{"id":679,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=679"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"az-utolso-napok-filmje","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/az-utolso-napok-filmje\/","title":{"rendered":"Az utols\u00f3 napok filmje"},"content":{"rendered":"

1977 szeptemberének közepén-végén, gyönyör\u0171 \u0151szben gy\u0151ri orvos barátjának autóján, otthonos "hegyivezet\u0151ként" még bejárja Erdélyt; fényképezkedik a házsongárdi temet\u0151ben Misztótfalusi sírjánál, Torockón a vakítóan fehér házfalak el\u0151tt, Vásárhelyen Süt\u0151 Andráséknál a Vörösmarty utcában és az Új Élet<\/em> szerkeszt\u0151ségében az éppen arra járó Tánczos Gábor társaságában, Zsögödön Nagy Imre emlékm\u0171vénél, s jól látható amint Farkaslakán, Áron trachittömbjén Szép Domokos Annát keresi, és újra boldogan áll fegyenccsíkos pulóverében Háromszék, Csík fölött <\/em>az általa nevesített, de a sinkai verset is varázsosan tovább éltet\u0151 Ágborisrét<\/em> legközepén; Süt\u0151 vele küldi a Nemzeti Színháznak a Káin és Ábel<\/em>t, de a határon fél napig várakoztatják, kocsijukat átkutatják, s végül a kéziratot drámai kifejletben elveszik t\u0151le (Süt\u0151 a budapesti román követségen tiltakozik barátja zaklatása miatt, mindhiába, mert a bocsánatkérés elmarad!), Kormost láthatóan nagyon fölkavarja a nem várt "határincidens", mérgét csak Panek úr ajándék konyakja enyhíti valamelyest; október 3-án Hatvanban jelen van Korniss Dezs\u0151 kiállításának megnyitóján, melyet Nagy László celebrál, egy err\u0151l tanúskodó fényképen Szécsi Margittal látható, s olyan szomorúan néz az egyik kornissi pásztor<\/em>, mintha tudná: ez lesz az utolsó felvétel, mint ahogy a (kornissi) Pásztorok <\/em>cím\u0171 keser\u0171, nagy "számadó" verse is az utolsó, amely még életében, igaz, méltatlan késleltetéssel, napvilágot lát; október 5-én nem megy el az Angelika presszóba, ahová egy irodalmi estre hivatalos, mert a jugó-magyar meccset szurkolja végig, de délután még tréfásan figyelmezteti a népszer\u0171 és rendkívül jó svádájú írón\u0151t, hogy legyen kíméletes a másfél kötetes<\/em>, ifjú költ\u0151vel, akivel majd együtt szerepel; a jól sikerült Angelika-esten ezért is emlegetik Kormost, s\u0151t az est után is s\u0171r\u0171n a Casanova bár-ban, ahová a feldobott hangulatú szerepl\u0151k és vendégeik átvonulnak egy kis táncikálásra, a nagyasszonyosan is szép színészn\u0151 például remek történeteket mesél Jékely és Kormos barátságáról, széptevési szokásaikról, Kormos párizsviselt<\/em> éveir\u0151l, melyekr\u0151l ihletettebben és valós tanúként csak a lutéciás barát<\/em>, Fifre úr <\/em>szólhatna, perg\u0151 beszéddel, Gauloise-ának füstjébe burkolózva, ismételvén a neki küldött kormosi szentenciát: "gyerekkoromtól ez komisz szokásom: szívem titokban h\u0171ségeskedik"<\/strong>, tehát Kormos, legendáival, szinte hallható tárnamély basszusával nagyon is ott van köztük; a fiatal költ\u0151lektor másnap még viselvén az éjszakázás nyomát és lendületét, nem megy be a kiadóba, igaz, telefonál valami elfogadható okot, a történetet aztán így beborítja a balladai homály, majd kés\u0151bb a b\u0171ntudat… ez egy csütörtöki nap, ám Kormos arra járván benéz, holott neki nincs is szerkeszt\u0151ségi napja, talán hogy kajánul megkérdezze, milyen is volt az irodalmi csevely, és a szép kollegina miként tartotta be azon ígéretét, amire tegnap délben a Hungária el\u0151tt kajánul biztatta; csodálkozik, hogy nem találja, pedig a hétvégére szóló meghívást is szerette volna meger\u0151síteni, néznék meg feleségével és kétéves kislányával (akinek már a Butácska Jeromos<\/em>t el\u0151re dedikálta) az \u0151rmezei új lakást, játsszanak egyet a Luca lánnyal; talán csöppet bosszankodik és f\u0151leg aggódik: mi ez az eleddig nem tapasztalt lazaság "társzekeres öccse" részér\u0151l, s persze a tegnapi meccs részleteit szerette volna a Népsport-nál élvezetesebben el\u0151adni, ha már a "kölökszerkeszt\u0151nek" megbocsáthatatlanul rosszul id\u0151zítették szereplését, így mondják másnap reggel a Móra kiadó titkárságán a zokogó hölgyek, mert akkor már ott a sokszorosan vértanús nap híre; október 6-án délután még hazavitte az óvodából a négyéves Lucát, este fél nyolc tájban kiment az erkélyre, fölnézett az \u0151rmezei égre, talán a szegények Istené<\/em>t kereste a csillagok mögött, aki régt\u0151l látja<\/em> \u0151t, kinek pecsétjét meghajszolt szívére képzelte, aztán álltában összeesett, merthogy csupa heg szívére akkor a sokadik üzenetet kézbesítették; éppen csak egy "miccre",
              azaz három hétre járt 54. születésnapjától. <\/strong><\/p>\n

(1997) <\/p>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-679","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/679","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=679"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}