A Föld a Föld valamely reggel
szépen opálosodik: kopár opálra vált
s hajóként kiköt a lakatlan semmiben
mint lejárt óra mutatja majd hangyaidőnket
ott ahol éppen elakadt megállt
gyönyörű lakat a semmin –
belecsobban némi rakomány:
műanyag bilincsbe vert fagylalt-tölcsér hegyek
s bennük pompás gyümölcsízek
és zéró szalmonellák –
A Föld a Föld azért nem oly egyszerű
okossá transzformált barátaim behódolási
kedve/terve már délelőtt arcomra terül
miért most miért? kérdezem bután
hogy székek ingása idején
meg tornyok rengése napján
e szorgalom mit kamatozik…
(de nem oly egyszerű megkérdezni sem)
csak hümmögni inkább révülten s hűlten
ha már itt tartunk a csodákban
bizony bámult hőseim üdvösségükért konspirálnak
szinte már tüntetően
mint ama szép amazonasi drága nők
fenyőtobozzal is szeretkezők
pikkelyenként gyűjtött élvezettel
(s még külön hála a spirálnak)
sirámaik boldog gördüléssel
évkönnyé pergőn összeállnak –
A Föld a Föld azért tovább forog
bár a nagy mesék savanyú tején
gyomor és lélek egyként háborog…
< vissza Tékozlók imája (új versek) (a Múlik a jövőnkből) verseskötethez