Deim Pálnak
1.
Először a semmi szótárából
teremt a villámsistergésű gondolat
egy másik dimenziót:
tiszta vonal betűz a negatívban
– a kéz és szív sétája –
de mintha már szótagolva
2.
aztán a folytatás hurkolódik
s a mozdulatlan egyre közelebb
leng majd befogja csöndjét
talán délután van éppen:
árnyékos fennsíkon zihál
egy árván ragyogó mondat
3.
és nem nyugszik el végére sem
remeg tovább a visszhang
homorú sötét terében:
ahogy másíthatatlanul készen áll
a változó formák
kibábozódó örök gyökében.
< vissza Ezredváltó, sűrű évek verseskötethez