Arat velem a nyár
hátamon Nap sikál
fejemből kinől a tarló
erdők karjai közt
irtásföld ringat
valószínűtlen rozsot
versenyt kaszál egy férfi
önmagával
a Hold soványan reflektoroz
egy asszony
az égi sarlóval ölelné
össze a végenincs rozsot
dongó és bogár háborúban
tehénkék véradó akciója
kezemben leveles ág suhog
boldogan alszom el
álmaim szénapadlása fölött
megváltó eső zuhog
arat bennem a nyár
apámnak küld kaszát
keresztekbe zár
Péter-Pál után
< vissza verseskötethez