{"id":410,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=410"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"jezusos-fejlehajtva","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/jezusos-fejlehajtva\/","title":{"rendered":"„J\u00e9zusos fejlehajtva”"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n
\n

Kormos Istvánnak a gy\u0151ri halpiac tövébe <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n

Kölökfejed rég felütve a tehéncsorda-porból,
hát legenda mégis lett egy fémh\u0151mér\u0151tokból,
melynek kupakja, teteje – mondhatni verssel színültig is tele –
lecsattan, mint Károlymajorra zöld villámok hegye,
hogy minden világos legyen, a kép kigyúljon,
mozsárhoz, cinpohárhoz már bomba se nyúljon,
és hegyezze fülét mindenki! Kivált a mecséri márcos fogadott fia,
de f\u0151leg én tátom a szám, hunyorgok, mert Duna-cipelte Normandia
úszik a kertek alatt; hátán húsz lány, száz katedrális,
Apollinaire s Jékely m\u0171emléknyoma döng és g\u0151zölög kanális,
magában császkál ott Szent Villon Ferenc, ahol is lettél Te Párizsviselt <\/em>
jelz\u0151vel felruházva; de már piros delfined figyelt,
mikor vonszolhatna a szív leomlott partfaláig,
ha addig nem is egészen, de maximum hazáig,
hol mindenféle van és volt-folyóink partján szomorú füzek
új folyókat könnyeznek, akár az elhagyott polinéziai szüzek.
Sajnálja kicsit \u0151ket helyetted is Napkelet els\u0151 mágusa,
de inkább kellene neki a másik kódex-kisasszony: Ráskay Lea,
és vidámság kellene, a korty italt akár a vackoros fogmosópohárba
tölteném eléd, ha járogat \u0150-piszén-piszesége már iskolába,
s tanulja ott majd roppant nagy eszével az elröppent Medvetáncot,
súgod Neki: J. A. vérével mi vagyunk rokon! <\/em>– hát ide a láncot,
mert minden láncszem Övé-gyöngybet\u0171, faladról letéphetetlen fölszögelve,
így bírtad ki kristály-jóslatod, d\u0171löngélve<\/em>, csukott szájjal énekelve.
És minden bolyongás véginél, az Atlantinál, az Éginél,
végül mennyi kincs maradt; remeg a tollam, nem ítél,
mert csodák fülembe omlanak, húszév-mélység\u0171 hófúvásból
is felülr\u0151l jön, szinte száll elém: itt "az örvényl\u0151-szív\u0171 vándor",
s én nem kérdezhetem hogy telelt, míg varázslása bujdokolt,
de múló id\u0151 helyett is vers felelt; föltámadott a holt! –
bár nem láttam öt sebét, lehet csak lányokért lakolt.
Ha mégis kérdeném, így szólana: "aranydiót törtem mögöttetek",
azaz id\u0151paraván mögött, bizony így felel az apámlehetne gyerek,
és nem tudom honnan szól, de hangja tárnamély oboák nesze,
kire már mindenképp büszkén tekinthet holnemvolt Moson vármegye,
de francia partok is, pedig ez Úr magyar, méginkább vogul,
míg élek, élhetek, vérként dudorász bennem, halhatatlanul. <\/p>\n

(1976) <\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-410","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/410","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=410"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}