{"id":311,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=311"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"l-e-fol-a-bolond-kutaso-kutjaban","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/l-e-fol-a-bolond-kutaso-kutjaban\/","title":{"rendered":"L. E.-f\u00f6l a bolond k\u00fat\u00e1s\u00f3 k\u00fatj\u00e1ban"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n
\n

Lázár Ervinnek <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n

Mélységes magasság peremén
lebetonozva az \u0171r és az Úr mosolya
mid\u0151n derékig égi szeszekben
"tocsogott és locsogott" az emberfia;
de hogyan jutott idáig?
hiszen az álmok felhajtóereje,
meg a kiszorított vizek súlya…
kérem, egyszer "felpörög a kútkáva"
            s engem csap pofon:
             örök jel maradhat
                    arcomon
               ha kötél lánc
            vödör csörömpölés
           után kimerve minden
           atlanti \u0171r és csendes
                    tengerár.
Sóhajtozok, hogy gy\u0171lne simává a víz
talpunk alatt s az égigér\u0151 kútban
csúszkálhatunk föl s alá a mélységes
magasság pereméig mert minden jégmagány
            fejjel fölfelé röpteti
a kútásókat, kockás, kockázatos ingben. <\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-311","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/311","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=311"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}