És szakadatlan lengnek,
ringnak a hálók:
sorsfonta, bogozta
drága kötelmek…
s lesznek majd
életünk talányos igéi:
Oldani, kötni,
bezárni, kinyitni!
Lám, a lét titkai
szívünkben
mindig ilyen
csodákra fülelnek.
…Szakadatlan lengnek,
ringnak a hálók:
Oldani? Kötni?
Bezárni? Kinyitni?
Szakadatlan… a hálók:
a drága kötelmek.
< vissza Sárfelirat (Posztumusz versek) verseskötethez