Verseskötetek - Koronatűz

A tenger ajándéka

Illés Árpád képeire

A tenger megáld
sónyelvével, gyökerével,
csiszolt kövével

itt hullámzik,
vesszőm intésére
nem nyílik szét.

Népem
menekülőben, visszatérőben
toporzékol partján.
Nem nyílik szét.

Áztatott arcú gyökerek,
üvegéles kövek sodródnak felém
és a só, a “tenger sója”

belep, mert idemerevültem.
Azonképpen itt a parton is,
Uram, ajándékaid között megálltam!

Szétnyílik a tenger.
Népem átért, s én ittmaradtam
gyűjteni kivesző, feléledő hitemet.



< vissza Koronatűz verseskötethez