Verseskötetek - Amíg fölragyog a jászol (Versek Keresztes Dóra illusztrációival)

Egy végtelen ballada közepe

Csak és kizárólag T. E.-nek

A legszentebb éjen
ő sem alhat mélyen,
boldog bégetését
angyalok karához:
Isten-orgonához
fölkínálja szépen.

                                            Pedig farkas látta,
                                            s igen megkívánta,
                                            vén sasok is látták,
                                            mégúgy megkívánták;
                                            a legszebbik nyájból
                                            hozza már a bátor
                                            s legderekabb pásztor.
                        
Hozza, óva hozza
pásztorok ösvényén,
mintha keskeny pallón,
nagyon ingón-hajlón,
szép csillagvilágnál
ama kicsi bárányt.
                        
                                            Remegő gyapjával,
                                            tűz-leheletével,
                                            áll a kicsi bárány
                                            istálló jászlánál:
                                            fiúi bölcsőnél,
                                            s jó Teremtőjének,
                                            Pásztorának látja.

(1995)



< vissza Amíg fölragyog a jászol (Versek Keresztes Dóra illusztrációival) verseskötethez