Verseskötetek - Versek a Tiszatájban (1979-1999)

Alvászavar – frontidő

Áthúzott versek – írta D. I.
amatőr gitár- és teniszművész
tőlünk Délre Newvidéken
és elhúzott Északra – kész
lehetne itt a vers
nem kellene pont most s éppen
itt folytatni
de ha nem hát igen mert
én nyugtalanul alszom többek közt
az elhúzott költők
a meghúzott költők
az elhízott költők
miatt is egyszerű falkaparás
a tünet s körmeim alatt a mész
ujjaimon hajnalig kiszámolom
a veszteséget –
és úgy érzed majd
megállt benned a lift
zavart leszel öreg rádiód
mellbimbóin babrálsz
hátha jön valami kéj
és sorolják bűnös szerelmeid
de ne félj barátom
a versek frontideje eljön
a világ érdekei fölött
lengnek a világ énekei
dúdolgatod dúdolgatod
egy földgömbön barangolsz
megérkezel magadhoz
nap nap után és azután
egy estébe csukló délután
még szegődik űrlapodhoz



< vissza Versek a Tiszatájban (1979-1999) verseskötethez