a FAHÍD költőjének ajánlom
Én már nem hozom tető alá
hisz jó nekem az egyetlen
ég alatt
egyetlen papír nem marad
egyetlen árva másolat
aki jön az nem kutat
mindeneket előtalál
írómasinák hernyóbetűi
hiúságom csúfos tetűi
elmúlnak ím
átdübörög rajtuk a világ
valaki fénnyel írdogál
de nem látható
és főleg nem betűzhető
a belső falakon fölragyog
nincs tető és veremalj
ami már megállítaná
úgy megy át testen
sejtburkok falán
hogy nem tudod kimondani
a hasonlatot magát
sem a kifeszült képet
ha egyszer van talán
egy életben
ami örök így és fényestül
súlyoz: több mint a halál
< vissza verseskötethez