egy amorgoszi lap Széki Patka Lászlónak
A szigeteket bizton kiemelted
a Tenger titka egyenletéből
két sziget – két ember
az egyik nő a másik férfi
s állnak a táblánál jók és rosszak
ám a művelet véglegességét
befejezettségét egyikük sem érti…
a nő talán érzi de ez most kevés
amikor a Tenger a Tenger a Tenger
monoton ragaszkodása enyhül
hullámai tört-zöld-kék-szürke lovak
korbácsos hajtókkal fölvonulnak itt
ahol már a téli part csak sivár föveny
a forró fehér tegnap még szinte lávázó
homok most fagyottan pereg a talp alá
a boldog nagy könnyek legszebb ideje
e l k ö v e t k e z i k e g y s z i g e t e n
azoknak akik már megtalálták végső
biztos öblüket – ahol gyöngy és korall
növekszik épül s dacol idővel korral…