Egyszer kinövök abból is –
ne fonjatok nekem vesszőkosarat!
Ha megszültetek anyák
– nád közé ne rejtsetek –
a lapuló állatok dühe úgyis rámakad.
Sírásomat ne bújtassátok
– így volt a rend –
jöhetett kozák-szurony, tehervonat.
Buzogányos vizeken tanulok járni
s világgá űzöm a partokat.
De még abból is kinövök:
ne fonjatok nekem vesszőkosarat!
< vissza Koronatűz verseskötethez