Sziporka tánc, egy körszelet
ívén nőnek fejemre tavaszi levelek.
Villanás, kabátnyi ég, tenyérnyi Nap
vándorol ríkató őszbe a malom alatt.
Már elhasznált a vér. Velem a nyár
ideiglenesen lerakott sínekre vált.
Reggelre simán hurok lesz a kör.
Szabályos tél jön. A földre hó, az emberre föld.
< vissza Koronatűz verseskötethez