bizony akkor jön vissza a beszéd a szaporás
jegyezgeti meg szarvos-farkos-patás-trappos
ugyanvalóst taknyos tajtékkal áztatott ajak
de amit mond hátul kullogó szél-toló valag
illatos véleménye hamis hírt harákoló kliens
harang-kötélfi “elkúrt/Frankfurt” elő-narrátora
szakálközi arcz-likából feszt csordogál nyomul
rútul csúfítva-csúfolva ím a szű jó nyomatékát
nyájaskodik a tömjénes steksz s kilóg a lóláb
legkivált ha ördögé mi kívül is látszatos korom-
setét mosolyogván efféléken élünk hát mákonyon
feleim lám olykor becsillannak a félrefújt trombiták…
< vissza Szabadrabok (Egybegyűjtött versek, 1968–1998) verseskötethez