide k\u00edv\u00e1nkozna. Sok m\u00e1s mellett Illy\u00e9s Gyula egyik sz\u00e9p \u00e9s sugallatos tett\u00e9nek tartom a k\u00f6vetkez\u0151t: nem sokkal M\u00e9cs L\u00e1szl\u00f3 hal\u00e1la el\u0151tt elzar\u00e1ndokolt Szent M\u00e1rton hegy\u00e9re, hogy egy utols\u00f3 sz\u00edvb\u00e9li parol\u00e1val a m\u00faltat elrendezz\u00e9k, a s\u00e9relmeket begy\u00f3gy\u00edts\u00e1k. S ez \u00edgy is t\u00f6rt\u00e9nt)
\u201eA m\u00falttal szemben tan\u00fas\u00edtott legnagyobb h\u0171s\u00e9g, hogy mindent \u00e1tadunk a jelennek.\u201d Ez az id\u00e9zet Albert Camus-t\u0151l val\u00f3. Ha Camus-t id\u00e9zem, nem \u00e1llom meg tov\u00e1bb f\u0171zni a l\u00e1ncszemet olyanform\u00e1n, hogy a l\u00e1ncszemek ott Illy\u00e9sn\u00e9l a zsarnoks\u00e1got egyetlen mondat<\/span> l\u00e1ncolat\u00e1ban id\u00e9zik meg m\u00e1ig hat\u00f3an d\u00f6bbenetes er\u0151vel. (Meg\u00edratott 1950-ben, melyet Bib\u00f3 Istv\u00e1n mint els\u0151 olvas\u00f3, kicsit hosszallott is, nem gondolva arra, hogy majd lesz\u00e1m\u00edtva a forradalom k\u00e9t het\u00e9t, bizony 36 hossz\u00fa esztendeig v\u00e1rakozik a vers a k\u00f6nyvb\u00e9li megjelen\u00e9ssel!) S a zsarnoks\u00e1g l\u00e1nc\u00e1t let\u00f6r\u0151 magyarok v\u00e9r\u00e9t<\/span> pedig \u00e9ppen a francia Camus mutatja f\u00f6l Eur\u00f3p\u00e1nak \u00e9s a Vil\u00e1gnak, mondv\u00e1n: ennek a kicsiny n\u00e9pnek ifjai, akik v\u00e9r\u00fcket hullatt\u00e1k a szabads\u00e1g\u00e9rt s az \u00e9let\u00fcket adt\u00e1k a j\u00f6v\u0151\u00e9rt, bizony meg\u00e9rdemlik a m\u00e9lt\u00f3 f\u0151hajt\u00e1st.
A m\u00falt \u00e1ldott vagy ezerszer el\u00e1tkozott v\u00e9rpecs\u00e9tje azt\u00e1n ott vir\u00edt a jelen s a j\u00f6v\u0151 feh\u00e9r ing\u00e9n is. A magyarok v\u00e9re. Minden magyarok\u00e9. Csak ennyi volna, csak ennyi lenne az \u00e9rdem, k\u00e9rdj\u00fck. De a k\u00e9rd\u00e9s itt nem is hely\u00e9nval\u00f3. Hiszen William Faulkner meg arra figyelmeztet, hogy \u201ea m\u00falt nem halott, el sem m\u00falt\u201d. S itt a Husz\u00e1rik Zolt\u00e1nt\u00f3l t\u00f6bbsz\u00f6r is hallott, f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb elm\u00e9s sz\u00f3l\u00e1st adn\u00e1m tov\u00e1bb: \u201eNem lehet tudni, mit hoz a m\u00falt.\u201d
A m\u00falttalann\u00e1 sz\u00fcletett gener\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a m\u00falttalans\u00e1gba (\u00e9s folttalans\u00e1gba) igyekv\u0151k k\u00f6z\u00f6s tr\u00e9ningj\u00e9n mindig \u00e1muldozom, egyel\u0151re m\u00e9g itt, a makacsul gondokat ad\u00f3 jelenben. Ez\u00e9rt a f\u00f6nti sz\u00f3l\u00e1st, dr\u00e1ga Husz\u00e1rik Zolt\u00e1n bar\u00e1tunk \u00e9gi engedelm\u00e9vel a jelennek \u00e9s a j\u00f6v\u0151nek dedik\u00e1lom.
Hogy j\u00f6nn\u00e9nek el a hit \u00e9s a jellem h\u00e9roszai, akik k\u00e9pesek lesznek majd \u00fagy cselekedni, hogy megmaradjunk<\/span>, mondjuk S\u00fct\u0151 Andr\u00e1ssal, \u00e1tbukva az ezredv\u00e9g k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n, s visszan\u00e9zve a p\u00e9ld\u00e1kra.
Mert p\u00e9lda a hitre, jellemre, tehets\u00e9gre volt itt b\u0151ven, ha csak kereken ezer esztend\u0151t pillantunk is vissza magunk m\u00f6g\u00e9. Szent Istv\u00e1nra gondolunk itt mindenekel\u0151tt, e monostor alap\u00edt\u00f3j\u00e1ra, azt\u00e1n liliomos fi\u00e1ra, Imre hercegre, aki itt t\u00fcntette ki sug\u00e1rz\u00f3 szeretet\u00e9vel az els\u0151 magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa benc\u00e9st, az ifj\u00fa Maurust, a k\u00e9s\u0151bbi ap\u00e1tot, majdani p\u00e9csi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t, Boldog M\u00f3rt. \u0150 a magyar benc\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl m\u00e1ig egyed\u00fcli a szentek sor\u00e1ban.
A jellem, persze, valamennyire alak\u00edthat\u00f3, de ahogy az \u201eutols\u00f3 szalmasz\u00e1l\u201d is, annak a Gondvisel\u0151 Istennek az aj\u00e1nd\u00e9ka, aki a benne b\u00edz\u00f3 hitet, a f\u00f6lt\u00e9tlen r\u00e1hagyatkoz\u00e1st megadja minden kor, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a mai veszend\u0151nek l\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s veszt\u00e9be rohan\u00f3 vil\u00e1g f\u00f6ldlak\u00f3inak. Azoknak, akik \u00e9rtik a hozz\u00e1nk, magyarokhoz oly k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 nagy lengyel k\u00f6lt\u0151 Zbigniew Herbert egyik utols\u00f3 interj\u00faj\u00e1nak m\u00e9ly summ\u00e1zat\u00e1t: \u201eA tehets\u00e9g semmi, elronthat\u00f3, elpazarolhat\u00f3. Ami az eg\u00e9sz \u00e9letben sz\u00e1m\u00edt, az a jellem.\u201d
Olvastam valamelyik hist\u00f3ri\u00e1s k\u00f6nyvben, hogy 1077-ben, L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly alatt, itt, Szent M\u00e1rton hegy\u00e9n (mons sacer Pannoniae) tartott\u00e1k az orsz\u00e1g el\u0151kel\u0151i azt a gy\u0171l\u00e9st, melyen \u201earr\u00f3l tanakodtak, mik\u00e9ppen akad\u00e1lyozhatn\u00e1k meg a gonosz emberek \u00fczelmeit \u00e9s mik\u00e9ppen hozhatn\u00e1k rendbe nemzet\u00fck sors\u00e1t.\u201d Igen tanuls\u00e1gos ez a L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly \u00fagynevezett II. t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv\u00e9ben<\/span> f\u00f6nnmaradt bejegyz\u00e9s. L\u00e1m, m\u00e9g negyven \u00e9v sem telt el a vaskez\u0171, \u00e1m a kereszt\u00e9ny er\u00e9nyeket buzg\u00f3n gyakorl\u00f3 kir\u00e1ly, Istv\u00e1n hal\u00e1la \u00f3ta, \u2013 akinek szentt\u00e9 fogad\u00e1sa 1083-ban t\u00f6rt\u00e9nik meg, \u00e9ppen L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra \u2013 s m\u00e1r a magyar nemzet roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l kell eszm\u00e9t cser\u00e9lni.
Tal\u00e1n megint ilyen elsz\u00e1nt program\u00fa \u00e9s akarat\u00fa egybeseregl\u00e9sre lenne sz\u00fcks\u00e9g. S aki \u00f6sszeh\u00edvn\u00e1 a magyars\u00e1g \u201eel\u0151kel\u0151it\u201d itthonr\u00f3l, hat\u00e1rainkon t\u00falr\u00f3l \u00e9s a vil\u00e1g minden sz\u00f6glet\u00e9b\u0151l, az is, mint L\u00e1szl\u00f3, hamarosan a szentek sor\u00e1ba l\u00e9phetne. Mert a helyzet f\u00f6l\u00f6tt\u00e9bb aggaszt\u00f3!
Az \u201eutols\u00f3 szalmasz\u00e1l\u201d rem\u00e9nys\u00e9g\u00e9vel a jezsuita P\u00e1zm\u00e1nyt id\u00e9zem, mivel az \u00f6v\u00e9n\u00e9l szebb \u00e9s megr\u00e1z\u00f3bb sz\u00f6veget nem ismerek orsz\u00e1g- \u00e9s nemzetf\u00e9lt\u00e9s dolg\u00e1ban. Erre tal\u00e1n m\u00e9g a lev\u00e9l c\u00edmzettje, Bethlen G\u00e1bor is r\u00e1b\u00f3lintana. K\u00fcl\u00f6nben: \u0151k igaz\u00e1n \u00e9rtett\u00e9k egym\u00e1st. \u201eMert ha nek\u00fcnk nem f\u00e1j saj\u00e1t nemzet\u00fcnknek fogy\u00e1sa, roml\u00e1sa, nem tudom, kinek f\u00e1jhat. Magam fel\u0151l kegyelmeteknek azt t\u00f6k\u00e9letes igazs\u00e1ggal \u00edrom, hogy ha lehetne, v\u00e9remmel is megoltan\u00e1m azt a szeg\u00e9ny h\u00e1tramaradt magyarorsz\u00e1gi \u00fcsz\u00f6g\u00f6csk\u00e9nek \u00fajonnan fellobbant l\u00e1ngj\u00e1t, mely ha tov\u00e1bb terjed, elolthatatlan l\u00e9szen, \u00e9s minden idegen orsz\u00e1gokban l\u00e9v\u0151 hadakat erre a pusztult haz\u00e1ra vonzunk, kit az \u00daristen t\u00e1voztasson. Mert \u00fagy tetszik, hogy mint k\u00fcsz\u00f6b \u00e9s ajt\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt lev\u0151 ujj, \u00fagy vagyunk mi az hatalmas cs\u00e1sz\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s mind oltalomtul s mind ellens\u00e9gt\u0151l romlanunk kell, ha b\u00e9kess\u00e9gben nem maradunk.\u201d
Mondom, ahogy kezdtem: az id\u0151ben mi m\u00e9ret\u00fcnk meg. (Hommage \u00e0 Tan\u00e1r \u00dar, Szabad T\u00e9r Kiad\u00f3, 2000.)<\/span><\/p>\n