A FÉLIG BEVALLOTT ÉLET írójának
barátsággal a 90-es évek küszöbén
Amikor a történeteket
eltorlaszolták a nyelvművelés
és az unalom úttörői
vagy éppen érzékeny-akarnok kiscserkészei
akkor meghatározni önmagunkat
nevetséges törekvés lett volna
hiszen – – –
Mert a nyelvet ugyan mire
ha nem rejtegetésre vermelésre
józan csempészetre kellett fölhasználnunk
még nevünket is csak a szöveg
közepén lehetett bátorsággal
leírni – mintegy beékelni egy állító
és egy kérdőmondat közé
akárha két elveszíthető gyönyörű nő
teste körül bolyongni egyidőben –
(ó szent férfiúi tisztesség és perverzió!) – – –
Mert az alá- és föléírások is
eleve gyanússá váltak
miközben a cenzori hivatalban
jócskán ingadozott a vércukorszint
aztán kinek a méz kinek a korbács – – –
Így romlott minden meghatározhatatlanná
és homályosan viszonylagossá
és lett mégis szükségszerűvé
apáról/fiúra – nemzedékről/nemzedékre
(idegrostjainkat általjárva)
egy bizonyos fajta kábítószer
szolid használata – – –
Ha már beneveztünk ebbe a produkcióba
hát gyakran félrenéztünk
félrehallottunk félreírtunk
mert talán ott az orrunk előtt
valami bolondos gőz félelem nélkül
emelgette a mozdíthatatlannak hitt
acélfedőket – – –
S valamely fölhevült üstben
ott bugyborékolt a mi dzsungel-kaszabolta
szívünk és benne fortyog már
nyomorult életünk is – – –
Amiről majd – elszámolva mosolyokkal
hajszálakkal is – tanúskodni
vagy konokul hallgatni kell
< vissza Mosolyelágazás verseskötethez