Magyarázatul N. R. A.-nak
Mielőtt még megvakulunk
mielőtt még megáll a szív
mielőtt még visszalövik
az utolsó startot is
mielőtt még sorban elmegyünk
kiszökünk bőrünkből
kilopódzunk egy ajtón
akár szánalmas tolvajok
egy buja parkon át
aztán hajnali sivatagos
mezőkön keresztül
eljutunk ama fénylő útig
ahonnan többé nincs visszafordulás
És ott a szétgyötört
nagy Limousinban
("melyből sáros taliga lett")
már nincsenek félszavak
már nincs semmi kapkodás
már félgondolatok sincsenek
bár félúton járunk talán
Salt Lake City és Long Island között
a nagy egészről van álmodás
Hogy gyorsan vissza az anyaölbe
mint bömbölő véres-csatakos csecsemő
vissza anyánk lávázó drága kráterébe
1949 volt és megszülettem – rémisztő idő
jött s azóta keresztül-kasul retúrban
úton vagyok de többnyire útban
valakinek – valakikhez érkezni indulok,
s aztán búcsúzkodás gyomverte udvaroktól
miközben Dean Moriartyval álmodom
Megbeszélem nevezetes randevúmat
a The Viking Press rozsdafoltos ajtajánál
tízévesen világgá futhatok akár a tej
futok futok azóta is sebesen
köhécseléssel leforrázott tüdővel
Mielőtt még minden miután lesz
mielőtt már minden sejtjeiddé épül
addig kéne arról a nagy útról
csöndesen beszélni…
< vissza Tudom, nagy nyári délután lesz verseskötethez