{"id":427,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=427"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"bolcsodal-perzsiabol","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/bolcsodal-perzsiabol\/","title":{"rendered":"B\u00f6lcs\u0151dal Perzsi\u00e1b\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\n
\n
\n

50 sor Süt\u0151 Andrásnak <\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n<\/blockquote>\n

Ez a föld három pillanatra,
míg a köddel satírozó est odaér,
emlékeztet bizonyára még valakit
egy lezuhant repül\u0151re, melynek utasai leszünk…
Akkorra csak a hegyek vázai maradnak,
fehér köd-vákuum szippant föl
minden emberi, állati mozgást és
zümmögve a fekete csillagok alatt
hirtelen balsejtelemt\u0151l \u0171zve valaki
ajtót nyit a zuhanásnak; kirúgja maga alól
a repül\u0151 szándékait: egyenest a tágranyílt
szem\u0171 csillagokba! Egyenest az álom-csutakolta
horizontra, hol felkél a velem bolygó gyerek s
világít orrán, száján a vér –
           de szól a dal neki
           valaki énekel neki
           éjjel zászlóként lengeti
           bölcs\u0151jét így rengeti
           már sírni se engedi
           csak megmaradni engedi
– és repül a gép, jó ha eszméje ép:
nem mi kormányozzuk, nem mi navigáljuk,
nem mi tálaljuk föl a szorongást el\u0171z\u0151
m\u0171anyagsonkát, nem mi mosolygunk biztatóan,
nem mi úszunk a nyelvi habzás: (ponok, mixek)
tengerében vízözön-gyilkolta bárkán, nem!
Mi utasok vagyunk, motorb\u0151gés fülünkben,
a propeller forgat belül is: minket néz
szeletelhet\u0151, szelidíthet\u0151 leveg\u0151nek, s mi
nézünk mereven, mereven át a koszos üvegen,
nézünk az ellép\u0151 Század tarkójára reménykedve,
hátha visszanéz, a 2000-ig süllyedés el\u0151tt
egyszer még öreg szemével ránk tekint:
de honnan jön a dal megint, mely minden
kalickára rálegyint, hogy gyomrunk se
súgja mi a mély, szívünket hallja égi éj,
úgy dobol a dal után –
           kalickában madár repül
           verdesi szívemet belül
           mért választott engem helyül
           mikor szabadságra ehül
<\/em>– ráadásul még egy holnapi aforizma is:
ha a kalickának szárnya n\u0151; a repül\u0151nek
rácsa n\u0151, álruhás télapók zsákolnak föl
minden gyerekreményt, akkor megint a dal,
mint ejt\u0151erny\u0151n zuhanhatunk, lebeghetünk
alá a hegyváz fölé, a föld felé és három
pillanatra onnan, én az ki… utas lettem-voltam
már értem mit éltem, bár a jegyet nem én vettem
és szándékkal elvesztettem; de micsoda dalt
                      hallottam! <\/p>\n

(1977) <\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-427","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/427","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=427"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}