K\u00d6NIG R\u00d3BERT T\u00c1RLAT\u00c1R\u00d3L<\/p>\n
Jonathan Swift id\u0151t\u00e1ll\u00f3 remekm\u0171ve \u00f6nmag\u00e1ban is lehetne ihlet\u0151 forr\u00e1sa ennek a vonalak, sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k nyelv\u00e9n hozz\u00e1nk sz\u00f3l\u00f3 m\u0171v\u00e9szetnek, mely a \u201elovakrul sz\u00f3l\u201d. Hatvan, Ady Endre V\u00e1rosi K\u00f6nyvt\u00e1r, 1994. \u00e1prilis 15-\u00e9n.<\/p>\n (\u00c1rgus, 1994. 3.)<\/span><\/p>\n
Azt aj\u00e1nlja K\u00f6nig R\u00f3bert, hogy \u201eGulliver szem\u00e9vel<\/span>\u201d n\u00e9zz\u00fcnk egy kicsit sz\u00e9t a vil\u00e1gban, \u00e9s az utaz\u00e1s kalandj\u00e1n t\u00fal, mely a kapit\u00e1nynak \u00e9s a leg\u00e9nys\u00e9gnek egyk\u00e9nt jelenti a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, \u00e1m sokszor borzongat\u00f3 bizonytalans\u00e1got, fedezz\u00fck fel a nagybet\u0171s Vil\u00e1g m\u00e1s dimenzi\u00f3it is!
K\u00f6nig m\u0171v\u00e9sz \u00far, aki vonalak \u00e9s form\u00e1k meg sz\u00ednek rendj\u00e9nek ihletett \u00e9s nyugtalan kapit\u00e1nya, Gulliver \u00fatmutat\u00e1sa \u00e9s saj\u00e1t hajlamai szerint a Vil\u00e1g egy jobb, \u00e9rdemesebb r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ba navig\u00e1l benn\u00fcnket.
A felfedez\u00e9sre kit\u00fcntetett f\u00f6ldr\u00e9sz, s annak a legk\u00f6zepe: a Nyihah\u00e1k orsz\u00e1ga<\/span>. Ahol bizony mi nagyon kicsik, esend\u0151k, teh\u00e1t csak emberek, sz\u00e1nalmas jehuk<\/span> vagyunk, mert lelk\u00fcnkb\u0151l nem siker\u00fclt kivetn\u00fcnk a hazudoz\u00e1s \u00f6rd\u00f6gi szok\u00e1sait, s ezzel egy\u00fctt minden cs\u0171r\u00e9s-csavar\u00e1st, csal\u00e1st, k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get, melyek oly m\u00e9lyen gy\u00f6kereznek az emberi faj minden k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek lelk\u00e9ben \u2013 mindenekel\u0151tt az eur\u00f3paiak\u00e9ban. Valahogy \u00edgy fogalmaz Gulliver kapit\u00e1ny.
Ennek tud\u00e1sa \u00e9s tapasztalata adja a vil\u00e1g jobbik r\u00e9sz\u00e9nek felmutat\u00e1s\u00e1t. T\u00f6rt\u00e9netesen ahogy Gulliver szem\u00e9vel \u00e9s erk\u00f6lcsi \u00edt\u00e9let\u00e9vel n\u00e9zz\u00fck ezeket a magasabb rend\u0171 l\u00e9nyeket. Gulliver sokf\u00e9le vil\u00e1got l\u00e1tott, sok k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szigetet bek\u00f3borolt; hol kicsinek, hol meg nagynak mutatkozott, s a csod\u00e1lkoz\u00e1s m\u0171faj\u00e1ban<\/span> is maradand\u00f3t alkotott. Mert nyitotts\u00e1ga, s j\u00f3\u00e9rtelemben vett al\u00e1zata lelk\u00e9t mindig magasan \u00e9s tiszt\u00e1n tartotta. \u00cdgy \u00edt\u00e9leteiben megb\u00edzunk. \u00c9s er\u0151sen v\u00e1gy\u00f3dunk az \u0150 \u00e9lesl\u00e1t\u00e1sa ut\u00e1n.
S akkor ott tal\u00e1ljuk magunkat a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, okos \u00e9s h\u0171s\u00e9ges Nyihah\u00e1kn\u00e1l<\/span>; parip\u00e1kn\u00e1l, t\u00e1ltosokn\u00e1l, \u00e9s minden rend\u0171 \u00e9s rang\u00fa lovakn\u00e1l: az igavon\u00f3kn\u00e1l, az utols\u00f3 b\u00e1nyalovakn\u00e1l, a \u201ed\u00edjra korb\u00e1csolt versenylovakn\u00e1l\u201d meg a harcok sz\u00edntereir\u0151l f\u00e9lszemmel \u00e9s s\u00e1nt\u00e1n is hazatal\u00e1l\u00f3 legh\u0171s\u00e9gesebb l\u00e9nyekn\u00e9l.
A lovak mifel\u00e9nk a szabads\u00e1g szimb\u00f3lumai is. Ha valaki egyszer l\u00e1tta Husz\u00e1rik Zolt\u00e1n filmk\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t, az El\u00e9gi\u00e1t<\/span>, az meg\u00e9rti, mir\u0151l besz\u00e9lek. Embers\u00e9g\u00fcnk minden j\u00f3 \u00e9s tragikus mozzanata ott van t\u00e1rsunk sors\u00e1ban is. Ezen a t\u00e1jon a l\u00f3 nyer\u00edt\u00e9s\u00e9hez, \u00fcget\u00e9s\u00e9hez \u00e9s pomp\u00e1s v\u00e1gt\u00e1j\u00e1hoz hi\u00e1nytalanul illeszkedik a t\u00f6rt\u00e9nelem!
K\u00f6nig R\u00f3bert gulliveri<\/span> al\u00e1zattal, s tapasztalattal \u00e9s tegy\u00fck hozz\u00e1: ritka irodalmi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tud\u00e1ssal rajzolja, festi parip\u00e1it. Lehet, hogy e t\u00e1rgyk\u00f6rben m\u00e1r minden lovakrul<\/span> sz\u00f3l\u00f3 magyar \u00e9s vil\u00e1girodalmi alkot\u00e1st k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n antol\u00f3gi\u00e1ba rendezett. Amikor a l\u00e1ttat\u00e1s professzion\u00e1lis mesterek\u00e9nt el\u00e9nk l\u00e9p, akkor, \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, hogy csak k\u00e9t hazai p\u00e9ld\u00e1t eml\u00edtsek, ott vannak k\u00e9pein Nagy L\u00e1szl\u00f3 b\u00facs\u00faz\u00f3 lovacsk\u00e1i<\/span> \u00e9s Nemes Nagy \u00c1gnes angyalokkal<\/span> egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171, sz\u00e1rnyal\u00f3 lovai<\/span> is. Mintha hallan\u00e1nk is az \u201e\u00e1t\u00f6lelem a l\u00f3 nyak\u00e1t<\/span>\u201d vagy \u201etal\u00e1n \u0151k m\u00e1r nem hagynak el<\/span>\u201d verssorokat.
Magam is \u00edrtam lovakr\u00f3l. Gyermekkoromban lovak k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9lhettem. Most egy olyan verset szeretn\u00e9k eml\u00edteni, amelyet a m\u0171v\u00e9sz tal\u00e1n m\u00e9g nem v\u00e1logatott be antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ba. A verset Edward Kocbek<\/span>, az egyik legjelesebb szlov\u00e9n k\u00f6lt\u0151 \u00edrta. P\u00e1r \u00e9ve j\u00e1rtam Szlov\u00e9ni\u00e1ban, Lipic\u00e1n, s ut\u00e1na leford\u00edtottam ezt a verset, c\u00edme: Lipicaiak<\/span>. \u00c1t is ny\u00fajtom K\u00f6nig R\u00f3bertnek.<\/p>\n