{"id":470,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=470"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"soprik-a-remenyt","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/soprik-a-remenyt\/","title":{"rendered":"S\u00f6prik a rem\u00e9nyt"},"content":{"rendered":"

Elesni hol?
Elesni miben?
Elesni a végtelen
sima semmiben. <\/em><\/p>\n

Még bódítva süt,
leszúr a Nap,
mint mindig októberben:
árnyékom keresztje mögé
kerülök a földbe. <\/p>\n

Még napfény-horzsolás
a b\u0151rön, még tarkómra
zuhog a sárga tagló:
látszom már és játszok
a képtelen keretben,
hullámzok fönt és lent:
egekben, tengerekben. <\/p>\n

Már nem a miénk az Óperenciás,
elhullunk majd a
tányérsapkás \u0151szben,
csak amit vérünk buzgása kiás,
amit riadtan nyalnak
föl az \u0151zek, csak ez
a csalitos sár marad:
húzzuk magunkra földnek. <\/p>\n

De miket fogadok, Istenem!
Hogy sáros karácsonyoddal
szívemen is átlélegzem
e halottas évet,
az Orbis gyomra zúg:
ez a Pokol-köri ének,
hol Petrarca nincs jelen,
Dante meg nyaral,
végül tilos körökb\u0151l
lép elénk a dal: <\/p>\n

most már csak a gyönyör\u0171ek
testben-lélekben se h\u0171ek
a zokogó szépnev\u0171ek
rajtam h\u0171vösl\u0151 kez\u0171ek
életemb\u0151l-élet\u0171ek <\/em><\/p>\n

maradnak és gyerekjézusokat
szülnek maguknak Európa zsúfolt
jászlaiba: mert tudják, amit nem
tudnak a h\u0171ek, a hülyék, a ny\u0171vek –
tudják: feny\u0151t\u0171k ügetnek szívem
riadt hegyláncai felé, sejtik:
sorsomban sír az elbukó jelen,
méhük ezért táguló világegyetem:
nem t\u0171r varratokat, hogy szülne
engem jöv\u0151vé doppler-effektusok
ritmikus cs\u0151djében, a tágulás
csöndjében, betlehemi bölcs\u0151jében
ott, hol angyalságom h\u0171lt helyén
megint értem b\u0151g néhány
kiherélt szamár, legelvén közben
az egyetlen fényes csillagot, mely
gyertyaként ég rám vagy fénylik le
rólam: söprik a reményt fölöttem,
söprik a szalmát alólam és bár
nem lehet könnyedén mosolyogva,
meg fogcsikorgatva se lehet!
De szüljön meg valaki azzá, aki voltam! <\/p>\n

Fölállni most?
Fölállni hogyan?
Fölállni… jajj!
Boldogtalanul boldogan. <\/em><\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-470","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/470","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=470"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}