kiáradnak a szavak
ekkor bólintunk dagály
átcsapnak parton fövenyen
nem figyelünk ha nem muszáj
hullámokban sistergő habszavak
később szirtek gyomrából rontanak
elő s mint elzárult belek morajlanak
alattomos sirályos szókkal így alszanak
hajósok evezősök iránytűk kormányok ajkin a szavak
és itt a parton a parton túli szárazság
megérint megver kitüntet szomjúsággal
cserepes ajkad öleli át némaságod
ülsz a hangzásoknak is háttal
és pont a csillagokra látsz
fénnyel fölsózott sivár
szóhiányod mint apály
földnyelvű csöndje
< vissza verseskötethez