Saint-Exupéry emlékének
Néma trombitaűrben
fölgyúl szívemnek pora;
látok, hallok az éjszakában,
bár zárva arcom ablaka.
Később dobverőkínban
reszket bőröm börtöne;
borul reám az éjszakában
csillagok kopott öltönye.
Egyszál repülőhitben
remény nélkül nem vagyok;
kopogtatás az éjszakában:
Hercegem sálján por ragyog.
< vissza Halántékdob verseskötethez