a Tiszatájnak
Iratfolyó
folyóirat
hányszor
voltál
a vádirat
kékült zöldült
veled a táj
(a jó cenzor
is alukált…)
borítódon
mind ami fájt
ott tüntetett
s bent bújhatott
Istenem már
fele halott
akiket még
olvasni ám
más izgalom
volt hajdanán
Illyés Weöres
s a többiek
Lászlók Pisták
erdélyiek
mi volt akkor
a gyönyörű?
hogy tétje volt
mit mond a mű
vagy mit rejt el
táv – tév – irat
két T-jében
a harmadikat
susogja már
valahogy úgy
álomtalan légy
és ne aludj
félszázad év
folyó írás
itt volna most
e vallomás.
(1997)
< vissza Versek a Tiszatájban (1979-1999) verseskötethez