Tervei rengetegében az Úr
mindent az elfoglaltságaira kent.
Nem kapcsolta ki a halál-silót,
és váratlanul nagygáspárni ment.
Ne fájjon, ami fájhat, mondta,
semmi könny vagy túlzó szentiment:
sétára indul a szív a papírmezőkön,
szólt, mielőtt nagygáspárni ment.
Az esti ég kobaltkék futószalagja
mutatja a tekercselődő végtelent.
A tavaszba vívő promenád alatt
másodmagával nagygáspárni ment.
Ő tudja, hol van és menyit ér
a kéz, mely tágasságot teremt.
Veszett és vesztett szent ügyek
felhőaktáival nagygáspárni ment.
Az idő fölösleges szavak vesztőhelye.
Alku nélküli statáriális csend.
Ki virraszt szándékaink fölött,
mióta ő is nagygáspárni ment?
Azért az Angyal Rádió fogható.
Tudhatni, ki, mikor, mit üzent.
A földi adó szünetjelére már sok
régi hallgató nagygáspárni ment.
Aki hallja, már mindent tud, igen.
A folytatásban nincs se fönt, se lent.
Nem kérdjük mi végre és kiért:
Isten hírével nagygáspárni ment.
Turczi István
Hitel, 2007. 6 . sz. p. 52.