{"id":849,"date":"2019-12-16T22:03:33","date_gmt":"2019-12-16T22:03:33","guid":{"rendered":"http:\/\/new.nagygaspar.hu\/honlap\/?post_type=versek&p=849"},"modified":"2019-12-16T22:03:33","modified_gmt":"2019-12-16T22:03:33","slug":"level-egy-fiatal-parnak","status":"publish","type":"versek","link":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/versek\/level-egy-fiatal-parnak\/","title":{"rendered":"Lev\u00e9l egy fiatal p\u00e1rnak"},"content":{"rendered":"
Posztrealista sz\u00edves tan\u00e1csok <\/span>
<\/div>\n

Kedves Sz\u00e9p Dickinson Ir\u00e9n! Kedves J\u00f3 Rilke Lajos! <\/p>\n

<\/div>\n

El\u0151sz\u00f6r is, persze minden el\u0151sz\u00f6r van! Ez a lev\u00e9l is, s e t\u00e9lut\u00f3i hajnalon Puskint nem tudom t\u00f6bbes sz\u00e1mba tenni, \u00edrom h\u00e1t jakvampisucsivozseboljestojamaguiscsoszkazatty… A memoriter<\/span> nem sz\u00f3lna sehogy, hisz f\u00fcty\u00f6r\u00e9sznek m\u00e1r a madarak, ti tudj\u00e1tok: \u0151k igazi k\u00f6lt\u0151k. Sz\u00e1nd\u00e9ktalanul k\u00e9pezik a hangot. Se honor\u00e1rium, se dics\u0151s\u00e9g, se szilencium, se csatat\u00e9r. Csak a f\u00f6lsz\u00e1ll\u00f3 k\u00f6d \u00e9s a mi f\u00fcl\u00fcnk kell\u0151en sz\u0151r\u00f6s p\u00e1rn\u00e1ja. Mihail Mihajlovics Bahtyin – ti ezt is j\u00f3l tudj\u00e1tok – minderr\u0151l alig \u00e9rtekezik A sz\u00f3 az \u00e9letben \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szetben c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban,
Lajos uramnak azt tan\u00e1csoltam kor\u00e1bban, hogy csak m\u00f3dj\u00e1val \u00e9p\u00edtsen N. Chomsky Generat\u00edv grammatik\u00e1j\u00e1<\/span>ra, mert Philadelphi\u00e1b\u00f3l n\u00e9zv\u00e9st ugyan minden a hely\u00e9n van, de itt a lad\u00e1nyi K\u00f6r\u00f6s-parton eligaz\u00edt\u00f3bb lehet olykor a f\u0171zek szemantik\u00e1ja. Ha m\u00e1r ti sorsotok v\u00e1lasztott kereszt\u00fatj\u00e1n „verset v\u00e9tkeztek” egym\u00e1snak, \u00e9s n\u00e9ha megtiszteltek „k\u00e9tkezes” m\u0171veitekkel is (b\u00e1r ez sz\u00f6rny\u0171 lelem\u00e9ny, \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g id\u0151kb\u0151l eredeztethet\u0151, csak elfeledkez\u00fcnk r\u00f3la), \u00e9n csak h\u00fcmm\u00f6g\u00f6k. De nektek szabad azt is gondolni: irigykedem! K\u00f6z\u00f6sen \u00e1lmodtok, k\u00fcl\u00f6n \u00edrtok, de v\u00e9gtelen emp\u00e1ti\u00e1val m\u00e1r-m\u00e1r egym\u00e1s l\u00e9legzet\u00e9n, ritmus\u00e1n \u00e1ramolva, lebegve sz\u0171ritek meg a versmondatot. Bizony, l\u00e1tom a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9st, az „utols\u00f3 sz\u00f3 keres\u00e9s\u00e9t”.
Most m\u00e1r csak az a k\u00e9rd\u00e9s, szerethetem-e valamif\u00e9le lev\u00e9lbeli k\u00f6nny\u0171 s\u00e9ta alkalm\u00e1b\u00f3l az \u00e9n Dickinson \u00e9s Rilke bar\u00e1taimat, akik a Duna-partr\u00f3l meg a K\u00f6r\u00f6s-partr\u00f3l egym\u00e1s \u00e9let\u00e9nek estek, m\u00e9ly sz\u00e1nt\u00e1ssal kaszabolj\u00e1k f\u00f6l \u00f6nn\u00f6nmaguk v\u00e9dett integrit\u00e1s\u00e1t, k\u00e1ossz\u00e1<\/span> d\u00fas\u00edtott rendj\u00fcket<\/span> (T. S. Eliot). Nem, nem szerethetem annyira, hogy ne mondan\u00e1m el nekik: el\u0151sz\u00f6r \u00e9s m\u00e1sodszor \u00e9s harmadszor is egy k\u00f6lt\u0151t kell meg\u00f6lni\u00fck – \u00f6nmagukban -, hogy egy m\u00e1sik vil\u00e1gra j\u00f6jj\u00f6n, \u00e9s a majdani keresztel\u0151j\u00e9n olyan vizet kapjon a homlok\u00e1ra, amelyt\u0151l a szaharai l\u00e9tet is k\u00f6nnyen v\u00e9giggyalogolja. Az \u00fcdv\u00f6ss\u00e9g tiszta, o\u00e1zisos cseppjeit, a kitasz\u00edtotts\u00e1g, a mag\u00e1nyoss\u00e1g elvisel\u00e9s\u00e9nek olyan elem\u00e9t, amely az \u00e1rny\u00e9kban mag\u00e1t n\u00f6veszti, de a szabads\u00e1got nem zsugor\u00edtja. A k\u00f6lt\u00e9szet „nagy szavai” k\u00f6z\u00fcl \u00e9rdemes legal\u00e1bb a porba \u00edrni meztelen l\u00e1bujjal, amit M\u00e1rai Napl\u00f3<\/span>j\u00e1ba karcolt, idegenben, nem k\u00fczdve semmivel, csak a pap\u00edr- \u00e9s ir\u00f3nmin\u0151s\u00e9ggel: „A szabads\u00e1g az \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt, jogosnak elismert k\u00f6teless\u00e9gek \u00f6sszess\u00e9ge. Minden m\u00e1s nem szabads\u00e1g, hanem \u00f6nz\u00e9s \u00e9s kapzsi t\u00falz\u00e1s<\/span>.”
V\u00e1laszok \u00e1ltal\u00e1ban nincsenek. A konkr\u00e9tak pedig t\u00f6bbnyire c\u00e9lir\u00e1nyosan brut\u00e1lisak. J\u00f3 vagy rossz valami. Siker\u00fclt vagy siker\u00fcletlen; esetleg s\u00fcletlen t\u00e9szta, melyben minden ritka alapanyag kell\u0151 ar\u00e1nyban benne van, csak \u00e9ppen az \u00e1thev\u00edt\u00e9s Celsiusa nem \u00e9rte el a kell\u0151 fokot. Vagy a k\u00fatm\u00e9lynyi \u00e1lomb\u00f3l lassan mer\u00edt a v\u00e1ndorl\u00f3 ed\u00e9ny, ami egyszer\u0171en csak b\u00e1dog v\u00f6d\u00f6r, s ez\u00e9rt „mire t\u00fal az \u00e9jszak\u00e1n<\/span>„, m\u00e1r a hajnal sajn\u00e1ltatja mag\u00e1t. S mi lemond\u00f3ak vagyunk, megadjuk magunkat a vers tal\u00e1nyos \u00e9let\u00e9nek. A meg-nem-sz\u00fcletettek \u00e9let\u00e9t \u00e1h\u00edtja meg minden zseni\u00e1lis vers, melyre sohasem lesznek kell\u0151 szavaink. Ha lenn\u00e9nek is, nem lesz elk\u00e9pzelhet\u0151 sz\u00f3rend\u00fcnk, ha lenne, akkor a gondolat sz\u00e9ps\u00e9ge f\u00f6lrobbantan\u00e1 a zseni\u00e1lis k\u00e9pletet. Ez\u00e9rt a versek legjava az „elm\u00e9let szikl\u00e1in” cs\u00faszk\u00e1l, fog\u00e1st keres. De sem a cs\u00facsra, sem a m\u00e9lys\u00e9gbe nem k\u00edv\u00e1nkozhat. Nem maradna hely akkor sz\u00edv\u00fcnkben, t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnkben \u00e9s leg\u0151szint\u00e9bb hajlamainkban ennek a kifejez\u00e9s-abszol\u00fatumnak.
A k\u00eds\u00e9rt\u00e9s nagy, a k\u00fat viszont m\u00e9ly; a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s pedig szakadatlan. E lelki\u00e1llapotr\u00f3l \u00e1lljon itt egy fiatal k\u00f6lt\u0151 verse: <\/p>\n

<\/div>\n
K\u00fat<\/div>\n


<\/p>\n

b\u00e1r   \u00e9n   mindent   megteszek<\/span>
nehogy k\u00eds\u00e9rt\u00e9s karmol\u00e1sszon<\/span>
<\/p>\n
m\u00e9gis           m\u00e9gis
\u00e9jszaka   t\u00f6bbsz\u00f6r
versre      \u00e9bredek
sz\u00e9p           szavak
szavakba mer\u00fclnek
csobbannak       az
\u00e1lom-f\u00farta  k\u00fatban
kimerni nincs  m\u00f3d
hi\u00e1ba       csikordul
s\u0171r\u0171n           a l\u00e1nc
a  vers  lent marad
fogolyk\u00e9nt   \u00f6r\u00f6kre
s  nem  \u00e9rdekli m\u00e1r
kinek      a     v\u00f6dre<\/div>\n

fordul   ily   gyakorta     f\u00f6l\u00f6tte<\/span>
\u00e9s     \u00fajra    meg   \u00fajra    hi\u00e1ba<\/span><\/div>\n

F\u00f6l\u00f6sleges lenne \u00fajra beleki\u00e1ltani a „k\u00fat t\u00f6lcs\u00e9r\u00e9be” beismer\u0151 sz\u00f3zatunkat: megpr\u00f3b\u00e1ltuk, de hi\u00e1ba! A visszhangot kedvetek szerint Roman Jacobson \u00far der\u00e9k gondolataival d\u00fas\u00edthatn\u00e1nk, de nincs sok \u00e9rtelme. Az \u00e1lmosk\u00f6nyvi, meg az ezzel rokon „k\u00f6lt\u00e9szettani receptesk\u00f6nyvek” sz\u00e9p \u00e9s eleg\u00e1ns oszt\u00e1lyoz\u00e1sa, ha gyakorl\u00f3 „b\u0171n\u00f6z\u0151” v\u00e9gzi ideig-\u00f3r\u00e1ig szabadul\u00e1ssal is kecsegtet. De a b\u0171ntet\u00e9st, a tehets\u00e9g\u00e9hez m\u00e9lt\u00f3t, senki sem ker\u00fclheti el. Ezt minden indul\u00f3 k\u00f6lt\u0151nek k\u00f6telez\u0151en \u201dnyak\u00e1ba tenn\u00e9m”, s nem \u00e9rem, de s\u00falyos \u00e9s szab\u00e1lytalan, ez\u00e9rt minden mozdulattal sebeket ejt\u0151 k\u0151 form\u00e1j\u00e1ban. \u00cdgy cselekedj, amikor a szavakat illesztgeted, \u00edgy v\u00e1lassz Mestereket, \u00e9s k\u00f6telez\u0151en \u00edgy \u00f6ld meg \u0151ket! Ha ezt tudod, csaknem mindent tudsz a k\u00f6lt\u00e9szet poklaib\u00f3l.
Illetve m\u00e9gse: a „gyilkol\u00e1sz\u00e1s m\u00e1mora” ebben a m\u0171fajban csak nagyon szem\u00e9lyes, \u00f6nmagunk ellen ir\u00e1nyul\u00f3 lehet. \u00cdgy tisztess\u00e9ges a j\u00e1tszma. Hogyan is \u00edrta m\u00e1r ifjan is Mesternek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 bar\u00e1tunk, aki bekalandozta a nagyvil\u00e1got, de a naponta v\u00e1ltoz\u00f3 po\u00e9tikai szell\u0151csk\u00e9kb\u0151l semmit se jegyzett meg \u00fagy, hogy ne t\u00f6r\u00f6lhette volna le a saj\u00e1t, \u00e9rv\u00e9nyesebb fuvint\u00e1saival: „Nem, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171m, a k\u00f6lt\u00e9szet \/ kitart\u00f3 \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kos \u00f6nkiv\u00e9gz\u00e9s. \/ K\u00eds\u00e9rlet arra, hogy a bord\u00e1kkal abroncsos \/ mellkasb\u00f3l kif\u00fajjunk \/ egy teljes \u00e9gboltnyi l\u00e9legzetet.<\/span>” (0.0.)
Ennyi kegyetlens\u00e9g ut\u00e1n, kedves, sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3 bar\u00e1taim, Dickinsonom \u00e9s Rilk\u00e9m nem kis rezign\u00e1ci\u00f3val fejeztem be „hajnali, megr\u00e9szeg\u00fclt” levelemet, amely nektek, a ti fiatal \u00e9letkorotokban, egyetlen hat\u00e1rozott biztat\u00e1s lehet, term\u00e9szetesen megint egy fiatal k\u00f6lt\u0151t m\u00e1solok ide. Okul\u00e1sul. <\/p>\n

<\/div>\n
MESTEREK! <\/span>

A tan\u00edtv\u00e1nyok sz\u00f6kd\u00f6snek m\u00e1r<\/span>
r\u00f6pd\u00f6snek m\u00e1r: nem b\u00edrj\u00e1k a <\/span>
gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u00e9s elsaj\u00e1t\u00edtand\u00f3 tananyag\u00e1t <\/span>
– amivel m\u00e1s mestereket kellene illetni\u00fck-<\/span>
nem b\u00edrj\u00e1k a felt\u00e9tlen dics\u00e9retek <\/span>
hosszan kitartott zeng\u00e9s\u00e9t <\/span>
nem b\u00edrj\u00e1k t\u00fcd\u0151vel sz\u00e1jjal <\/span>
a legink\u00e1bb sz\u00edvvel- <\/span>
egyszer\u0171en elmennek sz\u00f6knek <\/span>
az asztalt\u00f3l imazs\u00e1molyt\u00f3l <\/span>
\u00f6r\u00f6kre szeg\u00e9nyleg\u00e9nynek t\u00e9kozl\u00f3nak<\/span>
legyint\u00e9sre se \u00e9rdemes h\u0171tlen fi\u00fanak<\/span>
kegyvesztett bitangnak \u00f6r\u00f6kre b\u00e9lyegesnek \u2013<\/span>
sz\u00f3tlan t\u0171n\u0151d\u0151 f\u00e9rfiakat keresnek <\/span>
kiknek nincs szavuk panaszra <\/span>
– holott nekik lehetne b\u0151ven – <\/span>
nincs kez\u00fck fenyeget\u00e9sre <\/span>
nincs l\u00e1buk a v\u00e1ltoz\u00f3 tr\u00f3nusokhoz <\/span>
nincs szem\u00fck a m\u00e1sok birtok\u00e1ra <\/span>
nincs egyeb\u00fck a sz\u00f3tlan der\u0171n\u00e9l-<\/span>
\u00e9s \u00fclnek a tan\u00edtv\u00e1nyok a vil\u00e1g \u00fatsz\u00e9lein: <\/span>
f\u0171sz\u00e1l a sz\u00e1jban \u00e1lomt\u00f6visek a szemben <\/span>
angyali felh\u0151brok\u00e1tban izzik a d\u00e9l <\/span>
de nincs \u00e9hs\u00e9g nincs korg\u00f3 gyomor <\/span>
nincs szomj\u00fas\u00e1g semmiben nincs hi\u00e1ny \u2013<\/span>
vagy m\u00e9gis-m\u00e9gis ebben-abban <\/span>
mert a megbillent fejek tal\u00e1n <\/span>
a vid\u00e1m sz\u00edv\u0171 halott garabonci\u00e1sokra n\u00e9znek\/l\u00e1tnak <\/span>
a titokban itt marad\u00f3kra <\/span>
akik a csillagok szipork\u00e1ival \u00fczennek <\/span>
a s\u00edrdombok z\u00f6ldj\u00e9vel vagy beesett hantjaival is <\/span>
mad\u00e1rf\u00fcttyel is s olykor a leg\u00e1rv\u00e1bb utcasarkon <\/span>
szembej\u00f6nnek mint egy k\u00e1pr\u00e1zat \u00e1lruh\u00e1s hercegei <\/span>
de legink\u00e1bb az \u00e9g megfakult k\u00e1rpitja m\u00f6g\u00fcl <\/span>
figyelik ezt a sz\u00f6rny\u0171 f\u00f6ldi hajsz\u00e1t\/felfordul\u00e1st <\/span>
figyelik a sz\u00f6k\u00e9sben lev\u0151 szol\u00edd fegyencruh\u00e1kat: <\/span>
majdani MESTEREKet. <\/span><\/div>\n

A fiatal k\u00f6lt\u0151 nev\u00e9ben is bar\u00e1ts\u00e1ggal: <\/p>\n

Nagy G\u00e1sp\u00e1r <\/span><\/div>\n
<\/div>\n

P.S.
1971 tavasz\u00e1n a Duna pesti oldal\u00e1n lev\u0151 Terv pressz\u00f3ban tal\u00e1lkoztam egy ilyen k\u00f6lt\u0151vel; aKI t\u0171n\u0151d\u0151 volt \u00e9s term\u00e9szetesen garabonci\u00e1s, abban a r\u00f6vidre szabott 54 esztendtj\u00e9ben. \u00d3r\u00e1ja m\u00e1r igencsak ketyegett. Alig f\u00e9l tucat \u00e9vben m\u00e9rt\u00e9k az idej\u00e9t. Gyalogosan ment\u00fcnk – j\u00f3 kis s\u00e9ta volt! – a New York-h\u00e1zig. A lift rossz volt, \u00edgy gyalog, l\u00e9pcs\u0151k szonett-sor\u00e1n sz\u00e1lltunk a III. emeletre. Nagyon komolyan r\u00e1m n\u00e9zett \u00e9s azt mondta: ,,- Most pedig tedd ki mindk\u00e9t zsebedb\u0151l a k\u00e9zigr\u00e1n\u00e1tokat \u00e9s a N\u00e9psportba csomagolt \u00f6sszes versedet!” – Tizenk\u00e9t vershez hasonl\u00edt\u00f3 valami ragadt ott szerkeszt\u0151i asztal\u00e1n. – „Bar\u00e1tocsk\u00e1m, ez rengeteg! Csak a Sport ut\u00e1n olvasom el. Szerencs\u00e9d lenne, ha a Fradi k\u00f6zel ennyi g\u00f3lt r\u00fagott volna a tegnapi edz\u0151meccsen!” – Most lenne 70 \u00e9ves.<\/p>\n

<\/div>\n

(Holmi, 1993. okt\u00f3ber)<\/p>\n

<\/div>\n","protected":false},"template":"","format":"standard","class_list":["post-849","versek","type-versek","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek\/849","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/versek"}],"about":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/types\/versek"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/nagygaspar.hu\/honlap\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=849"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}