Tijuanában persze
hogy egy Juan
névre hallgató úré
volt a bazár
ahol is mexicói
coltot ezüstnyelüt
vehettem volna de
mivel övemtől elüt
e szín: függni hagytam
az üzletet
s futni engedtem
magam sőt ügetni
de a drága úr
a jó Juan
az utolsó szó lován
utánam vágtatott
csaknem a jenki
határig futtatott!
miközben rendesen
aprította a szó-szó-abrakot
imígyen pengette
fülembe az igét:
“ez nem olyan bazár
amelyik egy percre is bezár
itt éjjel-nappal kapható
amire a vevő éppen kapható
s minden kívánsága parancs
ahogy a kaktuszléhez
kijár a narancs
meg a tánc
meg a dobzenére
kígyózó ezüstlánc
remélem uram üzletem jó-
hírén törli a foltot
s nálam veszi meg
a legbiztosabb
legszebb coltot!”
de már ég veled Tijuana
Mexico legezüstlőbb bazára
s ég veled jó Juan
itt ügetek az utolsó
szó lován
a határ túloldalán
< vissza Tékozlók imája (új versek) (a Múlik a jövőnkből) verseskötethez