Feketén-fekete csokra az éjszakának
félelmes várakozás a kürtjel utáni csöndre:
nem válaszolnak nem jönnek többet
nem kopogtatják meg ablakomat
nem köhécselnek és nem is fuldoklanak
mivelhogy ők a holtak
nem voltam mellettük
mit sóhajtottak mit üzentek
kaszájuk sarlójuk nyári rendben
hajnali ködöt és harmatot arattak
mit üzenhettek mit mondhattak?
nyárvég torlódik hiányukkal
ragaszkodik az élő körömmel-foggal
emlékeihez: félországnyi tarló
fölött utazik a teliholddal
és angyalok fújják a kürtöt
reszketnek verítékeznek udvarok kertek:
mert feketén-fekete csokrát az éjszakának
körülhordozza már az őszi bánat
< vissza verseskötethez