Verseskötetek - Zónaidő (Vers, műfordítás, esszé)

Automata-álom_

évek múlva Marin Sorescunak

Ha bedobom az első
kétforintost vagy más kerek fémet
kijön a meghűlt vérszínű málna
és nekem is bedagad a torkom
 
ha bedobom a második
kétforintost vagy más kerek fémet
kijön egy képernyősített halk szavú
arc: mindent tudunk önről előre-hátra
az első sírástól a sírásókig

ha bedobom a harmadik
kétforintost vagy más kerek fémet
kijön az egyik pofon-formájú variáció
és én megszámolom az ujjait melyek
egyenként is többször figyelmeztettek

ha bedobom az életemet
mint ráadást vagy utolsó dobást
lehet hogy pillanatra felforrósodik
a lehűtött vérszínű málna s üresen
borítanak be az elronthatatlan automatából
kiutazó – “szövetkezetünk hulladék
anyagából” – feliratú fehér poharak.

(1979)

Marin SORESCU (1936) a kortárs román irodalom neves költője, drámaírója, műfordítója. Az irodalom majd mindenik műfajában sikeresen próbálkozott. Magyarul megjelent kötetei: Ikaruszosdi (1968); Együtt álmodunk (1971); Kerámia (1975), (1976); Hideglelés (1980), Kéményeink füstje (1980), Egyszer repülni akartam (1982); Papírorkán (1987); Kábulat (1987). 1990-ben Herder-díjat kapott. Jelenleg művelődésügyi miniszter.



< vissza Zónaidő (Vers, műfordítás, esszé) verseskötethez