Verseskötetek - Koronatűz

Film: cédulán, falevélen

Fölsikált kocsmák
vályuiba húzom a szeszt
estéli itatáshoz

vonulnak forrástalan
szarvasaim, szavaim
s hajnalra ebek küldik
harmatnak nedveiket

lábaim járnak velem
csámpázva kaszálom
a betonrétek sarjúját

anyám kendője
kissarkosra kötve sír
ne sírj anyám

feresztő teknőmben mákod
az idén keserű lett
tilolhatatlan kenderkötél
ázik a könnyben, verjél vele

hogy hó gyötrelmébe igáztam hajad
minden fehér szibériás minden

a szigetek már háttal állnak
s lobog a rőzse a Holdon
mesékre baltával kopog ott fönn
esténként csodált favágófiúóriás

egyszeriben felelős álomjátékos lettem
felelős hazudó Isten fiai közül

nevek kocsikáznak szívemen
parádéslovak kocsisok
dobognak kisdedi jászlam előtt
arannyal mirhával környékeznek

pedig mozdonyom tömjénfüsttel
beáll ezerszer átkozott
sínekre s integet egy kéz
a dombok hajlatában kinő egy kéz

a rókák halálát meglesem
visszajövök csak meglesem
ne sírj anyám fölösleges

tehénigák négyszögébe
fölkunkorodó képek
őseimet kísérik temetkezni
csigaházak morénafennsíkjára

és úszik Dunában
dunnában majdnem elvész
lányok örökkön-örökké
sóhajában ámen

nagyfiú fürdik
fekete bűnben
anyjához készül
s világgá menne

éneklik fölsikált
kocsmák üregében



< vissza Koronatűz verseskötethez