“A születés sivatagában a forrásvíz a halottaké.”
Vonul lámpásaival vonul az éjben
éjszakai köd üli meg a rétet
vonul a szókaraván szent egykedvűségben
telt hangtömlőben bíborló harmat
Istenem te is így akartad – – –
vonul süppedő zsombékon nádzizegésben
örökké örökkön alva és ébren
vonul a szél-SZÓ-fű hullámzó tengerében
és ártatlan árnya súlyosítja e földet
száll már hazáig földre lezökken
hangot nem adó néma beszédben
csillag kapujában tétován toporgón
beCSÖNGEt > WS < kiCSÖNGEt
(1989)
< vissza Tékozlók imája (új versek) (a Múlik a jövőnkből) verseskötethez