Kristály-havazás a völgyben
katlanban, karámban –
a szavak hullnak másképp!
FÖLFELÉ, aztán VISSZA a SZÁJRA.
Mert itt pikát cipel a szív,
súlyos ólmokat a lélek –
s útja mindkét véginél
tömegsírokig ér el.
Eltéríthet a havazás.
Kenyerem a madarak föleszik.
A táblák már rég nem érdekelnek.
Mégis a tél közepén megérkezik,
aki a legszebb májusban indult, –
most lebeg körötte kristály-havazás.
Varrná vissza a szavakat, ha nem lehet
már megsem-született vagy MESSIÁS!
< vissza verseskötethez