G2 egy ismeretlen fizikai képletből)
Sok évvel később
amikor bárgyúló augusztus jött
egy váratlan szökést
még éppen meghiúsíthatott volna
az a régtől foszladozó szerződés
mely a feleket arra kötelezi…
de én nagyon akartam
ezt az augusztust
s te híve lettél
az őrült rögtönzésnek
hogy ma éjjel nekivágunk…
mint a tankok
ha parancsot kapnak
s nem kell nagykabát
se bőrönd
csak egy árva telefonhang
a határon átcammogó expressz
holt idejéről…
már az éj zakatolt
és erdők álcázták az álmot
ne álmodozz
csak utazz
mintha ezt dúdolta volna Brünnél
a jegyeket vizsgáló kalauz
foglald vissza ifjúságodat
foglald vissza azt a szájbavert
sarokba állított nyarat…
valószínűtlenül szép
cseles átszivárgás
a hajnalra ébredő város
ellenőrzési pontjain
megkerülve a folyó felől
áradó harangszót
és fölbukkanva a föld alól
már ott a téren
ott a szobor tövében…
valami étek
valami kifli-majszolás
valami tej
de inkább hajnali sör
hogy még jobban lejtsen
a tér
de váll a vállhoz
vagy hát a háthoz
védelmezőn
egy pad volt
a magasles
ahol megpihentek
a boldog szökevények…
mint valami tribünről
nézték az olimpia után
röpködő rúdugrókat
akik így köszöntötték
az aranyvárost
– lécek fölött a szabadságot –
s velük voltak a szökevények
velük ott a Vencel téren.
< vissza Szabadrabok (Egybegyűjtött versek, 1968–1998) verseskötethez