Verseskötetek -

Aratunk, 1959

Arat velem a nyár
hátamon Nap sikál
fejemből kinől a tarló

erdők karjai közt
irtásföld ringat
valószínűtlen rozsot

versenyt kaszál egy férfi
önmagával
a Hold soványan reflektoroz

egy asszony
az égi sarlóval ölelné
össze a végenincs rozsot

dongó és bogár háborúban
tehénkék véradó akciója
kezemben leveles ág suhog

boldogan alszom el
álmaim szénapadlása fölött
megváltó eső zuhog

arat bennem a nyár
apámnak küld kaszát
keresztekbe zár
Péter-Pál után



< vissza verseskötethez