„Édesapa mondja: kellene valami ismertetőféle – valami FÜL – a mondásaimhoz. Azt hiszem, egy újabb csel előtt állunk, mert ha ebben elárulunk mindent, azaz belesúgunk az OLVASÓ – talán még felnőtt is lehet az ismeretlen illető – fülébe, már el sem kell olvasnia a könyvet. Csak ezt. Pedig – olvasni jó! Ebből kiderül, hogy közben – míg a mondásaim a Kiadóban érlelődtek-várakoztak – iskolás lettem. És a legtöbbet a szamárfülről tudok. Orosz Pista bácsi az én írásfüzetemből idemásolhatna egy gyönyörűségeset, olyan igazi szamarasat. Rájönne még a tanító néni is: a szamárfülnek lehet haszna és szépsége. Például itt. Ehhez ragaszkodom minden
(és Nagy) Áron 1/z oszt.”
(Áron mondja, 1986)
< vissza Vallomások prózakötethez