(N. L. és H. Z. emlékének)
Tegnap még csengős
szán elé fogott,
vágtában hótöltényekkel
lövöldöző büszke táncosok.
*
S reggelre már
minden csurom vér,
csupa sár
és bűzös
patamiatyánk,
meg vádlón
félelmes nyihogás.
*
Nyugtalan álom
trappol át éjszakámon,
s az ő hatalmas szemükkel
látom:
egy lőcsre akasztott viharlámpa
is fényt terít a homályra,
és a zablák tompított
iker-fénye,
de megyünk rendületlen
a ránkzuhanó sötétségbe.
*
A csontvázukig kitakart
parasztpegazusok bársonyos
hasa alatt
ellátunk-e még
a vágóhidak vérkútjai mögé?
(1993. Géza napján)
< vissza Fölös ébrenlétem verseskötethez