Aki elment a falakig,
s átkacsintott azokon túlra,
az a "mitugrász-figura",
hirtelen szakállal tüntető "alak",
az a lila szeszekben
agyát fürdető szív-dilis ébresztőóra,
bámulatunk és tiszteletünk
alanyai közül, az utolsók közül
a nagycsütörtöki virrasztásban,
érettségi vizsgák után
önkéntes BALLAGÁS a Koponyák Hegyére,
"itt a legigazabb gárda vész el",
bizony beteljesedik az írás,
s egy hörpintésre kiitta
az áprilisi tiszta Balatont,
kifeküdt partjára, ama sínekre!
< vissza Koronatűz verseskötethez