N. G-nak
Nem bátorság, csak mosoly az arcodon,
hogy tudod, merre van Édesanyád.
Merre van a Karácsony,
merre égnek gyertyák, ünnepek, Jézusok.
Ennyi elég is.
Ha tudod a sok-sok éjszakát,
amikor vonatok futkároztak a szíveden
lányok helyett.
Halántékodnál nem fegyver a papírüzlet,
halántékodnál: hazád.
Itt minden kést megcsókolt már a cseresznyefa.
A sír fölött sem ismerik meg egymást a barátok.
Szabad temetni.
Csak az a csikó, akiről meséltél,
megismerje arcod.
Ő küldje hozzád zöld máglyának
az út menti nyárfákat.
Tóth Erzsébet
Tóth Erzsébet: Egy végtelen vers közepe. Bp., Kozmosz Könyvek, 1979.